Délmagyarország, 2006. szeptember (96. évfolyam, 205-230. szám)

2006-09-16 / 218. szám

8 "MEGYEI TŰKOR" SZOMBAT, 2006. SZEPTEMBER 16. A Mayer-gyűjtemeny az egyik legrangosabb Európában „Dalitól nem válok meg" Kulturális örökség napok Szegeden és környékén Zsinagóga, Öreg hölgy, kolostor Kétévente új gépet kell építeni - Egy versenyen akár 20 kilométert is gyalogolnak Repül a modell: 4 másodperc alatt 150 méter magasan A bambergi születésű Richárd H. Mayer a hatvanas években hatá­rozta el, hogy néhány évig egy nagy müncheni galériában gya­kornokoskodik, majd művészeti, üzletvezetési és kereskedelmi ta­pasztalatokkal a tarsolyában sa­ját vállalkozásba fog. Egyedülálló koncepcióval akart előállni, eh­hez az elképzeléshez választotta ki egyebek mellett Salvador Da­lit. Találkozásukkor a katalán festő már hatvan fölött járt, de azonnal megkedvelte a nála lé­nyegesen fiatalabb németet. Másként aligha jöhettek volna létre a rendszeres látogatások a szürrealista festő spanyolországi rezidenciáján. Megérte a fáradsá­got és a pénzt, hiszen az ügybuz­gó bajor jelentős segítséget ka­pott Dalitól: beajánlotta tekinté­lyes kiadókhoz, ahová egymaga biztosan nem jutott volna el. Kapcsolatuk a mester 1989-ben bekövetkezett haláláig tartott. Rendszeres találkozásaik érlelték Mayerben a magángyűjtemény gondolatát. Az évtizedek alatt 1500 művet vásárolt, és ezzel Európa egyik legnagyobb magán­gyűjteményét hozta létre. * Első és eddig egyetlen magyarországi utam Budapestre vezetett. Richárd H. Mayer A német galerista barokk otthonában „együtt lakik" Dalival Fotó: DM/DV - Sikeres kiállításokon mutat­koztak be a gyűjteményből ösz­szeállított válogatások Moszk­vában, Prágában, és itthon Bam­bergben. Dali századik születés­napjának tiszteletére a bruchsa­li kastély és München után Ma­gyarországon „turnézik" a Ma­yer-gyűjtemény - tájékoztatott a kiállítások szervezője, a német Kontakt kiadó képviselője. Kühri Ildikó segítségével Buda­pest, Veszprém, Esztergom, Debrecen után Szegeden láthat­ják a művészetkedvelők Dali rajzait, könyvillusztrációit. Ok­tóberben Pécs, majd Szombat­hely következik. - Egy tizennyolcadik századi barokk épületben lakom, és ez a Böttingerhaus egyben Dali és más alkotók „otthona" is. Láto­gatók számára itt a remekművek nem hozzáférhetők, azokat kiál­lításokon mutatom be a nyilvá­nosságnak. Jóllehet bambergi ga­lériámban képekkel kereskedem, de a Daliktól nem válok meg so­ha - árulta el Richárd H. Mayer, aki Dali mellett például Go­ya-grafikákkal, az osztrák Hun­dertwasser és a japán Hasegawa képeivel büszkélkedhet. A német galerista meglehetős szerénység­gel beszélt Dalihoz fűződő kötő­déséről. Azt mondta, az együtt töltött időben túlnyomórészt „szakmáztak", spanyol mentora révén megpróbált a lehető leg­több hasznos információra, kap­csolatra szert tenni. Azt is elárul­ta, hogy első találkozásukra ké­szülve hozzálátott a katalán nyelv elsajátításához. Igaz, nem volt rá szüksége, mert a francia és az angol nyelv keverékét hasz­nálták. - Első és eddig egyetlen ma­gyarországi utam Budapestre ve­zetett, amikor tavaly a gyűjte­ményem bemutatkozását meg­néztem a Műcsarnokban ­mondta Mayer. - A magyar kiál­lítóhelyek mindegyike meghív, de ezeknek sajnos nem tudok eleget tenni. DOMBAI TÜNDE HATÁRON TÚLI LÁTOGATÓK fi A szegedi Dali-kiállítást két hét alatt 8200-an látták a Fekete Ház­ban. Tegnap estig 105 csoport be­jelentkezését rögzítették. Többek között Pápáról, Nyíregyházáról, sőt Aradról is várnak látogatókat. például befolyásolható a repülés. - A startnál nem lehet tudni, hol ér földet a gép, a futamok után össze kell szedni a modelleket. A versenyeket olyan hatal­mas pusztákon rendezik, aminek nem látni a végét. Mi nyáron nem a strandra járunk, hanem a prérire. A győzelemhez tudás kell, s kevéssé szerencse. Persze vannak peches széri­ák, előfordul az is, hogy egy versenyző­nek két-három gépe is tönkremegy egy versenyen. NYEMCSOK ÉVA KORHATÁROS TECHNIKAI SPORT ^ Zsengellér Gábor állítja: a modellekkel va­ló versenyzés nem űzhető 99 éves korig. Egy versenyen ugyanis jobb esetben akár húszszor is fel kell röptetni a gépet, s el is kell kutyagolni oda, ahol végül földet ér. így egy-egy versenyző 15-20 kilométert is gya­logol egy versenynapon. Arról nem beszél­ve, hogy akadnak igen nehéz helyzetek. Zsengellér Gábor egyszer egy mocsár kö­zepéből húzta ki a modelljét úgy, hogy has­ra fekve kúszott be a lápon érte. Európa egyik legnagyobb Da­lí-gyűjtemcnye a német Richárd H. Mayeré. Barátság fűzte a bo­hém katalánhoz, sokat köszön­het neki. Műkcreskcdést vezet, a Dali-képeket otthonában tart­ja, és csak kiállításokon mutatja be - mint október 1-jéig a sze­gedi Fekete Házban. A szegedi régi zsinagóga, a megújult Szent István téri vízto­rony, a sándorfalvi Kastélyiskola és a domaszéki tanyavilág épületei is várják a hét végén a látogatókat a kulturális örökség napokon. Ha valaki szappanbuborékot fúj a pusztában, nem feltétlenül játékból teszi. Lehet, hogy csak arra kíváncsi, merre fúj a szel cs miiyen erősséggel. A szabadon repülő modellekkel versenyző Zsengellér Gábor - többszörös Európa-bajnok és Világkupa-győztes - a buborékfújáson kívül más triikkökről is mesélt. Zsengellér Gábor Cegléden született és ott járt általános iskolába. Mivel állan­dóan fúrt-faragott, pedagógus szülei rá­vették az egyik tanárkollégájukat, indít­son modellező szakkört. A ma már többszörös bajnok versenyző akkoriban persze még csak ragasztgatta a repülő­ket, később viszont már a levegőben is kipróbálta gépeit. 36 éve ragadták ma­gukkal a szabadon repülő motoros mo­dellek, s az elmúlt évtizedekbén több vi­lág-, Európa- és Világkupa-bajnoki cí­met gyűjtött be a Szeged Városi Model­lező SE elnöke. A versenyekről elárulta: egy kívülálló számára unalmas nézni az egymás után levegőbe dobott gépeket, de aki versenyez, az tudja, ebben a terve­zés, az építés, a modellek állandó tökéle­tesítése is benne van. A versenyeken kategóriák szerint in­dulhatnak a gépek, adott műszaki para­méterek - például lökettérfogat, tömeg z és minimális felületi terhelés - alapján sorolják be egy-egy osztályba a modelle­ket. Egy vitorlázó gép építése ma már több emberes munka, hiszen a repülők egyre modernebb anyagokból és műsza­ki megoldásokkal készülnek. Használ­nak például a Forma-l-es versenyau­tókba is beépített szénszövetet, amely­ből egy négyzetméter 15 ezer forintba kerül. Igaz, ez amennyiség 4-5 géphez is elegendő. Zsengellér Gábor - aki az F1C moto­ros kategóriában versenyez - felsorolni sem tudja, hány gépe volt 36 év alatt. A mostani modellje szárnyának fesztávol­sága 2 méter 60 centiméter, a súlya 75 dekagramm. - Négy másodperc alatt repül fel 150 méteres magasságba - büszkélkedik. - A versenyeken öt másodpercig járhat a motor, s legalább három percet kell re­pülnie a gépnek. A start után már nem Zsengellér Gábor már nem tudja, hány gépe volt Fotó: Frank Yvette avatkozhatunk be a repülésbe, távcsővel figyeljük, merre vitorlázik. A versenyzők számtalan trükköt al­kalmaznak. A szél irányára és erősségé­re tapasztalt versenyzők már a földön hajladozó fűszálakból is tudnak követ­keztetni, de figyelik a többi repülőt, és azt is, merre sodródnak a szöszök a leve­gőben. Előfordul, hogy szappanbuboré­kokat fújnak. Ahhoz, hogy valaki győz­tes gépet építsen, ismernie kell az aero­dinamikát is. A szárnyak elcsavarásával Klasszicista, reneszánsz, szocre­ál és szecessziós épületek nyíl­nak meg e hét végén a látogatók előtt a kulturális örökség nap­ján. Szegeden a megújult Szent István téri vasbeton víztornyot ma és holnap 10 és 17 óra kö­zött tekinthetik meg az érdeklő­dők. A Maszk Egyesület Múlt és Jelen a szegedi régi zsinagógá­ban címmel rendez programo­kat a klasszicista stílusú, 1843-ban épített műemlék épü­letben. Révész Róbert fotó- és Bobály Kata textilkiállítása mel­lett ma ismertetik a zsinagóga felújításának terveit, bemutat­kozik a Befogadó Színházak Társulása. Vasárnap délután 5 órától a Baraboncás vidám, ne­mezbe szőtt Panama című báb­játékát tekinthetik meg az ér­deklődők. Az alsóvárosi ferences temp­lomban és kolostorban félórán­ként vezetik körbe a látogató­kat ma 9 és 12, vasárnap 15 és 17 óra között. A belvárosban a MÁV szegedi igazgatósá­gának neorene­szánsz épülete is megnyílik a közön­ség előtt, ma 9 és 16, vasárnap 9 és 12 óra között láto­gatható. A szegedi Somogyi-könyvtár 1984-ben átadott épületében az épí­téshez felhasznált anyagokból rendez­nek kiállítást. A lá­togatók mindkét napon 10 és 18 óra között nézhetik meg a nem nyilvá­nos tereket, a raktá­rakat és a gépházat. Sándorfalván a Pallavicini Sándor gróf építtette, neo­empire stílusú Kas­télyiskolát ma 8 és 12, holnap 13 és 17 óra között nyitják meg. Idén Domaszék is csatlakozik a kultu­rális örökség napjá­hoz. Vasárnap dél­előtt fél 11-kor a fa­lukemencétől indul autóbusz a domaszé­ki tanyavilág építé­szeti értékeinek megtekintésére. A program az egyik ta­nya udvarán zsíros 0r0ksegnap0k európa-szerte Csak azt tudjuk igazán sze­retni, aminek az értékeit is jól ismerjük, s amit isme­rünk és szeretünk, arról gondoskodunk - ez a vezér­fonala az európai örökség napoknak, amelyet 1984 óta rendeznek meg a kontinens egyre több országában. A la­kosság ingyenesen tekintheti meg az egyébként zárt mű­emlékeket és emlékhelyeket, megismerheti a különböző kulturális intézmények tevé­kenységét. kenyeres vendéglátással, kézmű­ves foglalkozással és Balogh Le­vente építészmérnök előadásá­val zárul. NY. É. A felújított régi szegedi zsinagóga is várja a látogatókat Fotó: Frank Yvette

Next

/
Thumbnails
Contents