Délmagyarország, 2006. szeptember (96. évfolyam, 205-230. szám)

2006-09-11 / 213. szám

HÉTFŐ, 2006. SZEPTEMBER 11. • AKTUÁLIS* 3 Alapozó feszültség PANEK SÁNDOR Két év múlva már csak azok az általános iskolai tanárok taníthatnak az ötödikes, majd hatodikos alapkészség-tárgyakban, akik addig elvégeztek egy 120 órás, a korosztályhoz tartozó módszertani, pszichológiai ismeretekről szóló továbbképzést. Ugyanakkor tanítói végzettségű pedagógusok taníthatnak majd helyettük az ötödik-hatodik osztályban, 2014-ig abban az esetben is, ha 2004-ben már rendelkeztek legalább öt év gyakorlattal az 1-4. évfolyamon (2014-tőlpedig szintén csak megfelelő végzettséggel). A rendelkezés előre láthatóan az eddigieknél is nagyobb feszültségeket kelt majd az iskolákban. A jövőre két órával megnövelt kötelező óraszám, valamint a csökkenő gyereklétszám és a megszorítások miatt várható iskolabezárások előre vetítik, hogy pedagóguselbocsátások várhatók. Az említett módosítás - bár eredetileg más pedagógiai célja van - tulajdonképpen az általános iskola felsős tanáraiban jelöli ki azt a csoportot, amelyet az önkormányzati elbocsátások leginkább sújtani fognak. Az elképzelés eredeti célja az, hogy a nem szakrendszerű, ma még csak 1-4. osztályban folyó oktatást hatodikig tolja ki, ezzel segítve az alapkészségek fejlesztését a tanulóknál. Egyaránt azoknál, akiket ötödikre nem sikerült megtanítani értve olvasni, és azoknál, akiknek fejlődését esetleg visszatartja a plusz kétéves alapozás. Az igazi feszültséget az okozza, hogy a törvény minden iskola minden osztálytípusára kötelezően mondja ki, hogy az ötödik és hatodik évfolyamon 25-50százalékos időkeretben megkell szervezni a nem szakrendszerű oktatást. Innentől az általános iskolák tanítói ás felső tagozatos tanárai között olyan feszültség keletkezik, amit az iskolán belül nehéz megoldani. A felső tagozatosoknak nyitva áll ugyan az út a továbbképzésre, ennek finanszírozásáról azonban a fenntartó dönt. Ha az önkormányzat anyagi okok miatt nem támogatja minden felsős tanár továbbképzését, akkor azok az érintett tanárok nem taníthatnak csak 7-8. osztályban. A törvény ugyanakkor megengedi, hogy az ötéves gyakorlattal rendelkező tanítók külön képzés nélkül órát kapjanak helyettük. A fenntartónak olcsóbb lesz a kötelező óraszám emelése miatt munka nélkül maradt tanítóknak adni az ötödikes-hatodikos órákat. A helyzet magától nyújtja az elbocsátásokat, anélkül, hogy a pedagógusi képességek szóba kerültek volna. Ráadásul az iskolákban már önmagában az feszültségkeltő, hogy míg a korosztályt évek óta tanító tanárokat a korosztály pszichológiájáról küldik továbbképzésre, addig az alsós korosztályra képzett tanítók vihetik továbbá tanulókat. A törvényről szóló kormányzati értelmezés pusztán az alapkészségek fejlesztésével magyarázza ezt a rendelkezést, amely azonban felforgatja az iskolaszerkezetet, szembe állít két pedagógusi csoportot, és kontraszelektál az elbocsátásokban. Ha a cél valóban csak annyi lenne, hogy a négy év alatt nem megfelelő készségeket szerző tanulókat tovább alapozzák, akkor ezt a tananyag könnyítésével, valamint a szaktanárok készségfejlesztési továbbképzésével meg lehetett volna oldani. Igaz, akkor kényelmetlen egyeztetések előznék meg a leépítéseket... Két balesetben hárman haltak meg pénteken, illetve szombaton éjjel Szeged közelében; a városban egy úttisztító és egy személykocsi ütközött, négyen súlyosan megsebesültek. Zákányszék felől az 55-ös, bajai útra tartott pénteken éjjel egy BMW, amelyet egy 28 éves szegedi nő vezetett. Domaszék közelében egy balkanyarban a kocsi eddig tisztázatlan okból kisodródott, majd egy út menti fának csapódott. A fiatal szegedi nő és ugyancsak 28 éves budapesti férfi utasa a helyszínen életét vesztette. A Szegedi Rendőrkapitányság szakértő bevonásával vizsgálja a baleset körülményeit. Szombaton este fél 10-kor Kistelek felől Balástya felé tartott az 5-ös úton egy Toyota. A balástyai csárdához közel a dűlőútról elé került egy kivilágítatlan bicikli, amelyet egy 63 éves balástyai férfi tolt. A Toyota vezetője nem tudta az ütközést elkerülni, elütötte a balástyai férfit, aki a helyszínen meghalt. A Kisteleki Rendőrkapitányság szakértő bevonásával vizsgálja a baleset körülményeit. Szombaton éjjel a szegedi nagykörúton haladó Mazda elé kikanyarodott a Mérey utcából egy „söprűs kocsi". A személyautó az úttisztító jármű üzemanyagtartályához csapódott. A Mazda utasai közül három fiatalember és egy nő súlyosan, egy nő könnyebben sérült. A balástyai lehajtónál egy Szeged felé tartó osztrák rendszámú Opel Astra nekiütközött egy ugyancsak osztrák rendszámú kamion hátsó sarkának. A személykocsit vezető férfi és a mellette utazó nő súlyosan megsérült. HUSZONHÁRMAT GYÁSZOLNAK Ezen a hétvégén 18 közúti balesetben összesen 23-an vesztették életüket, többen, mint az elmúlt két hét végén összesen. Augusztus utolsó napjain ugyanis nyolcan, szeptember első hétvégéjén tizenhármán haltak meg az ország közútjain. Négy balesetben gyalogost ütöttek el, három ízben motorkerékpár ütközött személy- vagy teherautóval. Két olyan baleset is történt a hét végén, amelyben ketten vesztették életüket, egy másik szerencsétlenségben négy fiatal halt meg. A rendőrség közleménye szerint a halálos kimenetelű balesetek nem a fokozott ellenőrzés alá vont útszakaszokon, illetve nem az ellenőrzések ideje alatt történtek. Azokon a szakaszokon, ahol a rendőri akciókat végrehajtották, az ellenőrzések Ideje alatt nem következett be halálos baleset Ismét fekete hétvége volt a hazai utakon Hárman haltak meg Csongrád megyében Ketten haltak meg abban a BMW-ben, amely péntek éjjel Domaszék határában egy fának csapódott Fotó: Tűzoltóság Borvendég Béla: Lechner nagy árvíz utáni tervét módosítják Újszegedi bevásárlóközpont: új belváros? Forrás: Szegedi Polgármesteri Hivatal DM grafika Európa-díjat adnak át Szegednek Szeged az első magyar város, amelynek az Európa Tanács a legrangosabb elismerést, az Európa-díjat májusban odaítélte. A díjat szeptember 22-én adják át a városháza előtt, azon a hétvégén Szeged Európa-fesztivállal ünnepel. MUNKATÁRSUNKTÓL Minden évben egy városnak ítéli oda az Európa Tanács az 1955-ben alapított Európa-díjat, idén - elsőként a magyarországi városok közül - Szeged érdemelte ki az elismerést az ET környezetvédelmi, mezőgazdasági, helyi és regionális ügyek bizottságának májusban meghozott döntése alapján. Szeged 2000-ben már elnyerte a Becsületzászlót, 2002-ben pedig az Emlékplakettet. Botka László, Szeged polgármestere elmondta, idén negyvenen pályáztak a díjra, az Európa Tanács bizottsága az erős mezőnyből Szeged teljesítményét ítélte kimagaslónak. Hozzátette: mindig olyan városoknak, önkormányzatoknak adományozzák a legrangosabbnak számító elismerést, amelyek sokat tettek az európai kapcsolatok fejlesztéséért és az európai szellemiséget képviselik kultúrájukban, fejlődésükben. A polgármester azt is hangsúlyozta, a díj minden szegedi polgár sikere. Az átadást - amely szeptember 22-én délután 5 órakor a városháza előtt lesz - háromnapos Európa-fesztivállal ünnepli meg a város. Komoly versenytársat jelent a belvárosi üzletek számára, hogy Szegeden több befektető is bevásárlóközpontot építene. A város vezetői a belváros további szépítését ígérik, és azt: szerethető kereskedelmi központ alakul ki Újszegeden. A konkrét tervekről azonban egyelőre semmit sem tudni. Lebontották az egykori újszegedi szövőgyár százegynéhány éves téglacsarnokait. A Spar csoport ingatlanfejlesztő cége már jövőre nekilátna egy hatalmas bevásárlóközpont építésének. A telek a nagykörúton belül található igaz, a körút dél-újszegedi szakasza még el sem készült. A befektető feladata, hogy arrébb tegye az újszegedi állomást, lebontson egy utcát, átvágja a vasúti töltést, hogy biztosítsa az eljutást a bevásárlóközponthoz . A központ ügyét a Dél-alföldi Területi Tervtanács is tárgyalta. Az építészek kérték, hogy nemzetközi építészeti-urbanisztikai tervpályázatot írjanak ki - erre nem került sor. Az első nyilvánosságot kapott terv nagy riadalmat okozott, azon Europark néven egy hatalmas dobozépület szerepelt, amelyet óriási, autóparkoló vesz körül. A telket birtokló cég ügyvezető igazgatója, Fábián Attila akkor azt mondta, hogy az előzetes egyeztetési anyagtól teljesen eltérő módon valósítják meg az épületegyüttest. Március óta azonban szinte semmit sem tudni arról, hogy néz majd ki az újszegedi belváros, a kereskedelmi negyed. Nagy Sándor alpolgármester szerint a város a befektető értésére adta, hogy nem egy külvárosi hipermarketre emlékeztető épületet szeretnének a Tisza-partra. A szabályozásba bekerült, hogy az élő város szerkezetéhez illő együttest várnak, ahol a parkolót több darabban helyezik el, és zöldfelületekkel tagolják. Az épületre készült egy tanulmányterv, amely a város igényeinek megfelel, ezt továbbtervezteti a befektető. Ezt az anyagot azonban csak a város vezetői és a főépítész láthatta. Kerestük telefonon az ingatlanbefektető cég vezetőjét, Fábián Attilát, de csak egyszer értük el. Akkor azt mondta, később hívjuk újra, de a telefont többet nem vette föl, üzenetre nem reagált. A bevásárlóközpont kapcsán írt cikket az epiteszforum.hu című lapba Borvendég Béla. Az ismert, szegedi kötődésű szakember szerint a város szerkezetébe olyan komolyan beavatkoznak, hogy a Lechner-féle, nagy árvíz utáni várostervet módosítják. Szerinte építészeti szempontból a Dóm tér kulturális értékéhez közel álló művészi vállalkozásról lenne szó - jó esetben - Dél-Újrégi és új m A Szeged Plaza megnyitásakor „Szeged új belvárosa" szlogennel hirdették a város új bevásárlóközpontját. Nemrég kiderült az is, hogy Árkád nevű központ épülne a kendergyár nagykörúti telkén. Móravároson Tesco és Kika építését készítik elő. Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármester azonban nem félti a belvárost. Emlékeztet arra, hogy az önkormányzat sem érdekelt abban, hogy a tőle üzletet bérlők kiköltözzenek. Kialakult egy stabil bérlői kör, akik a belvárosban árusítanak. Szerinte ütemezve továbbhaladhat a városközpont átépítése, és így állja majd a versenyt a csábító bevásárlóközpontokkal. Hozzátette azt Is: a tapasztalatok szerint nem minden területen valósítják meg a beruházást az érdeklődő ingatlanfejlesztő cégek - létezik a terjeszkedésnek gazdasági korlátja. szeged beépítésekor. A Lechner-féle terv emlegetése jogos, hiszen az építők az általa megrajzolt nagykörutat folytatnák. Kis szépséghibája a dolognak, hogy korábban ezt Lechner utódai úgy rajzolták meg, hogy ne vágja ketté a szövőgyár telkét. Emiatt a körút kicsit „sarkos" lesz Dél-Újszegeden - ezen a vonalvezetésen a város nem módosított. MOLNÁR B. IMRFC