Délmagyarország, 2007. január (97. évfolyam, 1-26. szám)

2007-01-15 / 12. szám

4 •AKTUÁLIS" SZOMBAT, 2007. JANUÁR 13. KÖRKÉP ALGYŐ. Önvédelem és földsugárzás címmel tartja idei első találkozóját az Életreform Klub. Szerdán délután 5 órától a faluházban elsőként Tasnádi Beáta életmód-tanácsadó tart előadást „Nincs csodaszer. Szervezetünk a csoda!" - Miként küzdjünk a természetes módszerekkel a mindennapos káros hatások ellen?" címmel. Ezt követően a radicsztéziáról a földsugárzás egyészségre gyakorolt élettani hatásairól Kiss Tibor beszél. BALÁSTYA. Társastánctanfolyam indul holnap este fél 8-tól a művelődési házban. A 20 órás tanfolyamon a résztvevők elsajátíthatják a klasszikus táncok alapjait. - [anuárhan és februárban minden hétfőn este 6 és 8 óra között a művelődési ház Kossuth utcai klubjában rendezi az éves bérleteket a lakosság részére a horgászegyesület. FORRÁSKÚT. A művelődési házban ma délután 5 órától várja tagjait a nyugdíjasklub. Este 7 órától az Őszirózsa Népdalkör tartja próbáját. KISTELEK. Színek melódiája címmel mától látható kiállítás a rendezvényházban Mónus Zsuzsanna hódmezővásárhelyi festőművész munkáiból. MÓRAHALOM. A buszpályaudvaron a tervek szerint a lcállósávot alakítana ki a Tisza Volán Zrt. az önkormányzattal együttműködve. Ezzel még komfortosabbá és nem utolsó sorban biztonságosabbá teszik az állomást. A beruházás során a meglévő peront is kiszélesítenék és űj gyalogátkelőhelyet hoznának létre. Az erre vonatkozó tervek már elkészültek, azok engedélyezési eljárása folyamatban van. PUSZTAMÉRGES. A Homokháti Kistérség Többcélú Társulása mintegy nyolcmillió forint támogatást nyert a Belügyminisztérium által kiírt települési sportpályák felújítására, amelyből Pusztamérges és még további hat település sportlétesítményei újulnak meg. A településen a szabadtéri sportpálya teljes talajfelületének megújítása és füvesítése, tömörítése volt a pályázat célja. ÜLLÉS. Tüdőszűrést végez a Csongrád Megyei Önkormányzat Mellkasi Betegségek Szakkórháza január 16-17-18-án, valamint január 22-23-án naponta 9-15 óra között a Déryné Művelődési Házban. A szűrés elsősorban a 40 és 70 év közötti lakosoknak ajánlott, de a vizsgálaton bárki részt vehet. Várandós és szoptatós anyák a tüdőszűrést nem vehetik igénybe. A taj-kártyáját és személyi igazolványt minden szűrésre jelentkező vigye magával. ZSOMBÓ. A Zsombói Esték programsorozatban szerdán este 6 órától Kalandozás az Alpokban címmel Horváth Sándor vetítéssel egybekötött előadását hallgathatják az érdeklődők, a művelődési ház 1. klubjában. Az érdeklődők az előadó Észak-Olaszországtól Bajorországig tartó utazását ismerhetik meg. A rendezvény továbbra is díjmentesen látogatható! VÁSÁRHELY. Kunkovács László fotóművész, néprajzkutató tart diavetítéses előadást Kőemberek - a nomád népek űldozószobrai címmel holnap délután 5 órától a Petőfi Művelődési Központ emeleti pódiumtermében. Alig tudja valaki, kiről nevezték el a szegedi sétálóutcát Kárász egy hal - mi más lehetne? Már az egyik intercity vonatpárnak is a Kárász nevet adta a MÁV. A rajta utazóknak fogalmuk sincs, kiről vagy miről keresztelték el a gyorsvonatot, de a belváros szívében is úgy mennek el a Klauzál tér és a Kárász utca sarkán álló műemlék előtt az emberek, hogy egy pillantást sem vetnek a táblára. Mint a vizsgán, amikor leblokkol a diák, olyan képet vág a Kárász intercityre felugró Lukács Krisztián. A vonat nevéről faggatom. Hülye egy helyzet: éppen búcsúzkodik valaki a kedvesétől, erre odajön egy nó, megbökdösi a vállát, és azt kérdezi, mit tud Kárászról. A halról? néz vissza Krisztián. A helyzetet a lány oldja fel, azt mondja, barátja nem szegedi, ezért nem érti a kérdést. És ő? Hát igen, ő érti, mire vagyok kíváncsi, csak a választ nem tudja. Talán a Kárász utca és a Klauzál tér sarkán nagyobb szerencsével járok - gondolom én. A bizalom megelőlegezése hiba volt. Érkezik egy úr, Bakonyi Mihály, aki az épületre bökve azt mondja, volt itt egyszer egy csemege. Hogy kinek a háza volt valaha? Azt nem tudja, viszont azt igen, hogy a Kárász utca egy személyről kapta a nevét. Ketten összehozzuk: a „személy" ebben a házban élt. Beljebb, a kapualjban festők dolgoznak. Ihiskej Balázs azt válaszolja, a halról nevezhették el a házat is. Vagy nem? - kérdez vissza. Rögtönzött várostörténeti órát tartok. Bekopogtatok egy udvari irodába - Saru Kft. -, ahol a nő azonnal közli velem, nem szegedi, honnan tudná, milyen műemlékben dolgozik. Tovább próbálkozom, újra a Klauzál téren, a ház előtt, sikertelenül. A szemközti patika kirakatánál a létrán álló mesterembernek segít Urbán Lászlóné gyógyszerész. Ó sem ad értékelhető választ a kérdésre. „De legalább most már tudom, kiről kapta a Kárász utca a nevét" - neveti el magát, amikor mutatom, az ott szemben a Kárász család háza. A tömörkényes Szögi Titanilla tömören jellemzi a helyzetet. Ciki - mondja. Kívül régóta szép a Kárász-ház, de már belül is dolgoznak rajta Fotó: Schmidt Andrea Ciki, hogy szegediként még sosem hallott Kárászékról. * Az utca névadója a sarkán álló Kárász-ház, a Kárász család 1845-ben épült klasszicizáló épülete, nagy történelmi múltú műemlékünk, amelyben 1849-ben megszállt Kossuth Lajos - írja Péter László irodalomtörténész. Erkélyéről tartotta meg az államférfi utolsó nyilvános beszédét 1849. július 12-én. A család alapítója, Kárász Miklós 1739-ben Szeged főjegyzője, 1760-tól Csongrád megye alispánja. Fia, Kárász István, valamint az István nevet viselő egyik unokája is alispán, mindketten országgyűlési képviselők. Utóbbi 1840-ben az országgyűlésben Deák Ferenccel együtt emelte fel szavát az ősiség ellen. Kárász Miklós másik unokája, Benő építette a mai Kárász-házat a család régi kúriájának helyén. Benő a főispánságig vitte. Fia, Kárász Géza 1905-ben halt meg - a család utolsó sarja, akinek a kezén elúszott a vagyon. Ő 16 éves volt, amikor 1857-ben Ferenc József megszállt a házukban. FEKETE KLÁRA felújítják A Kárász utca felújításakor a Kárász-ház udvari frontja kimaradt, ezt most pótolják mondta Németh István, az IKV Zrt. elnök-vezérigazgatója. Az épület homlokzatát, a kapualjat, a nyílászárókat festik, kijavítják a tetőt, a csatornát. A munkálatok három hónappal ezelőtt kezdődtek el, a kedvező időjárás miatt pedig hamarosan befejeződnek. A belső teret - a Wagner-udvarhoz hasonlóan - rendbe hozzák, füvesítik. Az épületre szemmagasságban ráférne egy külső festés is, mivel jó pár graffiti és lábnyom csúfítja. Katonai tiszteletadás mellett búcsúztatják Csorba Mihályt Vásárhelyen Pénteken lesz a temetés Katonai tiszteletadás mellett, városi díszsírhelyre temetik pénteken délután Hódmezővásárhelyen a múlt szerdán elhunyt Csorba Mihály alpolgármestert. Mivel a gyászmenet végighalad a Szántó Kovács János és a Jókai utcán, ezt az útvonalat erre az időre várhatóan lezárják. MUNKATÁRSUNKTÓL A szerda hajnalban elhunyt Csorba Mihály dandártábornok gyászszertartását január 19-én tartják. A gyászolók dél és kettő óra között róhatják le kegyeletüket a városháza aulájában lévő ravatalnál. Maga a szertartás háromkor kezdődik ugyanitt: egy bethlenes diák elszavalja Babits Mihály Ősz és tavasz között című versét, és Bán Csaba ótemplomi református lelkész vezeti a liturgiát. Közreműködik a honvédség zenekara, a városi vegyes kar, a Fandante kamarakórus. Lackner Pál dandártábornok, protestáns tábori püspök mond prédikációt. A Magyar Honvédség nevében Holló fózsef altábornagy, a Hadtörténeti Múzeum főigazgatója, Hódmezővásárhely nevében pedig Lázár János polgármester, országgyűlési képviselő búcsúztatja az elhunytat. Ezután a gyászmenet a városházától végighalad a Szántó Kovács János utcán, majd a Jókai utcán a Kincses temetőig: a több kilométeres útvonalat erre az időre várhatóan lezárják. A szertartás a ravatalozó mellett, a város által biztosított díszsírhelynél folytatódik, várhatóan fél öttől. Itt a városi vegyes kar, a Fandante és a gimnáziumi kórus közreműködése mellett Jákob János ezredes, református táboripüspök-helyettes vezeti a sírba tételi liturgiát. A temetés katonai tiszteletadás mellett zajlik: a honvédség díszsortűzzel tiszteleg a tábornok emléke előtt, és végül elhangzik a magyar takarodó, egy szál trombitán. A doni hősökre emlékeztek A Szent József jezsuita templomban a doni áttörésnél 1943-ban elesett hősök emlékéért tartottak szombaton istentiszteletet. A szentmiseáldozatot Kiss-Rigó László megyés püspök mutatta be. Az áttörés következménye a magyarok ezreire hozott mérhetetlen gyászt és évtizedekre ldható megpróbáltatásokat, hiszen sokak hozzátartozói estek el a jeges hómezőkön Fotó: Frank Yvette A kadarka lehet a csongrádi áldozat Végveszély fenyegeti a csongrádi kadarkát: a tőkekivágások nyomán ez a hungaricumnak számító fajta utolsó képviselői is eltűnhetnek. A város hagyományait őrzők még tartják magukat, és metszik, szüretelik. A dunántúli borvidékeken pedig egyre többen foglalkoznak vele. Szomorú látvány fogadja a nézelődő embert a Tiszához közeli csongrádi öregszőlők között. Meghal az öreg gazda, és az örökösök kezében gaztengerré válik az ültetvény. Azért van kivétel is. füstin Imre, az ipar és kereskedelmi kamara Csongrád térségi elnöke szüleitől örökölte a szőlőt, a szívéhez nőtt, s megtartotta. A csongrádi embernek legyen saját bora! vallja, s a szőlőművelés fölér a sportolással, amikor az ember a kadarkát gondozza, saját egészségét is karban tartja. Ő is azt mondja: akit csak a pénz érdekel, az megválik ettől a szőlőtől, vagy magára hagyja, mert kiszámolta: többe kerül a művelése a haszonnál. Ha nem akar ráfizetni, megveszi a bort a pincétől, igaz, ott kadarkát nem kap. - Elkényelmesedtek az emberek - mondja Ötvös János szabómester, aki ugyancsak édesapjától örökölt nem túl nagy szőlőbirtokot. Édesapja is mindig a szőlők közt pihente ki magát. Szerinte a gyalogművelésű kadarkához sokszor le kell hajolni, de megéri, mert ezen a tájon termett szőlejéből kitűnő bor készül. íze, zamata, színe mással össze nem téveszthető. Lehet, hogy most sokan dühükben kivágják, de abban reménykedik, akadnak elegen, akik kicsit távolabb néznek. A Csongrádon termett kadarkát sokkal jobb áron is el lehetne adni, ha a bornak jobb híre lenne. delröl jön szóló £ Bizonyítható, hogy Csongrád környékén, Alpáron már az Árpád-korban termesztettek szőlőt - igaz, nem kadarkát. A kadarka ugyanis a törökökkel jött a Balkánról, és a Tisza menti fövenyes homoktalajon jól meghonosodott. A csongrádi kadarka a múlt században még fogalom volt - újabban uniós támogatással pusztítják. A nyugalmazott gimnáziumi igazgató, Vallyon Aladár, aki hosszú éveken át volt a kertbarát klub titkára határozottan állítja, hogy egyelőre nem kell félni a kadarka kipusztulásától, a kistermelők annyit termelnek, hogy maguknak és vendégeiknek legyen elegendő. A borversenyeken a bírálók örülnek a kadarkának, s nem szenved hátrányt az elismerésben. Ebben jeles szerepet játszott Eperjesi Imre, a kertészeti egyetem borászati tanszékének nyugalmazott tanára, aki fölhívta minden alkalommal a figyelmét a borászoknak a kadarka hungaricum, vagyis értékes bor és nem tűnhet el. B. GY. GY.