Délmagyarország, 2006. december (96. évfolyam, 281-304. szám)

2006-12-22 / 299. szám

388 « H I R D E T E S • PENTEK, 2006. DECEMBER 22. Vesztőhely Elősorolni is nehéz lenne, kinek és minek volt pallosjoga a középkorban. Ha latrok akadtak kezére, karóba húzathatta, kerékbe törethette, vízbe is fojthatta, máglyán elégethette, és fára is fölakaszthatta. Szegednek is volt, a sokszor tévedésből utolsónak titulált boszorkányégetéshez is ez szolgáltatta az alapot. És azt is nehéz lenne fölsorolnunk, hány becstelent nyuvasztottak át a másvilágra a Csillag börtönben, és hány talpig becsületeset is mellé. De Fölsővárosnak talán nem volt. Aztán egyszer csak erőt vett rajtunk az egészséges ész. Az élet a legszentebb adomány, azt elvenni, még ha méltó büntetés lenne is, nem szabad, fogi oskolát végzett emberek is kardoskodtak a halálbüntetés megmaradása mellett, baráti beszélgetések közben mondogattam is, falazzátok be akár kéménybe is, akiről bebizonyosodik, hogy a legsúlyosabbat érdemli, de hagyjátok meg életét. Ha egy évszázadban csak egyszer tévednétek, akkor se lehet viszszahozni az életbe, akit már beparancsoltatok a föld alá. Egészen hétköznapi eset hozza elő bennem az immár idejétmúlt beszélgetéseinket. Egyik sokemeletes panelház erkélyén éveken át rablánc, hóhérhurok, és pálcára szúrt koponya adta a külső díszt, szépen lobogó nemzetiszínű zászlóval Egészítve. Máig nem értem, hogyan adtak egységes egészet a lelkében, főleg a zászlóra tekintettel, de ott voltak. Ha kinézett a bent lakó, ezt látta. A fölkelő nap besegítette árnyékát a szobájába is. Es ezt láttuk mi is, kívülről. Magának Szánta ezt a morbid gyönyörűséget, vagy nekünk •Először azt hittem, bakó volt a lakó, vagy porkolábi minőségben dolgozhatott odabenn, onnan van a kegyetlen vonzalma, de ebben is tévedtem. Állítólag egészen emberséges mesterséggel kereste kenyerét. Lelkében élnének a ficamok 1 Most éppen öltöztetik ezt a házat is. Hogy ne dermedezzenek téli hidegekben se a benne lakók, és ne olvadozzanak majd nyári melegben. Kiparancsolták az erkélyről a halálos kellékeket, ragasztják, vakolják és föstik a külső falakat, semmiféle encsömbencsömnek nincsen ott helye. Kíváncsian várom, véget érvén a tatárdúlással vetekedő fölújítás, a közszemlére kitett vesztőhelynek mi lesz a sorsa. Változatlanul tisztelem mindenkinek minden bogarát, és egyetlen percig nem érzek elhivatottságot rá, hogy én mondjam meg, mi lenne a jó neki. Csöndes szóval talán elfogadható ajánlatot mondanék. Ha úgy van összerakva a lelke, hogy vesztőhely árnyékában érzi legjobban magát, ha nem akarja családi vesztőhelyének hirtelen vesztét, tartsa meg magának. Költöztesse beljebb az egész hóbelevancot. Belülső szentélyében akár virágcserépbe is beütethet igazi bitófát, napjában meg is öntözheti, hogy ki ne szikkadjon tövében az akasztófavirág. A kötelet nyakfájásai ellen is használhatja. Régen állítólag az akasztott ember kötele szolgált legjobban erre a bajra, nem halálosan megszorítva. A rabláncot csörgetheti is, ha nem élhet muzsikája nélkül, de békés embereket ne rémisztgessen velük. Hallgassa meg, Uram, könyörgésemet. Ha lelki inaszakadtaknak, hétköznapi nyomoroncoknak tartana is bennünket. És ha még értelmét látja, háromszínű zászlónkat akár vissza is teheti. Kívülre, a régi helyére. H.D. A makói Nagy József az apró harci gépek szerelmese Repülőgépek egy műhelyből A makói Nagy József egyike annak a nagyjából ötven repülőgépmakctt-készítőnek, aki ezzel a különleges kézügyességet és türelmet igénylő hobbival Magyarországon komolyan foglalkozik. A nyugdíjas vállalatvezető, egykori motorversenyző célja most az, hogy kicsiben összegyűjtse azoknak a híres magyar vadászpilótáknak a gépeit, akik a második világháború idején repültek. A most hatvanöt éves Nagy József a nagybátyja hatására, tízévesen kezdett el maketteket készíteni. A jó szemet, különleges kézügyességet, nagy türelmet és elmélyült műszaki, illetve történelmi ismereteket igénylő szenvedély aztán elkísérte az egyetemi éveket éppúgy, mint a gyorsasági motorversenyző-karriert, a tanítást vagy a vállalatvezetést. A legnagyobb inspirációt a hobbihoz az a Makóra való visszatérés előtti egy év jelentette, amit a Pest vidéki gépgyárban tölthetett. Ez gyakorlatilag a tököli repülőteret jelentette. Itt szovjet NEM MODELL, MAKETT Nagy József nem modelleket, hanem maketteket készít. Mi a különbség a kettő között? A modell apró motorral ellátott, távirányítható kisgép - az ő alkotásai nem repülnek, viszont a lehető legapróbb részletekig pontos másai olyan repülőgépeknek, amelyek valóban léteztek. Olyan komolyan, mint ő, legfeljebb ötvenen foglalkoznak ezzel az országban. Nem csoda: a különleges érzéken, a műveltségen kívül pénz is kell hozzá bőségesen. Egy-egy elkészült darab értéke akár a több tízezer forintot is elérheti. Egy-egy komolyabb makett elkészítése egy évig is eltarthat repülőgépek javításával foglalkoztak - megesett, hogy némelyikkel repülhetett is. Nagy József, bár igazságügyi szakértőként még mindig dolgozik, a nyugdíjas éveket tölti, így egyre több ideje van a miniatűr gépcsodákra. Ó egyébként 1:72 arányú maketteket készít. Ez a legnehezebb kategória, ebben készülnek a legapróbb darabok és például egy katapultszerkezet hevederjeit ebben a méretben már nem egyszerű elkészíteni a pilótaüléshez - jegyzi meg. így az sem csoda, hogy az üzletekben kapható modellkészletek felhasználásával, ám azokon a történelmi hűség kedvéért rengeteget módosítva akár egy évet is eltölt apró műhelyében, míg egy-egy alkotása elkészül. És bár az ember azt hinné, ez a foglalatosság megnyugtatja az embert, éppen fordítva van: csak akkor tud leülni ragasztani, csiszolni, festeni, ha semmi sem zavarja a gondolatait. Most mintegy másfél száz büszkeségét mutatta meg nekünk, megjegyezve: volt több is, csak idővel selejtezni kellett belőlük. A kollekció döntő többsége második világháborús harci gép - német, szovjet, amerikai és magyar is van köztük. Azért ezekkel foglalkozik, mert szerinte ebben az időben gyártották a legérdekesebb'repülőket. Munkáit eddig mindössze egyetlen alkalommal, egy második világháborús kiállítás részeként mutatta meg a közösségnek. BemutatókFotó: Gyenes Kálmán ra sosem vitt belőlük, csak a maga örömére alkot, no meg azért, hogy a szintén ezzel foglalkozó barátokat elkápráztassa. Bár korábban több fiatal tanítványa is volt, idővel mindegyik lemorzsolódott. Hozzáteszi: noha például Kelet-Európában egyre népszerűbb ez a páratlan időtöltés, Magyarországon ugyanezt nem lehet elmondani. Hogy most mi a célja? Az összes második világháborús repülőgéptípus kicsinyített mását elkészíteni természetesen lehetetlen vállalkozásnak tartaná, ám azoknak a híres magyar vadászpilótáknak a gépeit, akik a második világháború idején repültek, mindenképpen szeretné összegyűjteni. SZABÓ IMRE N. Orbán István korábbi közgyűlési alelnök Csongrádon is közszereplő Ma inkább verset ír az egykori politikus N. Orbán István: Ötven év bölcselete az, hogy nem lehet elég bölcs az ember Fotó: Bíró Dániel Az a baj, hogy a politika nem költészet - véli N. Orbán István, a megyei közgyűlés korábbi alelnöke, Szentes kétszeres polgármesterjelöltje. Az egykori fideszes politikus 1988 óta ír verseket, de a nyilvánosság számára mindez csak akkor vált egyértelművé, amikor 2000-ben díjat nyert egy irodalmi pályázaton. A háromkötetes poéta október óta újfent szerepet vállal a politikában, mégpedig új lakóhelyén - Csongrádon. Orbán István nem akart egyik nagy csapathoz sem tartozni, ezért alelnöki megbízatásának lejártakor, 2002-ben úgy döntött, nem kér a pártkatonaszerepből, inkább külön útra lép, ahol hű maradhat önmagához. Azt tartja, ő megegyezéspárti volt, de erre a készségre a politikacsinálók körében nem mutatkozott igény, váltott: főállású tanácsadói munkája mellett szelíden odamondó költő lett. - A művészet és a politika is olyan kérdéseket taglal, ami az embereket, a társadalmat érinti és érdekli is egyben - mondja N. Orbán István. A vezetéknév előtti monogram nem elírás, hanem a család háború előtti nevére, a Nemeskérire utal, és nem mellesleg inkognitót is szolgáltatott tizenkét éven keresztül. Az egykori szentesi polgármesterjelölt ugyanis ezen a néven publikálta költeményeit különböző irodalmi folyóiratokban, antológiákban. Az, hogy a költő és az évtizedeken át Szentesen élő közismert politikus személye egy és ugyanaz, csak egy 2000-ben kiírt alkotói pályázat sikere nyomán tudódott ki. Ismerőseit meg is lepte vele, hiszen sokan közülük el sem tudták képzelni, hogy egy közgazdász hogyan görnyedhet otthon strófák és rímek fölé. Arra a momentumra már nem emlékszik, hogy miért is írta első versét tizennyolc évvel ezelőtt, csak az önkifejezés kényszerével tudja magyarázni, hogy egyáltalán belefogott. Kezdettől fogva számítógépen alkotott. Tollat csak akkor használ, ha olyan sor vagy szó ötlik fel benne, amiről úgy érzi, ha már bevillant, vétek lenne eldobni. Mivel az ihletettséghez nyugalomra van szüksége, leginkább éjszaka ír. Előfordul, hogy utólag is dajkálja szövegeit, de legtöbbször minden marad úgy, ahogy először megíródott. Három kötetet felvonultató lírai munkásságát érték jó és rossz kritikák is, de ő azt vallja, hogy mindez - a kánon hangja - nem érdekes, hiszen az igazi művészeti értékéket legkevésbé a jelen határozza meg. Amikor az esetleges megvilágosodásról kérdezem, tanulságtétele nem hordoz költői túlzást, inkább józanságra vall: - Ha számot vetek azzal, mi ötven év bölcsessége, mindig oda lyukadok ki, hogy nem vagyok bölcs. Úgy érzem, mind többet tudok az életről, valójában annyival kevesebbet. Négy év szünet után újra a politika közelébe került, még ha igazán hátat nem is fordított neki. A választások után bekerült a csongrádi önkormányzat pénzügyi bizottságába, külsős tagként. Egy civil szervezet jelölte oda, és ennek örül, hiszen közelebb áll hozzá egy ilyen tömörülés, mint a mai magyar pártoskodás fórumai. - Csongrádon sincs másként, a meleg víz nyújtja a társadalmi élet legbékésebb színterét. Ott, a fürdőben sok mindenről beszélgettünk, mire egyszer csak felvetették, vegyek részt a helyi politikában, én meg belementem - meséli. Hozzáteszi: nagyobb - a szentesihez hasonló - megmérettetésre már nem vállalkozna. Foglalkoztatják az események, de mivel valakik mögé, mellé be kéne állni a sorba, nem biztos, hogy jobban bele szeretne folyni a városvezetésbe. így hát marad a líra, ami szerinte nyílt, őszinte és nemes formája a véleménynyilvánításnak. B. D. Az árak 2006. december 22-24 között, a készlet erejéig érvényesek. Féltartós habtejszín Üko Ponty v Kocka margarin »J * ujMe**- J! • J i • |617 Ft/l 0& l Oec. 24-én 14.00 őréig vagyunk nyitva. Dec. 25-26-án áruházunk zárva tart. XeCCemes Ünnepeket kívánunk. Önnek még nincs Vásárlókártyája^ Pedig megéri! A Betetmtot 12 percnyire