Délmagyarország, 2006. december (96. évfolyam, 281-304. szám)

2006-12-02 / 282. szám

SZOMBAT, 2006. DECEMBER 2. •MEGYEI TÜKÖR" 1 7 Mi a konyak? Okos emberek a marxizmus idején feleltek már rá. A dolgozók ita­la, amelyet a munkásosztály és a dolgozó parasztság választott képviselői útján fogyaszt. Nem én találtam ki, és nem is élek vele. Ha az összes kocsmahivatal töve egyszerre szikkadna ki, akkor se mennék el a temetésükre. Más. Félve írtam le annak idején, vélhe­tően elsőnek a főrendőr szavunkat, és ma már ettől hangzik a bot­ránykrónika. Lehet, hogy a főspionnal is így leszünk' Arra a hír­szerzőre gondolok, akinek ezer besúgó dolgozott a fülébe. A spio­nok főnökére. Nem föltétlenül a legfőbb besúgóra, ám soha nem le­het tudni. Mindenki szem a láncban, mondta Illyés Gyula. Rám csörrent valaki a napokban, mert ráismert az egyik pasasomra. Azt mondta, tudna ő is mondani róla egyet és mást. - Ismered az ábécét ? írjad meg! • - Tisztesség is van a világon. Túl közel voltam a tűzhöz. Töltöttem bele az igét fél órán át, aminek az volt a veleje, hogy föltalálták már az álneveket. Az írók lexikonánál csak az álnévlexi­kon lehet bővebb. A helyszíneket is lehet álcázni. Ami az Alföldön történt, át lehet postázni akár a Fertő tó mocsarába, vagy a Bakony legtetejére is. De tudnod kell, jó komám, amit meg nem írunk, a másvilágon az orrunkra húzzák. Nem akarja megírni, de elmondta. Nagy fene személyiséget kalauzolt egyszer hivatali főnöke elé, aztán még egyet. Egymás nyakába borultak, úgy megörültek egy­másnak. Bizonyos ajzószerek is nyitogatták emlékezetük labirin­tusainak rozsdásodni induló zárszerkezeteit. Itt jutott előkelő sze­rephez a konyak, bár őket senki nem választotta arra a posztra, csak kinevezték. Ő meg nem tehetett mást, nyitva felejtette mind­két fülét. Elmondja az egyik, hogy a jugoszláv tengerparton költö­zött be egy panzióba, amikor már lekopott a „láncoskutya" összes lánca. Akkor még volt tengerpartja Jugoszláviának, de aki jól dolgo­zott, már panziós is lehetett. A szakmai beütés is sarkallta a mi emberünket, mert a tulaj szívesen áradozott ugyan viselt dolgairól, de öt kemény luk maradt önéletrajzán. Föltűnt neki. Jó volt a hely, szép a kilátás, mormoló a tenger, a megfejteni való rejtély is arra sarkallta, vissza-visszatérjen még. Mit takargat ez a koma ? Mint a sikló, úgy csússza körül az öt esztendőt. Sokadik vi­zit, és sokadik nyakolajozó Cézár-konyak után végre rés nyílott. Az odaát való hírszerzés egykori főnöke volt a panziós. Főspion. Besúgók hada dolgozott az ő fülébe is, összes lehallgató csápjaikat hazánk felé irányozva. Te ott, én meg itt ? Szépen összejöttünk! Na, még egy pohárral, aztán még eggyel. Mit is mondott az öreg Kis ? Egyszer-egyszer igyunk is! Tisztelt főspion, csőbe lettél húzva. Kacskaringós káromkodással tört ki a mienkből a parasztgyalázat: - A kutya úristenedet! Ezért feküdtem én fagyos éjszakákat a röszkei kukoricásban ? Edzett bajnoka volt azonban minden konyaknak, csak magában mondta. Holló a hollónak nem vájja ki a szemét. H. D. Szegeden báloznak a Borbarát Hölgyek A Borbarát Hölgyek Dél-alföldi Társasága Luca-napi bált rendez de­cember 9-én 19 órától Szegeden a Forrás Szállóban. A vendégek a Jásdi pincészet (Csopak), Balla Géza (Arad), Frittmann János (Soltvadkert) Günzer Zoltán (Villány) és a tokajhegyaljai Béres pincészet borait kós­tolhatják. A szervezők meglepetésműsorral is készülnek. A Hóra Szín­ház táncosai adnak műsort, lesz Luca-napi pogácsa és jósnő is. Éjfélkor tombola és borárverés következik, amelyen a meghívott borászok díj­nyertes boraira lehet licitálni. A hangulatról és a talpalávalóról a Coc­tail zenekar gondoskodik. Az érdeklődők Hálóné Tápai Annánál jelent­kezhetnek a 06/30-2077-859-es telefonszámon. A szegedi egészségügyi főiskola végzősei bíznak a változásokban Diplomás ápolók kétségei Végzős ápolók. Besenyei Ádám Kanadába készül, Szabó Henriett Finnországban gyűjt tapasztalatokat, Tóth-Baranyi Zsolt csak itthon tudja elképzelni a munkát Fotó: Frank Yvette Külföldre mennek vagy maradnak? Mit vár­nak az egészségügy átalakításától? Erre vol­tunk kíváncsiak, amikor a szegedi egész­ségügyi főiskola végzős ápolóival beszél­gettünk. A választott szakmájuk iránt meg­lepően alázatos fiatalok szívük szerint itt­hon kezdenék a pályájukat. Az egészségügyi szakdolgozói kamara fel­mérése szerint évről évre egyre több fiatal hagyja ott a pályát vagy megy el külföldre dolgozni. Az orvosok és az ápolók a nyugati országokban jelenlegi fizetésük többszörö­sét kereshetik meg. A Szegedi Tudomány­egyetem Egészségügyi Főiskolai Karának nappali tagozatán tizenketten végeznek ápoló szakon júniusban. 2003-ban negyve­nöten indultak, harminchármán lemorzso­lódtak. A hallgatók most töltik hathetes szakmai gyakorlatukat a szegedi klinikán és a kórházban. Hat végzős ápolóval a sebésze­ti klinikán beszélgettünk a jövőjükről, az egészségügy átalakításáról. Mit várnak? Mennek vagy maradnak? 1- Ha az ember belegondol abba, hogy mennyit kereshet majd kezdőként, akkor szomorú lesz, és felteszi magának a kérdést: ezért tanultam négy évig? Főleg akkor kesere­dik el, amikor tudja, hogy a vele egyidős is­merőse, aki technikumot végzett, már kocsit vett magának és lakásvásárlásban gondolko­HALLGATONKENT 600 EZER Az egészségügyi főiskolán már évek óta nem tud­ják betölteni nappali tagozaton az ápoló szak 50-60-as keretszámát, mert csak feleannyian je­lentkeznek. Az államnak egy ápolóhallgató éven­te 600 ezer, míg egy orvostanhallgató 1,2 millió forintjába kerül. Az ápolók főiskolai oklevelét el­fogadják az Európai Unióban. dik - állapította meg Tóth-Baranyi Zsolt, aki mindemellett komolyan hisz abban, hogy jó irányba változik a helyzet az egészségügyben. Már csak azért is, mert ő itthon szeretne dol­gozni. A csoport másik fiú tagja, Besenyei Ádám szkeptikus. Ennek talán az lehet az oka, hogy Ádám már tapasztaltabb, hiszen a főiskola mellett félállásban dolgozik ápoló­ként a szívsebészeten. A főiskolát végzett kezdő ápolók bruttó 105 ezer forintot keresnek havonta három mű­szakban. Erre jön még az éjszakai, az ágy melletti és a veszélyességi pótlék. Ha minden összejön, kicsivel több mint nettó százezer forintot vihetnek haza. Bár a végzősök köré­ben állandó beszédtéma a munkahely, még fogalmuk sincs, hol tudnak majd elhelyez­kedni. Nagy Andrea itthon, Szegeden állna munkába. Szabó Henriett és Baricsa Mónika januárban Finnországba utazik. Elmondták, hogy Erasmus-ösztöndíjasként három hóna­pot töltenek majd egy Helsinki melletti klini­kán. - Ez nem csupán arra lesz jó, hogy ta­pasztalatokat gyűjtünk, de azt is megtudjuk, mennyire bírjuk a hazánktól távol - mondta Henrietta, aki hangsúlyozta, először min­denképpen Szegeden szeretne elhelyezkedni. Azzal mindannyian tisztában vannak, hogy a szakmai tudás nem elég a külföldi munká­hoz, jól kell beszélni az adott nyelven is. A végzősök egyébként elképesztően alázatosak a szakmájuk iránt. Hivatástudatuk rendkí­vül erős. A változásba vetett hitüket - mint mondták - az oktatóik ültették el bennük. - Nem lenne itt semmi probléma, ha meg­becsülnének és megfizetnének bennünket. Én például nettó 150 ezerrel teljesen elége­dett lennék - fogalmazott Zsolt, aki szerint a külországi munkának az az egyik buktatója, hogy ha beilleszkedik az ember, akkor általá­ban ott ragad. Elmondta: a főiskolán nemré­giben megjelent egy hirdetés, hogy ápolókat keresnek Angliába hatszázezer és egymillió forint közötti fizetésért. Szerinte a pénz csá­bító, de nem minden. Ezzel többen is egyetér­tenek. Ádám - aki jól beszél angolul - Kana­dába készül. Szerinte nem fog változni gyö­keresen a helyzet. Úgy véli, mindaddig nem veszik komolyan az egészségügyet Magyaror­szágon, amíg össze nem omlik. sz. c. sz. Az egyik legmelegebb november végén vagyunk túl Még két hétig nem kell számítani havazásra Az időjárásban csak a jövő hét közepétől várható változás, hóra azonban két hétig nem kell számítani. November utolsó két hete az egyik legmelegebb volt az utóbbi száz évben. A téli gumik ér­tékesítése visszaesett. A közútkezelő készen áll a síkosság men­tesítésre, a telephelyeken feltöltötték a készleteket. MUNKATÁRSUNKTÓL Hűvösre fordult az idő - téli holmiba bújtak a kicsik és nagyok Fotó: Karnok Csaba Beköszöntött tegnap a meteoro­lógiai tél, de ez az utakon, a fákon egyáltalán nem vehető észre: hó ugyanis még a láthatáron sincs. A szegedi meteorológiai állomás időjósa, Tóth Tamás szerint erre a régióban nincs is esély legalább még két hétig. A fehér karácsony­ban is csak reménykedni lehet, az viszont szinte biztos, hogy vicso­rító hideg nem lesz. Ennek pedig az az oka, hogy az olyan mínusz húszfokos hideg, mint ami janu­árban volt, általában keletről, az Urál mögül indul. Szibéria ezen részén viszont még nincs farkas­ordító hideg. - Az egyik legmelegebb novem­ber végi két héten vagyunk túl ­mondta a meteorológus. Érde­kességként hozzátette: a napi hő­ingadozás is kicsi, és általában hat-nyolc fok a hőmérséklet még éjszaka is. Sőt olyan is előfordult az elmúlt két hétben, hogy éjsza­ka melegebb volt, mint nappal. Á jóslatok szerint a jövő hét közc| pére ugyan érkezik egy gyenge hí­VIZ0RAK FAGY­MENTESÍTÉSE Ahhoz, hogy tavasszal senkit ne érjen a kiskertekben meglepetés, például egy csőtörés miatti magas víz­díjszámla, az udvari vízve­zetékrendszereket víztelení­teni kell. A szakemberek fel­hívják a figyelmet, hogy a kiskertekben a vízmérő előtti golyóscsapot zárják el. A belterületeken is érdemes a vízmérő aknákat kívülről le­szigetelni és a fedelet leta­karni. Ezekre a munkákra most még van lehetőség, de ha beállt a fagy, akkor már kapkodni kell. degfront, ami arra lesz jó, hogy a szürke ködöt kisöpörje az Alföld­ről, és kisüssön néhány órára a nap. Ez érződik a téli gumik eladá­sában is. Az egyik nagy szakke­reskedésben elmondták: elvétve mennek az autósok vásárolni, il­letve gumit cseréltetni. Igaz, már két rohamon túl vannak: az első menet akkor volt, amikor az elő­re gondolkodó autósok október­ben megrohamozták a kereske­déseket és szervizeket. A máso­dik dömping pedig november elején volt, amikor a meteoroló­gia havat is ígért. A harmadikra akkor számítanak, amikor majd az autósok szembesülnek a csú­szós, havas utakkal. A Magyar Közút Kht. viszont hetekkel ezelőtt felkészült a zord télre. Huszonnyolc sószóró és hat hómaró várja a bevetést. Négy telephelyen - Szegeden, Szentesen, Makón és Hódmező­vásárhelyen - kétezer tonna sót halmoztak fel, tudtuk meg Ká­rász Józseftől, a Csongrád me­gyei területi igazgatóság üzemel­tetési és fenntartási osztályveze­tőjétől. Hozzátette: Csongrád megyében az 1353 kilométernyi útból 389 kilométer első rendű és mellékutat sóznak és síkos­ságmentesítenek, 843 kilomé­tert részlegesen kezelnek, és 121 kilométerrel - főként földúttal ­nem foglalkoznak. Míg tavaly ilyenkor már 350 tonna sót ki­szórtak, addig most még érintet­lenek a készletek.

Next

/
Thumbnails
Contents