Délmagyarország, 2006. október (96. évfolyam, 231-255. szám)

2006-10-20 / 247. szám

PÉNTEK, 2006. OKTÓBER 20. • KULTÚRA" 7 A színész Kassákot mond, Verdit énekel Tenoristának készül Harsányi Attila Tavasszal újra elővehetik az Utazást Még százszor játszanák Ashtonnal és Veres Pállal) a darabról, a sikerről beszélgettünk. - Csoda volt ez a három nap. A közönség imádta az Utazást, szinte kizárólag pozitív kritikát kaptunk - fogalmazott Ragány Zoltán, majd szomorúan hozzátette: most, hogy az előadásoknak vége, üres a lelke. - Csodálatos és megtisztelő volt a Szegedi Nemzeti Színházban játszani - mondta Simon Boglárka, aki szerint a darab sikere a cselekményen túl a mindenki által fogyasztható zenének volt köszönhető. A lány legkedvesebb jelenete egyébként az, amikor szerelmesével csónakon menekül, ám az orosz katonák elfogják őket. Technikailag legnehezebbnek a ferihegyi jelenetet tartja, legizgalmasabbnak pedig az első felvonás kezdetét, amikor egyedül énekel a színpadon. Zoltán kedvence a forradalmi jelenet, ebben tanítványaival az egyetemi gyűlésről az utcára vonul. - Sokunknak sokat adott a darab. 1956-ról történelemórán tanultunk ugyan, de ez a szép, drámai történet rengeteget hozzátett ehhez a tudáshoz - magyarázta Boglárka. A főszereplók úgy érzik, a szerdai utolsó előadás sikerült a legjobban. Ekkor kapták a legtöbb elismerést (bár a publikum minden este állva tapsolta őket), és ők is ekkor voltak a legfelszabadultabbak. A színészek elmondták, szóba került, hogy tavasszal újra színpadra állítják a nagyszínházban az Utazást. Boglárka ezzel kapcsolatban lelkesen úgy nyilatkozott, hogy még legalább százszor szívesen előadnák a rockoperát, hiszen mindenki nagyon szerette a darabot. GONDA ZSUZSANNA KÉT PISZTOLY |H Székhelyi József színidirektor az Utazás díszbemutatóján ezekkel a szavakkal köszöntötte a közönséget: „Kedves Barátaim, '56-ban 10 éves voltam, talált, egyébként kitárazott, rozsdás pisztolyomat szegény Apám dobta egy éj leple alatt valamelyik csatornába. Ezért kaphatott volna talán 10 évet is, jómagam pedig mint kiskorú, 10 év javító-nevelöt a fiatal korúak valamely műintézetében. Ma, 50 évvel a történelmi események után ismét találtam egy pisztolyt, ezúttal betárazva, csordultig a kultúra töltényeivel. Most Apám helyett én dobom a közélet, és a közérzet csatornáiba. Abban a reményben cselekszem így, hogy a Gondviselőtől kaphatok még 10 évet javításra, nevelésre egy fiatalkorú társadalom, a csenevész demokrácia intézményrendszerében. Ezzel a szellemmel szövetkezett Universitas és a Nemzeti Színház, rektor és direktor itt Szegeden, a történelmi hagyomány a kultúra ápolására. Mosolyogjatok, mert ünnepelni csak derűsen, bizakodással, intelligensen lehet. Sőt kell! Ezt a szükségszerűséget felismerve kívánok nézőtérnek és színpadnak, Szegednek és Budapestnek jó Utazást." Kassák költészetének talán legfontosabb darabja A ló meghal, a madarak kiröpülnek, amit a szegedi teátrum társulatához visszaszerződött Harsányi Attila ad elő ma 19 órától a Dugonics téri Millenniumi Klubban. A fiatal színész tenorista szeretne lenni. Harsányi Attila a kilencvenes évek második felében is a szegedi társulat színésze volt, amikor Szikora János, Telihay Péter és Zsótér Sándor határozta meg a prózai társulat arculatát. Többek között A Mester és Margaritában Jesuát, a Nyílt tengerenben Kövért, a Falstaffban Henry Percyt alakította. - Végigjártam a ranglétrát, alabárdostól a főszerepig mindent játszottam. Fantasztikusan tehetséges csapat jött akkor össze. Noha nem egyformán sikerült mindegyik előadásunk, legalább akartunk valamit a színházzal. Azok a szegedi évek jelentették számomra a Ruszt József által elindított színészi beérési folyamat kezdetét. Nagy sikerrel megcsináltuk Mrozek abszurdját, a Nyílt tengerent. Kaptam volna további feladatokat rendezőként is, de az igazgatóválasztás után felbomlott a társulat, szétszéledtünk. Szeged után Athénban találtam magam, mert a kedvesem, a Szegedi Kortárs Balettben táncoló Katerina Andriopoulou hazament. Egy év múlva, amikor véget ért a kapcsolatunk, visszajöttem - meséli Attila. Először Budapesten, a Radnóti Harsányi Attila hét év múltán tért vissza a szegedi társulathoz Fotó: Frank Yvette HETEK CSOPORTJA Harsányi Attila vezetésével öt szegedi színész megalakította a Hetek Csoportját. A társulás, amelynek a Szolnokról jött Melkvi Bea, valamint Borovics Tamás, Gömöri Krisztián és Pataki Ferenc is tagja, önálló színpadi előadások létrehozására törekszik. „Csak saját élményeinkre, álmainkra, szakmai tapasztalatainkra fogunk támaszkodni. Fiatalságunk szilaj energiáit és vad képzettársításait hívjuk segítségül. Úgy gondoljuk, hogy önmagunk mélyebb megismeréséhez ez egy járható út. Ha belebukunk, mi bukunk bele. Ha eredményt érünk el azt is csak a saját számlánkra írhatjuk, de mindenképpen tisztábban állunk majd önmagunk előtt mint korábban." A Belvárosi moziban november 6-án indul az a pódiumsorozat, amelyben a Hetek Csoportjának tagjai lépnek fel. Rendhagyó irodalomórákat is tartanak szegedi középiskolákban. Színházban Zsótér Sándorral dolgozott. Mint mondja, vidékről jött ifjú színészként a „nagy bölények mellett" nem volt könnyű dolga. Szikora János révén a pécsi, majd a szolnoki teátrumhoz került, közben pedig önálló esteket is készített Kassák és Ady verseiből. A színház elméleti része is izgatta, írni kezdett. Nyolc év után újították fel a tavaszi fesztiválra a Nyílt tengerent, amit örömmel játszott el újra. Több sikeres produkcióban részt vett Szolnokon is, de Székhelyi József hívására most viszszaszerződött Szegedre. Itt Gyimesi Kálmán növendékeként énekelni is tanul. Mint kiderült: könnyedén kivágja a magas C-t. Amikor a mantuai herceg áriáját meghallgatta tőle, Hamari Júlia is biztatta: ha gőzerővel tanul, három-négy év alatt kitűnő tenorista válhat belőle, mert rendkívüli képességei vannak. Attila nem bánná, ha át tudna nyergelni az operára. Addig is játszik a prózai társulatban, Kassák, Szilágyi Domokos és Ady verseit mondja. - Kassákban a kérlelhetetlensége, a makacs önállósulási vágya fogott meg legjobban. A ló meghal, a madarak kiröpülnek számomra a művésszé válás folyamatáról, annak kétségeiről, kínjairól szól. Kicsit rólam is vallja Attila. H.ZS. Csoda. Ezzel a szóval jellemezte Ragány Zoltán, az Utazás egyik főszereplője a rockopera három előadását. Simon Boglárka megtisztelőnek tartja, hogy a Szegedi Nemzeti Színházban játszhattak. Három este játszotta a Szegedi Nemzeti Színházban az Utazás című rockoperát a SZTEage Egyetemi Színpad. A két fiatal főszereplővel, a vegyészhallgató Simon Boglárkával és Ragány Zoltán egyetemi oktatóval (szerepük szerint a szerelmesekkel, Lady Ragány Zoltán és Simon Boglárka élvezte a sikert Fotó: Frank Yvette A Kacsa Tűzijáték, lézershow, ötven táncosnő és egy showman, aki lázba hozza közönségét. A Kacsa című darabot ma mutatják be a szegedi bábszínházban. - A kacsa szó jelentése sokértelmű, mindenkinek a fantáziájára bízom a cím értelmezését mondta sejtelmesen Seres István rendező és főszereplő a Kacsa című one-man show-ról. A botrányosan könnyed, pikáns és szabad szájú darabot ma este 7 órakor mutatja be a Szegedi Focus Műhely a Kövér Béla Bábszínházban, ahol március óta folynak a munkálatok azért, hogy az épület az amerikai típusú show-műsor bemutatására alkalmassá váljon. - Picit stand-up comedys, picit reality show-s jellegű a produkció, melyet minden előadás után tűzijáték követ - magyarázta Seres István. A produkcióhoz több kilométer kábelt használtak fel, kétezer led, fényoszlop és ötven táncosnő teszi igazán nagyszabásúvá az előadást. A kilencvenperces produkcióról Seres elmondta: egyedül játszani a színpadon nagyon nehéz, de egy jó showmannek az a feladata, hogy a közönségét lázba pikáns és szabad szájú hozza, hogy felkeltse a publikum érdeklődését. Akár azzal is, hogy percenként átöltözik, és új és új oldalát mutatja meg a nézőknek. A szegedi előadások egyikére a szerző, a lengyel Boguslaw Schaeffer is ellátogat. A Szegedi Focus Műhely az itteni fellépések után országos, majd a tervek szerint európai turnéra indul a Kacsával. A darab egyébként öt nyelven játszódik: magyarul (ez a leghangsúlyosabb), angolul, franciául, németül és lengyelül. Seres Zoltánt korábban olyan darabokban láthattuk, mint a Maga például eljött ide, vagy Mrozek Özvegyek című darabja. G. ZS. Egy hétig szól a kamarazene Hetedszer rendezik meg a szegedi kamarazenei fesztivált mától egy héten át az SZTE Zeneművészti Főiskolai Karán. Nemzetközi elismertségű művészek adnak koncertet esténként a Fricsay Ferenc hangversenyteremben. MUNKATÁRSUNKTÓL Ez egy Kacsa... Fotó: Schmidt Andrea A fesztiválra meghívott valamennyi előadó elismert művész, nemzetközi zenei versenyek többszörös győztesei. Ilyen zenészekből áll például a sokak által a legjobb francia fúvósötösnek tartott le concert impromptu, ami a nyitónapon, ma este 7-től játszik. Előtte Solymos László alpolgármester mond nyitóbeszédet. A fúvósötös Felhők és ünnepek című koncertje a francia muzsikát barokktól a dzsesszig fogja át, tematikus műsorukat pedig kotta nélkül adják elő. Fritz Rolf, a fesztivál művészeti vezetője szerint ez lesz a hét egyik legnagyobb „durranása". A programot is az ő kelet-európai turnéjukhoz szabták. A másik kiemelt program az Auer-vonósnégyes és Kassai István zongoraművész keddi közös koncertje, ahol Bach-, Mozartés Bartók-darabok csendülnek fel. Szintén sokat ígérő a szegedi illetve innen elszármazott Barnácz István és Faragó Márk szerda esti virtuóz produkciója, akik Brahms-, Bizet- és Beethovendarabokat adnak elő közösen. Bach-szonáták mellett ritkaságszámba menő Haydn- és Weber-triókat is játszik Győri Noémi fuvolás, Kállay Ágnes csellista és Marczi Mariann zongorista hármasa október 26-án este. A zárónap kuriózumaként Mozart 1784-es zongoraötöse, Hindemith egy kamaradarabja és Poulnec zongorahatosa kerül terítékre Rácz fános fuvolás, Szélpál Krisztina oboás, Várnai Beáta klarinétos, Varga Zoltán kürtös, Hartenstein István fagottos és Réti Balázs zongorista előadásában. A konceretek - amelyek támogatásából a város is részt vállalt - este héttől kezdődnek, a belépés ingyenes.