Délmagyarország, 2006. szeptember (96. évfolyam, 205-230. szám)

2006-09-16 / 218. szám

SZOMBAT, 2006. SZEPTEMBER 16. • MEGYEI TŰKOR" 7 Kovács László Imre a választási szisztémáról és a voksokról Egyetlen szavazat dönthet a mandátumról 1 A személyre szóló szavazás mindig is jellemezte a helyhatósági választásokat. De 1990 óta a korábbiaktól eltérő választójog alapján voksolunk, s az önkormányzat funkciója és szervezete is eltér az egykori helyhatóságétól. Ugyanakkor a rendszerváltozás utáni választási szisztéma folyamatosan módosul. A tudnivalók összefoglalására kértük Kovács László Iinre politológust, a Szegedi Tudományegyetem adjunktusát. Az önkormányzati választási szisztéma 1990 óta alapvetően megváltozott. Legtöbb voks Az első lényeges különbség, hogy az 1990-ben még meglévő 40 százalékos részvételi-érvényességi, és az 50 százaléknál több voksból születő mandátumot jelentő eredményességi küszöb megszűnt. Ezzel összefügg, hogy az egyéni választókerületi szavazásban már nincs kétfordulós rendszer. Ezt azt is jelenti, hogy most az egyéni kerületben a legtöbb voksot összegyűjtőé a mandátum. Lényeges módosulás az is, hogy a tízezer fősnél népesebb települések esetében megszűnt a kétszavazásos rendszer, vagyis pártlistákra már nem, csak egyéni jelöltekre voksolunk. Ez azt jelenti, hogy az egyéni képviselőjelöltekre leadott, de mandátumot nem eredményező voksok úgynevezett töredékszavazatként összeadódnak, s ennek alapján osztják el az úgynevezett pártlistás mandátumokat. Változott a települési polgármesterek kiemelkedésének módja: már nem a képviselő-testület választja tagjai közül, hanem külön polgármesterjelöltek közül közvetlenül döntünk a település első polgárának személyéről. Ezzel nincs vége a változásoknak véli Kovács László Imre, aki szerint a közigazgatási reform (például képviselő-testület létszámának, az önálló önkormányzatok számának tervezett csökkentése, vagy a megyerendszer átalakítása is) módosítja a választási szisztémát. A nagyobb városokban jobban jelen vannak a pártok, s ezt képezi le, hogy ezeken a tízezer lakosnál népesebb településeken pártONKORMANYZATI VALASZTASOK 1994-2006 Választók és polgármesterjelöltek aktivitása 1994 1998 2002 2006 Részvétel (%) Országos 43 46 51 Csongrád megyei 49 40 47 Polgármesterjelöltek (10 ezer fősnél nagyobb település) Csongrád Losonai Zoltánné, Molnár József Molnár József, Murányi László, Sarusi Kis János Bátki Ferenc, Bedő Tamás, Fagyai Béla, Góg János, Murányi László, Pászti T. Gyula Bedő Tamás, Hegedűs Péter, Kurucz Ferenc Hódmezővásárhely Lehmann István Rapcsák András Kőhegyi András, Rapcsák András Hernádi Gyula, Kószó Péter, Kovács László, Lázár János Hernádi Gyula, Lázár János Makó Balázs Tibor, Búzás Péter, Dán János, Dégi Zoltán, Hajdú Gábor, Sánta Sándor, Siket István, Szentpéteri János Búzás Péter, Kotroczó Béla, Sánta Sándor Búzás Péter, Martonosi György Búzás Péter, Mágori Józsefné, Márton Imre Szeged Csapó Balázs, Kapás Ferenc, Szalay István, Ványai Éva Bartha László, Kiss József Géza, Molnár Imre, Molnár Zoltán, Szalay István Balogh Elemér, Botka László, Csapó Balázs Botka László, Dlusztus Imre, Oláh János Szentes Pataki Tamás, Rébeli Szabó József, Szirbik Imre Halmai László, Farkas Sándor, Orbán Imre, Nagy György István, Rébeli Szabó József Orbán István, Szirbik Imre Szirbik Imre Dongó László Sándor, Földvári Nagy István, Szirbik Imre Forrás: www.valasztas.hu, DM gyűjtés listás mandátumokat is kiosztanak. A kisebb településeken az egész falu vagy kisváros egyetlen választókerületnek számít, s annyi vokssal rendelkezik a polgár, ahány tagú a képviselő-testület. így az úgynevezett „kislistán" fölsorolt jelöltek közül azok lesznek képviselők, akik - a lélekszámtól függő testületi létszámnak megfelelően - az első 3-13 legtöbb szavazatot kapták. Aktív civilek Több párt, civil és kisebbségi DM-grafika szervezet aktivizálódik az önkormányzati választáskor, mint az országgyűlési döntés idején. Ennek oka - a politológus szerint az -, hogy a magyara helyhatosagi valasztas kr0n0l0giaja 2006. szeptember 16-at0l december 30-aig Az október l-jén esedékes önkormányzati választás finiséhez érkeztünk: lejárt a jelöltállítás határideje, elkezdődött a kampány. Érdemes áttekinteni a felkészülés és a választás további menetrendjét. Szeptember 16-28..- A helyi közszolgálati műsorszolgáltatók a jelölés, illetve a listaállítás arányában legalább egyszer ingyenesen közlik a jelölő szervezetek, továbbá a polgármesterjelöltek politikai hirdetéseit. Szeptember 22.: A választási bizottságok megbízott tagjait 16 óráig jelentheti be a választókerületben jelöltet, illetőleg listát állító jelölő szervezet vagy független jelölt. Ugyaneddig az időpontig jelenthetik be a kisebbségi jelölő szervezetek a helyi választási bizottság megbízott tagjait. Szeptember 23-ától október l-jén 19 éráig: nem szabad nyilvánosságra hozni a választással kapcsolatos közvélemény-kutatás eredményét. Szeptember 26.: E napig lehet igazolást kérni ajánlott levélben a nem állandó lakóhely szerinti tartózkodási helyen történő szavazás érdekében. Szeptember 29.: E napon 16 óráig lehet igazolást kérni személyesen, vagy meghatalmazott útján a nem állandó lakóhely szerinti tartózkodási helyen történő szavazás érdekében. Igazolást ebben az ügyben legkésőbb ezen a napon lehet kiadni. Ugyaneddig az időpontig tekinthető meg a polgármesteri hivatalban a módosított névjegyzék. Az országos közszolgálati műsorszolgáltatók is eddig a napig adják közre annak a nyolc jelölő szervezetnek a választási összefoglalóját, amelyek országos öszszesítésben a legtöbb képviselő- és polgármesterjelöltet állították. Szeptember 29.: 24 órakor véget ér a választási kampány. Szeptember 30-án 0.00 órától október l-jén 19.00 óráig: kampánycsend. Október 1.: A választás napja. Ugyanezen a napon az illetékes választási irodának meg kell semmisítenie az ajánlószelvényeket és a technikai nyilvántartást, a jelölő szervezetnek pedig a névjegyzékből teljesített adatszolgáltatás adatait. Október 2.: E napig az illetékes választási bizottság a szavazatszámláló bizottságok jegyzőkönyvei alapján összesíti a szavazatokat és megállapítja a választási eredményt. Október 4.: E napon 16.00 óráig tekinthető meg a szavazóköri jegyzőkönyvek egy példánya az illetékes választási irodában. Ugyaneddig a napig az adatszolgáltatás adatainak megsemmisítéséről készült jegyzőkönyvet át kell adni az adatszolgáltatónak. Október 31.: E napig köteles eltávolítani a plakátot az, aki elhelyezte, vagy az, akinek az érdekében elhelyezték. December 30.: Eddig kell megőrizni a szavazólapokat a polgármesteri hivatalokban. Ezután a választási iratokat - a jegyzőkönyvek kivételével - meg kell semmisíteni. A jegyzőkönyveket át kell adni az illetékes levéltáraknak. Ul KISEBBSEG Idei újdonság a kisebbségi önkormányzatok választásának módja, melynek lényege, hogy azok rendelkeznek szavazati joggal, akik az adott kisebbséghez tartozónak vallották magukat. A szisztéma korrigálásának célja az úgynevezett etnoblznisz megszüntetése volt, s hogy ez mennyire sikerült, az most kiderül. Annyi már most látszik, hogy a választáskor kevesebben vallották magukat valamelyik történelmi, vagy az etnikai kisebbséghez tartozónak, mint a legutóbbi népszámláláskor. országi civil szervezetek nagy része lokális ügyek megoldására épül. Megnő a függetlenek száma a polgármester és a képviselőjelöltek között - különösen a kisebb településeken. Ennek oka, hogy e helyeken csak látens módon jelentkezik a pártpolitika. Aztán azt is látni kell, hogy a kisebb helyeken kevésbé, a nagyvárosokban inkább pénz, pénz és pénz szükségeltetik a kampányhoz. Ugyanakkor a szavakban jelentkező „politika ellenességnek" ellentmondanak a számok - mutat rá Kovács László Imre: a pártszimpátiát kifejező országgyűlési választások részvételi aránya azt mutatja, hogy a nagyjából nyolcmillió szavazójoggal rendelkező ember közül 5-6 millió fős bázist tudhatnak magukénak a pártok. Revánslehetőséget látnak az önkormányzati voksoláskor az országgyűlési választásokon alulmaradt pártok, ráadásul a tavasszal történtekhez képest jól láthatóak a különbségek. Ez az oka, hogy egy általános pártpolitikai kampány kíséri az önkormányzati választást - véli a politológus. Kisebb részvétel Alacsonyabb a részvételi hajlandóság az önkormányzati voksoláson - a parlamenti választásokhoz képest. Ez megfelel az európai trendnek, illetve a magyar hagyományoknak. Itt - szemben például az amerikai politikai kultúrával és közgondolkodással - sokkal inkább az országos és nem a helyi ügyekre irányul a választói figyelem. Vagyis a helyi ügyekről és azok intézőiről sokkal kevesebbet tudnak, mint a nagypolitika témaköreiről és szereplőiről. Sokan bizonytalanok abban, hogy érdemes-e részt venni e közös döntésben - mondván: egyetlen szavazat nem oszt, nem szoroz. Pedig egyetlen voks is eldöntheti, hogy az adott választókerületben ki lesz a képviselő. De viszonylag ritkán fordul elő, hogy sorsdöntő legyen egyetlen szavazat - teszi hozzá a politológus, aki szerint egy szabad országban természetes, hogy valaki nem kíván élni a választás szabadságával. Ú. I. Négyszázhetven lakosra jut egy jelölt Zsombón - Tíz nő a 65 induló között Nyáriné Tajti Anna 1974 óta vezeti Üllést A Szeged környéki falvakban 65 polgármesterjelöltet-közülük mindössze 10 nőt - vett nyilvántartásba a választási iroda. A községvezetői címért a legtöbben hatan - Zsombón indulnak versenybe. Öttömös első emberének viszont nincs kihívója. Az őszi önkormányzati választáson a Szeged környéki 23 faluban 65-an szállnak versenybe a polgármesteri címért. A jelenlegi faluvezetők közül - több évtizedes munka után - a baksi Balogh Lajosné és a zsombói Laragó M. Vilmos döntött úgy: nem folytatja tovább e munkát. Zsombón négyszázhetven lakosra jut egy jelölt. A jelenlegi polgármester nyugdíjba vonulásával minden eddiginél többen, hatan jelentkeznek a posztra: Gyuris Zsolt, Kardos Imre, Terjéki Tibor, Tokodi János, Vöneki lózsef és Zsíros Pál. A zsombói polgármesterjelöltek közt akad jegyző, cégvezető, képviselő, alpolgármester. Szintén nagy vetélkedés várható Szatymazon, ahol a jelenlegi polgármesterrel, Gyömbér Lászlóval együtt öten Fülöp Zoltán, Kónya Zoltán, Kormányos László és Mákos Istvánná - versenyeznek a posztért. A legtöbb jelöltet állító települések sorában a bronzérmen osztozik Pusztaszer, Rúzsa, Baks és Ópusztaszer a maga négy-négy aspiránsával. Bordányban Balogh Lerenc korábbi kihívója, a Jobbikosi/7. Simon Zoltán viszszalépett. A jelenlegi polgármester ellenfele a független színekben induló Tanács Gábor. A balástyai Újvári Lászlónak is lesz riválisa a független Nagy-Huszein Tibor személyében. Röszkén a korábban Pusztamérgest vezető Börcsök Antalt is a jelöltek között találjuk. A megye északi határán elhelyezkedő Csengelén pedig egy kecskeméti illetőségű jelölt, Agárdi Vidor mérkőzik meg a falut 1994 óta vezető Sánta Lerenccel. Érdekesség, hogy Ópusztaszeren a jelenlegi ügyvivő polgármester nem indul a választáson, viszont a korábbi, Makra József igen. Az ő mandátuma idén január 10-én szűnt meg, mert a bíróság jelentős kárt okozó csalás miatt felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte a falu akkori jegyzőjével együtt. (A bíróság ugyanakkor kimondta: nem saját hasznukra, hanem a község érdekében követtek el csalást, amikor 7 évvel ezelőtt a belvízkárokra kiutalt pénzből 9,5 millió forintot szabálytalanul használtak fel.) Ismét megmérettetik magukat a volt Szeged járás legrégebben hivatalban lévő polgármesterei: az üllési Nyáriné Tajti Anna (1974 óta vezeti a falut), az újszentiváni Talpai fános (1975), a rúzsai Papp János (1976), a bordányi Balogh Ferenc (1984 ) és a röszkei Magyari László( 1985) is. A 65 polgármesterjelölt közül tíz nő, ketten Üllésen, ketten Rúzsán szállnak versenybe, s egy-egy női jelölt versenyez Dócon, Forráskúton, Pusztamérgesen, Pusztaszeren, Röszkén és Szatymazon. A polgármesterjelöltek zöme független, a Fidesz-KDNP és az MSZP színeiben egyaránt 3-3 aspiráns indul az október Tjei önkormányzati választáson. NY. É.