Délmagyarország, 2007. február (97. évfolyam, 27-50. szám)

2007-02-09 / 34. szám

PÉNTEK, 2007. FEBRUÁR 9. • KULTÚRA" 7 A világsikerű zenés bulvárvigjáték premierje Szegeden A legszúrósabb kaktusz is kivirágzik „Az a jamaicai trombitás, egy jó fej, nem vitás..." - ki ne ismerné Szenes Iván és Nádas Gábor örökzöld dalát? Természetesen ez is felcsendül A kaktusz virága ma esti nagyszínházi bemutatóján. MUNKATÁRSUNKTÓL Pierre Barillet és Jean-Pierre Grédy könnyű kézzel megírt zenés bulvárkomédiája, A kaktusz virága mindig biztos kasszasiker. A sztori minden korban újra megtörténhet: Julién, a nőtlen, szoknyapecér, jóvágású fogorvos észre sem veszi Stephanie-t, a szigorú és maximalista asszisztensnőjét. Újdonsült barátnőjének, a szöszke és fiatal Antóniának azt hazudja, hogy nős. A lány elkeseredettségében öngyilkosságot kísérel meg - szerencsére ott a szomszédja, a jóképű Igor, aki megvigasztalja. A féltékeny Julién megígéri ugyan, hogy elválik, és elveszi feleségül, ám Antóniát nem abból a fából faragták, aki csak úgy ripsz-ropsz tönkretesz egy boldog családot. Saját szemével szeretné látni, hogy a házastársak kapcsolata már kihűlt. Juliennek sürgősen kerítenie kell egy álfeleséget. Úgy tűnik, a mogorva Stephanie épp megfelelő erre a szerepre. Ahogy az már lenni szokott, a füllentés a négy szereplőt képtelenebbnél képtelenebb helyzetekbe sodorja... Ámor nyilai repkednek, minden összekuszálódik, nem csoda, hogy a végén a legszúrósabb kaktusz is virágba borul... Bal József rendezésében könynyed szórakozást, sok-sok nevetést, három felhőtlen órát ígér az előadás. A fogorvost Kovács István, az asszisztensnőjét Szilágyi Annamária, Antóniát Papp Gabriella, Igort Mátyássy Szabolcs alakítja. A további szerepekben Janik Lászlót, Varga T. Zsuzsát, Rácz Tibort, Vajda Júliát és Bokor Noémit láthatja a publikum. A díszletet és a jelmezeket Molnár Zsuzsa tervezte, a koreográfus Varga József, a zenei vezető Kovács Gábor. A fiatalok: Mátyássy Szabolcs (Igor) és Papp Gabriella (Antónia) Fotó: Segesvári Csaba Olasz festő kiállítása Graziano Scalvi olasz festőművész képeiből nyílik kiállítás ma este 6 órakor Szegeden a Dugonics téri Olasz Kulturális Központban. Köszöntőt mond Pál József, az egyetem olasz tanszékének vezetője, az Olasz Köztársaság tiszteletbeli konzulja. A tárlatot Maurizio Quartieri művészettörténész, Valerio Manfredi író és Franco Muciaccia, a modenai régiségkereskedők és művészek elnöke nyitja meg. A kiállítás megtekinthető február végéig, hétfő kivételével naponta 10-től 18 óráig. Csányi Sándor szerint egy jó magyar film többet ér egy jó amerikainál A legkívánatosabb celeb Amiben van szív - ezeket a filmeket nézi, és ezekben játszik szívesen Csányi Sándor. Az S. O. S. szerelem!-ben megrendelésre csábító színész elmondta: a forgatás számára adrenalinnövelő. Ilyenkor csak a szerepének él, egyebekben teljesen hasznavehetetlen. Bajosan megközelíthető hölgyek meghódítását vállalja tehetős, ám tehetetlen férfiak számára Csányi Sándor cége az S. O. S szerelem! című magyar vígjátékban. A főszereplőt a szegedi bemutató előtt arról kérdeztük, a valóságban el lehet-e csábítani valakit más számára? Ezek a játékszabályok... - Erre kicsi az esély, de jó játéklehetőség van a témában. Láttunk már olyan filmet, ami úgy kezdődött, hogy „egy meszszi-messzi galaxisban", és az sem volt egy rossz alkotás. Ilyenkor az ember hátradől, és azt mondja: most ez van, ezek a játékszabályok. Mi van akkor, ha valaki tehetséges, de nincs megáldva előnyös külsővel? A Cyrano is erről szól. Nem hiszem, hogy a film miatt alakulna ilyen cég, de például Angliában működik olyan, ami alibit szolgáltat. A filmben Fenyő Ivánnal versenyez Ulmafin Mónika szerelméért, az életben - kérdezzük - kié lenne a lány? Természetesen az enyém - válaszolja, ami nem is nagyképű kijelentés attól, aki a Velvet internetes újság szavazásán az első fordulóban a legkívánatosabb magyar celeb címet érdemelte ki. - Egy darabig örültem, de amikor láttam, hogy Győzikét meg Fekete Pákót győztem le, akkor már nem voltam annyira büszke - közli félmosollyal. Szerinte ez a játék egy másfajta visszajelzés, ami azért a színészettől sem választható el. Ha „olyan tehetségtelen lenne, mint a föld", akkor nem szavaztak volna rá. - De a kettő nem függ össze szorosan. Láttam már olyan színésznőket, akik a kanyarban sincsenek, tehetségetlenek, de anynyira jó nők, hogy imádom őket nézni. Sharon Stone-t például nem tartom borzalmasan tehetségesnek, de bármikor szívesen megnézem. A magyarok pedig Csányit, illetve általában a hazai filmet nézik meg szívesen. A közönségfilm sikeréről a színész így beszél: Magyarországon a Sose halunk meg környékén lett elfogadott a közönségfilm. Ezekben az alkotók egy viszonylag egyszerű történetet akartak elmesélni, a szórakoztatás volt az elsődleges cél. A szabályok azonban nagyon komolyak, Csányi Sándor: A magyar filmszakma széttartó Fotó: Scbmidt Andrea DRUKKOLJANAK EGYMÁS FILMJENEK A magyar filmszakma széttartó - közli a színész, aki mégis megkérte Goda Krisztát (a Csak szex és a Szabadság, szerelem rendezőjét), hogy mondjon véleményt az S. 0. S.-rói. Sas Tamás rendező nem bánta, sőt elfogadott néhányat kollégája javaslatai közül. „Jó lenne ha a rendezők drukkolnának egymás filmjének. Ha a Lorára sokan mennek, akkor a következő magyar filmre is többen beülnek" - mondja Csányi. például több snittet kell használni, mint az úgynevezett művészfilmekben. A mostani egy jó időszak, egyre többen foglalkoznak ezzel és egyre inkább értenek is hozzá. Csányi szerint egyébként egy jó magyar film többet ér egy jó amerikainál. „Nyilván a csehek meg jobban szeretik a cseh filmeket, mert azok az ő színészeikkel, a számukra ismerős helyszínekkel, róluk szólnak." „Szerencsém van" A jó magyar mozira persze nincs recept, valami bejön más pedig nem. Csányi filmjei, a Kontroli, a Csak szex és más semmi, az Állítsátok meg Terézanyut, a Szabadság, szerelem mind a legnézettebb filmek közé tartoznak. Szerencsém van mondja, majd hozzáteszi: a Rokonok is ebből a sorból való. „Ha úgy nézzük, művészfilm, bár Szabó István mindig azt mondja, hogy közönségfilmet akar csinálni. Azt is csinál, csak valamivel elgondolkodtatóbbat, mint a vígjátékok." A semmiből valamit A nézők attól félnek, hogy a művészfilm komoly dolog, pedig a művészetnek része a szórakoztatás - mondja, majd Bodrogi Gyulát idézi: a szórakoztatásnak nem a művészet az ellentéte, hanem az unatkoztatás. Amiben van szív - ez a válasza arra, milyen mozikat készít szívesen. Elgondolkodva teszi hozzá: az ember mindent megtesz egy filmért, aztán vagy eljön a Jóisten menet közben vagy nem. Csányin nem múlik, ő ugyanis ilyenkor csak a jeleneteken gondolkodik, a hgurára figyel. - Nem csak egyszerűen tervezgetem, hogy mi lesz, hanem anynyira a szöveggel foglalkozom, hogy nem tudok olvasni, nem nézek filmeket. Beszélni sem nagyon lehet velem. Tulajdonképpen teljesen hasznavehetetlen vagyok. De ha az emberre nem hat adrenalin-növelően, akkor ne csinálja. Ha egy cukrászt nem izgat az, hogy kitalált valami új receptet, ha nincs olyan, hogy nem tud aludni, mert valami eredeti jutott az eszébe, akkor nem jó szakember. Az alkotásnál ez halmozottan igaz, mert a semmiből hozunk létre valamit. GONDA ZSUZSANNA „BOGI, SEGGBE RÚGLAK" Filmbeli kislányáról, Varga Boglárkáról így beszélt: „Szuper volt együtt dolgozni. Nagyon tehetséges, vagány csaj. A forgatáson hagytam a színészes viszonyt, helyette úgy beszéltem vele, mint egy apa: Bogi, gyere ide, mert seggbe rúglak, Bogi nem mászkálsz el! Ó meg szemtelen volt. Nagyjából ez a viszonyunk a filmben is." A Moszkvai Patriarchátus Ortodox Kórusa magyarországi körútján a JATIK-ban is énekel Világhírű orosz férfikar jön a jövő héten Szegedre Magyarországi turnéra érezik a Moszkvai Patriarchátus Ortodox Kórusa, és a világhírű együttes Budapest mellett Szegeden is fellép. Február 17-én este az SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központ nagytermében hangzanak fel az orosz egyházi zene legkülönlegesebb darabjai. MUNKATÁRSUNKTÓL A Moszkvai Patriarchátus Ortodox Kórusa világszerte sikert arat kuriózumnak számító koncertprogramjával. Az együttes legfontosabb feladatának az ősrégi orosz művészet, valamint a kéziratok rejtjeleiben meghúzódó hangzásvilág kutatását és megfejtését tartja, és igyekszik a tiszta előadásmódot visszahozni az istentiszteletek keretébe. Az együttes vezetője, Anatobj Grindenko teológus-zenetudós 1983-ban a Troitse-Sergievoj Főkolostor falai között alapította a férfikórus jogelődjét, mely az „Óorosz Énekek" nevet viselte. 1985-ben a kórus a Moszkvai Patriarchátus felügyelete alá került. A 12-13 főt számláló kórus énekesei a szovjet rezsim összeomlása utáni években megnyitották az utat az ortodox egyházi zene újrafelfedezéséhez. A kórus éveket töltött a régi kéziratok tanulmányozásával, majd elsőként mutatták be a századokon át az ismeretlenség homályában lapuló alkotásokat. 1988-ban megnyerték a lengyelországi Hainufke Fesztivál 1. díját, 1992-ben a Macedóniai Kórusfesztivál Nagydíját. Az Opus 111 francia kiadó eddig 13 CD-jüket jelentette meg, melyből 9 világpremiernek számít. Oroszországban, Németországban és Lengyelországban is megjelent lemezük. Koncertjeik és hangfelvételeik révén világszerte ismertté váltak, mindenekelőtt az óorosz énekek egyedülállóan tiszta előadásával. Felléptek Európa-szerte, sikert arattak a New York-i Lincoln Centerben is. Az együttes repertoárján a 16-19. századi tradicionális énekek mellett szerepelnek népdalok és újabb keletű egyházi darabok, Csajkovszkij, Rachmaninov és Pelecis művei is. A magyarországi koncertturné a nagyböjtnek szenteli programját: ismert és ismeretlen orosz zeneszerzők nagyböjti szerzeményei csendülnek fel a koncerten. A szegedi hangversenyükre, amit február 17-én, szombaton este 7 órától az SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központ nagytermében (Szeged, Ady Endre tér 10.) tartanak, az egyetemi ajándékboltban (Ady tér 10., telefon: 546-684) és a Tourinform-irodában (Dugonics tér 2., telefon: 488-690) válthatók jegyek. A Szegeden is bemutatkozó moszkvai kórus világszerte sikerrel lép fel DM/DV-fotó