Délmagyarország, 2006. november (96. évfolyam, 256-280. szám)

2006-11-20 / 271. szám

HETFO, 2006. NOVEMBER 20. • AKTUALIS* Úgy tudjuk, az M43-as nyomvonalán nem történtek meg a kisajátítások 2008-ban négysávos lesz a 47-es főút Kishomoknál Folytatás az 1. oldalról A közútfejlesztési program szerint - melyről a napokon belül dönt a kormány - a 47-es nagy teherbírásúvá történő átépítése 2008-ban kezdődik. Azt azonban a szakminisztériumban senki sem tudta megmondani, hogy melyik szakaszon kezdik majd a munkát. Ezzel kapcsolatos kérdéseinket elhárították az útépítési munkákat koordináló Magyar Közút Kht. budapesti központjában is. Abajkovics Péter kommunikációs vezető azt mondta: a GKM kérésére nem nyilatkozhat az ügyben. - 2008-ban befejezik a 47-es négysávúsítását Vásárhely és Szeged között, s ugyanebben az évben megépül a várost tehermentesítő út is - mondta érdekSZEGEDI FEJLESZTESEK A közlekedésfejlesztési programban szerepel, hogy az 55-ös főút Baja és Szeged közötti szakaszának burkolatát megerősítik. A beruházás várható kezdete 2010. A dokumentum szerint a szegedi elektromos tömegközlekedés fejlesztésének (villamosvonalak felújítása, trolivonalak kiépítése) jövőre vágnak neki. 2007-ben tervezik azt is, hogy Kiskunfélegyháza és Szeged között korszerűsítik a vasúti pályát, hogy a vonatok el tudják érni az óránkénti 120 kilométeres sebességet. lődésünkre Lázár János. Vásárhely polgármestere hangsúlyozta: „nagyra értékelem a kormánynak a Hódmezővásárhelylyel való kapcsolatok rendezését is jelentő, a tehermentesítő úttal kibővített gesztusát". Lázár elmondta, hogy a kedvező döntés érdekében maga is keményen lobbizott. Az M43-as gyorsforgalmi utat a tervek szerint 2009-ben kezdik el építeni, s Szegedtől egészen Csanádpalotáig, s az országhatárig érne. Ennek része a makói elkerülő út is. Búzás Péter makói polgármester hangsúlyozta: most azért lobbiznak, hogy a kiszombori határátkelő forgalmát is fűzzék fel a gyorsforgalmi útra. Hozzátette: az M43-as építése azért jó Makónak, mert a határ felé irányuló nagy forK0KA NEMREG 2010 ÜTANRA TETTE A NÉGYSÁVÚSÍTÁST |H „Az Új Magyarország Terv közútfejlesztési célkitűzéseinek társadalmi vitája tart, az egyeztetések nem zárultak le" - nyilatkozta lapunknak november 6-án Kóka János Szegeden. A gazdasági és közlekedési miniszter akkor azt mondta, hogy a Szeged-Makó közötti útszakaszt 2010-ig szeretnék befejezni, a 47-es négysávúsításának folytatására azonban még nincs ütemezési javaslatuk. galom nem a városon, hanem a majdani elkerülő úton megy át. Információnk szerint az M43-as leendő nyomvonalán még nem sajátították ki a telkeket. KOROM ANDRÁS A15 éve elrabolt szegedi diáklány édesapja meg akarja oldani a rejtélyes ügyet Folytatódik Farkas Helga keresése Palatínus Gábor azt mutatja, hol találták meg a fejbe lőtt Juhász Benedek holttestét Fotó: Tésik Attila Egyelőre bizonytalan, mikor kezdheti meg a 15 éve elrabolt és valószínűleg meggyilkolt lánya holttestének felkutatását Farkas Imre. Az egyik szóba jöhető helyszín a Szentes melletti pankotai mezőgazdasági társaságé, tulajdonosa azonban egy hónapja nem ad engedélyt a keresésre. MUNKATÁRSUNKTÓL A 15 éve elrabolt szegedi Farkas Helga egyik elrablójának a holttestét Szentes közelében, egy csatornában találták meg. Juhász Benedeket fejbe lőtték. A rendőrség feltételezése szerint Juhásszal barátja és bűntársa, Cs. József végzett 1995-ben. A férfit „csak" a 18 éves szegedi diáklány elrablásában mondták ki bűnösnek. Tíz évre elítélték, a gyilkosságot nem tudták rábizonyítani. Cs. József szerint azért, mert nem is ő ölte meg Juhász Benedeket, sőt idén nyáron, kiszabadulása után azt mondta, Farkas Helga elrablásához sem volt köze. A feleség a koronatanú A lány családtagjainak és a rendőrségnek viszont változatlanul az a véleménye, hogy Farkas Helgát Cs. József és Juhász Benedek rabolta el, ők tartották fogva a lányt egy orosházi garázsban, ők követeltek 500 ezer márkát a családtól, és ők végeztek vele. Az ügyészség Juhász Benedek meggyilkolásával is Cs.-t vádolta. A vádirat szerint Cs. József azért végzett bűntársával, hogy ne köthessen vádalkut, és ne vallhasson rá a Farkas Helga-ügyben. A vád koronatanúja Juhász felesége volt, aki azt állította, férje többször mesélt Farkas Helga elrablásáról, elmondta neki, hogy a lányt Cs. Józseffel együtt rabolták el. Nincs bizonyíték A Legfelsőbb Bíróság a Csongrád Megyei Bírósággal ellentétben az emberölésben nem találta megalapozottnak a vádat. Cs. Józsefet hat éve csak társtettességben elkövetett személyi szabadság megsértése és zsarolás bűntettében mondták ki bűnösnek. (1991-ben a Btk.-ban még nem szerepelt az emberrablás.) Jó magaviselete miatt a nyáron kiszabadult. Arra, hogy Farkas Helga gyilkosság áldozata lett, nincs bizonyíték, mivel holtteste nem került elő. A Farkas család abban egyetért a rendőrséggel, hogy a lány valószínűleg már nem él, éppen ezért szeretnék megtalálni és eltemetni. Persze valamennyire megnyugodnának, ha Helga gyilkosát is elfognák és elítélnék. Mivel az ügyben nem került elő új adat, bizonyíték, a nyomozást évekkel ezelőtt lezárták. A lány szülei azonban nem adták fel, Palatínus Gábor segítségével mindenáron meg akarják találni lányuk holttestét. Palatínus már az első naptól részt vett a Farkas Helga-ügy nyomozásában. A volt rendőrtiszt a nyugdíjba vonulásáig számos nagy ügy felderítésében részt vett, többek között döntő szerepe volt a balástyai sorozatgyilkos elfogásában. Farkas Imre alig egy hónapja levélben fordult a Pankotai Agrár Zrt. tulajdonosaihoz, vezetőihez. Kérte, engedélyezzék, hogy területükön kutassanak. Farkas és Palatinusz szerint ha Juhász Benedek holttestét a gyilkosa ott ásta el, elképzelhető, hogy Helga holttestét is azon a környéken rejtették el. Elzárkóznak a kérdések elől A mezőgazdasági társaság vezetői egyelőre nem válaszoltak Farkas Imrének. A cég vezérigazgatója, Földi lános lapunknak azt mondta, semmitől sem zárkózik el, de ebben az ügyben ne őt, hanem a rendőrséget (?) keressük. Földi arra emlékezett, hogy „egy fiatalember holtteste" az egyik, területüket átszelő csatornából került elő, de további kérdéseink elől elzárkózott. 1991. JUNIUS 27-ET0L 30-AIG Farkas Helgát 1991. június 27-én este, Orosháza és Szeged között rabolták el. Az emberrablók már aznap este felhívták Helga Szegeden élő szüleit, és 500 ezer márka váltságdíjat követeltek a szegedi Deák Ferenc Gimnázium végzős diákjának szabadon bocsátásáért. Június 30-a után megszakadt a kapcsolat az emberrablók és a család között, a zsarolók soha többé nem jelentkeztek. Képlet mutató PANEK SÁNDOR A törvénykezési előkészületekből az olvasható ki, hogy az eddig vártnál is nagyobb iskolabezárási és pedagógus elbocsátási hullám várható a közoktatásban. A kötelező óraszám növelése mellett az szerepel a tervekben, hogy 2007 szeptemberétől nem a korábbi módon, a tanulók létszáma szerint, hanem a tanulói csoportok alapján kapják meg a közpénzt az iskolák. Az éves összeget egy teljesítménymutatóval képezik majd, amelyre már képlet is van: az osztályok létszámát elosztják egy, az évfolyamon átlagosnak tekintett osztálylétszámmal, majd megszorozzák a diákok és pedagógusok kötelező óraszámának hányadosával. Ez a kormányzati lépés hivatott arra, hogy a közoktatás finanszírozásában figyelembe vegye a csökkenő tanulói számot, és kikényszerítse a fölöslegessé váló pedagógusok elbocsátását. A jövőben az iskolafenntartónak jobban megéri majd ugyanannyi gyereket kevesebb osztályba osztani. Mivel a kormány a mutatóhoz megszabja az általa átlagosnak tekintett osztálylétszámokat, azt várnánk, hogy az iskola arányosan megőrzi az állami támogatás eddigi összegét, ha beteltek az átlagos osztálylétszámai. A költségvetési tervezet jelenlegi állása szerint azonban ez nem így Van: az átlag betartása esetén évfolyamtól függően 4 és 30 százalék között kap kevesebbet a közoktatás, ami már nem nevezhető sem reformnak, sem a kevesebb gyermek miatti leépítésnek, csak egyszerű elvonásnak. Ennyit akar spórolni a Gyurcsány-kormány a gyerekeken, miközben a fogyó gyereklétszámra hivatkozik. Emiatt az iskolafenntartóknak nemcsak az áll majd érdekében, hogy átlagosra növeljék a tanulók létszámát egy-egy csoportban, hanem inkább az, hogy minél több gyerek legyen minél kevesebb osztályban. A reformmal egy füst alatt tervezett elvonás egyelőre kiszámíthatatlanná teszi, hogy a kötelező óraszám növekedésén és a csökkenő gyerekszámon túl hány pedagógus kerül utcára. Az iskolafenntartó önkormányzatokon múlik majd, hogy mennyire követik a kormány által ösztönzött utat. Minél inkább követik, annál nagyobb létszámú osztályokra lehet számítani. A reform ugyanis a megtakarításból indul ki, és oktatási minőségi szempontokat nem vesz figyelembe. A megreformált iskola pedagógusa arról ismerszik majd meg, hogy a megemelt kötelező óraszám mellett minél több gyerekkel foglalkozik majd egy osztályban. Amennyiben egyes szakosodott osztályokban vagy egyes tárgyak esetében a minőségi munka kis létszámú csoportbontásokat igényelne, arra az önkormányzatnak kell - még többet - áldoznia. Ebből következik, hogy minél kevésbé tehetős az önkormányzat, és minél kevesebb iskola van egy településen, annál nehezebb lesz minőség szerint és rugalmasan szervezni a helyi iskolarendszert. A skála szélén azok a hátrányos helyzetű kistelepülések állnak, ahol egyetlen általános iskola van, s annak felső tagozatát már csak nehézségek árán lehet megszervezni. A Szeged nagyságú iskolaváros dilemmája viszont ismét az lesz. mint a korábbi iskolabezárási időszakokban is, hogy milyen szempontok szerint válassza ki a „nem kifizetődőén" alacsony tanulólétszámú iskolákat, egyúttal megőrizve a sokszínűséget és a területi szétszórtság iránti igényt. Hárommegyés csata a kórházi ágyakért Csongrád megye két kiemelt kórházának, a szegedinek és a szentesinek összesen 1621 ágyat biztosított a kormányzat. A régió többi kórházának pályáznia kell az ágyszámkapacitásra. Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyéből 9 egészségügyi intézmény startol a fennmaradó 3898 ágyra, amire még a kiemeltek is pályázhatnak. Szakértők rendkívül éles versenyre számítanak, sokak szerint aligha lesz megegyezés. Országosan az eddigi 70 ezerről 60 ezerre csökkentik a kórházi ágyak számát. A dél-alföldi régióban - Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyében - összesen 2200 ágyat kell felszámolni. A korábbi hírekkel szemben ötven helyett csak 31 kiemelt kórházat jelöltek ki. Csongrád megyéből a szegedi orvoscentrum és a szentesi kórház lett súlyponti intézmény. (A deszki kórház, amely korábban szerepelt a listán, végül nem kapott helyet a kiemeltek között.) Bács-Kiskunból a kecskeméti és a kiskunhalasi, Békés megyéből pedig csak a gyulai Pándy Kálmán Kórház van a kiemeltek között. Az Egészségügyi Minisztériumtól kapott adatok szerint a szegedi orvoscentrumnak 1117 aktív és 92 krónikus, a szentesi kórháznak pedig 301 aktív és 111 krónikus ágyat biztosított a kormány. A kabinet meghatározta azt is, hogy ezen felül egy-egy régióban hány sebészetre, szülészetre, belgyógyászatra stb. szolgáló ágy fenntartását finanszírozza még. A dél-alföldi régióban 2142 aktív és 1756 krónikus ágyon kell osztoznia a többi kórháznak. Erre pályázik majd Csongrád megyéből a deszki, a makói és a vásárhelyi, Bács-Kiskunból a bajai, a kiskunfélegyházi és a kalocsai, Békés megyéből pedig az orosházi és békéscsabai kórház, valamint a gyulai tüdőkórház. A 2142 aktív ágyra a régió öt kiemelt kórháza is pályázhat a regionális egészségügyi tanácsnál, ami még élesebbé teszi a versenyt. Jóllehet helyben határoznak, az egészségügyi miniszter javaslatot készít az ágyszámfelosztásról. Ezt megküldi a regionális egészségügyi tanácsnak. A grémiumnak 20 napon belül döntenie kell a normatívák és a hozzájuk tartozó ellátási területek egészségügyi szolgáltatók felosztásáról. A döntés csak akkor érvényes, ha azt a régió területén működő valamennyi kórház fenntartója jóváhagyta. Ennek hiányában a miniszter dönt az ágyszám felosztásáról. Többek szerint mivel nehéz lesz konszenzusos döntést hozni, várhatóan az alapján osztják majd el az ágyakat, amit a miniszter javasolt . A jövőre az ellátórendszernek négy szintje lesz: a beteg elsődlegesen a háziorvossal találkozik. Ha kell, továbbküldik a beteget a 20 kilométeren belül elérhető járóbeteg-központba. Pár napos bennfekvéssel járó hagyományos műtéteteket a 30 kilométeren belül lévő területi kórházban végeznek. Ide kerülnek a krónikus betegek vagy idősek is. Ha komplikált az eset, továbbítják a beteget a kiemelt kórházba, amely 55 kilométeres körzetben látja el a súlyos betegeket. SZ. c. sz.