Délmagyarország, 2006. december (96. évfolyam, 281-304. szám)

2006-12-22 / 299. szám

"MEGYEI TÜKÖR" PÉNTEK, 2006. DECEMBER 22. Algák termelnék a hidrogént - napfényben A jövő megújuló energiaforrása Algákkal - vízbontás révén, napfényből származó energia segítségével - nagy mennyiségű hidrogén termeltethető. így a napfény ma még nehézkesen hasznosítható energiáját nagy mennyiségű, jól hasznosítható energiává lehet alakítani. A tudósok a hidrogént tartják a jövő „legesélyesebb" energiaforrásának. Folyamatosan megújítható, és nem környezetszennyeAz SZBK-ban azon dolgoznak egy nemzetközi konzorcium keretében, hogy tökéletesítsék alsóbbrendű növények - algák és fotoszintetizáló baktériumok - hidrogéntermelő képességét. Ehhez a növényben lévő hidrogéntermelő enzimek, a hidrogenázok működését kell fokozni, génsebészeti módszerekkel - mondja Vass Imre, az MTA Szegedi Biológiai Központ Növénybiológiai Intézetének igazgatója. A kifogyhatatlan fényenergia hasznosítására már léteznek bevált módszerek, ám ezeknek korlátai vannak. E korlátokat lebontaná azonban, ha a napenergia révén hidrogént állítanánk elő vízből, fotoszintézis segítségével - tudniillik ennek során nemcsak oxigén, hanem kis mennyiségű hidrogén is létrejön. Az Egyesült Államokban óriási tempóban folynak a kutatások a Bush elnök meghirdette „hidrogéntársadalom" elérésére, de Japán és Európa is egyre aktívabb ezen a területen. A svéd, német, francia, svájci és magyar kutatóintézetek együttműködésével dolgozó, nagy európai konzorciumban Magyarországot az SZBK Vass Imre vezette, és a Szegedi Tudományegyetem Kovács Kornél által vezetett csoportja képviseli. Hogyan állítható elő algák közreműködéssel hidrogén? Az algákat folyamatos fotoszintézisre kell késztetni - Németországban már létezik olyan „fotoszintetizációs nagyüzem", melyen belül 500 kilométeres csővezetéken kétezer köbméternyi algát keringtetnek vízben; ez biztosítja leginkább, hogy minden sejtet érjen fény, mely nélkül nincs fotoszintézis, tehát oxigén- és hidrogéntermelés. - Miután az algák működése „nem hidrogéntermelésre van kihegyezve", a hidrogén csak melléktermék az életük során, a hidrogenáz enzim működését génsebészeti úton növelni kell hívja föl a figyelmet az igazgató. „Melléktermékként" hidrogént termelő szervezetekből mintegy „fő termékként" hidrogént termelőkké változnak ezáltal az algák. A további egyszerűsítést szolgálja a mesterséges - a fotoszintetizációt utánzó - rendszerekkel történő hidrogéntermelés. Itt is alapföltétcl a napból érkező fényenergia, s a víz, a növényekben jelenlévő klorofillt azonban mesterséges pigmentmolekulákkal helyettesítik. Ezek elnyelik a fényt, s ugyanakkor hozzá vannak kötve egy vízbontó rendszerhez. E rendszer a vízből oxigént, protonokat és elektronokat állít elő, egy másik - szintén mesterséges - rendszer pedig a protonokból és elektronokból létrehozza a hidrogént. A szakember véleménye szerint az algák és fotoszintetizáló baktériumok segítségével történő iparszerű hidrogéntermelés 2020-ra már megvalósulhat, és a mesterséges fotoszintetézisen alapuló hidrogéntermelés létrehozásáig sem kell sok idő. F. CS. A PROTOTÍPUS MÁR LÉTEZIK Már létezik aprócska autó mondja Vass Imre -, melynek a tetején fotoszintetizáló algák élnek, vizestartályban, ezek megtermelik a jármű mozgatásához szükséges hidrogént - a motortérben pedig ott az üzemanyagcellás hidrogénmotor. Kipufogógáz helyett víz jön létre. S a kocsi, megvilágítva: megy. Tankoló hidrogénautó - a hidrogént, amellyel megy, még nem algák hozták létre Illusztráció: DM/DV Az APEH bizonyítékot kér A fizetési kedvezményes kérelmeket előterjesztő adózók altkor számíthatnak számukra kedvező döntésre - tudtuk meg az APEH Csongrád Megyei Igazgatóságán -, ha a kedvezmény igénybe vételére jogosító tényeket bizonyítékokkal is alátámasztják. A fizetési kedvezményes kérelmek elbírálása ugyanis elsősorban az adózó, mint ügyfél nyilatkozatán alapul. Önmagában, bizonyítékok hiányában azonban ez nem elegendő a döntés alapjául szolgáló tényállás tisztázásához. Az abban foglaltakat leggyakrabban okirati bizonyítékokkal lehet alátámasztani. De nem kizárt, hogy tanú meghallgatására, avagy fényképfelvétellel dokumentált helyszíni szemle megtartására is sor kerülhet, ha egyéb módon kétséget kizáróan nem lehet tisztázni az elbíráláshoz szükséges tényeket. A leggyakrabban előforduló bizonyítékok: jövedelemigazolások, rezsiszámlák, kölcsönszerződések, tartási kötelezettséget előíró bírósági határozat, tárgyévi főkönyvi kivonat, kintlévőségek kimutatása, bankszámla egyenlege. óra-ékszer szalon Hagyomány és Érték-Trend BREITLING 1884 0 RADO LONGINES L'ELEGANCE DU TEMPS DEPUIS 1832 NINARICCI THE JEWELLERY COLLECTION Schoeffel SWAROVSKI 6720 Szeged, Kígyó u. I. Tel.: 62/424-291, Fax: 62/319-803 www.arizona.hubabos.szalon@arizona.hu Együtt telelnek át a szegedi erdei fülesbaglyok A játszótér fáin pihennek Visszatértek az erdei fülesek a szegedi Kemes utcába Fotó: Frank Yvette Ismét erdei fülesbaglyok költöztek a szegedi Kemes utca fáira. A tollasok márciusig onnan járnak éjszakai vadászatokra. Ismét erdei fülesbaglyok költöztek télire a szegedi Kemes utcai játszótér akác-, platánés nyárfáira. - Különös, mert a hazánkban élő hét bagolyfaj közül az egyetlen az erdei füles, amely csapatosan telel át. Réti füles rokonaik például távol az emberektől és messze egymástól, magas fűben telelnek - tudtuk meg Molnár Gyulától, a madártani és természetvédelmi egyesület megyei elnökétől. Az ornitológusok megfigyelték, hogy az erdei fülesbaglyok hűségesen visszatérnek a helyükre, ha békés pihenőhelyet találnak. Az alkalmas facsoportot a vezérpéldány választja ki. Úgy látszik, a Kemes utcai játszótér fáit megkedvelték, mert idén másodszor bújtak meg ott. Leginkább az örökzöldeket kedvelik, hiszen télvíz idején sűrű levelük biztos rejteket nyújt. Mivel a fülesek színt is érzékelnek, örökzöldek hiányában a tollazatúkhoz hasonló árnyalatú lombos fákra ülnek. Sötétedés után egyesével indulnak vadászni a környékbeli mezőkre, zsákmányuk túlnyomórészt mezei pocok. A vadászat eredményességét kiváló hallásuk is segíti. Nem a jellegzetes tollbojt erősíti az érzékelésüket, hanem az, hogy egyik fülük előrébb áll a másiknál. A rágcsálókat helyben elfogyasztják, aludni csak hajnalban térnek vissza a fájukra. A fülesbaglyok az utóbbi ötven évben szoktak be a lakott területre. A panelházak védelmében egy-két fokkal mindig melegebbet találnak. Márciusban válik szét a társaság. A párok egy-egy elhagyatott varjú- vagy szarkafészekben költik ki fiókáikat. D.T.