Délmagyarország, 2006. november (96. évfolyam, 256-280. szám)

2006-11-21 / 272. szám

KEDD, 2006. NOVEMBER 21. • MEGYEI TÜKÖR" 7 A kiemelkedő helytörténészi munka elismerése Fraknói Vilmos-díjat kapott Tóth Ferenc Idén Tóth Ferenc makói helytörténésznek, Huzsvár László nagybecskereki megyés püspöknek és Szilárdfy Zoltán római ka­tolikus papnak, művészettörténésznek ítélték oda a Fraknói Vilmos-díjat. Az el­ismerést tegnap vehették át a díjazottak a Petőfi Irodalmi Múzeumban. MUNKATÁRSUNKTÓL Az Oktatási és Kul­turális Minisztéri­um tájékoztatása szerint az elismerést Csepregi András, az Egyházi Kapcsolatok Titkárságának veze­tője adta át. A Frak­nói Vilmos-díj azok­nak adományozha­tó, akik kiemelkedőt alkottak a teológia, a filozófia vagy az egy­háztörténelem terü­letén, és munkájuk­kal előmozdították a A makói múzeum nyugalmazott igazgatója tegnap Budapesten, a Petőfi Irodalmi Mú­zeumban vehette át a kitüntetést Fotó: MTI magyar vallási élet megújulását. - Igazi meglepetés volt számomra ez a díj, azért is, mert én már nem vagyok a Keresztény Értelmi­ségiek Szövetségének tisztségviselője: le­mondtam, igaz, ad­dig 47 helytörténeti füzetet adtunk ki,, és jó néhány emléktáb­lát elhelyeztünk ­mondta lapunknak Tóth Ferenc. Nagy öröm volt számára, hogy a díjat a Petőfi Irodalmi Múzeum­ban adták át, ahol ré­gen gyakran megfor­dult, és otthon érezte magát. Az is megha­totta, hogy kiderült: a kuratórium egyik tagja dr. Török lózsef, a Pázmány Péter egyetem tanára - egy­kori makói diák. Az elismerést min­den évben Fraknói Vilmos (1843-1924) történetíró, egyház­történész halálának évfordulóján, legfel­jebb három személyi­ségnek adományoz­zák. Tóth Ferenc a makói katolikus egy­háztörténet részletes és változatos feldol­gozásáért, valamint kiemelkedő helytör­téneti munkásságá­nak elismeréseként részesült a Fraknói Vilmos-díjban. Mindentudás Egyeteme - Szeged: Kovács Kornél Biofinomítás és megújuló energia Mi az összefüggés a biopolisz és a biofinomítás között? Mit jelent a megújuló energia? E kér­désekre is válaszol a Mindentudás Egyeteme ­Szeged sorozat előadásán Kovács Kornél professzor, MINDEN l UDAS a Szegedi lüdományegyetem Biotechnológiai Tan- EGYETEME székének vezetője. MUNKATÁRSUNKTÓL A biopolisz program úgynevezett zöld biofinomítási programját is­mertető Kovács Kornél profesz­szor elmagyarázza: az eljárással a megújuló biomasszából kivonják a legértékesebb komponenseket. Például táplálkozási célra cukro­kat, szerves savakat, keményí­tőt; továbbá a biotechnológiai ipar számára enzimeket, a kör­nyezetben lebomló csomagoló­anyagot; aztán vegyipari alap­anyagként használatos vegyüle­teket, olajokat; textiliparban használatos rostokat; a fennma­radó részt pedig először megúju­ló energiatermelésre használják, végül a fermentáció végtermékét talajerő pótló, műtrágya kiváltó anyagként hasznosítják. Ezzel a biomassza teljes körforgását és a benne tárolt napenergia sokolda­lú felhasználását valósítják meg. A megújuló, biológiai energia­termelés gyakorlati lehetőségei közül szó esik a hidrogénről, mely a legtisztább, ezért a jövő energiahordozója, hiszen elége­tésekor csak víz keletkezik. Vi­szont ma hidrogént szinte kizá­rólag környezetet szennyező, fosszilis energiahordozóból, föld­gázból állít elő az ipar. Pedig bio­lógiai rendszerek, mikrobák is S 7 F. C. F. D képesek megújuló hidrogénter­melésre. A molekuláris biológia eszközeivel kell átalakítani eze­ket az apró, élő gyárakat a foko­zott és gazdaságos energiaterme­lés érdekében úgy, hogy legfonto­sabb anyagcsere folyamataik, te­hát életfeltételeik ne változzanak meg. Ugyancsak gáznemű ener­giahordozó a biogáz, amely szer­ves anyagok levegőtől elzárt le­bomlása során képződő metán­és szén-dioxid-tartalmú hasznos gázelegy. A kutató szerint a kö­vetkező évek fontos tennivalója a biogáz- és bioetanol-gyártás együttes megvalósításának ki­dolgozása, a megújuló bioener­gia-termelés üzemszerű és szé­leskörű bevezetése. Ez a mező­gazdaság szerkezeti problémái­val, az EU-elvárások teljesítésé­vel kapcsolatos feladatok egy ré­szére is megoldást kínál. A Mindentudás Egyeteme - Sze­ged előadása szerdán 18 órakor kezdődik Szegeden az egyetemi JATIK kongresszusi termében (Ady tér 10.). Felvételről pénteken és vasárnap este fél nyolctól látha­tó a Városi Televízió Szeged műso­rán. A Mindentudás Egyeteme a Magyar Tudományos Akadémia tudományos vezetésével és a Ma­gyar Telekom társadalmi szerep­vállalásával jött létre. Magyar Tudományos Jegyár HH ,, . Telekom JL Akadémia A Mikulások piaca beragadt a novemberi melegben Viszik, mint a szaloncukrot Választékból igazán nincs hiány. És ez csak egy része a kínálatnak Fotó: Schmidt Andrea a SZALONCUKOR MAI ARAI SZEGEDEN Árak (Ft/kg) Üzletek Cora Lidi Mars tér Ajándékbolt (Tisza L. krt.) Olcsóbb 599 1098 720 760 Drágább 1700 1198 2100 1900 EVROL EVRE OLCSOBB Ft/kg Alacsonyan szállnak az akciós árak 900 770 770 670 599 559 [-- ­ml— •í-r műi •JÉ 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Forrás: DM-gyüjtés DM-grafika Két héttel hamarabb indult idén a szaloncukor szezonja. A töltött csokidesszert piaca nem érzékeny a melegre: minden ízben és minden áron kelendő a szegedi üzletekben. A csokimikulás viszont épp ellenkezőleg: nem kell a jó időben. Egy kiló zselés szaloncukrot vittem már haza a múlt héten, de elfogyott. Édesszájú a család. Most 559 forintért egy kiló kókuszosat vettem. Sze­rintem ez sem tart ki karácsonyig, de olcsóbb, ha egyenként bontjuk ki a csokiszemeket. A táblás csoki gyorsabban fogyna - érvelt a tarjáni ABC-bői kilépő Balla Imréné. Gera Máriának a férje szerzi be az ünnepi édességet. Két kiló zselés a minimum, azt teszik a fa alá, de náluk kará­csonyig már nincsen „előkóstolás". A fiatalasszony úgy emlékszik, ilyen szokatlanul korán nem vettek még szaloncukrot egyik esztendőben sem. És ennyire olcsón sem vásároltak, ők 599-ért vették a tejkaramel­lás kilóját. A megkérdezett háziasszonyok jó megfigyelők. Erre bizonyság, hogy a szegedi hipermarketek kereskedelmi osztályán megerősítették a tapasztalataikat, miszerint a tavalyinál két héttel hamarabb kö­szöntött be a karácsonyi édességszezon. Azt is megtudtuk, hogy ami­lyen korán jött, olyan korán megy is a szaloncukoridény. A nagyke­reskedők minden készletet piacra dobtak, utánpótlás nemigen várha­tó. A Mars téri új csarnokokban még nincs összehasonlítási alapja az árusoknak. Azt viszont már látják, hogy a szokatlan novemberi me­leg ellenére a vásárlók kilószámra viszik az ünnepi csokicsemegét. Jól fogy a tavalyi sztár: a konyakmeggyes és a vadász, valamint a konven­cionális zselés. Idén feljövőben van a rumos csoki, a vajkaramella, a marcipán és az almás-fahéjas. Újdonság a banános és a meggyes töl­telék. Felfalható dísznek itt az új találmány, a zselés karácsonyfa-függe­lék és a ragasztható csokiházikó. A Mikulás-figurák - a szaloncu­korral ellentétben - láthatóan érzékenyek a melegre. Hiába kopog­tat Miklós bő két hét múlva, a piros csokifigurák piaca beragadt. Kellene a hideg, különben nem kel el sem a csokirénszarvas, sem a krampusz, és érintetlenül ácsorognak a Mikulások minden méret­ben a polcokon. Aki ragaszkodik az ismert márkákhoz, és nemcsak a szaloncukor ízesítésére, hanem az ízléses csomagolásra is ad, annak a mintás fémdobozba vagy papírba burkolt joghurtos és a marcipános töltött bonbonért mélyen a zsebébe kell nyúlnia. Ezek kilójára a belvárosi ajándék- és édességboltban akár három-négy ezer forintot is el lehet költeni. DOMBAI TÜNDE A szegedi szimfonikusok operával vendégszerepelnek Spanyolországban A Tannháuser bilbaói sikere Sikert aratott a Szegedi Szimfonikus Ze­nekar Wagner Tannháuser eímú operájával a spanyolországi Bilbaóban. MUNKATÁRSUNKTÓL A spanyolországi Bilbao Euskalduna zenepa­lotájának 2200 ülőhelye mind elkelt a Tannháuser hétvégi bemutatójára. A produk­ciót óriási várakozás előzte meg, ugyanis a vi­lághírű Harry Kupfer eredetileg Hamburg számára készült rendezésének Vénusz-bar­lang jelenetéről a jól értesültek előre tudták, hogy a bacchanália szemérmetlenül vérbő megjelenítése már a sokat próbált német kö­zönség számára is meghökkentő volt. A vára­kozás ugyanakkor szólt a kiváló szólisták­nak, akik a világ vezető operaházaiban is éneklik ezeket a főszerepeket, és szólt a Sze­gedi Szimfonikus Zenekarnak is, mely a baszk nagyváros operaéletének állandó és el­ismert szereplője. Tannháuserként Róbert Gambill bizonyította, hogy nem véletlenül számít korunk egyik vezető hőstenorjának. Angéla Denoke pedig meggyőzte hallgatósá­gát, hogy alkalmas szoprán számára nem le­hetetlen a két női főszerep, Erzsébet és Vé­nusz előadása ugyanazon az estén. A bemu­tató legnagyobb sikerét a Wolframot éneklő Ludovic Tézier aratta. Günter Neuhold kar­mester biztosan vezette a színpadilag is igen bonyolult produkciót, melyben a dráma gyakran a zenekari anyagban fejeződik ki. A szimfonikusok a nagy sikert arattak, a bemu­tató közönsége a szegedi muzsikusokat zajos ünneplésben részesítette. A premiert követő­en ma és még további két estén játsszák az operát, a zenekar november 29-én érkezik haza.

Next

/
Thumbnails
Contents