Délmagyarország, 2006. december (96. évfolyam, 281-304. szám)

2006-12-29 / 303. szám

6 •MEGYEI TŰKOR" PÉNTEK, 2006. DECEMBER 29. A világ 2006-ban: háborúk, atomviták, Semmivel sem volt nyugodtabb ez az év, mint a tavalyi. Újabb háborús front nyílt, ezúttal Izrael és Libanon között. A közel-keleti helyzetet az is fokozta, hogy a radikális iszlamista Hamász mozgalom került kormányra a palesztin területeken. Feszültséget okoztak az iszlám és a kereszténység között a Mohamed-karikatúrák és a pápának a prófétával kapcsolatos beszéde. Idén két egykori diktátort is elért a végzete: meghalt Augusto Pinochet és halálra ítélték Szaddám Huszeint. A háborús bűnökkel vádolt Szlobodan Milosevics is elhunyt hágai börtönében, s már nem érte meg hogy Montenegró elszakadt Szerbiától. Európa térképén más változás is történt: 2007 január elsejével Románia és Bulgária az EU tagjává válik. JANUAR 1.: Az orosz Gazprom az árvita miatt leállította a földgázszállítást Ukrajnának, amely ezután a Közép-Európa felé futó gázvezetéket csapolta meg. Az új árakról 4-én született megállapodás. 4.: Agyvérzést szenvedett Ariel Sáron izraeli miniszterelnök, a kormányfői feladatokkal Ehud Olmertet bízták meg. Saront az izraeli választások után, április 11 -én nyilvánították hivatalosan alkalmatlannak hivatala ellátására. 12.: Isztambulban szabadlábra helyezték Mehmet Ali Agcát, a néhai II. lános Pál pápa egykori merénylőjét, ám a felháborodás nyomán Agcának vissza kellett térnie a börtönbe. 23.: Kanadában a konzervatívok győztek az előrehozott parlamenti választásokon, így véget ért a 12 éve tartó liberális kormányzás. 25.: A palesztin parlamenti választásokon a radikális iszlám Hamász mozgalom győzött. Az Izrael létét el nem ismerő Hamász kormányra kerülése miatt a nyugati országok leállították a palesztin kormánynak folyósított támogatásokat. Az év folyamán sorra kudarcba fulladtak a palesztin egységkormány megalakítását célzó tárgyalások. 26.: Az iszlám országokban hetekig tartó, erőszakot sem nélkülöző tiltakozási hullám kezdődött egy dán napilap Mohamed prófétát ábrázoló karikatúrái ellen, miközben Európában a sajtószabadságra hivatkozva számos lapban megjelentek a rajzok. FEBRUÁR I.: George W. Bush amerikai elnök az Unió helyzetéről tartott, szokásos évértékelő beszédében az Egyesült Államok történelmi küldetésének nevezte a zsarnokság felszámolását. 10-26.: Torinóban rendezték meg a XX. téli olimpiát, amelyen 26 év után előszór szerzett magyar sportoló pontot. 20.: Ausztriában háromévi letöltendő szabadságvesztésre ítélték a holokauszt-tagadó Dávid Irving brit történészt. MÁRCIUS 1-2.: Vlagyimir Putyin személyében 13 év után először tett hivatalos látogatást Prágában orosz államfő. 1-4.: George W. Bush amerikai elnök az iszlám fanatikus tálib rezsim 200l-es megdöntése óta először látogatott Afganisztánba, majd Indiát és Pakisztánt kereste fel. 5.: Los Angelesben 78. alkalommal osztották ki az Oscar-díjat, a legjobb film az Ütközések lett 10.: A koszovói parlament a függetlenséget célként kitűző Agim Ceku egykori albán gerillavezért választotta meg a tartomány miniszterelnökévé. II.: Seheveningeni börtönében meghalt a háborús bűnökkel vádolt Szobodan Milosevics volt jugoszláv és szerb elnök. 15.: Az ENSZ-közgyúlés létrehozta az Emberi Jogi Bizottságát felváltó Emberi Jogi Tanácsot. 19.: Fehéroroszországban harmadszor is a hivatalban lévő Alekszandcr Lukasenkót választották elnökké. A voksolás tisztaságát az ellenzék és a nyugati országok megkérdőjelezték. 21-22.: Vlagyimir Putyin orosz államfő Kínába látogatott. 26.: Ukrajnában a parlamenti választásokon Viktor Janukovics ellenzéki pártja győzött. Az augusztusig elhúzódó, időnként káosszá fajuló kormányalakítási tárgyalások végén az oroszbarát Janukovics lett a kormányfő. A nyugatbarát pártok október 4-én kiléptek a kormánykoalícióból. 28.: Izraelben a Kadima párt nyerte az előrehozott parlamenti választásokat, a kormányt Ehud Olmert alakította meg. Franciaországban milliós tüntetéseken tiltakoztak az ellen a törvény ellen, amely alapján a fiatal munkavállalóknak próbaidejük elsó két éve alatt indoklás nélkül felmondhatnak. A megmozdulások nyomán egy évre csökkent a felmondási idő nélküli elbocsáthatóság időszaka. ÁPRILIS 9-10.: Olaszországban a parlamenti választásokon a balközép Unió győzött, a kormányt Romano Prodi alakította meg. 11.: Szicíliában elfogták az olasz maffia 43 éve szökésben lévő első számú vezérét, Bernardo Provcnzanót. 18-20.: Hu Csin-tao kínai elnök államelnöki tisztségében először látogatott az Egyesült Államokba. MÁJUS 2.: Hivatalba lépett Afganisztán új kormánya. 3.: Az Egyesült Államokban életfogytiglani börtönre ítélték Zacarias Moussaouit, az egyetlen személyt, aki ellen vádat emeltek a 2001. szeptember 11-i terrorcselekményekkel kapcsolatban. 5.: A szudáni kormány és a legerősebb lázadó csoport aláírta a dárfúri békemegállapodást. |A polgárháborúban 300 ezer ember halt meg, két és fél milliA palesztin Hamász hívei tüntetnek Iszmail Hanije miniszterelnök portréja előtt Fotó: MTI/EPA óan menekültek el lakhelyükről.) 9.: Irán 26 év után nagykövetet nevezett ki Irakba. 10.: Olaszországban Giorgio Napolitanót, az Unió balközép pártszövetség jelöltjét választották köztársasági elnökké. 15.: Washingtonban bejelentették, hogy az Egyesült Államok felújítja teljes körű diplomáciai kapcsolatait Líbiával. 17.: Az Európai Parlament megszavazta az Európai Unió 2007-2013-as költségvetési keretéről szóló megállapodást. A francia nemzetgyűlés a tartózkodási engedély megszerzését szigorító bevándorlási törvényt fogadott el. 19.: A német parlament alsóháza a második világháború utáni legnagyobb adóemelésről fogadott el törvényt. 20.: Kínában, a Jangce folyón felavatták a világ legnagyobb vízerőművét. Irakban megalakult a nemzeti egységkormány. 21.: Montenegróban népszavazáson az ország Szerbiától való Szaddám Húszéin volt iraki elnök a vádlottak padján Fotó: MTI/EPA különválására szavaztak. A függetlenséget június 3-án kiáltották ki. 25-28.: XVI. Benedek pápa Lengyelországba látogatott. 27.: Földrengés következtében majdnem hatezer ember halt meg az indonéziai Jáva szigetén. JÚNIUS 2-3.: A csehországi parlamenti választás után a jobb- és a baloldal között szavazategyenlőség alakult ki a parlamentben, emiatt az új kormányt még november végén sem sikerült megalakítani. 7.: Irakban célzott légitámadással likvidálták Múszab az-Zarkávit, az al-Kaida iszlámista terrorszervezet iraki vezetőjét. 9.-július 9.: A Németországban rendezett 18. labdarúgóvilágbajnokságot Olaszország nyerte meg. 13.: George W. Bush amerikai elnök a 2003-as iraki háború óta másodszor látogatott Bagdadba. 15-16.: Brüsszelben tartották az európai uniós országok államés kormányfőinek csúcsértekezletét. 17.: Szlovákiában a baloldali Smer-SD nyerte meg a parlamenti választást. A párt vezetője, Róbert Fico a szélsőségesen magyarellenes Szlovák Nemzeti Párttal (SNS) és a Vladimír Meciar volt kormányfő vezette Néppárt - Demokratikus Szlovákiáért Mozgalommal (LS-HZDS) alakított kormányt. 23.: A palesztin fegyveres szervezetek felmondták az Izraellel szemben másfél éve vállalt tűzszünetet. 25-én ebabolták őrhelyéről az izraeli hadsereg egy katonáját, válaszul Izrael 28-án nagyszabású hadműveletet kezdett a Gázai-övezetben, majd Ciszjordániában is. 29.: Megkezdődött az olasz labdarúgás legnagyobb bundabotrányának pere. A végleges ítélet a másodosztályba sorolta a Juventust, az első osztályban maradt AC Milán, Lazio és Fiorentina jelentős pontlevonással kezdte a következő szezont. JÚLIUS 2.: Mexikóban a kormányzó Nemzeti Akciópárt |PAN) jelöltje, Felipe Calderón nyerte az elnökválasztást. 7.: A német parlament elfogadta az 1949 óta legnagyobb államigazgatási reformot, a föderalizmus „újraosztását". 10.: Lengyelországban Lech Kaczynski államfő ikertestvérét, a Jog és Igazságosság (PiS) párt vezetőjét, Jaroslaw Kaczynskit nevezte ki kormányfővé. Az orosz biztonsági szolgálat likvidálta a legkeresettebb csecsen terroristát, Samil Bászájev hadurat. 11.: Az Európai Unió pénzügyminiszterei jóváhagyták Szlovénia 2007-es belépését az euróövezetbe. 12.-augusztus 14.: Az izraeli hadsereg háborút indított Dél-Libanonban, amiért a síita Hezbollah szervezet gerillái izraeli területen foglyul ejtettek két izraeli katonát. Az izraeli légierő Bejrútot is bombázta, a Hezbollah katonai szárnya pedig rakétatámadásokat intézett észak-izraeli települések ellen. A harcok miatt egymillió libanoni menekült el, ezernél is többen haltak meg. A harcoknak az ENSZ BT augusztus 11 -én elfogadott 1701. számú határozata vetett véget. 15-17.: Szentpéterváron rendezték meg a G8, a világ iparilag legfejlettebb hét országa és Oroszország vezetőinek csúcstalálkozóját. 19.: George W. Bush amerikai elnök hatéves hivatali idejének első vétójával megakadályozta az embrionális őssejtkutatás szövetségi finanszírozásának meghosszabbításáról szóló törvényt. 24.: Bécsben megtartották a Koszovó jogállásának szentelt tárgyalások első fordulóját, ez volt a szerb és albán fél legmagasabb szintű találkozója az 1998-99-es koszovói harcok óta. 30.: A Kongói Demokratikus Köztársaságban több mint négy évtized után rendeztek ismét parlamenti és elnökválasztást, amelyet loseph Kabila elnök nyert meg. 31.: Az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1696. számú határozatában felszólította Iránt: augusztus 31-éig függessze fel az urándúsítást, ellenkező esetben szankciókkal kell szembenéznie. Irán elutasította a határozatot, majd október 25-én megkezdte az urándúsítást. AUGUSZTUS 1.: Kubában a több mint négy évtizede hatalmon lévő Fidel Castro egészségügyi panaszaira hivatkozva öccsét, Raúl Castrót bízta meg az ország kormányzásával. 5.: Megbukott a doppingvizsgálaton az amerikai Floyd Landis, a Tour de Francé országüti kerékpáros körverseny idei győztese, akit a viadal történetében először megfosztottak címétől. 12.: Günter Grass Nobel-díjas német író beismerte, hogy 17 évesen, a második világháború végén tagja volt a náci párt fegyveres alakulatának, a hírhedt Waffen SS-nek. 14-19.: Az első HIV-fertőzés észlelésének 25. évfordulóján Torontóban rendezték meg minden idők legnagyobb AIDS-tanácskozását. 24.: A Nemzetközi Csillagászati Unió „megfosztotta" bolygó besorolásától a Plútót, amely ezután csak törpebolygó, így Naprendszerünkben nyolc bolygó maradt. 25.: Nyitrán megverték Maiina Hedvig magyar egyetemista lányt, állítása szerint azért, mert magyarul beszélt az utcán. Az incidens miatt feszültté vált a magyar-szlovák viszony. A szlovák rendőrség vizsgálata azt állapította meg, hogy a lányt nem verték meg, majd november 30-án eljárást indítottak ellene a hatóságok megtévesztése miatt. SZEPTEMBER 6.: George W. Bush amerikai elnök az első erről szóló hírek után egy évvel elismerte, hogy léteznek a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) titkos, külföldi vallató börtönei. 7.: Tony Blair munkáspárti brit kormányfő bejelentette, hogy egy éven belül lemond tisztségéről. 8.: Az ENSZ-közgyűlés elfogadta a terrorizmus elleni harc stratégiájáról szóló határozatot. 9-14.: Németországba látogatott XVI. Benedek pápa. A katolikus egyházfő regensburgi beszéde nagy botrányt kavart a muzulmán világban, mert abban idézte egy XIV. századi bizánci császár elítélő szavait Mohamed prófétaról. 10.: Bejelentette visszavonulását Michael Schumacher, a Forma-l-es autós gyorsasági világbajnokság történetének legeredményesebb, hétszeres világbajnokversenyzője. 10-11.: Helsinkiben rendezték meg az Európai Unió és 13 ázsiai ország (az ASEAN tíz tagja, valamint Kína, lapán és Dél-Korea) csúcstalálkozóját (ASEM). 17.: Svédországban az ellenzéki jobbközép koalíció nyerte meg a parlamenti választásokat. 18-29.: A világűrben járt a világ első női és első mohamedán vallású űrturistája, az iráni születésü amerikai Anousheh Ansari.