Délmagyarország, 2006. október (96. évfolyam, 231-255. szám)

2006-10-13 / 241. szám

Megmérkőzött labdarúgásban tegnap Szegeden a Felső Tisza-parti stadionban a magyar íróválogatott és a szegedi tu­dósválogatott. A jobbára negyvenötös fi­atal emberekből másfél éve újjászerve­zett íróválogatott kiállásából rögtön le­hetett látni, hogy ez a csapat rendszere­sen edz méretes füves pályán. A tudósok számára sem volt idegen a labda, hiszen kispályán állandóan hajt­ják a bórt. Laczkó Sándor (a szegedi egyetemi könyvtár társadalomelméleti gyűjteményének vezetője), e csapat ka­pitánya elárulta, húsz éve játszanak együtt, de nem állítja, hogy ha szemüket becsukják, a labda megtalálja a játékos­társat. így együtt azonban még nagypá­lyán soha nem álltak össze. A tudósok a találkozóra kétszer annyian érkeztek, mint vetélytársaik, akik már nemzetkö­zi tornákon is bizonyították futhalltudá­sukat. Természetesen a magyar labdarú­gó-válogatott szerdán Máltán elszen­vedett, nem is olyan váratlan veresé­ge az első számú témák között szere­pelt a szegedi barátságos mérkőzés előtt és után is. Jónás Csaba, a tudós­válogatott műfordító játékosa szerint az a baj, hogy ha a magyar játékosok­nak sikerül háromszor egymásnak passzolni a labdát, akkor az .egész or­szág lázba jön. „Az a gond, hogy meg­szűntek a grundok és az iskolai okta­A kezdésre várnak a csapatok. Az előtérben a két kapitány: Darvasi László író, lapunk munkatársa és Laczkó Sándor, az egyetemi könyvtár társadalomelméleti gyűjteményének vezetője Fotó: Frank Yvette tásnak nem része a foci." Kukorelly Endre író azt mondta, még a magya­rok gyalázatos szerdai veresége után sem tud más csapatnak szurkolni. „Nálam nincs olyan, hogy a Milan­nak szurkoljak, pedig a felmenőim olaszok". Takáts József kritikus be­vallotta: nem néz magyar focit. Sze­rinte azt mindenképpen meg kellene akadályozni, hogy közpénz kerüljön a MECCS, SZÉP GOLOKKAL A Felső Tisza-parti stadion műfüves pályája körül állók láthattak öt szép gólt. Az első kettőt a tudósok szerezték Pósfai György (SZBK) és Laczkó Sándor révén. Ezt követően azonban nemcsak egyenlítettek - Farkas Zsolt kritikus és Darvasi László találatával - az írók. hanem Mélyl József művészettörténész, újságíró góljával a mérkőzést is megnyerték 3-2-re. magyar labdarúgásba. Az amatőr foci pedig éljen és virágozzon, akárhány évesek művelik. Darvasi László író, lapunk publicistája nem lepődött meg a szerdai 2-1-es vereségen, mert: „a magyar fociban bármi megtörtén­het, kivéve, ami jó dolog. Vagy vissza kellene térni az amatőrizmushoz, vagy csak a tehetséggondozást kelle­ne erőltetni. A múltból nem lehet megélni. Az a borzasztó, hogy úgy fo­gok meghalni, hogy nem látok jó ma­gyar focit". CS. G. L. • MEGYEI TÜKÖR" PÉNTEK, 2006. OKTÓBER 13. „A magyar fociban bármi megtörténhet, kivéve, ami jó dolog" Összecsaptak az írók és a tudósok A TIK este nyolc és hajnali kettő között - Más szabályok, mint nappal A Legfelsőbb Bíróság elnöke a fenyegetésekről A magyar írók labdarúgó-válogatottja és a szegedi tudősválogatott tegnap Szegeden barátságos mérkőzést ját­szott, amit az írók 3-2-re megnyertek. Az őszi kulturális fesztiválra időzített találkozó apropóját az adta, hogy új­jászerveződött az íróválogatott, és kö­zöttük sok a szegcdi. Lomniczi Zoltán: Nem félnek a bírák Az ügyészeket és a bírókat ért fenyegetések túllépték a jogál­lamiság kereteit - nyilatkozta lapunknak Lomniczi Zoltán, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács és a Legfelsőbb Bíróság elnöke, aki tegnap a szegedi For­rás Szállóban megnyitotta az országos cégbírói és gazdasági bírói konferenciát. MUNKATÁRSUNKTÓL -Az elmúlt napokban két honla­pon is nyilvánosságra hozták azoknak az ügyészeknek és bí­róknak a nevét, címét, magánte­lefonszámát, akik az utcai zavar­gásokban résztvevők ügyében emeltek vádat, illetve ítélkeztek. Hogyan lehet, hogyan kell érté­kelni ezeket a fenyegetéseket 1 - Ezek a fenyegetések a jogálla­miság keretein túlléptek. Megen­gedhetetlennek tartom, hogy a de­mokratikus Magyarországon ilyen megtörténjen. Nem muszáj egyetérteni a bíróságok döntései­vel, de azok ellen jogi eszközökkel kell fellépni, nem ilyen módsze­rekkel. - Mit lehet tenni a fenyegeté­sek, a fenyegetőzők ellen 1 - A szükséges lépéseket meg­tettük, az ügyben az ügyészség eljárást indított. -Félneka bírók? -Nem. - Az érintettek kaptak védel­met? - Erre a kérdésre általánosság­ban azt mondhatom, hogy az el­múlt években voltak bírók, akik rendőri kísérettel mentek haza, közöttük voltak, akiknek a házát rendörök őrizték. - Ön szerint a kollégáit a fe­nyegetettség érzése befolyásol­hatja az ítélkezésben ? - Meggyőződésem, hogy nem! A munkájukat végzik, a törvény szellemében járnak el. - Volt bíró, aki amiatt, hogy a neve felkerült az internetre, kért személyi védelmet ? - Erről nincsenek információim. Lomniczi szerint társadalmi összefogással lehet fellépni a bírákat ért fenyegetésekkel szemben Fotó: Schmidt Andrea HAZKUTATAS H| Házkutatást tartott a rendőrség a zavargások ügyében eljáró bírák, ügyészek személyes adatait közlő honlap főszerkesztőjénél tegnap hajnalban. A rendőrség szóvivője annyit közölt: egy II. kerületi la­kásban személyes adattal való visszaélés miatt házkutatást tar­tottak, és számítógépet, illetve adathordozókat foglaltak, le. me­lyeket szakértői vizsgálatnak vet­nek alá. - Hogyan lehet fellépni az ügyészeket és bírókat ért fenye­getések ellen ? - Társadalmi összefogással. Na­gyon fontos, hogy a társadalom egyöntetűen kiálljon a demokrati­kus jogállamiság mellett. - Néhány éve köztörvényes bűnözök fenyegettek meg bíró­kat, Csongrád megyei bíró is kapott hasonló tartalmú üzene­teket. A mostaniak azonban részben eltérnek azoktól, mivel politikai indíttatásúak? - Nincs lényegi különbség. He­tente 2-3 bíróságot ért fenyege­tésről kapok tájékoztatást, ezek többsége bombariadó. Hadd em­lítsek meg egy tavalyi adatot: 2005-ben 12 bíróságon hatezer ölésre alkalmas eszközt vettek el a belépőktől. Lőfegyvereket, tő­röket, késeket, csillagokat. Vérbagoly az éjjeli könyvtárban A bagoly 270 fokra tudja elfordítani a fejét. A vérbagoly olyan, mint a vérnyúl. A színes könyvborítókat cventc egyszer szét szabad vagdosni. Ezeket az információkat a má­sodik szegedi könyvtári éjszakán szerez­tük. Kellemes félhomály a folyosókon, könyvek villanyfényben, mézes sütemény és gyü­mölcstea illata a teaházban. 1956-os könyv­tári iratok, emlékek, emigráns kiadványok, baglyos filmek, könyves túrák. A józsef Attila Tanulmányi és Információs Központ második alkalommal rendezte meg a könyvtári éjsza­kát. Este nyolc és hajnali kettő között nem csak az egyetemistákat várták, mégis elsősor­ban a hallgatók keresték fel az egyetlen éjjelre átváltozó TIK-et. Egy csoportjuk például montázst készített, ollóval esett neki rengeteg színes könyvborí­tónak. A könyveknek nem eshet bántódásuk, de a borítók úgyis szakadnának... - indokolta a könyvtárban szokatlan tevékenységet egy könyvtáros. Ágnes, Petra és Anita az Álom cí­mű montázs összeállításán dolgozott, a víz­esés helyét keresték az alvó macska, a bolygók és Bábel tornya között. Azt mondták: eredeti­leg táncházba indultak, de onnan elkéstek. - Innen is elkéstünk, nem nyitásra jöttünk. Még szét sem néztünk, csak leültünk vagdos­ni - közölte Anita, aki az álom tematikát Freuddal magyarázta. A délutáni pszichológia előadáson ugyanis róla volt szó. „Legalább látszik, hogy tanultatok" - próbáltunk vicce­lődni, de a lányok nem értékelték. Továbbáll­tunk az erre az estére felépített bagolyházba, ahol többen külsőleg is azonosultak az éjjeli madárral. Tóth Eszter madaras sminkje már készen volt, testvéréé, Balázsé éppen készült. Pirossal, mert a fiú vérbagollyá akart változni. - Miért, szerinted van olyan, hogy vérba­goly? - érdeklődtünk, mire közölte: olyan, mint a vérnyúl. - Jó ötletnek tartjátok az éjszakai nyitva tar­tást? - kérdeztük, hogy visszatereljük a be­szélgetést a valóságra. - Főleg azt tartom jó ötletnek, hogy büntet­lenül visszahozhatom a lejárt könyvet - utalt Eszter az éjszakai könyvtár egyik népszerű programjára, a kegyelem órájára, majd bemu­tatta Szabó Nikolettát, akiről közölte: bagoly­idomár. A madárról egyébként Aranyi Zoltán könyvtárostól megtudtuk: azért tartják érdek­lődőnek, sőt okosnak, mert szeme az emberé­hez hasonló. A könyvtárosok egyébként két­féle kvízt állítottak össze a madárról (12 má­sikat további témakörökben), és két hefyszí­Az éjszakában a TIK minden ablaka világos volt nen vetítettek filmet róla. Egy tudományosat és egy „félős baglyost". A madaras teszttel birkózott Tóth Attila és Mika Noémi is. A könnyű kérdések közt em­lítették például azt, hogy hány fokkal tudja elfordítani a fe"jét a bagoly. - Az egyik lehetőség a 360 fok, ami elég hü­lyén nézne ki. A másik a kilencven fok, de annyira én is el tudom. Marad a 270 fok ­Fotó: Segesvári Csaba magyarázta Attila. Nehéznek ő azt a felad­ványt találta, hogy mit jelent a mondás: isten baglya. Megállapodtunk: az isten barmát még tudnánk, de sajnos nem a négylábú jó­szág az este egyik központi motívuma. Infor­mációink szerint nem az lesz jövőre sem, a tavalyi macska és az idei bagoly után 2007-ben a boszorkány következik. GONDA ZSUZSANNA

Next

/
Thumbnails
Contents