Délmagyarország, 2006. december (96. évfolyam, 281-304. szám)

2006-12-07 / 286. szám

6 • MEGYEI TÜKÖR" CSÜTÖRTÖK, 2006. DECEMBER 7. Top Prémium ruházati ajándékutalványt elfogadunk ..egy stílus neked SEVER CENTER RUHÁZATI ÁRUHÁZ Szeged,Vásárhelyi P. u. 3- 5. • Tel.: 62/45 1-455* 451-457 Nyitva: h.-p.: 9.00-20.00 • szo.: 8.30-20.00 • vas.: 9.00-19.00 «v¥ Álláskereső ÁLLÁSKERESŐ A DÉLMAGYARORSZÁG ONLINE-ON IS www.allas.delmagyar.hu Gerlóczy Márton könyvről és íróbarátságokról Hajók, Kuba, nyugati karrier Hajón él, szívesen utazik, de ragaszkodik Budapesthez. Ki­adója külföldi karriert álmo­dik számára. Gerlóczy Már­tonnal készülő könyvéről és az íróharátságokról is beszélget­tünk. Kicsi futam az irodalomról Az irodalmi hír általában akkor kap gellert, amikor botrányszaga van, ha könnyű, ha habzik, mint a frissen fölfújt művirág. Az iro­dalom jócskán vesztett reprezentációs erejéből, és ez talán így van jól. A magyar író akkor érdekes, ha nemzetközi díjat kap, ha ostobaságot beszél, vagy ha publicisztikát ír, mert abba bele lehet harapni. Miközben pezseg az irodalmi élet, rengeteg a felolvasó­est, a könyvbemutató, a könyvpiac él és virul, illetve küzd az éle­téért, de az írók többsége meghökkentően alacsony példányszám mellett egzisztál. Ha manapság Soprontól a záhonyi kibucokig ezer darab elkél egy kiváló verseskönyvből, az már igencsak di­cséretes eredmény. Nem a közkedvelt és népszerű írókra gondo­lunk, ők gyakran elérik az ötven-százezres példányszámot is, ők kevesen vannak. A könyv kőkemény üzlet. A boltok kirakata, hogy tehát melyik könyv kiabál, kacsingat az üveg mögül a tün­tetni, számlát befizetni, a férjét-feleségét megcsalni, kaszálni, kö­vet dobálni igyekvő nyájas olvasóra, így mondjuk szépen, kilóra meg van véve. Néhány hete a Magyar írószövetség jókora késéssel ugyan, de kiadta kormányellenes közleményét, követendő ama irodalmi hagyományt, mely részt kér a politikai jelenlét igazmondásának habos tortájából. Mire újabb nyolc író lépett ki a szervezetből, a már korábbi százegynéhány után. Meg is jegyezte a titkár, ez új­dondász nyolcak pártvonalon érdekelt írók voltak, nem kár értük. Hát, nem tudom, e megjegyzés Fodor Gézával, a Holmi szerkesz­tőjével, a Katona dramaturgjával kapcsolatban igazán nem volt elegáns. Mint ahogy Radics Viktória irodalomtörténésszel sem. De nem is ez a lényeg. A magyar irodalom, mely egyébként éppúgy szerkezeti, fi­nanszírozási átalakításra vár, mint a gazdasági élet egyéb terü­lete, az utóbbi években elképesztő teljesítményt produkál. Mi­közben az irodalomra nincs idő, sír a gyerek, a malac, őrjítőn pereg a gázóra számlálója. Az újságíró szakma legfrekventál­tabb riporterei úgy ülnek le az íróval beszélgetni, hogy az adás előtt éppen csak rápillantottak az új regény címére, és aztán ar­ról fecsegnek, miről mit sem tudnak. Az olvasónak nehezebb tájékozódni, annyi a virág. A magyar irodalom, úgy általában, tehát posztmodern ide, nemzeti elkötelezettség oda, szerteága­zó erőfeszítéseket tesz azért, hogy újra reprezentálja azokat szellemi és lelki fundamentumokat, melyek miatt az irodalom van egyáltalán, vagyis az olvasó újra átélhesse a kalandot, a szolidaritást, az empátiát, életének és vágyainak tükröződését, a megrendülést, az önmagára találást. Olyan életművek és mű­vek sorakoztak föl az utóbbi években polcokra, melyek, nép­szerűségtől függetlenül, virágkorra utalnak. Milyen érdekes, az irodalom jobb állapotban van, mint ez az unalmas, nyűgös, kicsinyes ország. Könnyebben karcolna a toll, ha egyébként rosszabbul megy 7 DARVASI LÁSZLÓ Gerlóczy Márton: Azért, mert szimpatikus, szívesen találkozom valakivel, de csak azért, mert ő is író, azért nem Fotó: Karnok Csaba Gerlóczy Márton Bacher Iván vendégeként járt Szegeden. A fia­tal író dedikált, olvasókkal be­szélgetett, és a Délmagyarország kérdéseire is válaszolt. Elmondta például, hogy új könyvön dolgozik, ami jövő év elején jelenik meg. A tervek sze­rint nem csak itthon, hanem előbb Olaszországban, később más nyugat-európai országok­ban. A „nyugati karrier" - ahogy Marci kicsit ironikusan emleget­te - elsősorban a kiadó számára kísérlet. A külföld - leginkább Franciaország és Kuba - persze őt is vonzza, de inkább mint uta­zót. A könyv témájáról is faggat­tuk, de kevés sikerrel. - Sajnos nem árulhatom el. So­ha nem szoktam, babonából. Magamnak megtartom, senki­nek nem mondom, és ha kész van, előveszem. Később annyit mégis elárult, hogy nem önéletrajzi ihletésű kötetről van szó. Első regénye, az Igazolt hiányzás róla szólt, a Vá­róterem egy általa is megélt élet­helyzetről, a harmadik pedig semmiben nem emlékeztet Ger­lóczy Márton mindennapjaira. Hacsak nem abban, hogy jelen­tós szerepe lesz benne a hajózás­nak, és most ő is egy hajón lakik. „De nem azért írok hajókról, mert hajón lakom, hanem azért lakom hajón, mert hajókról írok." Állítja, azóta szereti Budapes­tet, amióta a Dunán él. „A város­ban is vagyok meg nem is." - Nem lenne egyszerűbb vidék­re költözni? - próbáltuk Szegedre csábítani Marcit, aki azt mond­ta, ha nem lenne elég messze Bu­dapesttól, mindig visszatérne a fővárosba. Még a kerületet is ne­héz elhagynia, hiszen egy helyen élnek a barátai, a család, a ki­adó... „Igazából egy faluban la­kom, csak Budapesten." .Az önéletrajz és a család, ba­rátok összefüggésben a fiatal író elmondta, nem volt még igazán komoly konfliktusa azért, mert valaki magára is­mert írásaiban. - Nem szoktak erről beszélni. Furcsa dolog, de ha valakiről írsz, azt tízből kilenc nem említi meg. Talán nem szeretnek szembesül­ni, vagy lehet, hogy nem vagyok olyan ember, akinek szívesen mondják meg a véleményüket. Volt, aki megmondta, olyan is, aki megharagudott rám. De ez nem jellemző. Eszterházy Péter kijelenté­sét, mely szerint könnyebb el­kezdeni, mint befejezni egy re­gényt, Marci igaznak tartja, bár neki a befejezés sem okoz gondot. - Lehet, hogy azért, mert ő va­lamivel ügyesebb mint én. Majd ha én is nyolc-tíz évig dolgozom valamin, akkor nehezebb lesz be­fejezni. Most még könnyű, sőt alig várom, hogy befejezzem. A fiatal írókkal való kapcsola­táról elmondta, a Főbűnösök című kötet szerzői (rajta kívül például Tisza Kata, Szabó Stein Imre, Karafiáth Orsolya) közül többen jól ismerik egymást, de ő „nem mászkál írói körök­ben". - A Főbűnösök kapcsán talál­koztunk, köszönünk egymás­nak, még talán jóban is vol­tunk. Azért, mert szimpatikus, szívesen találkozom valakivel, de csak azért, mert ő is író, azért nem. GONDA ZSUZSANNA LONGINES 6 r a - é k cS ze r h % aj o n Hagyomány is Értét-trend 0720 Sjr«j!tí<i, Kigyo u i lei: (62) 319 803, • könnyű keresés • Csongrád megyei ajánlatok • naponta frissített adatbázis

Next

/
Thumbnails
Contents