Délmagyarország, 2007. január (97. évfolyam, 1-26. szám)

2007-01-20 / 17. szám

KULTURÁLIS MELLEKLET MIN! SZERKESZTI: ÚJSZÁSZI ILONA, WERNER KRISZTINA 2007. JANUAR 20. NAPI MELLEKLETEK Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek WWW.DELMAGYAR.HU CITROMFÁK ZÖLDELLHETNEK A KERTBEN, PAPAGÁJOK RIKÁCSOLHATNAK A VÁROSBAN - ÖTVEN ÉV MÚLVA clVci viharos szél, forró nyár Nem rendkívüli dolog lesz az enyhe tél, esővel, viharos szelekkel, s a negyvenfokos nyár, ötven esztendő múlva hanem megszokott. A városokban papagájok is fészkelhetnek, a hobbikertészek pedig termelhetik a gránátalmát, citromot - kivált, ha vállalják annak kockázatát, hogy az időnként mégiscsak jelentkező fagyok letarolják a fákat. A fölmelegedést meggátolni - az üvegházgázok kibocsátásának csökkentésén kívül - növényesítéssel, erdősítéssel lehet. Lehetséges, hogy egzotikus élővilág vesz minket körül azaz veszi az új generációt jó ötven év múlva? Lehet. Hiszen például Budapesten itt-ott már ma is hallani lehet az utcán papagájok jellegzetes rikácsolását. Aki látja-hallja őket, többnyire azt hiszi, a szabadban csak néhány napot érnek meg - holott fészkelésüket, költésüket már két évvel ezelőtt is megfigyelték madarászok Budatétényben. Egzotikus jövevények - Akár Szegeden is elindulhat az egzotikus madárjövevények kolóniáinak kialakulása, hacsak el nem viszi őket a karvaly - mondja Molnár Gyula, a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar biológia tanszékének oktatója. A hüllővilág is színesedhet: a terráriumi állatként tartott, szabadon eresztett, meglehetősen agresszív, Dél-Amerikától az Egyesült Államok déli részéig előforduló vörösfülű ékszerteknősöknek - melyek szintén már ma is találhatók nálunk - kedvezni fog a melegedés. Átlagok Szegeden jelenleg 11 Celsius-fokos az évi középhőmérséklet, ez 12,5 fok lesz. Az említett érték a természetes környezetre vonatkozik - ehhez a városközpontokban hozzáadódik ugyanaz a további, a terület beépítettségéből és növényzetmentes mivoltából adódó, mintegy 4-5 fokos hőszennyezés, ami napjainkban is létezik. így sok helyen zöld páncélú, szemük mögött piros sávot viselő teknősök napoznak majd a vízpartokon, akárcsak Floridában. - A kertekben évtizedeken át virágozhat, teremhet a gránátalma, a citrom és sok más mediterrán növény. De az első, csupán egyetlen napig tartó, véletlenszerűen bekövetkező nagy fagy letarolja őket - mondja Mihalik Erzsébet, az SZTE növénytani tanszékének vezetője. Hobbikertészeknek nagy lehetőségük lesz kísérletezni: mikor s hogyan célszerű fagymentesíteni a mediterrán növényeket. Térnyerésük egyébként nem a Dél-Alföldön lesz leginkább megfigyelhető, hanem például a Balaton-felvidéken vagy a Dél-Dunántúlon, ahol ma is kiegyenlítettebb az éghajlat az ittenihez képest. Homok és gyomok A városokon kívül mi lehet a helyzet? Különösen a homokvidéken - így a megye nyugati részén - tovább fokozódhat az elszárazosodás; már a Reuters is beszámolt a terület elsivatagosodásáról. De ha így van, akkor vajon miért üde zöldek ma is a homokvidékek? Mert a szélsőséges klímához is alkalmazkodó, özönszerűen szaporodó, behurcolt gyomok - például a parlagfű - itt is megtalálják életlehetőségeiket. Azonnal meglelnek minden talpalatnyi helyet, ahonnan kisült az eredeti növényzet, illetve a megnőtt öntözési költségek miatt nem éri meg növénytermesztéssel foglalkozni magyarázza Csatári Bálint, az MTA Regionális Kutatási Központ Alföldi Tudományos Intézetének vezetője. Egyébként a megye nyugati része számít parlagfűvel legfertőzöttebbnek. Persze lehet: ötven év múlva a homokvidék a nyáron tovább csökkenő csapadékszint és a hőségnapok folyamatossá válása miatt - tényleg kopárrá válik, s az özönnövények keletebbre költöznek, ahol épp akkor fog megritkulni az eredeti növényállomány. - Nem igazán az újabb és újabb, extrém hőmérsékleti csúcsokban fog megmutatkozni a globális fölmelegedés a Kárpát-medencében, hanem az átlagosnál melegebb Kiszáradhat a Balaton Az egyik optimista forgatókönyv - mely szerint a másfél fokos évi átlaghőmérséklet-növekedés várható - azt is tartalmazza: tovább csökkenhet a csapadékmennyiség. Télen, igaz, több hullhat, mint ma, az évi mennyiség azonban alatta marad a jelenleginek. S a megnövekvő párolgás miatt gyorsabban fogy a tó. A folyókon viszont könnyebben alakul ki majd árvízveszély, mert a mainál több téli csapadék a magasabb hegyekben továbbra is hó formájában hullik le - és a gyorsan beköszöntő nyár miatt egyszerre olvad el. * * ^ ! uiil - • é" ***' m i i. umbt Virágba boruló aranyesőbokor (hivatalos nevén: aranyfa) • nagyáruház előtt idén január közepén Szegeden, a FOTÓ: FRANK YVETTH napok mennyiségének növekedésében - mondja Makra László, az SZTE éghajlattani és tájföldrajzi tanszékének docense. Pajzs a park S a Dél-Alföldön mi lesz a helyzet? Mint halljuk tőle: ahogy régiónkban ma is több a hőségnapok száma, mint az ország nyugati részén vagy az Északi-középhegységben - a jövőben is melegebb lesz az itteni időjárás több más országrészéhez képest. Negyven fok körülire nyaranta könnyen fölmelegszik majd a városi hőmérséklet, ami korunkban is előfordul - tavaly nyáron is tapasztaltuk. De míg ezek a hőmérsékletek ma kiugrónak, legalábbis szokatlannak számítanak, a jövőben akár hetekig is tarthatnak, folyamatosan. Egyébként a Kárpát-medencére vonatkozó, átlag másfél fokos átlaghőmérséklet-növekedés nagyobb, mint a velünk azonos földrajzi szélességen lévő, más területek éghajlati növekedése. A délről érkező mediterrán hatások ugyanis akadálytalanabbul bejuthatnak a Kárpát-medencébe, A legrosszabb forgatókönyv Előfordulhat, a fentebb részletezettnél kisebb mérvű lesz a fölmelegedés - de olyan vélemény is napvilágot látott, hogy ha nem is ötven, de száz éven belül kipusztul a Földről az élet nagy része. Brit kutatók legalábbis azt mondják: az e századra várható légszennyezés olyan mértékű üvegházhatást okoz, s így akkora fölmelegedéssel jár, mint amekkorát a 250 millió évvel bekövetkezett, a földi életet legnagyobb részt kipusztító vulkánkitörések okoztak. mint az északról jövők - melyek elől a hegyek lezárják a tájat. S mit lehet tenni a fölmelegedés csökkentéséért? Molnár Gyula mondja: azt, amit az Európai Unió és az Egyesült Államok máris elkezdett, vagyis amit csak lehet, növényesíteni. A városokban parkosítani, városokon kívül pedig erdősíteni. A növénytakaró nem engedi fölmelegedni a talajt, így a nedvesség nem párolog mind erősebben, tehát nem fokozódik a sivatagosodás. A növényzet pedig szén-dioxidot köt meg, csökkentve a káros üvegházgáz jelenlétét a légkörben. FARKAS CSABA