Délmagyarország, 2006. november (96. évfolyam, 256-280. szám)

2006-11-11 / 264. szám

SZOMBAT, 2006. NOVEMBER 11. • MEGYEI TŰKOR" 7 - Nincs titok: csak egy szigorú regu­la szerint működő, zártkörű társa­ság, amelynek kevéssé ismert a munkája - véli Takács János, a sze­gedi Árpád a Testvériséghez Páholy főmcstere. „A szabadkőművesek szövetsége a felvilágosodás terjesz­tésére, a humanizmus megőrzésére és ápolására alakult testület, mely­nek tagjai egymást testvéreknek te­kintik" - olvasom a Magyarországi Szimbolikus Nagypáholy alkotmá­nyát. De e mondatok lényegének meg­értéséhez is tudni kell: a szabadkő­művesség eredettörténete egészen Krisztusig, Salamon templomáig, a templomos lovagokig - mások sze­rint a középkori székesegyházak építőiig nyúlik. Az első nagypáholyt 1717-ben alapították, de a szabad­kőművesek által a mai napig alkal­mazott szertartás és a szimbólum­rendszer ókori, középkori és felvilá­gosodás-korabeli - magyarázza a fő­mester, miközben újabb és újabb könyveket tesz elém, mert a sza­badkőművesség története gazdagon adatolt. Nők csak a franciáknál - Szabadkőműves csak olyan jó hírű, és szabad férfi lehet, aki isten­hívő. Ám mindegy, milyen névvel illeti a Mindenhatót, illetve milyen társadalmi rangú az illető - folytat­ja a főmester a történeti részbe való beavatást, ugyanis egy nő ennél, vagyis a história megismerésénél messzebbre nem juthat. A szabad­kőművesek konzervatív páholyai­ban ugyanis a gyengébbiknek mon­dott nem nem képviseltetheti ma­gát. A János-rendi nem, csak a francia rítus szerint dolgozó páholy fogad magába nőket is. A magyarázat any­nyi, hogy a francia rítus ateista el­veket vall. - A páholyba nem lehet „belépni" - oda a „kereső" révén nyerhet ajánlást az arra érdemes ­szól az újabb szabály. Aztán az adott páholy megvizsgálja, a jelölt A szegedi Árpád a Testvériséghez Páholy főmestere, az építészként megye­szerte közismert Takács János Fotó: Frank Yvette VERSBEN A LENYEG Hm „ Ember ne nézze ki azt, aki szenved, ® Milyen vallású és miféle faj. Szívednek zárját nyissa fel szelíden, Ha zörget rajta az érdeklődő sóhaj. Égő sebekre öntsön hűs vigaszt, Bukót emelje, s gyámolítsa azt, Kit búbánat súlyos terhe nyom; Mert nincs szebb vallás, mint irgalom, E vallásnak csak egy dogmája van -. Segíteni folyvást és vigasztalni! Nem hagyni senkit, akit szenvedő, Segíteni folyvást, mint ahogy vizével Puszták forrása édes enyhet ád Mindenkinél: rebegje ajka bár Allah nevét, Jézust, vagy Jehovát!" - szedte rímbe a szabadkőművesség lényegét Füzesi Márton, az Árpád első igazgatója. mennyire toleráns, filantróp, kész-e az önművelésre. Tilos egy szabad­JELKEPEK A háromszögű vonalzó, a szabadkőmű­vesek elsőszámú jelképe az építőmester­ségre vonatkozik. A két oszlop: a páholy berendezésére, „A Világ nagy építőmes­tere" elnevezés pedig kinek kinek az is­tenére. kőművesnek aktuálpolitikával, val­lási tárgyú vitával, haszonszerzési célú gazdasági polémiával foglalkoz­nia. Egy-egy felvételi szertartáson 70-80 szabadkőműves vesz részt. Maga a szabadkőművesség pedig át­szövi a világot: a nemzetközi szer­vezet 6-10 millió tagot számlálhat. A szeretet és a testvériség gyakorlá­sa az egyik célja az emberiség felemel­kedésén munkálkodó szabadkőműve­seknek is - fogalmaz a legrégebbi sze­gedi civil szervezet, a 136 éves szegedi Ködmönből többre is akadtunk Sík Sándort telefonhoz kérik Szegedi kötődésű írók és költők műveit kutattuk a város könyvesboltjaiban: minden kötetükhöz hozzá lehet jutni? Mennyire népszerűek a vá­sárlók között? Amíg a kortárs szegedi írók és költők műveire a Libri könyvesboltban nincsen nagy kereslet, a Fó­kusz Könyváruház vezetője elégedett az eladott pél­dányszámokkal. A klasszikusoknál - Juhász Gyula és Móra Ferenc - más a helyzet: munkáik, igaz nem ugyanakkora mértékben, állandó népszerű­ségnek örvendenek. Pedig műveikből közel sem teljes a paletta. Amíg Móra Kincskereső kisködmönje a Libriben több kiadó gondozásában is kapható, tárcagyűjte­ményére, a Georgikonra egyik megkérdezett üzlet­ben sem találtunk. - Utoljára 1998-ban adták ki. Az utolsó kötet rá két évre fogyott el nálunk ­mondta Molnár Imréné, a Fókusz könyváruház ve­zetője. - Régebben kiosztották a kiadóknak, hogy melyik mit jelentessen meg, a harminc-negyven ezres példányszámok sem voltak ritkák. Ma a ma­gyar klasszikusok iránt nincs ekkora kereslet. A legnépszerűbb írók egy-egy munkájából sem érde­mes háromezernél több példányt nyomni - mond­ta Lázár István, a szegedi székhelyű Lazi könyvki­adó ügyvezetője. A tárcagyűjteményből egyébként az igazgató szerint ezer darabot lehetne értékesíte­ni, de ára a kis példányszám miatt háromezer fo­rintba kerülne - pont azok nem vennék meg, akik érdeklődnek a mű iránt. Ahogy a Georgikont, úgy Sík Sándor költő - tizenöt éven át vezette a szegedi tudományegyetem irodalomtörténeti tanszékét ­munkáit sem lehet minden polcról leemelni. A róla elnevezett könyvesboltban például egyetlen kötetét sem találni. - A piarista rend kezében vannak a kiadói jogok. Sokáig harcban álltam velük, hogy adják ki műveit, de nem tették - magyarázta Sisák Gizella. A boltve­zető elmondta, sokaknak már semmit nem jelent a magyar cserkészet egyik megalapítójának a neve. ­Ügynöktől a bankárig szinte minden hónapban akad olyan, aki őt kéri a telefonhoz. Mikor elmon­dom, hogy már nem él, a feleségével akarnak be­szébii - mesélte nevetve a boltvezető. A szegedi kortárs anyag egyébként náluk kiemelt helyen sze­repel - ennek megfelelően ezeket keresik is a vásár­lók. Juhász Gyula úgy fogy, „mint egy klasszikus", Mórának inkább a gyermekmeséit viszik. K. G. G. Szociális munkások kitüntetése A szegedi önkormányzat tegnap a kisszínházban rendezett ünnepséget a szociális területen dolgo­zók tiszteletére. Nagy Sándor alpolgármester „Szo­ciális munkáért" díjakat adott át. A díszoklevelet és Szeged címerével díszített aranygyűrűt Börcsök Józsefné, a fogyatékosok nappali intézményének nyugdíjba vonuló vezetője, Révész Istvánná, a Dr. Waltner Károly Otthon nyugdíjba vonuló gazdasági vezetője és Kakujáné Söszler Gertrúd, a Támasz Egyesület alapító tagja, az Újra Dolgozom Program elindítója, a Védőháló a Díjhátralékosoknak Köz­alapítvány kuratóriumi elnöke vette át. A megyei önkormányzat ünnepi rendezvényét a mórahalmi Aranyszöm Rendezvényházban tartot­ták. Magyar Anna, a közgyűlés elnöke Csongrád Megye Szociális ellátásáért bronz emlékérmet nyújtott át Berta Árpádnénak, a kisteleki Napsugár Otthon igazgatójának. Az ugyancsak bronz Csong­rád Megyéért Emlékérmet Nagy Lászlóné hivatásos gondnok vette át, aki a szentesi, derekegyházi és nagymágocsi intézmények lakóit szolgálja. Jó hírnevű, független és szabad férfiak - a szabadkőművesek Jelvényük a nefelejcsvirág NÉVSOR Hosszú a szabadkőművesek névsora. Példaként elég csak a szegediek közül megemlíteni Aigner Károly főispánt, Rá­day Gedeon könyvtáralapító-lélekido­márt, Reizner János könyvtár igazgatét, Méra Ferenc íré-szerkesztő-múzeumi­gazgatét, Bertzk Péter ornitológust, Ma­dácsi László egyetemi tanárt, Petri Gá­bor orvos-rektort, Erdélyi Jenő főorvost. Ám csak az élők sorábél távozék nevét lehet közismertté tenni. szabadkőművesség történelmét föl-fölvillantó szemelvénygyűjte­mény, A világosság fiai című kötet egyik dokumentuma. Például Rerrich Szellemi és anyagi erejét is jótékony célra mozgósítja a szegedi szabadkő­műves szervezet: fénykorában, 1870-től első betiltásáig, 1920-ig pél­dául Árpád gyermekmenhelyet és népkonyhát működtetett, a színház és a Somogyi-könyvtár építését támo­gatta, az 1879. évi árvíz után szervez­te az adományokat. Az egyházzal többször is összetűzésbe keveredő szabadkőművesek munkálkodását Szegeden 1920 és 1944, majd 1950 és 1989 között tiltották. Ennek elle­nére e „sivatagi vándorlás" idején munkálkodtak a szabadkőművesek, akik a zakójuk hajtókájára tűzött ne­felejcsvirág alapján ismerték föl egy­mást. Sokat adott a Tisza-parti városnak is a szabadkőművesség, hiszen csak a Dóm térhez kötődően munkálkodott - többek között - a tervező: Rerrich Béla, a Dömötör-torony föltárója: Cs. Sebestyén Károly, a négy apostolt megalkotó Roth Miksa. A dóm főbe­járata melletti durva és megmunkált kő szimbolikája a szabadkőműves­ségre utal: a durva kőből elsősorban az önképzőköri előadásokhoz hason­latos „rajzolatok" révén faragvány lesz a páholyon belül, az inas-le­gény-mester-főmester fokozatokon át. Alap a jótékonykodás - Azért, mert nem állunk nyilvá­nosság elé, de apró kalapácsütések­kel dolgozunk a durva kövön, hogy formáljuk a jövőt és saját magunkat. A jótékonykodás az elsőszámú mai szabadkőműves munka - alapítvá­nyok, önmagukat meg nem nevező adományozók révén. Erre kényszerü­lünk, ugyanis a civil szervezet talpon állásához szükséges ingatlanokat, így a Kálvin téri, ma a Százszorszép Gyermekház épületét sem kaptuk vissza - mondja az 1997, Csongor Győző halála óta a főmesteri székben ülő Takács János, aki elárulja: Csong­rád megyében Szegeden kívül máshol nem működik páholy. Szerinte nagy a tudatlanság - kell az ismeretterjesztő előadás, az ideálok nélküli ifjúság mai helyzete pedig maga a kihívás: a srácokból jó hírű férfit nevelni. ÚJSZÁSZI ILONA Titok övezi a szabadkőművességet, pedig köztünk élnek azok a „jó hír­nevű, független és szabad férfiak", akik a páholyok különböző rangú tagjaként jótékonykodnak, s úgy építik önmagukat, hogy válaszolnak a kérdésekre: Ki vagyok én? Honnan jöttem? Hova megyek? A 136 éves szegedi szabadkőművesség történe­tének máig ható tanulságairól is be­szélgettünk Takács Jánossal, az Ár­pád a Testvériséghez Páholy főmes­terével. A makói énekes és virágárus asszony kiadta kilencedik kazettáját Hamarosan Amerikába megy nótázni Varga Anna Amerikába készül a makói nótaénekes, Varga Anna, akinek most jelent meg a kilencedik albuma. Azt mondja, ez volt az utolsó. A makói piacon is ismert, virágokat áruló asszony úgy látja, bár az idősebb korosztály ragaszkodása töretlen a műfajhoz, a magyar nóta lassan kiszorul a médiából, a rajongók pedig elfogynak. Virágok közt élek - ez a címe a makói Varga Anna legújabb, sor­rendben kilencedik magyarnó­ta-kazettájának, és a cím csak­ugyan találó. A nyugdíjas asz­szony ugyanis - ha éppen nem énekel valahol - szebbnél szebb virágokat árul a makói piacon, no meg természetesen saját al­bumait. A nótázást egyébként gyermekkorában kezdte, az apát­falvi tanyavilágban tanulta meg az első dalokat. Ma már több mint ezer nótát ismer, havonta fellép itthon és olykor külföldön is. Most éppen Amerikába ké­szül. Tavaly is szeretett volna ki­utazni - akkor nem sikerült, most viszont már a zsebében a repülőjegy, december végén megy és amerikai magyar klu­bokban fog énekelni. Tapasztala­tai szerint különben a negyven­évesnél idősebb korosztály ked­veli a műfajt - épp az ő kedvükért adja ki hangzóanyagait inkább kazettán, mint CD-n. Az új, sorrendben kilencedik albumon egyébként harminc magyar nóta hallható. A dalok között hét új is van, a szintén makói Bozsogi Attila szerzemé­nyei, de a szegedi Kikli Tivadar és Bánfalvi József is képviselteti magát az albumon. Az énekes­VA8GA ANNA, A MAKÓI Bár az ember azt hinné, a magyar néta sztárjai inkább férfiak, úgy látszik, a nők sincsenek köztük kevesen. Olyannyira, hogy Varga Anna a most megjelent kazet­tán már Mákéi Varga Annaként hirdeti magát - a tavaly első ízben Varga Anna név alatt kiadott album óta ugyanis kiderült, tevékenykedik.a műfajban egy má­sik ugyanilyen nevű énekesnő is. Korábban ez azért nem derült ki, mert albumait egészen a tavalyiig Antal Imrénéként jegyezte a makói nótaénekesnő, férje iránti tiszteletből. Nem ez változott meg: többen jelezték, hogy ebben a stílusban sem szokás férjezett néven fellépni - o pedig igyekezett ehhez igazodni. nőt az egykori vonópárbajgyőztes prímás, az ugyancsak makói származású Puka Károly zeneka­ra kíséri a felvételen. Varga Anna egyébként már az előző, tavalyi albuma megjelenésekor is azt mondta, hogy az volt az utolsó: minthogy ő ragaszkodik az élő zenei kísérethez, a stúdiófelvétel nagyon drága, ugyanakkor a ma­gyarnóta-kazetták terjesztésével senki sem foglalkozik, mi több, a műfaj a televízióból is kiszorult szinte teljesen. Most azt mond­ja, tényleg befejezi a hangzó­anyagok kiadását. Az eddigieken több mint kétszázötven nóta hallható. Ez az utókornak is megmarad; talán éppen ezeket meghallgatva lesz majd valaki, aki újra felfedezi egyszer a műfaj szépségét. SZABÓ IMRE Varga Anna a most megjelent kilencedik kazettát az utolsónak szánja Fotó: Szabó Imre

Next

/
Thumbnails
Contents