Délmagyarország, 2006. november (96. évfolyam, 256-280. szám)

2006-11-21 / 272. szám

6 "MEGYEI TÜKÖR" KEDD, 2006. NOVEMBER 21. Szegeden 30, Makón legalább 3 milliós veszteséget jelent Befürdenek a gyógyfürdők? A makói termálvízben tartott torna is ingyenes a városbelieknek és a környékben la­kóknak Fotó: Segesvári Csaba Szegeden nőhet az gyógyászati ellátás ön­része Fotó: Frank Yvette A makói fürdőnek hárommilliós, a Fürdővizek Szeged Kft.-nek várhatóan harmincmilliós bevételkiesést jelent idén az, hogy az egészségügyi tárca visszatartja a már megígért, emelt térítési díjat. Egyelőre egyik intézményben sem kell többet fizetniük a be­tegeknek a tb által támogatott kezelések után. A bevételkiesést Makón később is a fürdőnek kell kigazdálkodnia - a fennmaradó hiányt az önkormányzat kénytelen pótolni. Több neves gyógyfürdő is áreme­léssel reagált arra, hogy az egész­ségügyi pénztár lassan fél éve nem fizeti ki a gyógykezelésekért még tavasszal megígért összege­ket. A makói termálfürdő azon­ban nem kér több pénzt a bete­gektől. Mint ismeretes, a társa­dalombiztosítás által támoga­tott, termálvízhez, gyógyiszap­hoz köthető szolgáltatások, illet­ve az orvosi masszázs állami té­rítésének összege évek óta gya­korlatilag változatlan, míg a re­zsiköltségek az utóbbi években csaknem 50 százalékkal nőttek ­erről számolt be Pőcze Lászlóné, a makói fürdő vezetője, aki ép­pen ezért nem csak indokoltnak, hanem szükségszerűnek is ne­vezte a tavasszal született meg­egyezést, ami kezelésenként át­lagosan 25-30 százalékos téríté­sidíj-emelést jelentett volna. - A fürdőszövetség tagjaként az ország többi, gyógyszolgálta­tást nyújtó intézményével együtt sikerült megállapodnunk az egészségügyi pénztár és a mi­nisztérium képviselőivel abban, hogy az emelt összegű térítést a nyár közepétől kezdve megkap­juk a kormányzattól, így erre az évre már ezzel az összeggel szá­moltunk. Am közel fél év óta ké­sik a díjemelés, ami bizony több millió forintos kiesést okoz, 25 milliós gyógyászati forgalmunk közel 20 százalékáról van szó, de legkevesebb hárommilliós hi­ánnyal számolhatunk - foglalta össze a vezetőnő. A Maros-parti város lakóinak egyébként gyakorlatilag ingyenes az orvos által javallott és kiírt gyógykezelés a fürdőben. A teljes áron 1300-1400 forintba kerülő szénsavas fürdő vagy iszappako­lás költségének 85 százaléka a társadalombiztosítót terheli, ám évente legfeljebb két kúra ön­költségét - esetenként legfeljebb 110-130 forintot - az önkor­mányzat visszatéríti. A fürdő ve­zetésétől megtudtuk: a kifizeté­sekből adódó késlekedés miatti hiány zömét is minden bizony­nyal a városnak kell kifizetnie. - Nem szeretnénk, ha a ná­lunk gyógyuló betegek fizetnék meg ezt a bevételkiesést, így szá­mos más hazai fürdővel ellentét­ben nem tervezünk áremelést; persze tudni kell, hogy a kezelé­sek költségei 2003 óta változat­lanok nálunk - mondta Pőczéné, aki bízik benne, hogy a szerző­désnek megfelelő kiegészítés ki­fizetése mihamarabb megkezdő­dik. Az évente 55 ezer iszappako­lást jegyző intézményben egyéb­ként egyre kevesebb beteg veszi igénybe a kezeléseket, ennek oka a vezető szerint a beutalók kiadá­sának bonyolult, sok beteg szá­mára kivárhatatlanul hosszú fo­lyamata. I. SZ. A MEGYESZÉKHELYEN HARMINCMILLIÓ HIÁNYZIK A makói, területi ellátásnál széle­sebb körű, országos szintű szolgál­tatást biztosító szegedi fürdő szá­mára nagyságrendekkel nagyobb hiányt jelent az egészségügyi dön­téshozók késlekedése. Ebben az év­ben közel harmincmillió forintos ígért bevételtől esik el a megyeszék­hely intézménye - tudtuk meg Bá­náti Antaltól, a Fürdővizek Szeged Kft. ügyvezetőjétől. Az igazgató is jelen volt az egészségügyi pénztár képviselőjével folytatott májusi tár­gyaláson. Azt mondja, joggal számí­tanak a kiegészítésre, aminek a hu­zamosabb elmaradása minden bi­zonnyal áremelkedést jelent majd a szegedi fürdőben. A vezető elmond­ta: január elsejéig várnak a meg­ígért összeg kifizetésére, ezt köve­tően nőhet az önköltség Az érték a mérték A kiállításokra specializálódott galériák mellett számos helyen rendezhetnek tárlatot az amatőr vagy profi művészek Szegeden. A szállodák, művelődési házak, mozik esetében nem kell sem bérleti díjat, sem belépőjegyet fizetni - a tulajdonosok és üzemeltetők ezzel is támogatják a kultúrát. Szegeden a galériák mellett szá­mos más olyan hely van, ahol ki­állítást szoktak rendezni. A leg­több helyen sem bérleti díjat, sem belépőjegyet nem kell fizet­ni, ám mindenütt törekednek ar­ra, hogy a közönség valóban ki­váló alkotásokat tekinthessen meg egy-egy tárlaton. A Belvárosi mozi aulája és emeleti kávézója rendszeresen helyet ad tárlatok­nak, az épületben most éppen fo­tókat láthat a közönség. - Igyekszünk színvonalas kiál­lításokat hozni vagy befogadni ­mondta a mozi vezetője, Vörösné Sélley Emma. - A meghívót a ki­állító készítteti, a megnyitó eset­leges költségeit is ő állja, ám bér­leti díjat nem kérünk. Tárlataink ingyenesen látogathatók. Szintén gazdag kiállítási prog­ramot kínál évről évre az újszege­di Bálint Sándor Művelődési Ház. Igyekeznek az elvárható esz­tétikai és művészi színvonalat tartani, tudtuk meg Kiss Ernő igazgatótól. Évente mintegy 10 kiállításnak adnak helyet, a hiva­tásos művészek elsőbbséget él­veznek. Az elmúlt 25 évben a művészeti tárlatok mellett ren­deztek építészeti és bioépítészeti kiállításokat is. Mivel a nagyte­remben folyamatosan vannak programok, a szobrok bemutatá­sára nem, vagy csak nagyon rit­kán adódik lehetőség - ilyen ese­tekben a nagyterem rendjét ugyanis teljesen át kell szervezni. Az újszegedi művelődési ház ren­delkezik egy 8 paravános kisebb galériával is. A művészektől itt sem kérnek bérleti díjat, és ami­ben tudnak, segítenek a kiállítás létrehozásában. Bár erre nem mindig van szükség: Pataj Miklós festőművész legutóbb például a barátai segítségével rendezte be tárlatát. A kiállítások itt is ingye­nesen látogathatók. A mozihoz és a művelődési ház­hoz hasonlóan a szegedi Novotel A RANGOS KIÁLLÍTÓHELY A város egyik legrangosabb kiállító helye az Olasz Kulturá­lis Központ. Az elmúlt évek­ben rendszeresen helyet adott több, a várossal közösen szervezett tárlatnak, így a táblakép-festészeti biennálé­nak, a nyári tárlatnak. Itt ren­dezik meg a tavaszi fesztivál­hoz kapcsolódó tavaszi fotó­szalont is. Természetesen sa­ját szervezésű tárlataiknál ar­ra törekednek, hogy annak le­gyen valamiféle kötődése az olasz kultúrához, mondta Szacsvai Katalin kulturális szervező. Ilyen volt például a Dante - magyar művészek il­lusztrációi az Isteni Színjáték­hoz. Ez a nagy kaliberű kiállí­tás Szeged után most Olasz­országban vendégszerepel. Szacsvai Katalin hozzátette: mivel a szegedi egyetem ala­pítványán belül működnek, a kiállítóktól fűtési, illetve áram-hozzájárulást szoktak kérni. Az olasz központban ál­talában nem kell a közönség­nek fizetni a tárlatok megte­kintéséért, de volt arra is pél­da, hogy a művész úgy dön­tött: szed belépőt. Szálló is oly módon támogatja a kultúrát, hogy ingyenesen ad he­lyet a tárlatoknak, mondta Szabó Mihály igazgató. A közönség lát­hatott náluk festményeket és gra­fikákat, képeslap-kiállítást, teg­nap pedig Selmeczky Gizella munkáiból nyílt tárlat. Az aula mellett az emeleti étteremben, va­lamint a Dankó és a Huszka Te­remben van lehetőség fotók, fest­mények, grafikák bemutatására. NYEMCSOKÉVA Százötvenezren a vadasparkban Fogyatékkal élő gyermekek, felnőttek számára simogató állatkertet alakítanak ki a va­dasparkban. Fölmérések sze­rint szinte minden szegcdi megfordult már itt, a cél: a régió számára is ugyanilyen ismertté tenni az intéz­ményt. A fogyatékkal élő emberek sem foszthatók meg attól az élmény­től, amit állatok simogatása, a közvetlen érzékelésük jelent. Ép­pen ezért nemsokára simogató állatkertet alakít ki a Szegedi Va­daspark a közeljövőben, kimon­dottan e látogatói rétegnek - tud­tuk meg Veprik Róberttől, az in­tézmény igazgatójától. A leendó simogató állatkértet a korábbi zooiskola területén alakítják ki. A fogyatékos emberek húszforin­tos belépőjeggyel léphetnek majd be a vadasparkba - ismerteti az igazgató a régió leglátogatottabb intézményével kapcsolatos leg­újabb hírt. 99 A fogyatékos emberek húszforintos belépővel mehetnek be Veprik Róbert A másik újdonság: nemsoká­ra további különlegességek ér­keznek a vadasparkba. Például rozsomák, a világ legagresszí­vabb állata - egyszersmind a lé­tező legnagyobb menyétféle -, mely még a jávorszarvast is GYÓGYÍTÓ ÁLLATOK H| Tapasztalati tény: az állatokkal való foglalkozás rendkívül jél hat az emberi egészségre. Nem vélet­lenül alkalmazzák Csongrád me­gyében is több helyen például a gyégylovagoltatást fogyatékkal élé gyermekek képességfejlesztésére. Speciálisan kiképzett kutyákkal valé foglalkozás pedig idősek ott­hona programjában is helyet ka­pott: a vidám állatok visszaadják a hajlott korúak életkedvét. Ezek a példák is mutatják, a simogató ál­latkerti részleg létrehozása na­gyon indokolt. zsákmányul ejtheti, és a hiúz is kitér előle. S mitől függ, milyen állatfajok képviselőivel bővíti repertoárját a vadaspark a jövő­ben? Mint eddig is: a Európai Állatkertek Szövetségének szakmai bizottsága ajánlását veszik alapul - az igényeken és lehetőségek mellett. Mint kinevezett igazgatónak, milyen tervei vannak az intéz­mény jövőjével kapcsolatban Veprik Róbertnek? Továbbfoly­tatja a korábbi igazgatóval, dr. Gősi Gáborral együtt kidolgo­zott irányvonalat. A vadaspark fejlődése a regfőbb bizonyíték arra: nagyon is összekapcsolha­tó az állatok természetszerű kö­rülmények között tartása az ok­tatással, szórakoztatással, illet­ve a tudományos kutatással. Most már bizonyos: az év végé­re a vadaspark látogatottsága meghaladja a 150 ezret. Egy-egy, kiemelkedően forgal­mas hétvégén négy-ötezer láto­gató is fölkeresi. F. CS. Utcán hagyják a kiöregedett autókat - Macerás a szabadulás a járgányoktól Feketén bontják a roncsokat Manapság egyre kevesebb régi, „keleti" autót látni az utakon. A Ladák, a Polski Fiatok, a Tra­bantok és a Wartburgok kora leáldozóban. Sok közülük ár­ván, elhagyottan hever a lakó­telepeken, megfosztva rend­számtól, egy-egy keréktől vagy akár a műszerfaltól is. Állnak elhagyatva, forró napsü­tésben, szemerkélő esőben, ha­vazásban, kibelezve, szétszedve, kerekeiktől, ablakaiktól meg­fosztva. Rútan, a környezetüket csúfítva. Pedig az autótetemek sorsa az uniós szabályozás sze­rint: az újrahasznosítás. Az el­öregedett autó veszélyes hulla­déknak tekinthető. Illetéket kell fizetni . A tulajdonosoknak az arra szakosodott bontókban kell le­adniuk a roncsot, majd az ott kiállított bontási jegyzőkönyv­vel - 2950 forint az illeték - az okmányirodában vonják ki a forgalomból a gépjárművet, ami további 1500 forint illeté­ket jelent - tudtuk meg Maczel­ka Gabriellától, a közlekedési igazgatási csoport vezetőjétől. Tavaly októberben szűnt meg a kiskapu, addig a tulajdonos maga vállalt felelősséget, hogy környezetbarát módon tárolja a forgalomból kivont roncsautót. - Az ideiglenes forgalomból va­ló kivonás hivatalos procedúrá­ja is megváltozott. A tulajdo­nos legfeljebb hat hónapra von­hatja ki a forgalomból a gépko­csiját, ezt 1500 forint befizeté­se mellett fél évvel meghosz­szabbíthatja. Ellenkező esetben a jármű visszahelyeződik a for­Szebb időket és bizonyára jugoszláviai utakat is látott a kivénhedt Zastava galomba - tette hozzá az osz­tályvezető. Egy hónap a limit Tóth fózsef, a közlekedési fel­ügyelet járműosztályának veze­tője érdeklődésünkre elmondta, hogy egy hónapnál tovább nem lehet gépkocsit közterületen tá­rolni. - Az adatnyilvántartásból kiderül, az adott gépkocsit ki­vonták-e a forgalomból. Másod­fokon eljáró hatóságként elszál­líttatjuk a roncsautót, a költsé­gek a tulajdonost terhelik. A roncsautókat a közterület­felügyelet vagy a rendőrség utasí­tására a Szepark szállítja el. for­rni Gábor igazgató elmondta: az önkormányzat és a hatóságok be­vonásával megpróbálják fellelni a tulajdonost. - Évente száz-száz­ötven roncsot szállítunk el. Ha nem találjuk meg a tulajdonoso­kat, akkor a bontók között elárve­rezzük a lerobbant kocsikat: há­rom országos lapban kell meghir­detnünk az árveréseket. A bontásnak is ára van Az elöregedett autók többsége a szabályozás ellenére sem kerül a bontótelepekre. Az ok prózai: a tulajdonosok nem akarnak fizet­ni a bontásért és az illetéket is meg akarják spórolni. Nem téve­dés, legtöbbször a bontásért is fi­zetni kell. Ha a kocsiban még megvannak az újrahasznosítható alkatrészek, akkor ingyen is átve­szik a telepek, de a lepusztult, tel­jesen kifosztott autótetemek kör­nyezetbarát feldolgozásáért fizet­nie kell a tulajdonosnak. Fotó: Segesvári Csaba Egy bontási engedéllyel ren­delkező szegedi kft. tulajdono­sa, Dobó József elmondta, hogy évente hétezer roncsot tudná­nak fogadni a telepükön, de no­vemberig csupán hatszáz autót vontak ki a forgalomból. - A százötven akkreditált bontó mellett közel ezernégyszáz ille­gális műhely dolgozik Magyar­országon. A roncsautók kilenc­ven százalékát feketén bontják. Már ha egyáltalán bontják, ugyanis a törvények szigorítása ellenére még manapság is ren­geteg a kiskapu. Ezért látni any­nyi autótetemet az utcákon ­tette hozzá keserűen a teleptu­lajdonos, aki a gépjárműbontók országos egyesületének is elnö­ke. HORVÁTH LEVENTE

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents