Délmagyarország, 2006. október (96. évfolyam, 231-255. szám)

2006-10-19 / 246. szám

CSÜTÖRTÖK, 2006. 0KT0BER 19. "MEGYEI TŰKOR" Világmegváltók a Belvárosi moziban Világmegváltók - filmek, amelyeket látnod kell, mielőtt felnősz mottóval indít középiskolásoknak filmklubot a szegedi Belvárosi mozi. Október 24-étől kedden délutánonként fél 3-tól tekinthetők meg a filmtörténet jelentős alkotásai, közöttük európai filmek. A vetítéseket beszélgetés követi. Ebben az évben a filmklub műsorára tűzi a Könyörtelenek, a Che Guevara: A motoros naplója, a Nyócker, a Négyszáz csapás, a Magatartásból elégtelen, az Amélie csodálatos élete, az Akira és a C.R.A.Z.Y. című filmeket. A vetítések nyilvánosak, belépő 200 forintért válható. A Belvárosi mozi - amelynek kezdeményezéséhez egyébként az ország tíz artmozija csatlakozott - versenyt hirdet az iskolák számára. Az az intézmény, amelynek a legtöbb diákja vesz részt a vetítéseken június 30-áig, egy digitális kamerát nyer. A diákok elkészíthetik első filmjüket, amelyet ünnepélyes keretek között bemutatnak a Belvárosi moziban. Kanadából, Indiából is visszatérnek Neves biológus kutatók az SZBK-ban Harmincöt esztendeje annak, hogy a Szegedi Biológiai Központ egy akkor elnyert, öt évre szóló UNESCO-támogatás jóvoltából rendszeresen tudott többnyire fejlődő országokból diplomás fiatalokat fogadni 11 hónapos szakmai továbbképzésre. A programban részt vett neves kutatók most újra találkoznak Szegeden. MUNKATÁRSUNKTÓL Az Európában egyedülálló kezdeményezés célja az, hogy a kutatói munka iránt elkötelezett, pályakezdő biológusok megismerhessék a magas színvonalú tudományos munka módszereit, fejleszszék nyelvtudásukat, valamint értékes szakmai, emberi kapcsolatokat építsenek ki a különböző nemzetiségű, kultúrájú kollégáikkal. A nemzetközi tanfolyam (ITC) hallgatói részt vesznek az SZBK-ban szervezett konferenciákon, nyári iskolákon, a vendégelőadók szemináriumain. Lehetőségük nyílik arra is, hogy találkozzanak neves kutatóegyéniségekkel, s megalapozzák a fejlődésükhöz nélkülözhetetlen nemzetközi kapcsolatokat. Csordás Tóth Éva, a kurzus igazgatója elmondta: a szegedi szellemi műhely sikerét bizonyítja, hogy a tanfolyam elvégzése után többen nem utaznak haza, hanem itt szerzik meg PhD-fokozatukat. Ezáltal az SZBK egyre inkább a közép-kelet-európai doktoranduszképzés központjává válik. Noha az elmúlt évtizedek alatt a tudomány támogatására fordított külső források egyre apadtak, eddig egyetlen évben sem maradt el ez a sajátos posztgraduális képzés. A volt hallgatók, mintegy hatszázan, saját honlapjuk révén, öszszetartó virtuális közösséget alkottak eddig is. A világ minden részén élő kutatók azonban most elhatározták: megszervezik első valódi találkozójukat Szegeden, ahol konferencián számolnak be - sokan már mint vezető biotechnológiai cégek alkalmazottai, egyetemek profeszszorai - pályájukról, kutatási eredményeikről. Mától szombatig százötven, egyebek között Kanadából, Indiából, a Fülöp-szigetekről érkezett volt ITC-hallgatót lát vendégül a Szegedi Biológiai Központ, ahol fölelevenítik és megosztják az idei tanfolyam résztvevőivel ifjúkori szegedi élményeiket, tapasztalataikat. A kutatás új irányzatait bemutató konferencián harminc előadás hangzik el a legfrissebb eredményekről. A szegedi „cigánysoron" is megtörténhet, ami Olaszliszkán A Cserepes soron is vertek már gázolásért autóst A Kolompár családban is téma a gyilkosság Fotó: Schmidt Andrea Szegeden is történhetne az olaszliszkai gyilkossághoz hasonló eset - állítják a Cserepes soron élők. Szerintük az utcában sok a baleset, egyikük azt mondta, verekedés is tört már ki gázolás miatt. A lakók fekvőrendőrt szeretnének. Katasztrófa - összefoglalva ezt gondolják az olaszliszkai esetről a szegedi Cserepes soron élő romák. Tegnap házról-házra járva kérdeztük a véleményüket. - Tanár volt ugye, aki meghalt? Puszta kézzel verték agyon? Katasztrófa! Tavaly több baleset volt itt is. Egyszer egy kislányt ütöttek el, de nem lett komoly baja. A szülei felkapták és elvitték - meséli egy fiatal édesanya. Szerinte egyébként nem jó, ha - akár a borsodi faluban - egy településen roma utcák vagy negyedek alakulnak ki. O, ha tehetné, családjával a belvárosba költözne. Kolompár Zoltánná már akkor is boldog lenne, ha legalább a gázt bevezetnék hozzá. A felújított, rendezett házban élő családanya azt mondja, nem szokott inni, de „egy háromcentnyi ital egynegyedét meginná örömében", ha sikerülne. Az Olaszliszkán történtekről azt gondolja, hogy az elgázolt kislány szülei a hibásak. Szerinte nem lenne szabad a gyerekeknek szülői felügyelet, vagy engedély nélkül az utcán lenniük. - Felháborító, hogy agyonverték a férfit. A hideg is kiráz tőle - borzong meg az asszony. - Napok óta téma az iskolában a gyilkosság - újságolja a közben hazaérő két nagyobb lány, Adrienn és Dzsenna. Adrienn különösen azt tartja borzasztónak, hogy a gyerekek végignézték az apjuk halálát. Hasonló eset Szegeden is megtörténhet állítják máshol. A Cserepes soron sok autó jár, sőt száguldozik, a gyerekek pedig sötétedés után is az utcán maradnak. Gyakran történik baleset, egy fiú állítólag meg is vakult egy ütközés után. Az egyik lakó úgy emlékszik, ha gyilkosság nem is, verekedés itt is kialakult már gázolás miatt. Több családban úgy gondolják, a tiszta roma közösség nem jó, a vegyes szomszédsággal elégedettebbek lennének. - Tavaly az én fiamat is elütötték, akkor 13 éves volt. Foghattam volna én is a sofőrt és agyonverhettem volna - magyarázza egy másik Kolompár családban az anya, aki szerencsére nem tett ilyet. Szerinte fekvőrendőr kellene az utcába, kevesebb lenne a baleset. A vasárnap történtekről ő is úgy fogalmaz: borzalmas. A családhoz egyébként most vezetik a gázt, készül a fürdőszoba. Ok jól érzik itt magukat, nem költöznének el. A hatgyerekes família negyvenhárom négyzetméteren él, de legalább - mondják - van kertjük. Amíg elkészül a gázvezeték, itt főznek, itt mosogatnak. - Engem ne fényképezzenek, én olyan csúnya vagyok, hogy az oroszlán is sírva fogyasztana el - tiltakozik egy betérő szomszéd a fotó ellen. Az egyik fiú elveszti a türelmét, unja már, hogy ott vagyunk. Anyja rászól, vitatkozni kezdenek. Az olaszliszkai eset - legalábbis egy ideig- most nem téma a családnál. G. ZS. Szegedről Novoszibirszkbe és az Altaj hegységbe Hallották vijjogni a turulmadarat Szibériában Mi a közös Szeged és Novoszibirszk között? Az, hogy mindkét városban ismerik a Molnár Dixieland Band zenéjét. Gallé László professzor és kolléganője, Molnár Nóra - a Molnár-Dixie-vezető Molnár Gyula leánya ugyan a hangyák társadalmát kutatni érkeztek a szibériai városba, de ezt is észlelték. Közép-Ázsiában, az orosz-kazah-kínai határvidék háromszögében lévő Novoszibirszkben máig megvan a Lenin-szobor. Az ismert szocreál figurát, aki lebernyeggel a hátán, egyik kezét fölemelve mutat valamit, a helybéliek már úgy hívják: Batman. Nagyon megváltozott hát Belső-Ázsiában a szellemiség az egykori, szovjet idők óta. Amikor Gallé László profeszszor, a Szegedi Tudományegyetem ökológia tanszékének vezetője és kolléganője, Molnár Nóra egyetemi adjunktus nemrégiben tanulmányútra indult Novoszibirszkbe, nem feledkezett meg néhány Molnár Dixieland Band-lemezt is becsomagolni. - Ismerik a Molnár Dixie-t - mondja Gallé László -, évekkel ezelőtt föllépett ott a szegedi dzsesszzenekar, nagy sikert érve el. Hogyan jutott el a két magyar kutató Novoszibirszkbe? Az orosz és a magyar tudományos akadémia közötti együttműködés keretében - egyszersmind Zsanna Reznyikova professzor asszony régi meghívásának is eleget téve. Az SZTE úgy kötődik az akadémiához, hogy az ökológia tanszéken akadémiai Tisza-kutatóhely is működik. - Novoszibirszkben pedig egész akadémiai városrész - mondja a professzor. Még a sztálini időkben hozták létre, mikor az HANGYAK ES EMBEREK A két társadalomalkotó élőlény, a hangyák és az emberek között sokan megkíséreltek párhuzamot vonni, és akadnak is hasonlóságok. Léteznek például állattenyésztő hangyafajok - levéltetveket tenyésztenek -, mások gombát termesztenek, sőt saját „előállítású" gombaölő szerekkel meg is védik az ültetvényt más, káros gombák ellen. A hangya- és az emberi társadalom közötti különbségek olykor a hangyák javára szólnak. Az azonos bolyokban élők között nincs ellenségeskedés, és a táplálékot igazságosan - s egyszersmind rendkívül ésszerűen - osztják el. Molnár Nóra egy óriási hangyaboly mellett, Novoszibirszkben Fotó: DM/DV olyan burzsoá áltudományok, mint például a genetika, és még sok más képviselőit jobbnak látták elszigetelni Európától, s Ázsia legbelsejébe száműzni. Arra nem számítottak, hogy a tudós Ázsia belsejében is tudós marad, így azután a kutatók jelentós eredményeket értek el, és ma Novoszibirszk igazi akadémiai fellegvár. Zsanna Reznyikova - akinek éppen könyve jelenik meg Angliában, a cambridge-i egyetemi kiadónál az állati tudatról - kutatási területe éppúgy, mint Gallé Lászlóé: a hangyák világa. A két magyar kutató arra volt fölkészülve, hogy a várostól még órák hosszat kell utazni, mire kiérnek a terepre, ahol erdő is van, s benne hangyaboly. A valóság viszont: az akadémiai városrész a szó szoros értelmében az erdőbe épült, közvetlenül a házak mellett ott vannak a fák, és száz lépésre az épületektől már méter magas hangyabolyokat is találni. - Az ottani emberek, és ez nemcsak a kutatókra vonatkozik, hanem mindenkire, megtanultak együtt élni a természettel. Az építkezéseknél éppúgy, mint Finnországban, nem vágnak ki fölöslegesen fát, a hangyabolyokat pedig, melyeket Magyarországon eltolólapoznának két napon belül, zavartalanul hagyják - beszéli Gallé professzor. Novoszibirszk folyója az Ob még itt, a viszonylag felső szakaszon is óriási. Ettől függetlenül partján járva olyan érzés fogja el az embert, mintha a szegedi Tisza-parton lenne. A folyó mente, illetve a gyepterületek élővilágának kutatásában - arrafelé már kezd a tajga sztyeppzónává válni - rengeteget segíthetik egymást az orosz és a magyar tudósok. Az ottani sztyepp olyan, mint az itthoni puszta. Nem véletlenül tartja egy mondás: „Kárpát-medence a mongol nyíl hegye" - halljuk Gallé Lászlótól. A Csendes-óceán partjától a Kárpát-medencéig húzódik - illetve, eredeti állapotában: húzódott - az az óriási, füves puszta, mely a Fertőtől nyugatra már nincs jelen. S ha már itt tartunk: hallották a kutatók egy titokzatos madár vijjogását az Altaj hegység előterében, mely területet magyarság eredete kapcsán is emlegetik. Ez egy sólyom jellegzetes hangja volt. Korábban erről azt tartották, az északi vadászsólyom egyik alfaja, a mai felfogás szerint a vadász- és a kerecsensólyom - utóbbit mondják Magyarországon turulnak - szaporodóképes hibridje. „Ősforrások" szerint ez az igazi, az eredeti turulmadár. F. CS.