Délmagyarország, 2007. január (97. évfolyam, 1-26. szám)

2007-01-15 / 12. szám

HÉTFŐ, 2007. JANUÁR 15. • A K T U Á L I S • 3 A romániai Nagyszentmiklóson jártunk árlesen Három szappanért már nem vihető el a fél bolt Román határőr magyar kollégájának adja az úti okmányokat, egy perc alatt végeznek az azonosítással Fotó: Gyenes Kálmán ARAK A ROMÁNIÁI NAGYSZENTMIKLÓSON Termék Ár (forintban) Kenyér 1 kg 120 Kávé 0,5 kg 800 Banán 1 kg 350 Dobozos tej 320 Televízió (55 cm-es) 32 000 Bőrcipő 5-10 000 Farmernadrág 4000 Cigaretta (Marlboro) 390 Sör 0,5 I 180 Algopyrin (20 tabletta) 280 Quarelin (10 tabletta) 580 Benzin (95-ös) 247 Forrás: DM-gyüjtés DM-grafika Folytatás az 1. oldalról Mi lehet a nagy biznisz a cigaretta- és alkoholcsempészeten kívül? Egy benzinkút előtt elhaladva arra is gyorsan rájövünk, hogy már benzinezni sem érdemes az újdonsült uniós tagállamban, hiszen a 95-ös literje átszámítva 247 forint. Kicsit olcsóbb, mint nálunk, de ez ne ugrasszon be senkit, hiszen ősszel háromszáz felé közelített az ár. A San Medicago gyógyszertárban viszont egymásnak adják a kilincset az emberek. A belépéskor kiderül, hogy semmiből sincs hiány. A magyar viszonyokról jól tájékozott tulajdonos, Telbis Mária azzal fogad, hogy minden mennyiségben van Algopyrin, Quarelin és Demalgon is. Nevetve meg is jegyzi: - Várjuk az algopyrines magyarokat. Majd hozzáteszi: - Persze itt sem fenékig tejfel minden, hiszen ha elfogy az állam által havonta megszabott gyógyszer-támogatási összeg, ami nálunk 11 ezer lej, akkor mindenkinek a teljes árat kell kifizetni a gyógyszerért - magyarázza a szabályokat a gyógyszerész. A tér másik oldalán, a hazánkban is megtalálható áruházlánc üzemeltet élelmiszerboltot. A polcok roskadásig megpakolva mindenféle portékával. Átszámítva a liszt 150 forint, a cukor 300, a húszdekás instant kávé 1600, a tej 320, a banán 350, a narancs 200, a kivi 380 forint. A parizer kilója 1100, a turista szalámit pedig 1000 forintért mérik kilogrammonként. A füstös, nyerő-automatákkal jól ellátott Goal bárban presszókávét 120 forintért iszunk, egy korsó sört pedig 240 forintért guríthatnánk le. Néhány méterrel arrébb, a cserépkályha fűtésű, borszagú cipőboltban, a Pantotexben az GYORSHATAR Lényegesen felgyorsult a határátlépés Romániába, miután keleti szomszédunk belépett az unióba. A magyar és a romániai határőrök egymás mellett állva kézről kézre adják az úti okmányokat, és egy perc alatt végeznek az azonosítással. A vámosok is inkább a cigit és az alkoholt keresik. Azt viszont nem tapasztaltuk, hogy bárkitől is elvennék az élelmiszerét, mert Romániában sertéspestist találtak. eladótól, Ambrus Máriától megtudjuk, hogy 309 lejes vagyis 25 ezer forintos minimálbérért dolgozik. - Egyébként a munkások az osztrák és az olasz nagy gyárban itt, Szentmiklóson átlagban 4-500 lejt kapnak - világosít fel az Erdélyből Nagyszentmiklósra települt aszszony. Azt is elmondja, hogy a környéken az olaszok fektettek be a legtöbbet, de általában csak az olcsó bérmunkát használják ki. A jól tájékozott asszony szerint az unió egyelőre megszorításokat jelent Romániában is. Egy házzal arrébb, a főként kínai termékeket áruló Miki Doina elismeri, a román termékek jobbak, de a hitványabb kínaira futja az emberek fizetéséből. Boltjában bélelt esődzsekit találunk 4000 forintért, míg az egészen jó kiállású babakocsi 18 ezer 800 forint, a talán két hónapot kibíró gyerekcipő 2000 forint. Az árakat látva szinte biztos, egyhamar nem indul bevásárlóturizmus Magyarországról Romániába. Azok az idők ugyanis már elmúltak, amikor két-három zöldalma illatú szappanért meg lehetett venni a fél boltot. CS. GÁT LÁSZLÓ „Alapjavaslat V PANEK SÁNDOR A legelső alkalommal, ahogy szakmái és helyi döntéshozói plénum elé került, mégis bukott az Egészségügyi Minisztérium regionális kórházi ágyelosztási anyaga. Voltaképpen ki sem derülhetett, hogy a kórházreform egészségügyi elveit hogyan értékeli egy ilyen testület, a dél-alföldi regionális egészségügyi tanács tárgyaihatatlannak találta az anyagot. A kórházreform december 18-án elfogadott törvénye már olyan menetrendet határozott meg, amelyből látszott, hogy a kórházak átalakítása sürgősebb a költségvetés, vagyis az elvonások miatt, mint az egészségügyi ellátás javítása céljából. A népegészségi állapotfelmérés helyett számok és profiltisztítási mutatók röpködtek már a törvény előkészítése alatt is, a szakma és a fenntartók pedig már csak a kész helyezet elé állítva szembesülhettek azzal, hogy az Egészségügyi Minisztérium néhány tanácsadója mit és menynyit lát helyesnek a kórházak, a települési vezetők, tulajdonképpen a beteg helyett. A dél-alföldi régiós testület elutasításában az tükröződik, hogy a reform tartalmával szemben a szakmai egyeztetések hiányában bizalmatlanok az érintettek. A testületen belül úgy kellett volna szakmai konfliktusokat vállalni, hogy a pénzkeret már lényegében eldöntött mindent. Nem maradt volna más, mint szakmai alapon felelősséget vállalni a kész helyzetért, amit a szakma nélkül alakítottak ki. A reformok hatékonyságának hiába a központi irányítás a kulcsa, azt azért egy autokrata kormány sem várhatta komolyan, hogy ez menni fog: egyeztetés nélkül megosztani a felelősséget a regionális egészségügyi tanácsokkal, és még sürgető határidőt is szabni hozzá. Megér egy megjegyzést az is, hogy a reform sarokszámaival és bevezetésének viharos gyorsaságával egyaránt baj lehet, ha egy regionális testület tárgyalásra sem tartja jónak, és résztvevői közül még a tartózkodást is igen kevesen választják a szavazásnál. Németországnak két évébe telt. amíg a nagykoalíció és a szakma számára elfogadható reformot előkészítettek. Itthon a decemberben elfogadott törvény már áprilisi bevezetéssel rendelkezik a kórházi reformról. Amennyiben a dél-alföldi egészségügyi tanács után a többi régió is visszautasítja a kórházi ágyelosztás megvitatását, e határidőt csak úgy lehet tartani, ha az egészségügyi miniszter maga dönt az ország kórházi ágyairól - ami értelmetlen. A kormánynak, ha még reformnak akarja nevezni, ki kell hátrálnia ebből a zűrzavarból, amelyben hirtelen kiderül, hogy a 20 napot hagyó miniszteri anyag „csak alapjavaslat", az érintettek fontolóra sem tudják venni a szakmai vitát, viszont pár hét elég arra, hogy egyszerre történjék a tervezése és áttervezése. MSZP-elnökök Az MSZP szegedi és Csongrád megyei szervezetében kedden, illetve szombaton tartják a tisztújító küldöttgyűlést, amelyen elnököt és elnökségi tagokat választanak - a szocialisták február 25-i kongresszusára készülve. Forrásunk szerint „itt nyugi van, változás legfeljebb az elnökség összetételében lehet". Informátorunk szerint olyan településeken, szervezeteknél van inkább mozgolódás, ahol rosszul szerepeltek a szocialisták az önkormányzati választásokon. „Bár a megye nálunk is elment, Szegedet simán hoztuk" - mondta forrásunk. Várhatóan egyedüli jelöltként indulnak a városi, illetve a megyei pártelnöki tisztségért az eddigi elnökök. A 48 éves Kozma fózsef, a megyei közgyűlés MSZP-SZDSZ frakciójának vezetője 2000 óta vezeti a szegedi szocialistákat. A tagság valószínűleg újraválasztja, megerősíti posztján a 34 éves Botka Lászlót is, aki hat éve áll az MSZP megyei szervezetének élén. saasaa unna A HÓNAP MUNKAHELYE játék a RÁDIÓ PLUSZON Mi >; v 1B Bu •J • MH • H 'I l^M f —...r^ y JBj I HH GUÖSGÜO M8 HH Békül az ópusztaszeri emlékpark és a tulajdonosa A működés biztos, a fejlődés nem Hamarosan eldől, tudja-e idén támogatni a megyei önkormányzat az Opusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark Kht. fejlesztéseit. Ha nem, akkor sem fenyegeti végveszély a megye egyik legsikeresebb turisztikai és múzeumi vállalkozását. Az igazgató és a közgyűlés alelnöke éles vitával búcsúztatta a 2006-os évet. A politikus lyukas zsáknak nevezte a kht.-t, amibe nem érdemes pénzt önteni. Mára csillapodtak a kedélyek. „Aki a bajban rikoltoz és lármáz, az rosszul védi magát" - mondta Zakar Péter, a megyei közgyűlés alelnöke december eleji sajtótájékoztatóján. Ez a megjegyzés Nagy Lászlónak, az Opusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark igazgatójának szólt, aki lapunk hasábjain néhány nappal azelőtt arról beszélt, hogy a park állami és önkormányzati támogatás nélkül működik, de most segítséget kérne. Zakar azt mondta, a megye előző vezetése és a park menedzsmentje a hibás azért, hogy csökken a látogatottság Opusztaszeren, a hosszú távú programokat hiányolta, és kijelentette, a megye nem fog pénzt önteni egy lyukas zsákba. A konfliktus kialakulásában közrejátszhatott, hogy a park még szeptemberben összeállított egy tervezetet, amely többféle, új látnivalókról és megvalósításra váró ötletekről szólt. Ezekhez a pénzt pályázati úton szeretnék előteremteni, és ehhez szükséges önerőt szeretnének kérni a tulajdonos megyei önkormányzattól. A működésre azonban nem kérnek támogatást. Az új megyei vezeÚj látványosságokra is szükség van a történeti emlékparkban Fotó: Frank Yvette tés pedig - okulva az előző ciklus gazdasági természetű botrányaiból - azonnal a szigorú szemüveget tette föl, hogy átnézze a terveket. Talán az sem volt jó pont, hogy a megye előző irányítói az augusztus húszadikákat rendszeresen a parkban ünnepelték, holott a park sokszor tett javaslatot más jellegű ünnepségre. A konfliktusról Nagy László igazgató nem kívánt nyilatkozni, bővebben Zakar Péter alelnök sem, de azt elmondta, azóta többször is tárgyaltak. Folynak az egyeztetések a költségvetés összeállításáról. Kérdésünkre elmondta, még nem tisztázott, tud-e adni pénzt a megye a fejlesztésekhez. Ha nem, információink szerint akkor sem fenyegeti idén veszély a megye egy évtizede legsikeresebb turisztikai és múzeumi vállalkozását. Tény, hogy amikor ismét látni lehetett a Feszty-körképet Opusztaszeren, egy év alatt 560 ezer látogató váltott jegyet a parkba. Igaz, tavaly összesen már csak 212 ezer 500 látogató érkezett. Országos viszonylatban is az érdeklődés csökkenését jelzi, hogy míg tíz évvel ezelőtt vezette az országos versenyt az ONTE, ami a látogatószámot illeti, most csak a tizenegyedik - a nyolcszáz között. Ezen a listán zömmel olyan intézmények sorakoznak, amelyek nem közhasznú társaságként, hanem klasszikus intézményi formában, állami támogatással működnek. Különös kettősség: Opusztaszeren a nemzeti kulturális örökség egy jelentős szeletét őrzik és mutatják be, ugyanakkor ezt piaci alapon teszik, úgy, hogy az elmúlt tíz évben 370 millió forintnyi értékkel gyarapodott a park, saját erőből. Ahhoz, hogy hosszú távon továbbra is sikeresen működjön, új látványosságokra van szükség. A fő látnivalót, a Feszty-körképet már sokan látták, a skanzen házai 30 évesek, akkor is a hagyományos technológiával épültek - egy vert falú ház pedig könnyebben pusztul, ha nem lakják. A park ugyanúgy készült a 2007-től 2013-ig tartó uniós időszakra, mint az önkormányzatok, jó ötletekben nincs hiány, a pályázatok készen állnak. B. A.