Délmagyarország, 2007. február (97. évfolyam, 27-50. szám)

2007-02-09 / 34. szám

6 •MEGYEI TÜKÖRPÉNTEK, 2007. FEBRUÁR 9. A látogatók ötleteit várja a Fekete Ház Névadót tartanak a 150. születésnapon Nevet kaphatnak a százötven éves szegedi Fekete Ház kiállítótermci. Őszig gyűjti a múzeum a látogatók ötleteit. MUNKATÁRSUNKTÓL Másfél évszázada, 1857-ben épült Szeged egyik közismert épülete, a Fekete Ház. A Móra Ferenc Múzeum történeti kiállítóhelyeként működő patinás sarokház születésnapját ősszel ünneplik. Az évfordulóra a Fekete Ház stílusosan kiállítással készül: saját történetét és a városhoz fűződő kapcsolatát mutatja be. A születésnap részeként nevet adnak a kiállítóhely termeinek. Amióta tavaly szeptemberben a Tisza-parti közművelődési palotáját felújításra bezárták, Szegeden a Fekete Ház jeleníti meg a múzeumot. Itt kapott helyet a Dalí-kiállítás, és az 1956-os forradalom szegedi emlékeit felvonultató tárlat. A születésnapos épületben lesz látható egy hét múlva Kanalas ]ózsef fafaragó munkáiból nyiló kiállítás. Aztán az ezeréves magyar kézművességet mutatja be egy összeállítás, amit egy ékszerkiállítás, és később egy díszletbemutató követ. Áprilisban a száz éve született Buday György fametszóre emlékeznek. A Fekete Ház földszinti termeinek nevére őszig várják az ötleteket a portán és a feketehaz@t-online.hu internetes címen. A javaslatot tenni a helyszínen szerzett benyomás alapján is lehet. Február 16-ától nyitvatartási időben ingyen látogathatja a Somogyi utcai kiállítóhelyet, aki belépéskor azt mondja: „névadási látogatásra" érkezett. Őszig lehet szavazni arról, mi legyen a termek neve - mondja Tolnay József gondnok Fotó: Frank Yvette Unikumok a szegedi régiségboltokban Imazsámoly és betyár Nagy Sándor pénzérméje, százhúsz évvel ezelőtt készült bécsi imazsámoly és az Aradról elinduló Rózsa Sándor - festményen: a szegedi régiségboltokban számtalan ritkasággal találkozhat az érdeklődő. Különös életút után került jó néhány festmény és műtárgy a szegedi régiségboltokba. Némelyik igazi kuriózum. Belük Dezső galériájának legnagyobb ékességét egy hónapja vásárolta meg egy gyűjtő: Mányoki Ádámnak, Rákóczi Ferenc udvari festőjének egyik alkotásával távozott az üzletből. Az 1736-ban készült, Mária Klára grófnőről készült olajfestmény, bár a galériatulajdonos üzleti titokra hivatkozva nem mondott pontos árat, milliós nagyságrenden cserélt gazdát. A kereskedő 35 éve, mint gyűjtő kezdett el foglalkozni festményekkel, boltjában ma is több szegedi kötődéssel rendelkező műalkotás található. Ilyen az egyik legrégibb és vélhetően legdrágább darab, az osztrák származású Adolf van der Venne 1856-ban festett Vágtató betyár című alkotása, amin az ólomgolyósvégű ostort forgató Rózsa Sándort festette meg. A művésznek Bécsben és Pesten volt festőiskolája, egy alföldi tanulmányút során találkozott a híres-hírhedt betyárral. A festmény hét éve van Bélák Dezső birtokában. A galériás bevallotta: kicsit sajnálná, ha egyik pillanatról a másikra meg kellene válnia tőle. A kép egyébként kezdetben az 1848-49-es szabadságharc után milliomossá vált, Aradon élő Neumann bárónak a tulajdonában volt. A festményen örökösei adtak túl: most Bélák Dezső galériájában várja új gazdáját. De itt lóg a falon a Londoni vízárus című portré is, amit az a Márton Ferenc készített, aki a szegcdi dóm mennyezeti boltívén található híres „Szögedi Szűrös Madonna" képet is megfestette, melynek különlegessége, hogy a művész cifra szűrben és szegedi papucsban ábrázolta Szűz Máriát. A tulajdonos azonban úgy látja, egyelőre nem kell attól tartania, hogy ezen ritka képek mostanában elkerülnek üzletéből. Ahogy fogaiKorok találkozása: imazsámoly, francia szódásüveg és Nagy Sándor pénz Fotó: Schmidt Andrea mázott: a jelenlegi helyzet nem éppen kedvez a műtárgy-kereskedelemnek. Talán éppen emiatt a Búsuló lányt ábrázoló Zsolnay porcelán az egyik legkedvesebb darabja Kalapács Gabriellának. A Deák Ferenc utcai antikvitás tulajdonosa két éve vágott bele az üzletbe: ennyi idő alatt is számtalan érdekesség került üzletébe. Legrégebbi darabja egy 320-ban vert Nagy Sándor-érme, de igazán érdekes az a kováspisztoly is, amit a Kelet-indiai Társaság készített az angol tengerészek számára. A bolt tonett imazsámolyáról - ezt 1880-ban Jákob és Joseph Kohn bécsi bútorgyárában gyártottak és francia típusú szódásúvegéről a tulajdonos elmondta, más szegedi boltokban ezekhez biztosan nem juthatunk hozzá. K. G. G. AUKCIÓRA VARVA A Kárász utcai antikváriumban nem tudtak különleges tárgyról beszámolni. Idős könyvről már annál inkább: a kirakatban egy 1743-as latin nyelven íródott biblia kellette magát 18 ezer forintért. Legdrágábbnak mégsem ezt - a szalonnázó parasztot és a kislányt korsóval megformáló Zsolnay porcelánokat találtuk. Monostori Dezső ügyvezető elmondta, az igazán értékes darabokat a magasabb ár reményében a tulajdonosok az évente egyszer megrendezett szegedi könyvaukcióra tartogatják. A ritkának mondható kéziratokkal és gyűjteményekkel ilyenkor kopogtatnak antikváriumuk ajtaján. Lions-SZTE jótékonysági bál A Szegedi Túdományegyetem és az Első Szeged Lions Klub holnap este rendezi meg hagyományos jótékonysági bálját az SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központban. A bevételből a kardiológiai központot, az újszülött életmentő szolgálatot és az ÁGOTA Alapítványt támogatják. MUNKATÁRSUNKTÓL Az elmúlt évhez hasonlóan, az idei farsangi szezonban is a társasági élet kiemelkedő eseményének ígérkezik a Szegedi Tudományegyetem és a Szeged Első Lions Klub közös jótékonysági bálja holnap este a TIK-ben. A gazdag programból az idén sem hiányozhat a casino, működik jósda, szivarszoba (ahol l-l pohár whisky vagy konyak is jár a füstölnivaló mellé), koktélbár karibi hangulattal, lesz bórkóstoló, nosztalgiafotózás, és lesz jótékonysági árverés is, a Szög-Art művészeinek alkotásaiból. S a vacsora után természetesen zene, tánc hajnalig. A jó hangulatról Marót Viki és a NOVA Kultúrzenekar, valamint DJ Mike gondoskodik. Az exkluzív mulatság ezúttal sem csak az önfeledt szórakozást szolgálja, a jókedvű adakozók a bevételből a Kardiológiai Központ Haemodinamikai Laboratóriumának egy VeryNow aggregometriás műszer beszerzését, a Szegedi Újszülött Életmentő Szolgálat Alapítvány mentőautójába egy monitor és két darab infúziós pumpa megvételét, továbbá az ÁGOTA Alapítvány játszóház és módszertani központba eszközök beszerzését segíti. A jótékonysági bált és a hozzá kapcsolódó jószolgálati akciót húsz cég is támogatja. Információink szerint korlátozott számban kapható még belépő a TIK portáján. Ősi eszközökkel, ősi anyagokkal restaurálnak Vásárhelyen újítják fel a szentesi szószéket Egy speciális vásárhelyi műhelyben állítják helyre a szentesi református nagytemplom fa szószékét, amely több érdekességet is rejt. Halász Gábor asztalosmester nemrégiben egy közel négyszáz éves spanyol barokk ülőpadot újított fel. Hódmezővásárhely különleges műhelyében múzeumi szakember segítségével állítják helyre a szentesi nagytemplom igen rossz állapotba került szószékét. A fa szerkezetét sok helyen szinte teljesen tönkretette a szú, és a fő szerkezeti elemeket sok helyen a fenyó bútorszerkezetig vissza kellett bontani. Az eredetinek megfelelő technikával és a korabelinek megfelelő anyagokkal kezdtünk a helyreállításhoz. Halász Gábor - A szószék középső részén olyan mértékű mechanikai károsodást szenvedett, hogy néhány éven bcliil biztos, hogy öszszerogyott volna a rajta álló lelkész súlya alatt, így épp idejében restaurálták. A bútor minden része igen elhanyagolt állapotban jutott hozzánk. Kiderült: a vastag festékréteg alatt sok helyen aranyozás, sőt ezústözés is díszítette a fát, ami bizony ritkaság a református templomok enteriőrjében - foglalta össze Halász Gábor, a műhely vezetője. Nagy Nándor, a munkálatokat felügyelő múzeumi restaurátor a feltárás eredményeképp elképzelhetőnek tartja, hogy a korábbi ismeretekkel szemben a bútordarabot az ország más tájáról, esetleg Erdélyből hozhatták Vásárhelyre. Úgy fogalmazott: ebben a korban egyáltalán nem volt ritkaság a hasonló „költöztetés." Mivel semmiféle írásos dokumentum nem maradt fent a szószék eredetével kapcsolat-' Halász Gábor igyekszik a szószék minden elemét úgy összerakni, ahogy azt több száz éve tették Fotó: Tésik Attila ban, eddig úgy sejtették, hogy a „cathedra" elkészítését 1821-ben kezdte meg a szentesi Balog János mester. - A bútor szerkezeti elemekre bontásánál kiderült: a fenyőfát régebbi technológiával munkálták meg, mint ami a XIX. század közepén gyakorlat volt, hiszen kézi kialakításra utaló nyomokat találtam tette hozzá az asztalosmester. - Éppen ezért - megfelelve a restauráció etikai szabályainak - az eredetinek megfelelő technikával és a korabelinek megfelelő anyagokkal kezdtünk a helyreállításhoz, ráadásul úgy, hogy az általunk elvégzett munkafolyamatok mindig visszabonthatóak legyenek, ha később esetleg kiderül: más módszerrel szeretnék felújítani a műtárgyat. A vásárhelyi műhelyben egyébként már szereztek gyakorlatot a hasonló, ősi eszközökkel végzett munkában, hiszen itt végezték el a Hódmezővásárhely belvárosi templom keresztelőasztalának rekonstrukcióját is, de itt újult meg a szegedi püspöki palota és a vásárhelyi polgármesteri hivatal több, műtárgynak minősülő bútora is. Halász Gábor egyébként a legnevesebb vásárhelyi, restaurálásban járatos asztalosmestereknél leste el a Szakmát, hiszen - ahogy fogalmazott - ennek a szakmának a fogásait leginkább a gyakorlat közben lehet elsajátítani. A műhely rendre kap külföldi megrendeléseket is, ő újított fel nemrég egy csaknem négyszáz esztendős spanyol barokk ülőpadot. Az egyik legértékesebb tárgy pedig, aminek a rekonstrukcióját vállalta, egy szintén barokk-kori fekvőhely volt, aminek az értéke meghaladhatta a hatmillió forintot. A szószék teljes felújításával a tavasz végére készülnek el, ezzel lesz teljes a szentesi nagytemplom csaknem egymilliárd forintos rekonstrukciója. ILLYÉS SZABOLCS