Délmagyarország, 2006. november (96. évfolyam, 256-280. szám)

2006-11-28 / 278. szám

KEDD, 2006. NOVEMBER 28. • AKTUÁLIS" 5 Enyhülnek a drákói jogszabályok ? Pitvaros eladná a vágóhídj át Árulja a pitvarosi önkormányzat azt a kis vágóhidat, amit közel három esztendeje zártak be egy hatósági ellenőrzést követően. Az 1983-ban épült, s nemrég felújított létesítmény a sokak szerint túl szigorú uniós előírások egyik áldozata volt - az önkormányzat a jelek szerint a jogszabályok enyhülésére számít. Versenytárgyalás keretében történő értékesítésre kínálja a térségi önkormányzatok közös heti ingyenes hírlevelében a falu kis vágóhídját a pitvarosi önkormányzat. Az utóbbi három esztendőben üresen állt mészárszékről többször írtunk, mint a sokak szerint túl szigorú uniós higiéniai előírások miatt bezárt egyik létesítményről. Mint emlékezetes, a vágóhidat a csatlakozás előtt nem sokkal egy hatósági ellenőrzés nyomán zárták be, a megyében több mint negyven hasonlóval együtt. Az épület tulajdonosa, az önkormányzat, illetve bérlője, Lőrincz László vállalkozó ezt követően összességében milliós nagyságrendű összeget költött a mini húsüzemre - az átalakítás azonban nem járt teljes sikerrel. Ahhoz, hogy minden aprólékos előírást teljesítsenek, negyvenmilliót kellett volna költeni rá, ami az érintettek szerint irreális kiadás lett volna. Márpedig a teljes, 1082 négyzetméteres ingatlant most 2,9 millióért hirdették meg. A pitvarosi vágóhidat egyébként még a községi tanács építtette 1983-ban, és bezárása előtt heti nyolc-tíz helybeli sertést vágott, illetve bérvágást is vállalt; több környező faluból, sőt még Makóról is vittek oda vágósertéseket. Működését higiéniai panasz sosem érte. Bezárását követően felmerült, hogy esetleg más funkcióval, például gyökérmosó telepként hasznosítanák - ugyanakkor mind a korábbi bérlő, mind a tulajdonos önkormányzat bízott abban, hogy a drákói előírások idővel enyhülnek, és esetleg újra húsfeldolgozó lehet belőle. Másfél esztendeje mi is megírtuk, hogy megkezdődött a minisztériumban az a szakmai előkészítő munka, amelynek eredményeként a piacra nem termelő, szűk közösségeket kiszolgáló vágóhidak valamiféle kedvezményt kapnak. Információink szerint ugyan ilyen jogszabály egyelőre nem látott napvilágot, ám az önkormányzat nyilván ebben bízik, hiszen a pályázati kiírás szerint előnyben részesíti azokat a jelentkezőket, akik az épületet vágóhídként üzemeltetnék. Természetesen megkérdeztük a vágóhíd ügyéről a falu polgármesterét, Dénes Lászlót is. O először elmondta álláspontját az új fejleményekkel kapcsolatban, a beszélgetés végeztével azonban visszavonta nyilatkozatát és azt mondta, nem szeretné, ha írnánk az ügyről - ha ő aktuálisnak gondolja a cikket, majd jelentkezik. SZ. I. M. Felújítás Pitvaros vágóhídján. A beruházás akkor nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket Fotó: Gyenes Kálmán Szeged nyerte az Alföld turizmusáért-díjat Nőtt a vendégek száma A gasztronómiai fesztiválok is vonzzák a vendégeket Fotó: Karnok Csaba A Szegeden eltöltött vendégéjszakák száma az idén elérheti a háromszázezres lélektani határt. Négy év alatt hatvannégyezerrel nőtt ez a szám. Az elmúlt négy évben megduplázódott az idegenforgalmi adó is. Szeged nyerte az Alföld turizmusáért-díjat, melyet a Dél-alföldi Regionális Idegenforgalmi Bizottság évente ítél oda a legjobban teljesítő városnak. Szegedet több szempont alapján helyezték az élre. Fejlődött a kulturális turizmus, mert a szabadtéri programja egy évre előre tervezhető; hagyománnyá vált a rózsafesztivál, a tavaszi fesztivál és a zsidó kulturális fesztivál. A döntnökök kiemelték a sportturizmus növekedését, elsősorban a kajak-kenu világbajnokságra gondoltak. A város megközelíthetősége ugrásszerűen javult. Mindez azt eredményezte - mondta Solymos László alpolgármester -, hogy négy év alatt hatvannégyezerrel nőtt a vendégéjszakák száma. Míg 2002-ben 232 ezer 888 volt, addig tavaly 296 ezer 286-an aludtak legalább egyszer a városban. Ezzel Szeged bekerült a tíz leglátogatottabb magyarországi település közé, csak hagyományos fürdővárosok és két turisztikai célpont, Eger és Sopron előzi meg. - Nagyon valószínű, hogy a háromszázezres lélektani határt VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA SZEGEDEN* (ezer) 300 250 200 150 100 50 287,9 296,3 255,6 267,8 261,0 216,0 221,5 232,9 NAGYOBB ADÓBEVÉTEL A vendégéjszakák növekedésével egyenes arányos az idegenforgalmi adóbevétel. Míg 2002-ben 24 millió forintot fizettek be a város kasszájába a vendéglátósok, addig 2005ben 57 millió forintot. A városnak ez azért is jött jól, mert az államtól minden befizetett adóforint kétszeresét hívhatták le támogatásként. Azaz három év alatt ilyen címen több mint hatvanmillió forint érkezett a szegedi önkormányzathoz az állami büdzséből. 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 Kereskedelmi és magánszálláshelyeken Forrás: KSH már az idén sikerül átlépni, hiszen a háromnegyed éves adatok azt mutatják, hogy jó irányban haladunk. Szeptemberig már 236 ezer vendégéjszakát regisztráltak - jegyezte meg az alpolgármester. 8,1 százalékkal több külföldi érkezett Szegedre az idei első háromnegyed évben, és 12,8 százalékkal több belföldi turista látogatta meg a várost. A Szeged és Térsége TurisztiDM-grafika kai Kht. vezetője, Mihály Illés szerint ehhez az eredményhez ötéves céltudatos marketingmunka vezetett. - Nem tehetjük meg, hogy a belföldi piacot nélkülözzük, mivel ez adja a kétharmadát a turistáknak - magyarázta a vezető. Megjegyezte: a statisztika azt mutatja, hogy csökken a német turisták száma, többen jönnek viszont a franciák, a hollandok, az olaszok és a spanyolok. Huszonöt százalékkal több lengyel turista érkezett Szegedre, mint tavaly, és nő a romániai látogatók aránya is. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 1998-ban már volt egy kiugró év, ekkor majdnem 290 ezer volt a vendégéjszakák száma. Az ezredfordulón viszont mélypont következett, mindössze 216 ezren kötötték össze a látogatást alvással is Szegeden. A szakemberek szerint ennek oka a délszláv háborúra vezethető vissza. A turisták óvatosságból inkább elkerülték ezt a régiót. CS. G. L. HÍREK RUSZOLY JÓZSEF DÍSZDOKTOR Sólyom László köztársasági elnök jelenlétében szombaton a Debreceni Egyetem aulájában az 1949-ben felfüggesztett debreceni jogászképzés újraindításában szerzett elévülhetetlen érdemeiért, valamint a jogtörténet területén végzett, nemzetközileg is elismert oktató és kutató tevékenységéért díszdoktorrá avatták Ruszoly Józsefet, a Szegedi Tudományegyetem professzorát. LEITER ERVIN MOZART-ESTJE A szegedi Százszorszép Gyermekliáz dísztermében ad koncertet Mozart legszebb zongoradarabjaiból Leiter Ervin szerdán 19 órától. A Hollandiától hazatelepült zongoraművész Budapesten született, első koncertjét hétéves korában adta. Tizennégy évesen debütált Németországban, majd Hollandiában telepedett le. Rendszeresen koncertezik külföldön is, többek között Koppenhágában, Rotterdamban és Stuttgartban. 2005-ben nyári zenei fesztivált alapított a nagytétényi kastélyban. VAJDASÁGI KORTÁRSAK SZEGEDEN Időközben címmel nyílik kiállítás hat fiatal vajdasági művész alkotásaiból a Dugonics téri Olasz Kulturális Központban ma délután hatkor. A kortárs képzőművészeti tárlatot a városi önkormányzat, a Szegedi Felsővárosiak Civil Egyesülete, az Olasz Kulturális Központ és a vajdasági Konkordia Kortárs Művészeti Központ szervezi. Szakmai megnyitót tart Szombathy Bálint művész, köszöntőt mond a kiállítás védnöke, Solymos László alpolgármester. A PÜSPÖK ELŐADÁSA A Dugonics Társaság rendezésében Hit és közélet címmel ma este 6 órától a szegedi városháza dísztermében tartja dr. Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök, tiszteletbeli elnök székfoglaló előadását. A felolvasóülés nyilvános. Százezer a nyomravezetőnek Mint arról tegnap már beszámoltunk, szombaton reggel, két húsz év körüli férfi lépett be a szegcdi Tisza Lajos körúti Mobil Land telefonüzletbe, az ott dolgozó alkalmazottat késsel megfenyegették, gázspray-vel lefújták, bántalmazták, majd mintegy ötven darab mobiltelefonnal elmenekültek a helyszínről. A Szegedi Rendőrkapitányság kéri, hogy aki az elkövetőkről érdemleges információval rendelkezik - felismeri a bolti kamera képén látható rablókat -, jelentkezzen személyesen a Szegedi Rendőrkapitányságon {Párizsi krt. 16-22.) vagy hívja a 107-es, 112-es segélyhívókat, illetve a telefontanú 06/80-555-11 l-es vonalát. A nyomravezető százezer forint jutalomban részesül Csongrád a csatornapénz csapdájában Visszajár a támogatás Visszafizeti Csongrád azt a 186 millió forint állami támogatást, amit az Állami Számvevőszék szerint jogosulatlanul vett fel csatornázásra. Szerencsére az összeget időben zárolta az önkormányzat. Jogosulatlanul vett fel Csongrád 186 millió forint állami támogatást a csatornahálózat kiépítésére - állapította meg korábban a hasonló közműberuházásokat vizsgáló Állami Számvevőszék. Az ÁSZ szerint idő előtt jutott hozzá az összeghez a település, pénz ugyanis csak akkor járna a városnak, ha a magánszemélyek befizetésére létrehozott lakás-takarékpénztári betét futamideje lejár. Mindezt vitatja Berkes István, Csongrád jegyzője, aki szerint az akkori - 2002. május előtti - törvényi feltételeknek mindenben megfeleltek, csakhogy azóta számtalanszor módosították az ide vonatkozó jogszabályt. Azt, hogy körültekintően jártak el a városházán, több szakértői - így nem egy, a korábbi években született számvevőszéki - jelentés, illetve az is bizonyítja, hogy amint vizsgálat alá vonták az állami közműtámogatások jogosságát, a város zárolta a központi forrásból kapott pénzeket. - Valóban vissza kell fizetni ezt az összeget, de ez sem a lakosságot, sem a város költségvetését nem terheli - nyilatkozta lapunknak Bedő Tamás. A polgármester elmondta, a napokban sikerült egyezségre jutni az érdekelt felekkel, így lehetővé vált, hogy a pénzintézetnél és a polgármesteri hivatalnál elkülönített összegből visszafizessék a 186 milliós tételt. Egyelőre kérdés, hogy a jogtalanul felvett tőke kamatterheit miből finanszírozza a város. B. D.