Délmagyarország, 2006. december (96. évfolyam, 281-304. szám)

2006-12-29 / 303. szám

SZOMBAT, 2006. DECEMBER 30. • MEGYEI TŰKOR* 7 elzárt gázcsapok, bővülő Európai Unió 22-23.: Franciaországba látogatott Vlagyimir Putyin orosz államfő. Az út során tízmilliárd dollár értékű gazdasági megállapodásokat írtak alá. 24.: Svájcban népszavazás erő•sítette meg a menedékkérők és a bevándorlók bejutását szigorító törvények életbe lépését. 26.: Japánban lemondott Koidzumi Dzsunicsiro kormányfő, utóda Abe Sindzó, a Liberális Demokrata Párt (LDP| új elnöke lett. Az Európai Bizottság javasolta, hogy Románia és Bulgária 2007. január l-jétől az Európai Unió tagja legyen. 27.: A grúz hatóságok őrizetbe vettek négy orosz felderítő tisztet. Az ezt követő kölcsönös szankciók miatt elmérgesedett az orosz-grúz viszony. OKTÓBER I.: Ausztriában az 1999 óta ellenzékben levő Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ| győzött a parlamenti választáson. 2-13.: Az amerikai Andrew Z. Fire és Craig C. Mello kapta az orvosi, az amerikai John C. Mather és George F. Smoot a fizikai, az amerikai Roger D. Kornberg a kémiai, az amerikai Edmuntl S. Phelps a közgazdasági, a török Orhan Pamuk az irodalmi Nobel-díjat. A Nobel-békedíjat Muhammad funusz bangladesi közgazdásznak ítélték. 6.: Az Európai Unió és az Egyesült Államok megállapodott abban, hogy megosztják egymással a légi utasok azon adatait, amelyek szükségesek a terrorizmus elleni ellenőrzésekhez. 7.: Moszkvában megölték az orosz vezetés csecsenföldi politikáját bíráló Anna Politkovszkaja újságírónőt. 8.: Abe Sindzo személyében öt év óta először látogatott japán kormányfő Kínába. 9.: Észak-Korea földalatti kísérleti atomrobbantást hajtott végre. A robbantás miatt az ENSZ Biztonsági Tanácsa 14-én szankciókat rendelt el Phenjan ellen. 10-11.: Németországba látogatott Vlagyimir Putyin orosz elnök. II.: Az iraki parlament elfogadta az ország szövetségi állammá válásáról rendelkező törvényt. 13.: Az ENSZ-közgyűlés Ban Ki Mun dél-koreai külügyminisztert választotta meg a világszervezet következő főtitkárának a leköszönő Kofi Annán utódaként. 20.: A finnországi Lahtiban tartottak nem hivatalos csúcstalálkozó-sorozatot az európai uniós országok állam- és kormányfői (Európai Tanács). 25-28.: Jacques Chirac francia államfő Kínában tett látogatást. 28-29.: Szerbiában népszavazáson elfogadták az ország (1903 után elsö) alkotmányát. 29.: Brazíliában újraválasztották a hivatalban lévő Luiz Inácio Lula Da Silva államfőt. Bulgáriában a hivatalban lévő szocialista Georgi Parvanov nyerte meg az elnökválasztást. NOVEMBER 1.: Bécsben megalakult a 156 ország 166 millió munkavállalóját tömörítő Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség (ITUC). 5.: Nicaraguában Dániel Ortega egykori sandinista gerillavezér, volt államfő nyerte az elnökválasztást. Bagdadban halálra ítélték Szaddám Húszéin volt iraki diktátort az ellene indult első perben, a dudzsaili mészárlás ügyében. 7.: Törvényhozási választásokat tartottak az Egyesült Államokban, amely után a republikánusok a kongresszus alsó- és felsőházában is elveszítették többségüket. A választás másnapján lemondott hivataláról Donald Rumsfeld védelmi miniszter, utóda Bob Gates CIA-igazgató lett. Vietnam a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) 150. tagja lett. 9.: A hongkongi Margaret Chan lett az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója. 18-19.: Vietnamban az Ázsiai-Csendes-Óceáni Együttműködési Szervezet (APEC) csúcstalálkozóján jelen volt George W. Bush amerikai, Vlagymir Putyin orosz, Hu Csin-tao kínai elnök és Abe Sindzo japán kormányfő is. A tanácskozás alatt írták alá az Oroszország WTO-csatlakozásának feltételeiről létrejött orosz-amerikai szerződést. 21-25.: A gazdasági kapcsolatok fejlesztéséről tárgyalt Indiában, majd Pakisztánban Hu Csin-tao kínai elnök. 21.: Libanonban meggyilkolták a Szíria-ellenes Pierre Dzsemájel minisztert. A merénylet nyomán kormányválság alakult ki a közel-keleti országban. 22.: Hollandiában Jan-Peter Balkenende kormányfő kereszténydemokrata pártja nyerte a parlamenti választásokat. 24.: Az Európai Unió és Oroszország helsinki csúcstalálkozóján Lengyelország vétója miatt nem kezdődhettek meg a tárgyalások egy új partnerségi megállapodásról. Londonban meghalt Alekszandr Litvinyenko, az orosz titkosszolgálat (FSZB) volt ügynöke, akit feltehetőleg néhány héttel azelőtt mérgeztek meg polónium 210-es radioaktív izotóppal. 27.: Hágában megkezdődött a háborús bűnökkel vádolt szerb ultranacionalista Vojislav Seselj pere. 28-29.: Rigában rendezték a NATO csúcsértekezletét, amelyen részt vett George W. Bush amerikai elnök is. A találkozón döntés született a bővítési folyamat továbbviteléről. 28.-december 1.: Törökországba látogatott XVI. Benedek pápa, aki a katolikus egyház fejeként először utazott muzulmán többségű országba. 29.: Az ENSZ Biztonsági Tanácsa egy évvel meghosszabbította az iraki nemzetközi erők mandátumát. DECEMBER 3.: Felbomlott a román kormánykoalíció, így az ország 2007. január 1-jei EU-csatlakozása után előrehozott választásokat tartanak. 5.: Az Európai Unióban megállapodás született, hogy a 2004-ben felvett tíz tagállamra, köztük Magyarországra az eredetileg tervezettnél korábbi időpontban, 2007 végétől kiterjesztik a lényegében belső határok nélkül, szigorúbb külső határellenőrzésekkel működő schengeni övezetet. 6.: Az Irak-politika ügyében az amerikai elnöknek javaslatot tevő kétpárti bizottság az amerikai csapatok 2008 végéig Irakból történő kivonását javasolta, valamint a közvetlen tárgyalások megkezdését Iránnal és Szíriával. 7.: Beiktatták tisztségébe a NATO új európai főparancsnokát, Bantz J. Craddock amerikai tábornokot. 9.: Az amerikai szenátus jóváhagyta a képviselőház által már elfogadott, a Vietnamhoz fűződő kapcsolatok normalizálásáról szóló törvényt. 10.: Stockholmban átadták a szakmai, Oslóban a Nobel-békedíjakat. Meghalt Augusto Pinochet volt chilei diktátor. 11.: Az Európai Unió külügyminiszterei a csatlakozási tárgyalások részleges felfüggesztését javasolták Törökországgal az állam- és kormányfőknek. 12.: Ehud Olmert izraeli kormányfő németországi látogatásán nem cáfolta, hogy országa atomfegyverrel rendelkezik. A 12 éve húzódó bírósági eljárás végén bűnösnek találták Etiópia népirtással vádolt egykori diktátorát, Mengisztu Hailé Mariamot. 13.: XVI. Benedek pápa a Vatikánvárosban fogadta Ehud Olmert izraeli kormányfőt, aki izraeli látogatásra hívta meg a katolikus egyházfőt. AZ ÖSSZEÁLLÍTÁS AZ MTI SAJTÓADATBANK ALAPJÁN KÉSZÜLT Augusto Pinochet egykori chilei diktátor ravatala Fotó: MTI/AP Az év legsúlyosabb merényletei 2006-ban sem lett a világ békésebb vagy kíméletesebb, tovább nőtt a terrortámadások és azok áldozatainak száma. Gyakori a vallási indíttatású merénylet, de az erőszakcsclekmények több mint egyharmada a politikai, nacionalista, szeparatista mozgalmakhoz köthető. Az áldozatok statisztikájában Irak a listavezető, ahol már többen halnak meg merényletben, mint fegyveres összecsapásokban. JANUAR 16.: Afganisztán déli részén 20 ember halt meg, amikor egy öngyilkos merénylő motorkerékpárral hajtott a tömegbe, majd felrobbantotta magát. Az országban az al-Kaida terrorszervezet, a tálib mozgalom és egyéb iszlámista szerveződések az év első 11 hónapjában 116 öngyilkos merényletet hajtottak végre, a fegyveres támadások száma 3824, az afgán biztonsági erők elleni támadások száma 2892 volt, a szövetséges erőket 2496-szor támadták meg. 21.: Párizsban egy muzulmán bevándorlókból összeállt külvárosi banda elrabolt, majd brutálisan meggyilkolt egy fiatal zsidó boltost, Ilan Halimit. FEBRUÁR 9.: Legkevesebb 35 ember meghalt egy síita vallási menet ellen elkövetett pokolgépes merényletben Pakisztán északnyugati részén. Április 11-én 55 ember halt meg, amikor bombát robbantottak egy vallási nagygyűlésen. A kormányzatnak egyre több gondot okoz a szélsőséges iszlám szervezetek elleni küzdelem. JULIUS 10.: Egy különleges akcióban megölték Samil Bászájev csecsen lázadóvezért az ingusföldi Jekazevo faluban. (Az általa szervezett 1995-ös bugyonnovszki kórházfoglalásban 147, a 2004-es beszlani iskolafoglalásban 331 ártatlan ember, köztük 186 gyerek vesztette életét.) Az év első hét hónapjában az Észak-Kaukázusban 453 terroristacselekmény történt, s egyre gyakoribbak a rendvédelmi, igazságügyi szervezetek munkatársai elleni terrorakciók. JÚLIUS 11.: 186 ember halt meg az indiai Mumbai (Bombay) elővárosaiban vonatokon és állomásokon egy időben végrehajtott robbantásos merényletekben. Az év során több helyen is súlyos merényleteket követtek el (a vélhetőleg Pakisztán által támogatott) iszlám szélsőségesek. 31.: A németországi Dortmund és Koblenz pályaudvarán egy-egy vasúti kocsiban robbanószert tartalmazó bőröndöket találtak, amelyek gyújtószerkezetét már működésbe hozták, de a műanyag zacskókba töltött propángáz és benzin 22.: A szunnita többségű iraki Szamarrában felrobbantották az al-Aszkáríja mauzóleumot, az iraki síiták négy legjelentősebb szent helyének egyikét. Az Aranymecset elleni támadás országszerte szunnitaellenes megtorlásokat váltott ki, az állandósult felekezetközi ellenségeskedések, merényletek és megtorlások miatt az év végére az országban polgárháborús helyzet alakult ki. Az év legsúlyosabb merényletét november 23-án követték el: ekkor Bagdad síiták lakta Szadrváros részében több mint 200-an haltak meg egy összehangolt merényletsorozatban. AZ ENSZ jelentése szerint csak októberben mintegy 3700 civil vesztette életét az országban fegyveres összecsapások, merényletek és egyéb terrorcselekmények miatt. ÁPRILIS 17.: Az izraeli Tel-Avivban 11 embert (köztük két romániai magyar nőt) ölt meg egy öngyilkos palesztin merénylő. 24.: Dahab egyiptomi üdülőhelyen, az Akabai-öbölben 20 halálos áldozatot (köztük két magyar állampolgár életét) követelte egy hármas robbantássorozat. JÚNIUS 3.: Bagdadban elrabolták, majd később kivégezték az orosz nagykövetség négy munkatársát, a rajtaütés helyszínén életét vesztette egy ötödik orosz diplomata. (2003 óta Irakban 250 külföldit raboltak el, s legalább 39-et megöltek közülük.) 7.: Az iraki Baakuba közelében célzott légicsapással likvidálták Abu Múszab az-Zarkávit, az al-Kaida nemzetközi iszlámista terrorszervezet iraki csoportjának vezetőjét, akit Irakban első számú közellenségnek tekintettek. 15.: Sri Lankán legkevesebb 64-en haltak meg egy autóbusz elleni aknavető-támadásban, a buszon főleg iskolás gyerekek utaztak. Október 16-án az ország északkeleti részén tamil lázadók a haditengerészet egy konvoja ellen követtek el öngyilkos merényletet, amelyben 102-en vesztették életüket. Az országban idén újra fellángolt a nemzetiségi indíttatású erőszak a kormány és a tamil lázadók között. 25.: A törökországi Antalya közelében 4 turista (köztük egy magyar) vesztette életét egy éttermi robbanás következtében. Augusztus végén egy újabb merényletnek 3 halálos áldozata volt. A merényletekért kurd szervezetek vállalták a felelősséget. November 28-án a hatóságok letartóztatták az al-Kaida iszlámista terrorszervezet feltételezett törökországi vezetőjét. „előállítási hiba" miatt nem robbant fel. A vasúti merényletkísérlet egyik muzulmán gyanúsítottját augusztus 19-én Kielben vették őrizetbe, a másik a libanoni Tripoliban adta fel magát. AUGUSZTUS 10.: A brit rendőrség bejelentette, hogy készülő merényleteket hiúsítottak meg, amelyek célja az Egyesült Államokba tartó 10 utasszálh'tó repülőgép egyidejű felrobbantása lett volna. A merénylők kézipoggyászukban vitték volna fel a fedélzetre a feltételezések szerint folyékony robbanószert. A rendőrség 21 pakisztáni, illetve dél-ázsiai származású brit állampolgárságú gyanúsítottat vett őrizetbe. A merényletterv miatt Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban is a legmagasabb szintre emelték a terrorveszély elleni készültség szintjét. 21.: Moszkva egyik piacán - ahol számos ázsiai és kaukázusi kereskedő árul - 10 halálos áldozatot követelő pokolgépes merényletet követett el két orosz egyetemista. (Az említett etnikai csoportok ellen egyre gyakoribban a támadások, de ez volt Oroszországban az első etnikai gyűlöletből elkövetett robbantásos merénylet.) OKTÓBER 2.: Pokolgépes merénylet áldozata lett Gorán Mijatovics, egy első ligás szerb futballklub elnöke, aki szemtanúként szerepelt a Vuk Draskovics jelenlegi szerb külügyminiszter elleni sikertelen merényletkísérlet perében. 4.: Ciszjordániában Hable településen agyonlőtték a Hamász egyik vezetőjét, Mohammed Odehet. (A palesztin intifáda kezdete, 2000 szeptembere óta majd 5 és fél ezren vesztették életüket merényletekben és összecsapásokban Izraelben és a palesztin területeken.) 13.: Moszkvában két fegyveres tüzet nyitott Andrej Kozlovra, az orosz központi bank elnökének első helyettesére, aki másnap belehalt a sérüléseibe. Október 7-én Moszkvában merénylet áldozata lett Anna Politkovszkaja orosz ellenzéki újságírónő, október 16-án moszkvai otthonában meggyilkolták Anatolij Voronyint, az ITAR-TASZSZ orosz hírügynökség ügyvezetőjét. DECEMBER 17.: Egy bagdadi út mentén elhelyezett pokolgép robbanásában 3 amerikai katona vesztette életét. Az iraki megszállás 2003 márciusi kezdete óta 2944 amerikai katona halt meg a Pentagon adatai szerint.