Délmagyarország, 2007. február (97. évfolyam, 27-50. szám)

2007-02-26 / 49. szám

SZERDA, 2007. FEBRUÁR 28. • MEGYEI TÜKÖR* 7 „Nem szégyellem, rabkórházban születtem" Dudás harmadik olimpiájára készül A harmadik olimpiájára készülő szegedi Dudás Gyula rabkór­házban született. Bevallása szerint nagyon rossz gyerek volt az intézetben: a nevelőszülőknél felgyújtotta a szénakazlat. A sport és edző mestere azonban megmentette. A 41 éves gyalogló, ma már példás apa: imádja nyolc hónapos kisfiát, Dusánkát. - Égetnivaló rossz gyerek voltam, amin nincs mit csodálkozni, hi­szen nyolc hónapos koromtól gyermekotthonban nevelkedtem. Anyám a tököli rabkórházban ho­zott a világra és amint lehetett, el­választottak tőle. Három apám is volt: egy vérszerinti, egy nevelő és egy fogadott. Nincs mit szégyell­nem, nem én tehetek róla - em­lékszik vissza gyermekkorára a kétszeres olimpikon gyalogló, a szegedi Dudás Gyula, aki él-hal nyolc hónapos kisfiáért. Dusán­káért képes otthagyni egy Pick-meccset félidőben. - Agyon zrikált a többi szurko­ló, amikor megtudták, hogy me­gyek haza fürdetni a fiamat. Tu­dod, abszolút nem érdekel. A fi­am nem nőhet fel olyan körül­mények között, mint én - ma­gyarázza a harmadik olimpiájára készülő gyalogló. Gyulát, mint minden állami gondozott gyermeket tízévesen nevelőszülőkhöz adták. De nem maradt sokáig. Azt mondja: ál­landóan dolgoztatták, amit ne­hezen viselt. Ha nem hajtotta végre a parancsokat, akkor le kel­lett térdelnie, kinyújtott kezébe párnát tettek, arra ráraktak egy pohár vizet és így kellett térde­pelnie. Ha kilöttyent a víz, akkor kapott egy pofont. Amikor betelt a pohár, bosszúból felgyújtotta a szénakazlat és néhány naposcsi­bét megetetett a malacokkal. - Sajnáltam szegényeket, de vissza akartam kerülni az inté­zetbe. Javítóba is vittek Zalaeger­szegre, ahol kitanultam a he­gesztő szakmát. Hogy miért pont ezt, azt nem tudom - mondja a 41 éves élsportoló. A ma már példamutató édesapa a sportnak, hatalmas akaraterejének és edzőjének Antal Andornak kö­szönheti, hogy ilyen szintre elju­tott. - A mester huszonöt évvel ez­előtt felvázolta: ha hallgatok rá, lesz ingyen ruhám, beutazhatom a világot és lesz jó fizetésem. Ér­dekes módon rá hallgattam. Sen­ki másra! Megérte! - mondja Gyula, aki versenyzőként elju­tott Amerikába, Mexikóba, Ja­FOGKEFEKESZLET Dudás Gyulának egy szenve­délye van: közel húsz éve fog­keféket gyűjt. Az elsőt Barce­lonában vette egy Világkupa verseny előtt, mert itthon­hagyta a sajátját. A har­minc-negyven fajta közül alig tudott választani, mindjárt vett is hetet. A jelenlegi fogfé­nyező állománya 1285 fogke­féből áll. Általában iskolákban mutatja be a gyerekeknek, amikor mesél életéről és az egészséges életmódról. pánba, Ausztráliába, Kínába, Malajziába és az összes európai országba. A két és fél évtized alatt országos bajnokságok soka­ságát nyerte. Jelenlegi életvitelé­vel az intézetes gyerekeknek sze­retne példát mutatni. Reggel há­romnegyed négykor kel, kihordja az újságokat Újszegeden és hat-fél hétkor már edz. Napi har­minc- negyven kilométert fut és gyalogol. Aztán pedig siet haza pedagógus feleségéhez, Molnár Anetthez, hogy a gyereknevelés­ből kivegye a részét. A szegedi atléta, aki jelenleg miskolci színekben versenyez, emellett mindenféle más melót is elvállal. Télen például pálin­kát árult a karácsonyi vásárban. - Nem szeretem ugyan a pálin­kát, de engem mindenki ismer Szegeden és ez kapóra jött az egyik havernak. Az alkohol ná­lam nem igazán jön be, verse­nyek után szoktam egy pofa sört legurítani. Ez jó a szénhidrátpót­lás miatt is - fejtegeti az atléta, aki a hét végén kéthetes tunéziai edzőtáborba utazik. Öt kilomé­teren az idén fedett országos baj­nokságot nyert gyalogló a jövő évi kínai olimpián 50 vagy 20 ki­lométeren szeretne indulni. Eh­hez a kvalifikációs versenyeken teljesítenie kell a szinteket. Du­dás Gyula úgy érzi, keményen dolgozik és ott lesz a harmadik olimpiáján is. CS. G. L. Dusánkával a gyűjteménybe temetkezve Fotó: Segesvári Csaba Olga néni nyolcvannégy évesen az internetre vár Fiatalos idősek az otthonban A közös foglalkozásokon még a lóversenyes társasjátékban sem kell lóhalálában vágtatni Fotó:Karnok Csaba A magukra maradt idősek gyak­ran döntenek úgy, hogy eladják az ingóságaikat és öregek ott­honába költöznek. Sokan szinte új életet kezdenek. Több há­zasság vagy élettársi viszony is kialakult már a lakók között, akik a közösségben az új dol­gokra is fogékonyabbak lesznek: akadnak, akik nyolcvan éves ko­ruk után tanulnak meg inter­netezni. Szeged egyesített szociális intéz­ményében négy telephelyen ösz­szesen négyszázhatvan nyugdí­jasnak jut hely. A Kálvária sugár­úton egy száz férőhelyes emelt szintű és egy százötven férőhe­lyes hagyományos felszereltségú idősek otthona üzemel. Emelt szinten A 84 éves Szentgyörgyi Olga öt éve került az emelt szintű egységbe, ahol erkély, valamint saját fürdőszoba és kiskonyha biztosítja a lakók kényelmét. Az idős nő a férjével együtt köl­tözött az intézménybe, ám az ura halála óta egyedül él a szo­bagarzonos lakrészében. Olga néni szerint borzasztóan rövi­dek a napok, alig tudja belesű­ríteni a teendőit a huszonnégy órába: - Délelőttönként gerinc­és víz alatti tornára, valamint masszírozásra járok az Anna fürdőbe. Jó időben kicsit olvas­gatok a platánfák alatt, de mos­tanában igyekszem haza, mert rákaptam a számítógépezésre. A rokonaimnak és a barátnő­imnek szoktam levelet küldeni a komputeren és már nagyon várom, hogy internetezhessek is - beszélt legújabb szenvedé­lyéről Olga néni, aki egykoron Szabadkán volt tanár. Lovas Já­nos és felesége, Mária idén lesz­nek tizenöt éves házasok. A 85 éves öregúr az első felesége ha­lála után a neje húgát vette el, aki szintén özvegy volt. A pár tíz éve él az otthonban. Amikor a szobájukba toppantunk, Ma­rika néni éppen a kártyalapokat Olga néni a délelőtti gerinctorna után mindig leül számítógépezni rakosgatta maga előtt az aszta­lon. - Az előbb hatvanhatoz­tunk, de nagyon kikaptam a pa­pustól, úgyhogy megharagud­tam rá és nekiültem paszián­szozni. - Elég is volt az izgal­makból - vette át a szót János bácsi - Nemrégen harminchat sugárkezelésen vettem részt, de nem panaszkodhatom, mert folyton velem volt egy betegkí­sérő és az intézet kocsit is biz­tosított az utazgatásokhoz. Biz­tonságban érezzük itt magun­kat - szögezte le a hajdani állo­másfőnök, majd még hozzátet­te: — Életemben nem kaptam annyi figyelmet, mint itt. Egy­szer kikandikált a lábam a ta­karó alól, de az egyik nővérke észrevette és mindjárt visszata­kart a paplannal. Marika néni sem maradt adós a riposzttal: ­Nem kell félteni téged, nagy huncut vagy te! - dorgálta meg játékosan az urát. Közösen ünnepelnek A Kálvária sugárúti idősek ott­honának lakói minden jeles na­pot megünnepelnek, így kará­csonykor, húsvétkor és farsang­kor is összejönnek. A mozgásuk­ban korlátozottak sem marad­nak ki a jóból. Ha valaki nem tud lemenni a közös ebédlőbe, akkor a Mikulás megy fel hozzá. A hagyományos otthonban két-, három- és négyágyas szo­bákban élnek az idősek. Közös fürdőszobát és közös konyhát használnak. A nyolcvanéves Pap Imréné tíz éve került az intézetbe. - Mindig csinálok valamit. Hol szalvétát hajtogatok, hol gyön­gyöket fűzök, hol pedig portaszol­gálatot látok el. Az ételeket sem mulasztom el megkóstolni és mi­nősíteni a tálalás előtt, tudniillik a szakmámat tekintve szakács va­gyok - közölte Erzsike néni, aki szerint ritkán panaszkodnak az ételekre a lakók, mert két menü­ből is választhatnak. A 83 éves Megyeri Jánosné Pesten a ruha­gyárban és a Hadtörténeti Múze­umban dolgozott, de nyomdász­ként, cipőfelsőrész készítőként és fényképészként is tevékenyke­dett. - Az üvegfestészetet itt ta­nultam meg. Nagyon segítőké­szek itt. Ha kell a gyümölcsöt és az élelmiszereket is megveszik helyettünk. A pedikúr, a manikűr és a fodrász sem kerül külön pén­zünkbe - árulta el Lívia néni. APARTMAN A NYUGDÍJAS EVEKRE H Az államilag támogatott öregek otthonánál nagyobb kényelmet és emelt szintű szolgáltatásokat biz­tosítanak a lakócentrumok. Újsze­geden, a Derkovits fasoron épülő akadálymentesített, liftes Geszte­nyeliget négy szinten nyolcvan fé­rőhellyel várja a nyugdíjasokat. Itt a szoba-konyhás, fürdőszobás apartman használatbavételi díja 5,6 millióba, a másfél szobásé 7 millióba, míg a kétszobás 8,4 mil­lió forintba kerül. A lakók a beköl­tözés után 10-12 ezer forint rezsi­díjat, valamint a kiemelt szolgál­tatásokért - uszoda, szauna, or­vosi centrum - plusz 20 ezer fo­rintot fizetnek. Az épületben élel­miszerüzlet, fodrászat, kozmetika és lottózó is helyet kap. Az intézet igazgatójától, Zsó­tér Antaltól megtudtuk, hogy a város egyesített szociális intéz­ményének négy idősek otthona folyamatosan százszázalékos kihasználtsággal működik, így kénytelenek várakozó listát al­kalmazni. - A hagyományos otthonba az intézet, az emelt szintűbe az önkormányzat a beutaló. A szolgáltatás tekinte­tében nincs lényeges különb­ség: az orvosi és gyógyszeres el­látást, az ápolást, az ingyenes mosást és vasalást, valamint a napi háromszori étkezést mindkét helyen ugyanúgy biz­tosítjuk. Havi 45-48 ezer Ami a költségeket illeti: a ha­gyományos intézetbe való ju­táskor nem kell fizetni hozzájá­rulást. A havi térítési díj 45 ezer 300 és 48 ezer forint kö­zött mozog. Az emelt szintű otthon esetén egyszeri hozzájá­rulásként 2 millió 300 ezer és 3 millió 680 ezer forint között kell fizetni. A havi illeték 56 ezer 100 és 81 ezer 300 forint között lehet. HORVÁTH LEVENTE Csempészek Hőkamerával figyelték a falu és a vonatsínpár közötti tisztást Röszkén a szegedi határőrök a hét végén. A település irányá­ból a sínek felé bandukoló em­berre lettek figyelmesek. A nyomába eredtek, ám a sínek­nél két zsákba botlottak bele. Bár a csomagok átvizsgálása közben az ismeretlent szem elől tévesztették, de a zsákok­ban mintegy 1300 doboz ciga­rettára, és 12 liter szeszre lel­tek. A határőrök ismeretlen el­követővel szemben csempészés gyanúja miatt tettek büntető­feljelentést. Saját pénzből vettek IBM-gépeket darabonként 185 ezer forintért - Praktikus és takarékos Laptopot vásároltak a zsombói képviselők Saját képviselői juttatásukból fizetik modern laptopjaikat a zsombói képvi­selők. A tizenegy tagú testület mellett a polgármester, a jegyző és a bizottsági tagok is kaptak hordozható számítógé­pet. Húsz laptopot vásárolt a zsombói önkor­mányzat. A hordozható számítógépekből kaptak a képviselők és a bizottsági tagok is, egyet a hivatal használ. A darabonként nettó 185 ezer forintos műszaki eszközt nem a falu költségvetéséből finanszíroz­ták. - A képviselők és a bizottsági tagok a laptop árát a négyéves ciklus alatt törlesz­tik oly módon, hogy a tiszteletdíjat, illetve a polgármesteri illetményt csökkentettük, így minden hónapban ennyivel kevesebb illetményt kapunk - mondta Gyuris Zsolt polgármester. A számítástechnikai fejlesztés ered­ményeként az előterjesztéseket, háttér­anyagokat már nem CD-n, illetve fény­másolt formában juttatták el az érintet­tekhez, hanem elektronikus úton. Sőt. A képviselők az önkormányzat szerveré­re kapcsolódva több száz oldalas előter­jesztéseket is letölthetnek néhány pilla­nat alatt. Gyuris Zsolt elmondta azt is, hallott arról, hogy a kübekházi önkor­mányzatnál internetes program segítsé­gével telefonálnak ingyen. Ezt az ötletet ők is megfontolják, hiszen nyitottak minden modern és költségkímélő meg­oldásra. A testület legidősebb tagja, az 59 eszten­dős id. Gyuris László - csak névrokona a polgármesternek - nagyon jónak tartja a laptopos megoldást. Szikvíz- és üdítő­ital-gyártással foglalkozó cégében már ko­rábban megismerkedett a számítógéppel és az internettel, így nem idegen számára a hordozható hivatal és a virtuális világ. A faluban - így a képviselő otthonában is ­most építik ki a mikrohullámú internetes szolgáltatást. - Sokkal praktikusabb és takarékosabb, hogy az anyagokat e-mailen kapjuk meg. Elküldik nekünk, és bárhol lehet tanul­mányozni - mondta a képviselő. - A kör­nyező települések közül egyedül Szatyma­zon van a képviselőknek laptopjuk, onnan hozta ezt a szerintem nagyon jó ötletet a polgármesterünk. NYEMCSOK ÉVA

Next

/
Thumbnails
Contents