Délmagyarország, 2006. december (96. évfolyam, 281-304. szám)

2006-12-22 / 299. szám

PÉNTEK, 2006. DECEMBER 22. •MEGYEI TÜKÖR" 7 Luc Besson karrierje vegén adózik egy filmmel a gyerekeknek ís Fotó: MTI Maltazár fiát. Nehéz lehet a gonosz főhős fiá­nak lenni - főleg, ha az ember pösze. Arra a kérdésre pedig, hogy miért hegyes a manók füle, frappánsan válaszolt: hogy jól megtartsa a kalapot. * A történetben a tízéves kisfiú, Arthur estén­ként szájtátva hallgatja nagymamája meséit, éjszakánként pedig manókról és furcsa talál­mányokról álmodik. Évekkel korábban eltűnt nagyapjának varázskönyve is teli van soha nem látott lényekkel. Arthur egyre úgy hiszi, ezek a történetek mind igazak, a fura kis lé­nyek, a villangók valójában léteznek az elásott kinccsel együtt. A fiúcska igazi kalandja akkor kezdődik, amikor egy gátlástalan ingatlanfej­lesztő kiszemeli magának a nagypapa házát. Ekkor Arthur elindul, hogy felfedezze a villan­gók titokzatos világát, megkeresse a mesés kincset, és megmentse a családi otthont. NYEMCSOK ÉVA AJÁNDÉKVETÍTÉS ELŐFIZETŐINKNEK A Délmagyarország és a Délvilág felad­ványára helyesen válaszoló előfizetőink közül kétszázötvenen nézhetik meg az Arthur és a villangók című filmet decem­ber 27-én délelőtt 10 órától a Cinema Cityben. A nyertesek névsorát szombati lapszámunkban olvashatják. Jókai Mór veje, Gárdonyi Géza és Vágó Pál barátja A körkép Fesztyje 150 éve született Feszty Árpád (1856-1914) ópusztaszerí monumentális festményét nem az eredeti cí­mén emlegetjük, annyira híres így együtt a kép és atyja: a Feszty-körkép. A tehetséges fes­tőnek ez az egyetlen közismert alkotása majdnem az életébe került. Százötven esztendeje éppen ka­rácsony napján született a felvi­déki Feszty-család tizedik gyer­meke, Árpád. Egy, az ógyallai bir­tokra érkező vándorfestő keltette fel a fiúcska érdeklődését a rajzo­lás iránt. Berlinben, Párizsban, Bécsben, Budapesten képezte magát. Milyen ember volt a tehetséges művész? A közvetlen fiatalem­bert kora egyik legszebb férfija­ként tartották számon, aki meg­annyi hölgy szívét összetörte. Köztük fászai Mari színésznőét, aki féltékenységében meg is lőtte az ifjú szívtiprót, aki harminchá­rom évesen állapodott meg, el­vette feleségül Jókai Mór nevelt lányát, Jókai Rózát. Az írófejede­lem pártfogása remek háttérnek számított, Fesztyt ostromolták a megrendelők. A 1890-es években Feszty Ár­pád kapta a megbízást, hogy di­vatos panorámaképet fessen. A gigantikus (120X15 méter) mé­retű alkotásnak Pesten külön épületet emeltek. Feszty eredeti­leg a bibliai özönvizet akarta megörökíteni, ám végül Jókai meggyőzte: a honfoglalás ezredik évfordulójához közeledve inkább magyaros téma dukál. Feszty vé­gül a Magyarok bejövetele cím­mel komponált képet. A munká­hoz huszonkét festőt szerződte­tett, köztük a legismertebb árvízi festmény alkotóját, a szegedi Vá­gó Pált. O ábrázolta a lovakat, Feszty a főalakokat. Nem csoda hát, ha a fess festő vonásai fedez­hetők fel a névrokon, Árpád ve­zér arcán. Szorított a határidő, így juthatott feladat Feszty szin­tén tehetséges festő nejének. Jó­kai Róza ecsetvonásait az elesett alakok őrzik. A körképnek „saj­tószóvivője" is lett: az előtte Sze­geden újságíróskodó Gárdonyi Géza. A megbízatás kifogott a festő­csoporton, éjjel-nappal folyt a megerőltető rabszolgamunka. Fesztyt kóros álmatlanság gyö­törte. 1896-ra elkészült körkép és ugyanabban az évben megszü­letett a festő egyetlen gyermeke, Masa. O is festőművész lett, részt vett a sokáig hányatott sor­sú körkép restaurálásban. A kép végül a magyarok bejövetelének 1100. évfordulója, 1996 óta lát­ható az ópusztaszerí emlékpark körcsarnokába. Feszty képét a megyében egyedül ott, a lánya képeit pedig a domaszéki temp­lom falán csodálhatjuk meg. DOMBAI TÜNDE MEGEMLÉKEZÉSEK Ma délben ünnepi megemlékezést tartanak az Ópusztaszerí Nemzeti Történeti Emlékparkban. Ünnepi beszédet mond Bereczky Loránd, a Magyar Nemzeti Galéria főigaz­gatója. A szegedi Somogyi-könyv­tárban Szerdahelyi Péterné rende­zésében látható emléktárlat. A közgyűjtemény őrzi többek között Feszty Masa Juhász Gyulához írt levelét és Feszty Árpádné kézírá­sos névjegyét. Egy kicsit szeretnék olyan lenni, mint Arthur" Luc Besson a villangókról Öt évig dolgozott az Arthur és a villangók elkészítésen Luc Besson és rajzolócsapata. A világhírű rendező - aki más filmek mel­lett az Ötödik elem, a Taxi, a Leon a profi és a Jeanne d'Arc című alkotásokat is jegyzi -, a film magyarországi premierjén járt Bu­dapesten. Luc Besson az Arthur és a villangók élő sze­replőket is felvonultató animációs filmjéről megjegyezte: karrierje végén adózik egy film­mel a gyerekeknek is. - Amikor az ember fiatal, szeretne bizonyí­tani az időseknek, elfoglalni a helyüket ­mondta. - Amikor pedig idősödni kezd, ked­vesség lesz úrrá rajta, hátrafordul, a fiatalok felé. A francia filmrendező korábban több alka­lommal nyilatkozta: a tizedik film után bú­csút mond szakmájának. A tíz filmből 12 lett, családi mozival - az Arthur és a villan­gók filmtrilógiával - köszön el a közönségtől. A történet figurái Besson jó barátja, Patrice Garcia tollából születtek meg, akivel az Ötö­dik elem forgatásán dolgoztak együtt. Ami­kor Garcia megmutatta a rajzokat Besson­nak, azt mondta: a játékfilmektől fél, ezért inkább televíziós kisfilmsorozatban gondol­kodik. A francia filmrendezőnek azonban a játékfilm kihívás, így nem hagyta annyiban. Elkészítettek egy rövid változatot, s közben Besson már dolgozott a forgatókönyvön. - Arthur két bőrönddel indul útnak - me­sélte Besson -, ebből az egyik képletesen az enyém, az én emlékeimet raktam bele. Gyak­ran megtörténik, amikor az ember még kicsi, hogy a szülei túl elfoglaltak, és a gyereket a nagymamához, nagypapához küldik. Ez megtörtént velem is. Besson számára óriási kihívás volt, hogy olyan filmet készítsen, amelynek hihetetlen fantáziavilága az élőszereplős filmet és ani­mációt elegyíti. Patrice Garcia rajzolócsapa­ta 11 ezer rajzból teremtette meg a villan­gók kis világát. A színészekkel négyezer je­lenetet forgattak le, ezeket szintén az ani­mátoroknak kellett „összesimítaniuk" a megrajzolt képekkel. A produkció öt év alatt készült el. A filmben Arthurt a Charlie és a csokigyár főszereplője, Freddie Highmore, a nagymamát Mia Farrow alakítja. Az eredeti változatban világsztárok „adták a hangju­kat" a figuráknak. Madonna Selenia herceg­nőt szinkronizálta, míg Dávid Bowie a go­nosz Maltazart. - Madonna érzékeny a gyermekek világára, a hangja jól illik a hercegnőhöz - dicsérte a popsztárt Besson. - A világsztárokkal köny­nyű együtt dolgozni, nem véletlenül lettek nagy művészek. Besson azt mondta: szinte mindegyik vil­langófigurát szereti. - Szeretnék egy picikét Arthur lenni. Kicsit szerelmes vagyok Selina hercegnőbe. Nagy szeretetet érzek a király iránt, és szeretem Részlet a körképből. Majdnem az életébe került Fotó: Miskolczi Róbert A drámák drámája - Hamlet-kulisszatitkok Nagy kihívás színre vinni a drámák drámáját, a Hamletet. Ha valaki ehhez a Shakespeare-műhöz nyúl, két dolog nélkülözhetetlen: egy Hamlet és olyan mondanivaló, ami még senkinek sem jutott eszébe. Horváth Péter talált Sze­geden Hamletet, és kitalált olyasmi­ket, amiket soha eddig még senki. - Ne kérdezzen ilyet! Nem tudom, hogy mit akarok a darabbal. Pont azért fogtam bele, hogy közben megismerjem, megért­sem Shakespeare-t, magamat és játszó­társaimat, a remek szegedi színművésze­ket. Már fél éve babusgatom a szöveg­könyvet, úgyhogy most már sok mindent nem tudok róla, meghúztam rettenete­sen, azután visszaírtam egy csomó min­dent. Lassan kívülről tudom - meséli Horváth Péter rendező, miközben a Ham­let olvasópróbája előtt szürcsöli a teáját, és szívja egyik cigarettát a másik után. Egyszerre mai és klasszikus - Most nevetni fog, de a fő célom az, hogy olyan próbákat tartsak, ahol össze lehet szervezni, hogy találkozzanak a szereplők. Az előadás teljes egészében a bizonytalanságról fog szólni - meséli a művész. Papp Janó jelmeztervezőt arra kérte, olyan ruhákat csináljon, hogy ne lehessen eldönteni: egy filmfesztivál előcsarnokába csöppentünk, vagy 1322-be, Hamlet várába, Helsingörbe. - Igen, Borovics Tamás lesz a Hamlet, őt nagyon szeretem. A dán királyfiról egyébként írtam is, a Színház a magas­ban című könyvemben: ez az a színda­Horváth Péter rendező és a társulat a Hamlet olvasópróbáján Fotó: Karnok Csaba rab, amely megkérdezi tőlünk, kik is va­gyunk valójában. „Állj, ki vagy!" - így kezdődik az egész mű, és az én olvasa­tomban végig ezt a kérdést boncolgatja. Az én Hamletemben csak kérdések lesz­nek, válaszok nem, ezt akarom kérdez­getni végig, hogy ki vagy te igazából, tudsz-e felelni, meglátod-e magadat, tu­dod-e, hogy mire születtél. Ezt a történe­tet mióta csak megírta Shakespeare, az­óta mindenki, aki előveszi, megpróbálja értelmezni vagy újraírni. Én is ezt te­szem, azzal végződik a dráma ugyanis, hogy Hamlet azt mondja Horatiónak: mindenkinek mondd el ezt a dolgot, hogy ki voltam, és mi történt itt. Én vi­szont ezt a sorrendet megfordítom. Ne­künk, Szegeden Horatio fogja elmesélni kezdetektől a sztorit. Úgy esnek majd ki elénk a jelenetek, ahogy neki eszébe jut, miközben megpróbálja megérteni azo­kat. Horatiót Rancsó Dezső játssza, so­kat beszél majd angolul. Vár, szőnyegek, vastrónus Horváth Péter a díszletről csak annyit árul el, hogy lesz egy fekete vár, szőnye­gek, vastrónus, király, királynő, és ahogy a mesében, a várat rajzolják, lőré­ses teteje lesz, ami időnként becsukó­dik, hogy ne látszódjon az ég, azután ki­csit kinyílik, hogy beszűrődjön a fény. A rendező azon is töri a fejét, hogy miként tudja a lehető legérthetőbben megszólal­tatni Arany János fordítását, és hogyan tudja Shakespeare súlyos mondanivaló­it minél könnyebben fogyaszthatóvá tenni a néző számára, hogy senkinek ne legyen az az érzése, hogy mire fölfog va­lamit, már szalad is tovább a cselek­mény, és nincs idő gondolkodni. Nézők, bárdokkal, késekkel - Egyébként is feni rám a kését a sze­gedi publikum - folytatja eszmefuttatá­sát Horváth Péter -, akárkivel találko­zom, mindenki megszólít, hogy me­gyünk ám a Hamletre, ezt most jól megnézzük. Bárdokkal, késekkel szá­zak jönnek majd a lefejezésre, hogy most aztán vagy nagyon jó lesz, vagy megöljük az egészet. Ezt a várakozást nem fogjuk kielégíteni, ez egy zavar­beejtő előadás lesz. Figyelni fogunk: egymást, a nézőket, hogy ki mit gon­dol, és mit akar. Ahogyan ez manapság Magyarországon is zajlik: jobbos vagy, vagy balos, kinyírjuk-e egymást, vagy esetleg tudunk beszélgetni, a pénzemet akarod, az állásomat, a nőmet, vagy bízhatok benned. A Hamlet szereplői csakúgy, ahogyan mi is, vagy abba hal­nak bele, hogy beteljesítik a sorsukat, vagy abba, hogy nem. GÁTI KATALIN TEODÓRA

Next

/
Thumbnails
Contents