Délmagyarország, 2006. október (96. évfolyam, 231-255. szám)

2006-10-13 / 241. szám

Egy jellegzetes Pilinszky-fotó: Lovas kocsis Londonban (1967) Hafner Zoltán irodalomtörténész nyitja meg ma 18 órakor az SZTE Rektori Hivatalának aulájában A pillanat kegyelme című fotókiállítást, amely Pilinszky János fényképeit mutatja be. MUNKATÁRSUNKTÓL A Petőfi Irodalmi Múzeum kiállítása PiJinszky János születésének 85., halálának 25. évfordulója alkalmából készült a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára Pilinszky-hagyatékának és Hafner Zoltán irodalomtörténész gyűjteményének felhasználásával. A tárlat a költő fotográfiáiból és azokból a fényképekbűi válogat, amelyek fontosak voltak számára, verseinek, prózai műveinek ihletéivé váltak. Pilinszky ugyan nem volt hivatásos fotós, mégis költői elhallgatása idején, az 1960-as évek végén és az I970-es évek elején külföldi látogatásai során több száz felvételt készített. Fényképei ugyanarról az intenzív figyelemről, érdeklődésről, tárgyuk iránti részvétről árulkodnak, amely költészetét is jellemzi. „Pilinszky János fotói a maguk idejében azt hiszem teljes egészében kimerítették a műkedvelő, vasárnapi fotós kategóriáját, s úgy tűnik csak újabban nyílik rá a szemünk, hogy az ő első ránézésre nagyon nem professzionális fotóiban valami borzasztóan hasonló nyelvezetet véljünk felismerni, mint amelyét költészetében találunk. Azt eddig is tudtuk, hogy Pilinszkyre milyen inspirálóan hatottak a fotók, s bizony az amatőr felvételek is. A Pilinszky Fényképei című kötet azt mutatja, hogy a költő maga is rendkívül tudatosan, s bizonyos értelemben kora fotográfusait, és fotográfiai experimentalistáit megelőzve alakít ki egy olyan fényképészeti nyelvezetet, amelyet utóbb még Minyó is úttörőként használ" - írta Várnagy Tibor képzőművész Szert Károly, alias Minyó kiállítása kapcsán Pilinszky-fotóiról. A szegedi tárlat - amelynek ma esti megnyitóján Galkó Bence-színművész is közreműködik-vasárnap kivételével naponta 10 és 18 óra között tekinthető meg október 31-éig. 315 PÉNTEK, 2006. OKTÓBER 13. Nem az alkotómunkából él a képzőművészek többsége Pang a kortárs műtárgypiac Pang a kortárs műtárgypiac, a szegedi festők, szobrászok többsége nem tudna megélni az alkotómunkából, ezért tanárként, mérnökként, hivatalnokként keresi a kenyerét. „Amikor az orosz katona rám kiált, valóban félelmet érzek" Diesel pulcsi, gépfegyver Pilinszky János fotói az SZTE aulájában Prof Í A pillanat kegyelme: a költő ihlető világa táncosok MUNKATÁRSUNKTÓL Tisztes polgári foglalkozás nélkül nehezen tudna megélni a képzőművészek többsége. A kortárs műtárgypiac évek óta pang, óriási a túlkínálat festményekből, grafikákból, kisplasztikákból. Aki szabadúszó alkotóként szeretne érvényesülni, annak a mindent elárasztó giccsel is meg kell küzdenie. - Azok a kollégáim, akik nincsenek állásban, többnyire előbb-utóbb alkalmazkodni kénytelenek ahhoz, amit a piac diktál. Ha eredeti tehetségek lennének is, jobban meg kell felelniük a közízlésnek, amely továbbra is elsősorban a tetszetős tájképeket és csendéleteket igényli - mondja Aranyi Sándor szegedi festőművész, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete (MAOE) mintegy négyezer tagot számláló képzőművész tagozatának elnöke. A szegedi tanárképző főiskolai kar rajz tanszékének vezetője aki egyben a jeles szegedi alkotókat tömörítő Szög-Art Művészeti Egyesület elnöke is - úgy véli: „elszabadult a pokol", ma az a művész, aki annak vallja magát. A hipermarketekben például „eredeti olajkép" megnevezéssel giccsfestők nem zsűrizett, művészi szempontból értéktelen képeit A Gulácsy Galériában is sok kortárs festő műve van a falakon Fotó: Karnok Csaba kínálják a kereskedők 60-130 ezer forintért. A MAOE vezérkara már azon gondolkodik, a tisztázatlan viszonyok rendezésére és az alkotók érdekeinek védelmére képzőművészeti törvény megalkotását javasolnák a törvényhozóknak. A szabadúszó alkotók rossz helyzetét jelzi az is, hogy a művészeti alap 200 ezer forintos támogatást jelentő idei belső pályázatára közel háromszázötven alkotó, köztük számos Munkácsy-díjas is jelentkezett. A szegedi művészek számára csekély segítséget jelent az önkormányzati mecenatúra. Idén öten összesen 1 millió 70 ezer forint alkotói támogatást, ketten pedig fejenként 150 ezer forint pályakezdői támogatást kaptak. Nemzetközi kulturális kapcsolatok fejlesztése címén összesen 550 ezer forinttal járult hozzá a város szegedi alkotók külföldi kiállításainak megrendezéséhez. Phare-támogatással összesen több mint 18 millió forintos költséggel készült el a Szent István téren az ivókút és a mérnökpanteon. Ezekre a munkákra olyan szegedi szobrászokat kértek fel, akik korábban nem kaptak a várostól köztéri megbízást. - A nívós kortárs festményeket, kisplasztikákat kevésbé keresik a vásárlóink, mint az iparművészeti alkotásokat. Leginkább a 100-200 ezer forint közötti középkategóriájú, zsűrizett képeket tudjuk eladni, drágábbak iránt szinte alig van kereslet mondja egy régi galériás, Leichter Ákos. A Képcsarnok Kft. szegedi üzletének, a Kárász utcai Gulácsy Galériának a vezetője szerint régen sokkal több volt a külföldi vevő is. A nyugati turisták ma inkább szolgáltatásokra, fogorvosra, gyógyfürdőre költenek, mint műtárgyakra. Feszült figyelem, pontos hangok, dráma és szerelem az Utazás című rockopera próbáján. A darabot egyetemisták adják elő, a premier hétfőn lesz a Szegedi Nemzeti Színházban. Diesel pulcsi és gépfegyver, Tisza cipő és félszáz éves bőrönd. Lady Ashton szerelméért, Veres Pálért aggódik, Éva, a forradalmár a szabadságról énekel. Amikor a zene egy pillanatra elhalkul, a szegedi nagyállomás hangosbemondója szól: vonat érkezik Békéscsabáról. Az egyetemi sportközpont épületében az Utazás című rockopera próbáján jártunk. Az 1956-ban játszódó, több szálon futó történetet a Szegedi Tudományegyetem hallgatói mutatják be jövő héten hétfőn, kedden és szerdán a Szegedi Nemzeti Színházban. Számunkra úgy tűnik, a darab már készen van, a rendező, Nagy Lóránt (a Madách Színház művésze) azonban talál javítanivalót. „Izgatottan mondd, gyűlölettel nézz, ide állj, oda fuss!" - vezényel a diákoknak, akik pontosan követik az utasításokat. A rendező minden mozdulatot, hangot kontroll alatt tart. Akik éppen nincsenek színpadon, azok is feszülten figyelnek rá. Nagy a fegyelem állapítjuk meg a próba szünetében, de a szereplők azt mondják: ezt természetes, hiszen főpróba hét van. A mozgalmas darabban a szerelmi, egyúttal drámai szálat Lady Ashton (Simon Boglárka) és Veres Pál (Ragány Zoltán) képviseli. A férfi részt vett a forradalomban, s most lőtt sebbel menekül az országból az asszony segítségével. Útitársaik Magyarországon rekedt külföldiek, akiknek a szabadságharc csak bosszantó körülmény. Hogy mennyire nem értik a magyarokat, azt Frau Kretschmer (Oravecz Gabriella) bizonyítja azzal, hogy csokoládéval akarja megjutalmazni a gépfegyveres Évát [Székely Erika), amiért tovább engedi autóbuszukat. Jut hely a darabban humornak is, Robi a buszsofőr [Ragány Mihály) vígan énekli: a lenini útnál csak jobb lehet egy párizsi út, miközben a szép Maria Faluccira [NagyÁgnes) kacsintgat. A diákok amellett, hogy tisztán és pontosan énekelnek, láthatóan átélik a darabot. A. Mrs. Rheinaldert alakító Meszes Angéla azt mondja: amikor az orosz katona rákiált, valóban félelmet érez. Angéla egyébként az orvostudományi karra jár, számára az éneklés csak hobbi. Székely Erika és Simon Boglárka viszont úgy fogalmaz: ha ezentúl csak énekelhetnének, akkor is boldogok lennének. A lányoktól azt kérjük, ajánlják kicsit a darabot. Sorolják hát: izgalmas a sztori, jó a zene. - Hogy is szokta mondani Zoli: )ó a prozódiája! - foglalja össze a lényeget Boglárka. Zoli, aki amellett, hogy Veres Pált játssza, a produkció ötletgazdája is. A darab 1996-os ősbemutatója óta rajongója Tábori György, Kocsák Tibor és Miklós Tibor rockoperájának. - Amikor először láttam, szóhoz sem jutottam. Biztos, hogy tetszeni fog a szegedieknek! - lelkesedik, majd hozzáteszi: az egyetem nagy ívű szuperprodukciója mellett a város sem mehet el szó nélkül. Arra a kérdésre, hogy az egyetemista színészek kapnak-e fizetést a munkáért, Ragány közölte, igen, kapnak: két darab tiszteletjegyet a premierre. Szerinte a hallgatók részéről a darabban való részvétel ügy, sőt: szinte megszállottság. GONDA ZSUZSANNA Próba kellékekkel, de még jelmez nélkül Fotó: Schmidt Andrea Afrikából Ghánai táncosok és zenészek lépnek színpadra ma este Szegeden, egy részük siket. Az előadók mégis profik, hiszen tökéletesen érzik a dobok lüktetését. Egy hónapig turnézik hazánkban a ghánai African Footprint International zene- és táncegyüttes, Szegeden ma este nyolctól a Belvárosi moziban lép színpadra. Az profi együttes a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének meghívására érkezett hazánkba, a tánccsoport ugyanis egyben hallássérültekkel foglalkozó civil szervezetként is tevékenykedik az afrikai országban. A zenct és a táncot nem csupán az afrikai kultúra sokszínűségének, életörömének bemutatására használják, hanem a fogyatékkal élők és az egészségesek közti híd megteremtésére is. Ezt jelzi az is, hogy táncosainak egy része - siket. A produkció értékét ez viszont nem csökkenti: a siket táncosok tökéletesen érzik a dobok rezgését, amire a tradicionális afrikai zene épül. Produkciójukkal egyben azt is demonstrálják, hogy a fizikai hátrány nem egyenlő a képesség hiányával. Jegyek ezer és ezerötszáz forintért a Belvárosi moziban válthatók a kétrészes műsorra ma délután fél kettőtől. T.R.