Délmagyarország, 2006. november (96. évfolyam, 256-280. szám)

2006-11-30 / 280. szám

I 2006 slágerei a Mazdától! Bemutató- és tesztautók egyedi kedvezményekkel! Mazda5 csalodi out családbarát órákon Mazdo3 bemutotó outok egyedi kedvezménnyel Egyedi ajánlatainkat keresse márkakereskedéseinkben, vagy o www.mazda.hu honlapon. Ajánlatunk a készlet erejéig érvényes. Átlogfogyasitós: 4.7-10.2 liter/100 km. cOj-kibocsótás: 12S-24S g/km. www.mazda.hu A szegedi ifjabb Irsai Olivér édesapjáról nevezték el a hungaricumot, az Irsai Oli­vér szőlőt. A jogász végzettségű, de mező­gazdasággal foglalkozó utódnak ntindösz­sze egy tő szőlője van. A családi név levé­detését a Legfelsőbb Bíróság utasította el. Ifjabb Irsai Olivér a hegyvidéki vörösboro­kat kedveli, az Irsait csak kérésre kóstolja meg. Ki ne ismerné a muskotályos illatú, karcsú bort, az Irsai Olivért? Minden üzlet polcán megtalálható a különböző pincészetek által előállított hungaricum. A borivók úgy tart­ják: jó „társalgó" bor. Talán nem véletlen, hogy az 1930-as évek egyik leghíresebb szőlő­nemesítője, Kocsis Pál a Pozsonyi Fehér és Csabagyöngye keresztezésével előállított sző­lőt éppen a szegedi Irsai Olivérről nevezte el: a leszármazottaktól tudjuk, milyen kelleme­sen el lehetett csevegni a fehér bor névadójá­val. A kedvenc unoka lett a névadó - A korabeli szőlő- és borismertetőt édes­apám gyerekkori fotójával illusztrálták ­mutatja az elsárgult kiadványokat ifjabb Irsai Olivér. Hicatnyi fotóalbum, dosszié őrzi a család történetét a régmúlt idők stí­lusára emlékeztető, de újonnan épített sze­gedi házban. A negyvenhét éves férfi egy­más után veszi elő a relikviákat. Kiderül, hogy idős Irsai Olivérről mint kedvenc unokáról Bohn József neveztette el a szőlőt Kocsis Pál nemesítővel. Bohn, az anyai nagyapa a trianoni békediktátum után el­adta a horgosi-királyhalmi és ludaspusztai szőlőbirtokát, valamint a szegedi jól menő Vár utcai vendéglőjét, és 160 hold homoki birtokot vásárolt Árpádközpontban, a mai Üllésen. Itt telepített szőlőt és gyümöl­csöst, majd összefogott vejével, Irsai M. Jó­zseffel. A fehérbor névadójának édesapja ekkor már a Hangya Szövetkezeti Központ és Hangyaipari Rt. bor- és szeszosztályá­nak helyettes vezetője volt. Közösen érlel­ték a kitűnő magyar borokat, köztük az Ir­sai Olivér szőlőből készültet. Vesszőket külföldre is szállítottak. Azt hinné az ember, hogy idős Irsai Olivér is folytatta a családi hagyományokat. * Megfojtották a családot adóval és a Rákosi időkre jellemző zaklatásokkal. Ifj. Irsai Olivér - Nem így történt - sóhajt nagyot a tizenöt évig vállalati jogtanácsosként tevékenykedő ifjahb Irsai Olivér. Nem sokkal későbh, miu­tán édesapja elvégezte Szegeden a Baross gimnáziumot, a családi birtokot 1951-ben „önkéntesen" fel kellett ajánlani az egyik er­dőgazdaságnak. Csak egy tő szőlője van - Megfojtották a családot adóval és a Rá­kosi időkre jellemző zaklatásokkal - ma­gyarázza az ifjabb Irsai, aki ma már több száz hektáron szántóföldi növénytermesz­téssel foglalkozik. Fájó szívvel mondja, hogy ma is csúnya, szúnyogos erdő van az egykori birtok helyén. így hát idős Irsai Oli­vérből - aki az ezredfordulón hunyt el ­CSALÁDFA A családfát böngészve kiderül, hogy idős Irsai Olivérnek egy húga volt, aki korán el­hunyt. Féltestvérét viszont Véhli Bélának hívták, akinek három fiú gyermeke van. If­jabb Irsai Olivérnek három szép kislánya született. Az még elképzelhető, hogy közü­lük az egyik kedvet kap a szőlészethez-bo­rászathoz. Mivel egyelőre nincs fiú utód, félő, hogy nem viszi tovább senki az Irsai Olivér nevel. nem borász, hanem a népi demokrácia „jó­voltából" mint kulák csemetéből munka­szolgálatos katona lett. A családi birtok fel­számolása miatt szőlővel nem foglalkozha­tott, a megélhetést régi szenvedélye, az au­tószerelés biztosította. A legfiatalabb Irsainak is csak egy tő sző­lője van, amit még édesapja kapott szom­szédjától, Bánki Horváth Béla veterán vi­lágbajnok úszótól. Irsai úr bevallja: a szé­pen kifejlődött Irsai szőlőt Béla bácsi nevel­gette, kezelgette. Saját nevéért küzdött A fotóalbumokat lapozgató, újabb és újabb történeteket mesélő Irsai Olivér szavaiból vi­szont azt lehet kivenni: ott motoszkál a fejé­ben egy homoki szőlőbirtok megvalósítása. Ahogy magyarázza a történelmi hátteret, lát­szik, nem sokan ismerik jobban nála a ho­moki szőlőfajtákat. Az elszántsága sem min­dennapi. Az Irsai Olivér név levédetéséért rengeteget küzdött. Végül a Legfelsőbb Bíró­ságon mondtak nemet törekvésére. Ezért nem is hajlandó nyilvánosság előtt a kezébe fogni olyan borospalackot, amelyen az Irsai Olivér név díszeleg, mondván: miért reklá­mozzon olyan terméket, amihez nem sok kö­ze van. Ha Irsai Olivért megkérik az ismerősei, hogy hozzon egy üveg Irsait, elszalad a bolt­ba, és leemel egyet a polcról. Vendégségben a fanyarabb hegyvidéki vörösborok közül fo­gyaszt - de, ha kérik, az Irsait is megkóstolja. CS. GÁT LÁSZLÓ A HUNGARICUM Az Irsai Olivér szőlő tipikus magyar fajta. Fürtje: középnagy, vállas, laza. A muskotály mellett benne a Tramini illatok is felfedezhetők. Nagyon korán érő fajta, alacsony savú, karcsú, gyorsan fejlődő bort ad. Ha reduktív technológiával készítjük a bort, és ezt a fajtát talán csak így érdemes, egészen világos színű, illatában tartalmas, ízében könnyed, harmonikus bort kapunk. CSÜTÖRTÖK, 2006. NOVEMBER 30. Postán érkezik a bioszalámi Ha valaki Csongrád megyében bioszalámit akar vásárolni, nincs könnyű helyzetben. Pedig szürkemarhából, bivalyból, rac­kajuhból és mangalicából is ké­szít biotermékeket egy kisteleki húsüzem, együttműködve egy, a Hortobágyi Nemzeti Parkhoz kötődő céggel, s a Biokontroll Hungária Kht.-vel. A Kisteleken földolgozott árut egyelőre leg­könnyebben postán lehet meg­kapni - egyenest a Hortobágyról. - Boltokban hiába próbálkozik a vevő, a megyében legalábbis. De postán utánvétellel elküldjük a vásárlónak, néhány kilóig ­mondta Boda Mihály, a Hortobá­gyi Természetvédelmi és Gén­megőrző Kht. gazdasági igazgató­ja, aztán olyat mondott, amit az­óta nem hallottunk, mióta kapi­talizmus van Magyarországon: „amíg a készlet tart". Eszerint sikerült találnunk a piacgazdaságban egy olyan ter­méket, mi több, termékcsaládot, amely hiánycikk! Népélelmezési termék várhatóan soha nem is lesz a biohús, mert előállításá­nak területi és egyéb korlátai vannak. E korlátok egyszer­smind e termékek drágaságát is magyarázzák. - Bioállatból - ahhoz, hogy hú­sa valóban biohús legyen - nagy területen is csak kevés tartható, így a túlzsúfoltság, a stressz nem gyöngíti le szervezetüket, nem szükséges nekik szintetikus gyógyszereket adagolni megelő­zésként. Ezek alkalmazását ugyanis az ökológiai gazdálko­dásról szóló jogszabály nagyon erősen korlátozza, és e jogsza­bályok betartását a Biokontroll Hungária Kht. folyamatosan el­lenőrzi - mondja Bánfi Brigitta, a kht. tanúsítási részlegvezetője. Az is korlátja az előállítható mennyiségnek, hogy a biokörül­mények között élő állatok las­sabban nőnek, mint a nagyüze­ÁRAK ÉS ÁLLATOK H| A legkurrensebb termék a bivaly­és a szürkemarha-szalámi, ennek nagykereskedelmi ára a kisteleki húsüzem esetében 3000-3500 fo­rint. A rackaszalámi kilója 2500-3000 forint, legolcsóbb a mangalica: ebből 2000-2500 az előállítónál. Erre még rákerül az áfa, s még további - üzlettől füg­gően -15-50 százalék. A hortobá­gyi Kht.-től azt is megtudtuk: nem­sokára kóser szürkemarha-szalá­mit is előállít a kisteleki cég a Hortobágyról származó állatokból - a mangalicaszalonnát ez eset­ben szürkemarhafaggyú helyette­síti majd. FIT0TERAPIA, BIVALYOKNAK Fitoterápiás, vagy éppen aku­punktúrás kezelést kaphatnak például azok a bioállatok, amelyek annak ellenére meg­betegednek, hogy természetes körülmények között tartják őket. Ha mégis részesülniük kell tiltott, szintetikus állat­gyógyászati szerekből, akkor utána meghatározott ideig ­akár évekig - nem számíta­nak bioállatnak, s nem is ér­tékesíthetők a biominősítéssel együtt járó feláron. mileg, „futószalagszerűen" előál­lítottak. Hiszen csaknem kizáró­lag természetes táplálékon tart­hatók, és a táplálékul szolgáló növények növekedését nem le­het műtrágyákkal serkenteni, ke­mikáliákkal védeni. Ha ilyet fo­gyasztanának az állatok, rögtön nem tartoznának a biokategóriá­ba. S az egészen világos, hogy nem szabad nekik például növe­kedés-, vagy termékenységfoko­zó hormonokat sem adagolni ­állítja a szakember. Márpedig természet közeli körülmények között - melyeket a bioállatokat tartani kell ahhoz, hogy azok tényleg „bio"-nak minősüljenek - leginkább a régi magyar háziál­latfajták, így a szürkemarha, bi­valy, rackajuh, mangalica sertés alkalmasak, melyek eleve lassan nőnek, és nem is szaporák. Szintén drágítja a bioterméket: az ízesítéshez használt különbö­ző fűszereknek ugyancsak a bio­kategóriába kell tartozniuk. Bor­sot például nem lehet keverni a bioszalámihoz, mert a borster­melők kemikáliákat is alkalmaz­hatnak - helyette biokörülmé­nyek között előállított borsikafű használható. S így tovább. Csongrád megyében egy kiste­leki húsüzem állít elő biohúster­mékeket, s elsősorban budapesti üzletekbe kerülnek, illetve visz­sza, a keletkezési helyre, a Hor­tobágyra. - Tőlünk szállítják a nyers­anyagot, a húst - mondja a hor­tobágyi kht. gazdasági igazgató­ja. S meddig lesz hiánycikk a bio­szürkemarha-szalámi a megyé­ben, annak ellenére, hogy a fel­dolgozó itteni? Amíg nem éri meg egy üzletnek folyamatosan ilyen termékeket tartani. S a fize­tőképes kereslet javul: mint Boda Mihály mondja, évente mintegy 20-30 százalékkal többen érdek­lődnek a biohústermékek iránt. F. CS. f?M rA . feVtAf* Az ősmagyar szürkemarha az egyik legkeresettebb bioszalámi álapa nyag Fotó: Frank Yvette Elvették a családi szőlőket, nem lehetett a hungaricum névadójából borász Ifjabb Irsai Olivér a vörösborokat kedveli Ifjabb Irsai Olivér a családi fotóalbummal. Megszakadtak a hagyományok Fotó: Karnok Csaba

Next

/
Thumbnails
Contents