Délmagyarország, 2006. november (96. évfolyam, 256-280. szám)

2006-11-07 / 260. szám

CSÜTÖRTÖK, 2006. NOVEMBER 9. • MEGYEI TŰKOR* 7 Népszerű szakmák - Túlkínálat vendéglátósból Kell-e ennyi pincér és szakács? l AGAZATI KERESLET Forrás: DM-gyűjtés DM-grafika Varasdi Gyula az Exover tartozásáról Varasdi Gyula megkereste szerkesztőségünket, hogy elmondja: semmi köze a szegedi Exover Kft.-hez, amely két és fél milliárd forintos adóhátralékot halmozott fel. Lapunkban nemrégiben írtunk a vidék legnagyobb adótartozójáról. - Ha Tóth vagy Kovács lennék, nem érdekelne a dolog, de a családom neve ismert Szegeden. Márpedig a vidék legnagyobb adótartozójáról szóló cikkből a rossz szándékúak azt olvasták, olvashatják ki, hogy eltűntem. Nem rejtőzködöm, mert nincs miért, itt vagyok mondta Varasdi Gyula. Nemrégiben megírtuk: egy felszámolás alatt álló szegedi székhelyű cég, az Exover Kft. a bírságokkal együtt közel négymilliárd forinttal tartozik az adóhatóságnak. Beszámoltunk arról, hogy nem találtuk a céget. A vállalkozás korábban a Varasdi Autókereskedelmi Kft. nevet is viselte. - Úgy kerültem ebbe az egészbe, mint Pilátus a krédóba - folytatta történetét Varasdi Gyula. A szegedi férfi elmesélte, hogy 1998 decemberében alapította meg Makón az Aradi utcai telephelyen a Varasdi Autókereskedelmi Kft.-t, amely 2000 szeptemberétől hivatalos Ford márkaképviseletként működött. Varasdi kisebbségi tulajdonnal volt a vállalkozás ügyvezetője 2002. március 25-éig. Ekkor kiszállt a cégből, megszüntette munkaviszonyát, s év végén eladta üzletrészét a többségi tulajdonos Baunok Kft.-nek. Varasdi állítása szerint adóhivatali dokumentumokkal tudja bizonyítani, hogy amikor eljött a Varasdi Kft.-től, nem volt a cégnek adótartozása. A szegedi férfi azóta is az üzleti életben dolgozik, magát rendes adófizető polgárnak tartja. Elmondása szerint a cikk megjelenése óta néha megfagy körülötte a levegő, mert akadnak, akik tévesen összehozzák a milliárdos adóhiányt felhalmozó Exoverrel. Kérdésre válaszolva közölte: 2002 márciusától nem vállalt semmiféle közösséget az utódcégekkel, így azt sem tudja, kik az Exover vezetői, tulajdonosai. SZ. c. sz. Újdonságokkal és beruházásokkal Tartós növekedés az OTP-nél 1924 óta október utolsó munkanapját Takarékossági Világnapként tartják számon. Magyarországon először az OTP csatlakozott a nemzetközi kezdeményezéshez, még 1964-ben. Október 31-én, az idei takarékossági világnapon a pénzintézet nyilvánosan is számot adott elmúlt egy esztendejéről. Az adatokból kitűnik, hogy bár a hazai gazdasági helyzet jelenleg nem könnyű, az OTP Bank mégis növekedést tudott produkálni. Ez ismét megerősítette, hogy Magyarország és a régió vezető pénzügyi szolgáltatója tartós növekedési pályára állt. Az OTP Csoport a legtöbb lakossági terméket tekintve piacvezető, szolgáltatásait több mint 4 millió ember használja. Nem véletlenül, hiszen a közvélemény-kutatások szerint az OTP a legmegbízhatóbb és a legstabilabb magyarországi bank. A piaci növekedés részben az infrastruktúra fejlesztésének is köszönhető. Idén országosan 8, Csongrád megyében 3 fiók újult meg eddig. Az ország területén több új fiók létesítése is folyamatban van. Az OTP célja a korszerűsítésekkel, hogy az ügyfeleknek sehol ne kelljen 10 percnél tovább várakozniuk. Tovább bővült az ATM-hálózat is: Szegeden 4, Hódmezővásárhelyen 2 új bankjegykiadó automatát szerelt föl a bank. Ami a nemzetközi piacot illeti, az OTP az elmúlt években regionális pénzintézetté vált, már a térség 9 országában van jelen, ezzel Európa egyik legértékesebb bankja. A további terjeszkedés főleg Románia és Szerbia felé várható. A cég célja 5-10%-os nemzetközi piaci részesedés elérése. Számos termékújdonsággal is szolgált az elmúlt egy esztendőben az OTP, egyebek mellett a befektetési lehetőségek, a fogyasztási hitelek, a lakás- és jelzáloghitelek, a telefonos és internetbanki fejlesztések területén. Az új lehetőségek, az infrastruktúra fejlesztése, valamint a tradíciók tisztelete így együtt eredményezte, hogy az OTP Csoport az idei Takarékossági Világnapon is sikerekről számolhatott be. (x) A vendéglátós szakiskolai képzés vezet a szakmák toplistáján. Az ilyen szakirányú osztályokat jelölik meg első helyen a legtöbben a végzős általános iskolások közül. A munkaügyi központ adatai szerint viszont vendéglátós végzettséggel igen sokan keresnek állást. Az ötvennégy Csongrád megyei középiskola közül tizenhétben van szakiskolai képzés. A megyében összesen kétszáztizenöt gimnáziumi, szakközépiskolai és szakiskolai osztályt indítottak. A tanulócsoportok kevesebb mint húsz százalékában tanulhatnak a diákok kétéves képzésben, azaz szakiskolában szakmát. Akik nem mennek gimibe A Csongrádi Sághyban és a vásárhelyi Kalmárban öt-öt, a szentesi Zsoldosban és a szegedi Mórában négy-négy osztályt ís indítottak. Inkább túlkínálatról beszélhetünk, hiszen az általános iskolások tömegével gimnáziumokba jelentkeznek és csak végső esetben jelentkeznek szakiskolába. Választási sorrend Az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont Dél-alföldi Regionális Igazgatóságának statisztikája azt mutatja, hogy a nyolcadikosok a pályaválasztásnál első helyen csak nagy ritkán jelölik meg valamelyik szakiskolai képzést. Mindössze a szegedi Krúdy Gyula és Móra Ferenc, valamint a vásárhelyi Corvin Mátyás középiskolában van egy-egy olyan osztály, ahol már akkor is be tudnák tölteni a férőhelyeket, ha a diákok csak egy iskolát választhatnának és nem nevezhetnének meg a jelentkezési lapjukon több intézményt is. A Krúdy kirívó példa, hiszen vendéglátó és idegenforgalmi szakát kétszer annyian jelölték meg első helyen, mint amennyi férőhelyet meghirdettek. Ebbe az osztályba, ha az összes jelentkezőt figyelembe veszszük, majdnem tízszeres volt a túljelentkezés. «* A vendéglátós szakma egyébként a diákok körében keresett: ezt bizonyítja, hogy a vásárhelyi Corvinban sincs beiskolázási gond. Szintén felkapottnak számít a szegedi Móra gépipari és elektronikus osztálya. A vendéglátósszakma egyébként a diákok körében keresett A mezőgazdászi szakma után főként a csongrádi Bársony István szakiskolában volt a legnagyobb az igény, a meghirdetett létszámnál csak egy fővel jelentkeztek - első helyen - kevesebben. A megye másik részén ebben a szakmacsoportban az ásotthalmi Bedő Albert szakiskolát keresik a diákok. A férőhelyek 85 százalékát már az első körben be tudták tölteni. A vegyipar a fasorban sincs Az építőiparban a hódmezővásárhelyi Kalmár és a szegedi Móra szakiskola játssza a vezető szerepet, de első helyen ezt a szakmát egyik helyen sem jelölik meg annyian, amennyi a férőhely. Érdekesség, hogy a vegyipar után első helyen szakiskolában senki nem érdeklődött, de ugyanezen szakma szakközépiskolai képzésére már az első körben minden helyet elfoglaltak. CS. G. L. Megdöbbentette a könyv az egykori 56-os diákot Fazekas: Nem voltam besúgó HELYEZÉS SZAKISKOLAI KÉPZÉSRE ELSŐ HELYEN JELENTKEZŐK CSONGRÁD MEGYEI MUNKAÜGYI KÖZPONTBAN MUNKÁT KERESŐK 1 Vendéglátás Kereskedelem 2 Gépipar Vendéglátás 3 Mezőgazdaság Faipar 4 Építőipar Elektronika 5 Kereskedelem Könnyűipar Tihanyi Melinda felszolgálónak tanul. Németországban szeretne elhelyezkedni Fotó: Frank Yvette MUNKAERŐPIAC A Csongrád megyei munkaügyi központ legfrissebb adatai szerint a kereskedelmi foglalkozásokra a legnagyobb a regisztrált álláskeresők száma. Az év első tíz hónapjában bejelentett 874 álláshelyre 1667-en jelentkeztek. A vendéglátóiparban 1,25 az álláskeresők és a bejelentett állások aránya. Ezt követően már csak a faipari és az elektronikai foglalkozásoknál haladja meg a regisztrált álláskeresők száma a munkahelyekét. Az egykori 56-os makói diák. Fazekas Lajos szerint igaztalanul sugallja róla egy most megjelent kötet, hogy afféle besúgója lett volna a rendőrségnek a gimnáziumban. A kötet szerzője, Bálint László azt mondja, ilyet nem állított, de a dokumentumok alapján írt könyv valóságtartalmához ragaszkodik. Fazekas Lajos akkori makói kapitányságvezető negyedikes fiától értesült a gimnáziumban készülődő forradalmi megmozdulásokról 56 októberében; M. Szabó István szegedi áv. őrnagyot október 25-én fiával együtt tájékoztatta a diákparlamenten történtekről, másnap pedig fián keresztül igyekezett lebeszélni a középiskolában készülődő tüntetésről - többek között ez olvasható Bálint László 1956 - a forradalom Makón című kötetében. A könyvnek ezeket a részeit megdöbbenve olvasta az egykori gimnazista, az események egyik szervezője, Fazekas Lajos filmrendező, aki nemrég dokumentumfilmet forgatott a makói 56-ról. Mint lapunknak elmondta, úgy érezte, a kötet azt sugallja, ő afféle spicli volt, és ezen mélyen felháborodott. Az édesapjának - ahogy ez minden családban természetes - ugyan mesélt arról, mi történik az iskolában és az is igaz, hogy az apja, diáktársait is féltvén, igyekezett csitítani őt, ám ezt nem felsőbb utasításra tette - ő legalábbis nem tudott ilyesmiről. Arra pedig egyáltalán nem emlékszik, s nem is tartja valószínűnek, hogy ö is tájékoztatta volna az államvédelem egyik megyei vezetőjét. Fazekas Lajos úgy gondolja, a szerző mindezt talán édesapja vallomásaiban olvashatta, aki azért írhatott-mondhatott ilyesmiket, hogy az esetleges megtorlásoktól igyekezzen őt megóvni. Nem érti ugyanakkor, a szerző miért nem kérdezte meg például őt a könyv megírásakor. Bálint László azt mondja: azért nem, mert egyrészt az akkori események kulcsszereplői már nem élnek, másrészt azért, mert akik még igen, azoknak a visszaemlékezésére sem lehet olyan biztonsággal hagyatkozni, mint a fennmaradt dokumentumokra. Azt egyébként visszautasítja, hogy ifjabb Fazekas Lajost besúgóként szerette volna beállítani, ahhoz ugyanakkor ragaszkodik, hogy a fellelt levéltári és irattári dokumentumok alapján megírt kötetben foglaltak igazak. - Ha ifjabb Fazekas Lajos vitázna a könyv állításaival, akkor nem velem kellene vitáznia, hanem az édesapjával, akinek a jelentéseit, vallomásait olvastam - teszi hozzá. Példaként megemlíti, hogy idősebb Fazekas Lajos biztosan nem írta volna le, hogy a fiával együtt adott tájékoztatást M. Szabó István őrnagynak, ha nem így történt, mert ezt az őrnagy rögtön cáfolni tudta volna. Egyébként is úgy vélte, nem volt oka mentségeket keresni a fia számára, hiszen ellene soha semmilyen eljárás nem indult - igaz, elismerte, hogy ezt közvetlenül a bukás után még senki sem tudhatta. Bálint László egyébként, aki jó néhány könyvet írt már a forradalomról és az azt követő megtorlásról, nem csodálkozik azon, hogy kötete ilyen visszhangot váltott ki - mint fogalmaz, előző munkáit is fogadták egyesek felháborodással, ami emberileg persze érthető. Fazekas Lajos ezzel szemben azt mondja, az egyébként sem csalhatatlan dokumentumokból kiolvasható tényeket sokféleképpen lehet csoportosítani; akár úgy is, hogy kialakuljon belőlük egy olyan kép, aminek semmi köze a valósághoz. Egy biztos: az egykori rendőrkapitány, az 1994-ben Makó díszpolgárává választott Fazekas Lajos már nem tud igazságot tenni, mert évekkel ezelőtt meghalt. SZABÓ IMRE Fazekas Lajos a makói ünnepségen. Mélyen fölháborította a könyv Fotó: Szabó Imre