Délmagyarország, 2006. november (96. évfolyam, 256-280. szám)

2006-11-13 / 265. szám

SZOMBAT, 2006. NOVEMBER 11. • AKTUÁLIS" 13 TILTAKOZÓ ANYÁK |H A Nagycsaládosok Országos Egyesülete til­takozik a tervezett intézkedés miatt. Állás­pontjuk az, hogy a keresők befizetett járu­lékai elsősorban saját családjuk ellátására biztosítsanak fedezetet. A családanyák helytállását pedig szerintük inkább megbe­csülni, mint büntetni kellene. FOLYAMATOSAN VÁLTOZIK A www.holtankoljak.hu oldal szerkesztője, Vultur Csaba szerint több szempont is befolyásolja, mennyiért tankolhatunk az egyes kutaknál. Az egymáshoz közel lévő töltőállomások - ahogy ez Székkutason is van - egymáshoz igazítják áraikat. Az ország keleti felében mindig is kevesebbért tankolhatunk, a legtöbbet pedig az autópályák mellett kell fizetni az üzemanyagért. Az is megfigyelhető, hogy sok benzinkútnál pén­tekenként felviszik az árakat, hétfőn pedig leengedik. Az internetes oldal adatbázisában 1150 benzinkút szerepel - ami majdnem az összes hazai töltőállomást jelenti -, s áraikat folyamatosan figyelik. A hon­lapjuk november 7-i listája szerint az országban a két székkutasi kútnál volt a legolcsóbb a dízel. A no­vember 12-i adatokat nézve a székkutasi 250 forintos literenkénti ár már csupán az országos nyolcadik helyet jelentette. Ekkor a Békés megyei Csanádapáca magánkézben lévő kútja volt a legjobb, a maga 246 forint 90 fillérjével. A mórahalmi két benzinkút tegnap már egy forinttal olcsóbban adta a gázolaj li­terjét, mint a székkutasiak. Ezzel az országos lista harmadik helyére jöttek fel. Folytatás az 1. oldalról - Ez a literenként 250 forint már az ésszerű­ség határa alatt van, hiszen a jó minőségű üzemanyagot Hamburgból szerzem be. A konkurens kút tulajdonosa kóstolgat engem. Folyamatosan viszi le az árakat, én meg köve­tem. Ha most sem tudunk megegyezni, akkor néhány nap múlva drasztikusan leengedem az áraimat - nyilatkozta Gyivicsán György. A község Orosháza felőli végén lévő kút Túri István tulajdona. A Tanker-Hungary Kft. vezetője is azt mondja, a kettőjük közötti verseny eredménye ez az alacsony ár. Kiemel­te, literenként mindössze 3 forint a haszna, de nem adja meg magát, folytatja a harcot a vevőkért. - Többek között a Móltól veszem az üzem­anyagot, így a minőséggel nem lehet gond. Az igaz, hogy a másik kút hamarabb nyitott, mint mi, de két-három évre bezárt. Ekkor kért meg engem a község vezetősége, nyissak egy másikat. Kisvártatva új tulaja lett a nem működőnek, s újraindult. Azóta folyamato­san zuhannak az árak - vélte Túri István. Ennek a háborúnak csak az autósok örül­nek. Rostás Péter a pénztárcáján érzi ezt a konkurenciaharcot. A gazdálkodó férfi - aki egyben a falu alpolgármestere is - az egyik kútnál tankolva megjegyezte, így, az őszi be­takarítások idején több százezer forintot is költ gázolajra. - Ezért nem mindegy, mennyibe is kerül li­tere. Emlékszem arra, mikor mindössze 10 fillér volt a különbség, akkor is az olcsóbbhoz jártak az emberek, így egyikük sem engedheti meg magának, hogy drágábban mérje, mint a másik-vélte. Varga Sándor polgármester tőlünk hallotta először, hogy községükben a legolcsóbb a gáz­olaj. A településvezető annak nagyon örült, hogy emiatt egyre szélesebb körben ismerik meg Székkutas nevét. A két kút persze nem élne meg, ha csak he­lyiek vennék igénybe. Az átmenő forgalom is fontos, de a legnagyobb bevételt a „nagyfo­gyasztók", vagyis a környékbeli cégek, szö­vetkezetek jelentik. Nemrég Kútvölgy mel­lett nyílt egy homokbánya, ahonnan teher­autószám viszik a homokot az orosházi elke­rülő út építéséhez. A hatalmas járgányok ve­zetőinek többsége a faluban tankol. KORMOS TAMÁS Úgy tűnik, Csongrád megint nem járt jól a vasúti menetrend meg­változtatásával. Két éve az inter­city-járatok kiskunfélegyházi el­érését tette lehetetlenné azzal a MAY hogy három perc átszállási időt hagyott a Csongrád felől érke­zőknek, 2005 tavaszán a Kónya­széknél megálló vonatok számát csökkentette háromról egyre. Az idei fityisz hasonlít a 2004-eshez, a módosítás ugyanis újfent az át­szállási időt érinti, mégpedig úgy, hogy a társaság decembertől hat­ról három percre csökkenti azt. Kivételt csak a Csongrádról 5.26-kor induló hajnali vonat je­lent, azon az utasoknak 26 percük marad az átszállásra. Azoknak vi­szont, akik a 8.50-es, a 11.50-es, a 13.50-es, a 15.50-es vagy a 17.50-es, illetve péntekenként a 19.50-es indulást választják, Kis­kunfélegyházán futniuk kell az IC-k után, azok ugyanis nem vár­ják be a csatlakozásokat. A hazafelé vezető út már nyu­godtabb, hiszen mind a nyolc járat esetében hatperces átszállási időt kalkulált a vasúttársaság. Azok­nak is kedvezni kívánt a MAY akik korán Csongrád felé indulná­nak: a fővárosból hajnali 4-kor in­duló szerelvénnyel - természete­sen átszállással - már 7.11-re Csongrádon teremhet az ember. - A visszafelé tartó járatok időzí­tésével nincs gondunk, de ami a Budapestre indulókat illeti, nem ebben állapodtunk meg a vasút­társasággal - mondta lapunknak Bedő Tamás. A csongrádi polgár­mester úgy emlékszik, legalább 5-7 perces átszállási időt kértek a tárgyalások során, és ezt jóváhagy­ták a MAV illetékesei. - Próbára tenné a csongrádi utazóközönsé­get ez a változtatás, ezért mi az el­következő hetekben azon leszünk, hogy növeljék ezt az időkeretet az elfogadható szintre - tette hozzá. B.D. Ádáz verseny szülte az ország legolcsóbb gázolaját Kutak háborúja Kutason A faluszéli konténerkúton is ugyanannyiért tankolhatunk, mint a konkurensnél Fotó: Tésik Attila A vártnál kisebb ellenérzést váltott ki az új tb-tervezet A Mars téri potyautasok is fizetnének Kitömött sas Folytatás az 1. oldalról A zsombói családban négyen rendelkeznek őstermelői igazolvánnyal, a nyugdíjas asz­szony szerint nem lehet dicsekedni a bevétel­lel. Annak ellenére sem, hogy néggyel szoroz­zák meg a fejenkénti 600 ezer forintos adó­mentes. árbevételt. A kedvezmény nyilatko­zat és számlák nélkül jár azoknak, akiknek 600 ezernél kevesebb folyik be a kasszába az otthon megtermett zöldség, gyümölcs eladá­sa után. „Reálisnak tartom a tb-járulékot, de ennyit nem szeretnék fizetni" - mondta a deszki Papp Istvánná. O eddig is fizetett egészség­ügyi hozzájárulást, mivel adóbevallást készít a 600 ezer forint feletti jövedelmére. Az al­győi, mézet áruló Györfiné Csibrik Szilvia azt válaszolta, nem örülnek neki, rosszul érinti őket a tervezett rendelkezés. Férjével ketten foglalkoznak méhekkel, kevés a „család", ár­bevételük nem haladja meg a fejenkénti 600 ezer forintot. A kormány a potyautasokat szeretné fize­tésre bírni jövő áprilistól: jelenleg ugyanis 1,3 PANEK SÁNDOR Évekkel ezelőtt egy kiváló francia külkapcsolati tanácsadót volt sze­rencsém kalauzolni az egyik hazai múzeumban. Egy szélesen kiter­jesztett szárnyú, sas formájú kitömött madár előtt állt álmélkodva, amikor- beismerem: galádul - alkalmi kalauz szerepemből kibújva tudattam vele, hogy ez a madár pontosan 1918-ban halt ki Magyar­ország területétől. Pillantása csak egy tétova másodpercig időzött még a sason, elismeréssel gondolva a magyar ökológiai statisztikák fejlettségére, amikor rájött: egyébről lehet itt szó. Románia uniós csatlakozásával egy olyan országrész - Erdély- is része lesz az Európai Uniónak, amely nemcsak magyar kulturális és hagyománykincsével kapcsolódik Magyarországhoz, hanem egymilliónál nagyobb lélekszámú magyar nemzeti közösségével is. Ha úgy tetszik, a magyar gazdaság lehet egyik legbiztosabb haszon­élvezője e csatlakozásnak, hiszen szinte készen kapja e jelentős piacot, fóllehet, kevésbé tőkeerős, mint uniós vetélytársai, mégis előnyösebb helyzetben van: ha a majd száz évvel ezelőtti kapcsoló­dások, vállalkozási helyszínek és struktúrák újraéleszthetők, keve­sebb ráfordítással vihetők sikerre a kezdeményezések. Ennek a romániai térfoglalásnak lenne (lehetett volna már eddig is) előkészítője egy olyan magyarországi nemzetpohtika, amely az eddigieknél egyenrangúbb kiűturális és érzelmi kötődést erősítene meg az „anyaország" és a romániai magyarok között. Amit eddig a nemzeti retorika szólamának lehetett tekinteni, az most már szó szerint érdekünkben áll: az erdélyi magyarság megismerése, meg­értése és politikai feltételek nélküli elfogadása. Érdekünkben áll az is, hogy Magyarország áldozzon a közös vállalkozások segítésére. Románia kezdeti uniós éveiben fog eldőlni, hogy az erdélyi gazda­sági lehetőségeket - az idegenforgalomtól az egykor Magyarország nyersanyagforrását jelentő természeti kincsek felhasználásáig - a külföldi tőke foglalja-e le, vagy újra magyar-magyar kötőanyag for­málódik a közös vállalkozásokból. Ebben az értelemben a magyar kormány egyik kiemelt feladata kellene, hogy legyen az elbizonytalanító 2005-ös népszavazás fe­szültségének felszámolása. A magyar politikáról a közvéleményre átragadt kártékony tévedés az erdélyi magyarok szellemiségének kategorizálása a magyarországi pohtikai viszonyok szerint. A ma­gyarságtudat, amely idehaza értheteden értelmiségi szorongásokat okoz, Erdélyben a hétköznapi élet része, és nem irányul semmi el­len, ami nem veszélyezteti azt. Erdélyben magyarnak lenni nem politikai kérdés - sokkal egyszerűbb annál. Maguk lényegbevágó megkülönböztetése, és egyúttal elfogadása azoknak, akik nem ma­gyarok. Ha úgy tetszik, konzervatív, ha úgy tetszik, hberáhs - és egyik sem úgy, ahogyan Magyarországon. Ennek megértésére kellene nemzetpolitikát építeni. Ez most már nem segélyek és támogatás kérdése lesz. Támogatást tudnak majd szerezni az uniótól. Magyarországnak saját nemzeti közös­ségének keleti részét kell újra felfedeznie. Ehhez mindenki hoz­záteheti a magáét: az is, aki befektetői pénzét viszi Erdélybe, és az is, aki nyári pihenését Rimini helyett tölti ott. Nem kitömött madarat fog látni. Három perc alatt kell átszállni Kiskunfélegyházánál Ismét futtat a MÁV millió ember nem fizet tb-t, holott érvényes taj-számmal rendelkezik és igénybe veszi az egészségügyi ellátást. A potyautasok közé so­rolják az őstermelőkön kívül az illegális mun­kavállalókat, a vagyonuk hozamából élő gaz­dagokat, a munkanélküli ellátásból kiesette­ket, azokat a háztartásbelieket, akiket a férjük tart el, valamint a diákokat. Schleining Ibo­lya, a Csongrád Megyei Egészségbiztosítási Pénztár igazgatója elmondta, az eltartott hoz­zátartozók eddig egy biztosított jogán vették igénybe a szolgáltatásokat. Ez a rendszer vál­tozik meg a jövőben. Információink szerint a nyugdíjasok, a gyerekek, a nappali tagozatos diákok és a sorkatonák után továbbra is az ál­lam fizetné ki a járulékot. Arra vonatkozóan nincs nyilvántartás Csongrád megyében, hogy hányan tartoznak a nemfizető rétegekhez. Egyedül az ősterme­lők számával kapcsolatban jutottunk adatok­hoz: Kocsis László, a megyei FM-hivatal főfa­lugazdásza azt közölte, hogy 68 ezer őster­melői igazolványt adtak ki a megyében, de évente csak 34-35 ezren újítják meg értékesí­tési betétjegyüket. F.K. A zsombói őstermelő, Farkas Andrásné fizetne tb-járulékot is, csak annak mértékét kifogásolja Fotó: Segesvári Csaba Decembertől három perc marad a kiskun­félegyházi átszállás­ra, ha valaki Csong­rádról vagy Szentes­ről utazik Budapest felé. Megmarad a na­pi hat budapesti já­rat, de a hajnali vo­nat kivételével min­denütt felére csök­kentik az átszállási időt, a csatlakozá­sokra pedig nem fog­nak várni a Szeged és a főváros között köz­lekedő IC-k. Bedő Tamás polgármester szerint nem ebben egyeztek meg a MÁV-val. Az idő szorításában Fotó: Bíró Dániel

Next

/
Thumbnails
Contents