Délmagyarország, 2006. november (96. évfolyam, 256-280. szám)

2006-11-28 / 278. szám

6 • MEGYEI TÜKÖR" SZERDA, 2006. NOVEMBER 29. A Kortárs Balett Carmen-ikerprodukciója megbabonázta a közönséget Variációk szenvedélyre Érdekes ötlet a Szegedi Kortárs Balett legújabb vállalkozása, a Carmen-variációk: a népszerű opera átiratára Uri Ivgi és Juronics Tamás készített nagy sikert arató ikerkoreográfiát. A szép cigánylány sztorija olyan archetipikus történet, amely nem hagyja nyugodni a modern alkotók fantáziáját, különböző műfajokban rendre újabb feldolgozások születnek. A Bizet-muzsikából Rodion Schedrin olyan átiratot komponált, amely eszenciaként tartalmazza az opera legfontosabb gesztusait, jeleneteit, áriáit. A sodró erejű muzsikára építve az izraeli Uri Ivgi koncentrációs tábor pékségébe helyezte a történetet. Carmen és a számmal jelölt többi rab az embertelen közegben gépiesen kenyeret dagaszt, Don losé és társai pedig a láger kíméletlen őrei. Molnár Zsuzsa találó díszlete a sajátos őrtoronyszékekkel és a monotóniát szakadatlan forgásukkal erősítő ventillátorokkal taszító, hideg világot teremt. Ennek erős kontrasztjává válik Barta Dóra alakításában az elpusztíthatatlan szabadságvágyat és a szinte állatias ösztönvilágot, kiolthatatlan érzéki szenvedélyt képviselő Carmen. Az együttes vezető művésze ízig-vérig táncszínházi alkotó, aki a tökéletes biztonsággal megformált artisztikus mozdulatokon, gesztusokon túl képes az összetett karaktert is a maga bonyolultságában kiforrottan, árnyaltan életre kelteni. Már-már sokkolóan nyers erotikus kettőst táncolt a Torreádort férfias őserővel meggyőzően alakító Finta Gáborral. Fodor Zoltánnak Don (osé tépclódését, önmagával folytatott küzdelmét is sikerült plasztikusan megmutatnia. Juronics Tamás ikerdarabja a felső tízezerhez tartozó gondtalan fiatalok buliján játszódik. A címszerepben a fiatal Ihlman Kitti perfekt tánctudásával, stílusérzékével nyert csatát - színészi játékát kell még kifejezőbbé tennie. Torreróként mint valami macsó szexisten lépett színpadra Finta Gábor, aki kirobbanó dinamizmusával, akrobatikus képességeivel aratott sikert. Fülledt erotikájú kettősük rögtön felforrósította a levegőt. Juronics hatalmas akváriumot is felállított: a vizes effektek látványosak voltak, ráadásul Don (osé - akit Tarnavölgyi Zoltán kifejezetten pipogya fráternek mutatott - rendhagyó módon ebbe fojthatta Carment. H. ZS. i K m Barta Dóra (Carmen) és Finta Gábor (Torreádor) jelenete az első részből, Uri Ivgi koreográfiájából Fotó: Schmidt Andrea Marosvári Attila gondolatébresztőnek szánta a kötetet Könyv a falusi forradalmakról Az ötvenhatos forradalom Makó környéki eseményeiről, illetve a megtorlásról írt könyvet a makói történész-muzeológus, Marosvári Attila. A dokumentumok alapján írt kötet szerzője azt reméli, munkáját az egyes falvakban élő helytörténészek folytatni fogják - azt sem bánja, ha vitába szállnak vele. A makói történész-muzeológus, Marosvári Attila háromnegyed évi munkája van az új kötetben. A forradalom ötvenedik évfordulójára írta, azzal a szándékkal, hogy végre legyenek tisztában az emberek, személy szerint kik azok, akire az ötvenhatos ünnepségek alkalmával emlékezünk. Másrészt személyes indíttatása is volt a téma feldolgozásához: édesapja, aki 1987-ben halt meg, maga is nemzeti bizottsági tag volt, erről azonban soha nem beszélhetett neki. A több mint kétszázhetven oldalas könyv a településeket ábécérendbe szedve veszi sorra, mi történt a tizenhat községben, illetve Rákoson és a járási tanácsban. Azért az egykori járás falvainak eseményeivel foglalkozik, mert a forradalom makói történetét egy másik kutató, Bálint László már feldolgozta - az a könyv is nemrégiben látott napvilágot. Marosvári Attila kötete egyébként hasonló módszerrel íródott, mint Bálint Lászlóé: az egykori események még élő szereplőivel ő sem beszélt, a korszakból fennmaradt dokumentumokat tanulmányozta át és vetette össze. Úgy gondolja, a könyv állításai több mint kilencven százalékban így is megállják a helyüket. Azt mondja, azért ezt a módszert választotta, mert annyi emberrel kellett volna beszélnie, ami egyetlen kutató erejét meghaladta volna. A célja egy eddig még hiányzó alapmű, vázlat megírása volt, amivel vitatkozni lehet, amit ki lehet egészíteni. Reméli is, hogy az egyes falvak helytörténészei nekiállnak, és utánajárnak a dokumentumokból kiolvasható eseményeknek - a forradalom feldolgozása ezzel válik majd teljessé. Marosvári Attila azt mondja: a könyvből mindenekelőtt az derül ki, hogy Makó térségében lényegében békésen zajlott le a forradalom. Néhány ávóst ugyan letartóztattak, ám nem hogy lövés nem dördült, még csak verekedés sem történt egyik faluban sem. Jellemzően egyébként mindenütt október 26-án győzött a forradalom, akkor döntötték le a szovjet emlékműveket, verték le a vörös csillagot és alakultak meg az új ha tabui szervek. Jellemző, hogy ezekben a bukott hatalom emberei - felsőbb utasításra - sok helyen igyekeztek befolyásra szert tenni, átmentve magukat. A megmozdulások spontán módon szerveződtek, és lévén szó agrárvidékről, főként a mezőgazdasági kérdések érdekelték az embereket. Ami pedig az 57-ben indult megtorlásokat illeti, azok itt is tendenciózusak voltak. Azt próbálták igazolni, hogy a forradalom a Nyugat, a reakció és a klérus szervezésére robbant ki - a dokumentumokból azonban az derül ki, hogy az események spontán módon zajlottak. SZABÓ IMRE FOLDEAKON 1957 JANUARJAIG ELT A makói járásban - persze nem az egészben - a forradalom Marosvári Attila kutatásai szerint korábban kezdődött és később bukott el, mint ahogyan azt országosan számon tartják. Maroslelén ugyanis már egy nappal a pesti forradalmi események előtt, október 22-én tiltakoztak több százan a helyi szövetkezet erőszakos tagosítása ellen, Földeákon pedig nem november 4-én, hanem csak 1957 januárjában ért véget ténylegesen a forradalom - a falut ugyanis elkerülték a szovjet csapatok, a régi vezetés emberei pedig nélkülük nem tértek vissza, így a forradalmi bizottság tagjai irányították a falut egészen 1957. január 26-áig. MELEGEBB ÉGHAJLAT •jj - Úgy gondoljuk, mivel többmilliós beruházásról van szó, közületek, mint például szállodák és a nagyobb lakással rendelkező emberek lehetnek majd a fő ügyfeleink. Az igazi nagy piacot azonban a külföldtől várjuk, például a mindig meleg éghajlatú arab országoktól - jelölték meg célközönségüket Nagyék. Világszabadalom a szegedi Nagy István formatervezett klímaberendezése Plafonra fúj a gazdagoknak való szobor A szobor szépségét a légkondicionáló funkcionalitásával ötvözte a Szegeden élő Nagy István. A formatervezett klímaberendezés világszabadalom. A gépészmérnökként végzett, Szegeden élő Nagy István négy évvel ezelőtt kezdett el foglalkozni a gondolattal: valami olyat kellene kitalálnia, amit előtte még senki. - Két dolgot lehet mostanában eladni. A nagyon olcsót vagy a nagyon drágát mondta. Utóbbi mellett döntött: a szokványos, műanyag házas klímaberendezések egyedicsítését álmodta meg. Az eredmény: két méter magas, több mint egy méter hosszú és széles, rozsdamentes acélból készült, fagyálló folyadékkal feltöltött „szoborkompozíció", ami a nyári melegben is képes a felületén kialakult hóréteget megtartani. A formatervezett klímaberendezés prototípusa egy éve készült el, azóta több kiállításon is szerepeltek már vele. A szegedi városháza ügyféltermében pedig már „élesben" is vizsgázott a találmány: a nyáron itt állították ki a műalkotást. A berendezést jelen pillanatban egy fővárosi jaeuzzi szalonban lehet megtekinteni. A feltaláló a feleségével együtt hosszú utat járt be, amíg a szobor minden egyes darabjának létrehozásához megtalálták a megfelelő embereket és gyárakat. Mint mondják, bár sok helyen kellett kopogtatniuk, sehol nem utasították el őket. A kiállításokon is mindenhol sikert arattak, s mivel a technológia már készen van, az első komoly megrendelő is megérkezett: egy négyszáz kilós alkotást rendelt meg a feltalálótól. A klímás szónak, ha valaki azt is szeretné, ne csak hűtsön, fűtsön is a formatervezett szobor. - A levegőből kicsapódó pára fagy rá a szobor felületére, ami ha leolvad róla, a szerkezet aljában található léghűtő egységbe csorog le, ahonnan egy szivattyú nyomja ki a vizet a kültéri egységhez - beszélt Nagy István találmányának a „mezei" légkondicionálóhoz hasonló működési elvéről. Ami azonban fontos: nincsen huzathatás, a hagyományos klímáktól eltérően a hideget nem a falról kapja a hátára az ember, így megfázni sem lehet. A levegőt a plafonra fújja fel a szobor, ahonnan az folyamatosan áramlik szét a légtérben. - Talán nem is a tudását, hanem a művészeti funkcióját értékelhetik majd többre az emberek, hiszen a berendezés szoborrésze kortárs művészeti alkotásnak tekinthető - vélekedett a férfi, aki találmányát természetesen már levédette. A szabadalmi hivatalban kiterjedt újdonságkutatást végeztek: létezhet-e a világon ehhez hasonló eszköz? Nem találtak. KISS GÁBOR GERGŐ bor elkészítése egyébként négy-öt hónapot vesz igénybe, nagyságának és kinézetének csak a megrendelő fantáziája szabhat határt. - Terveink szerint kizárólag egyedi alkotásokat készítünk majd el. Ha valaki úgy akarná, akár a kislányáról is tudnánk öntvényformát készíteni, így otthonában a gyermekéről mintázott szobor hűthetné le a levegőt. De általában nonfiguratív formákat készítünk - magyarázták. Nagy István elmondta, a klímás szobor megközelítőleg ugyanannyit fogyaszt, mint egy légkondicionáló készülék, így magasabb áramszámlától nem kell tartaniuk a tulajdonosoknak. Bár a klímának így tél elején nincsen igazán szezonja, nem jelent különös problémát a feltalálóNagy István és felesége. A szegedi városháza ügyféltermében már „élesben" is vizsgázott a találmány Fotó: Segesvári Csaba