Délmagyarország, 2006. szeptember (96. évfolyam, 205-230. szám)

2006-09-11 / 213. szám

HÉTFŐ, 2006. SZEPTEMBER 11. • AKTUÁLIS* 3 Alapozó feszültség PANEK SÁNDOR Két év múlva már csak azok az általános iskolai tanárok taníthat­nak az ötödikes, majd hatodikos alapkészség-tárgyakban, akik addig elvégeztek egy 120 órás, a korosztályhoz tartozó módszerta­ni, pszichológiai ismeretekről szóló továbbképzést. Ugyanakkor tanítói végzettségű pedagógusok taníthatnak majd helyettük az ötödik-hatodik osztályban, 2014-ig abban az esetben is, ha 2004-ben már rendelkeztek legalább öt év gyakorlattal az 1-4. év­folyamon (2014-tőlpedig szintén csak megfelelő végzettséggel). A rendelkezés előre láthatóan az eddigieknél is nagyobb feszült­ségeket kelt majd az iskolákban. A jövőre két órával megnövelt kötelező óraszám, valamint a csökkenő gyereklétszám és a meg­szorítások miatt várható iskolabezárások előre vetítik, hogy peda­góguselbocsátások várhatók. Az említett módosítás - bár eredeti­leg más pedagógiai célja van - tulajdonképpen az általános iskola felsős tanáraiban jelöli ki azt a csoportot, amelyet az önkormány­zati elbocsátások leginkább sújtani fognak. Az elképzelés eredeti célja az, hogy a nem szakrendszerű, ma még csak 1-4. osztályban folyó oktatást hatodikig tolja ki, ezzel segítve az alapkészségek fejlesztését a tanulóknál. Egyaránt azok­nál, akiket ötödikre nem sikerült megtanítani értve olvasni, és azoknál, akiknek fejlődését esetleg visszatartja a plusz kétéves alapozás. Az igazi feszültséget az okozza, hogy a törvény minden iskola minden osztálytípusára kötelezően mondja ki, hogy az ötö­dik és hatodik évfolyamon 25-50százalékos időkeretben megkell szervezni a nem szakrendszerű oktatást. Innentől az általános iskolák tanítói ás felső tagozatos tanárai között olyan feszültség keletkezik, amit az iskolán belül nehéz megoldani. A felső tagozatosoknak nyitva áll ugyan az út a to­vábbképzésre, ennek finanszírozásáról azonban a fenntartó dönt. Ha az önkormányzat anyagi okok miatt nem támogatja minden felsős tanár továbbképzését, akkor azok az érintett tanárok nem taníthatnak csak 7-8. osztályban. A törvény ugyanakkor megen­gedi, hogy az ötéves gyakorlattal rendelkező tanítók külön képzés nélkül órát kapjanak helyettük. A fenntartónak olcsóbb lesz a kö­telező óraszám emelése miatt munka nélkül maradt tanítóknak adni az ötödikes-hatodikos órákat. A helyzet magától nyújtja az elbocsátásokat, anélkül, hogy a pedagógusi képességek szóba ke­rültek volna. Ráadásul az iskolákban már önmagában az feszült­ségkeltő, hogy míg a korosztályt évek óta tanító tanárokat a kor­osztály pszichológiájáról küldik továbbképzésre, addig az alsós korosztályra képzett tanítók vihetik továbbá tanulókat. A törvényről szóló kormányzati értelmezés pusztán az alap­készségek fejlesztésével magyarázza ezt a rendelkezést, amely azonban felforgatja az iskolaszerkezetet, szembe állít két pedagó­gusi csoportot, és kontraszelektál az elbocsátásokban. Ha a cél valóban csak annyi lenne, hogy a négy év alatt nem megfelelő készségeket szerző tanulókat tovább alapozzák, akkor ezt a tan­anyag könnyítésével, valamint a szaktanárok készségfejlesztési továbbképzésével meg lehetett volna oldani. Igaz, akkor kényel­metlen egyeztetések előznék meg a leépítéseket... Két balesetben hárman haltak meg pénte­ken, illetve szombaton éjjel Szeged közelé­ben; a városban egy úttisztító és egy személy­kocsi ütközött, négyen súlyosan megsebesül­tek. Zákányszék felől az 55-ös, bajai útra tar­tott pénteken éjjel egy BMW, amelyet egy 28 éves szegedi nő vezetett. Domaszék közelé­ben egy balkanyarban a kocsi eddig tisztázat­lan okból kisodródott, majd egy út menti fá­nak csapódott. A fiatal szegedi nő és ugyan­csak 28 éves budapesti férfi utasa a helyszí­nen életét vesztette. A Szegedi Rendőrkapi­tányság szakértő bevonásával vizsgálja a bal­eset körülményeit. Szombaton este fél 10-kor Kistelek felől Balástya felé tartott az 5-ös úton egy Toyota. A balástyai csárdához közel a dűlőútról elé került egy kivilágítatlan bicikli, amelyet egy 63 éves balástyai férfi tolt. A Toyota vezetője nem tudta az ütközést elkerülni, elütötte a balástyai férfit, aki a helyszínen meghalt. A Kisteleki Rendőrkapitányság szakértő bevo­násával vizsgálja a baleset körülményeit. Szombaton éjjel a szegedi nagykörúton ha­ladó Mazda elé kikanyarodott a Mérey utcá­ból egy „söprűs kocsi". A személyautó az út­tisztító jármű üzemanyagtartályához csapó­dott. A Mazda utasai közül három fiatalem­ber és egy nő súlyosan, egy nő könnyebben sérült. A balástyai lehajtónál egy Szeged felé tartó osztrák rendszámú Opel Astra nekiütközött egy ugyancsak osztrák rendszámú kamion hátsó sarkának. A személykocsit vezető férfi és a mellette utazó nő súlyosan megsérült. HUSZONHÁRMAT GYÁSZOLNAK Ezen a hétvégén 18 közúti balesetben összesen 23-an vesztették életüket, többen, mint az elmúlt két hét végén összesen. Augusztus utolsó napjain ugyanis nyolcan, szeptember első hétvégéjén tizen­hármán haltak meg az ország közútjain. Négy bal­esetben gyalogost ütöttek el, három ízben motorke­rékpár ütközött személy- vagy teherautóval. Két olyan baleset is történt a hét végén, amelyben ketten vesztették életüket, egy másik szerencsétlenségben négy fiatal halt meg. A rendőrség közleménye szerint a halálos kimenetelű balesetek nem a fokozott ellen­őrzés alá vont útszakaszokon, illetve nem az ellenőr­zések ideje alatt történtek. Azokon a szakaszokon, ahol a rendőri akciókat végrehajtották, az ellenőrzé­sek Ideje alatt nem következett be halálos baleset Ismét fekete hétvége volt a hazai utakon Hárman haltak meg Csongrád megyében Ketten haltak meg abban a BMW-ben, amely péntek éjjel Domaszék határában egy fának csapódott Fotó: Tűzoltóság Borvendég Béla: Lechner nagy árvíz utáni tervét módosítják Újszegedi bevásárlóközpont: új belváros? Forrás: Szegedi Polgármesteri Hivatal DM grafika Európa-díjat adnak át Szegednek Szeged az első magyar város, amelynek az Európa Tanács a legrangosabb elismerést, az Eu­rópa-díjat májusban odaítélte. A díjat szeptember 22-én adják át a városháza előtt, azon a hétvégén Szeged Európa-feszti­vállal ünnepel. MUNKATÁRSUNKTÓL Minden évben egy városnak íté­li oda az Európa Tanács az 1955-ben alapított Európa-dí­jat, idén - elsőként a magyaror­szági városok közül - Szeged ér­demelte ki az elismerést az ET környezetvédelmi, mezőgazda­sági, helyi és regionális ügyek bizottságának májusban meg­hozott döntése alapján. Szeged 2000-ben már elnyerte a Becsü­letzászlót, 2002-ben pedig az Emlékplakettet. Botka László, Szeged polgár­mestere elmondta, idén negyve­nen pályáztak a díjra, az Európa Tanács bizottsága az erős me­zőnyből Szeged teljesítményét ítélte kimagaslónak. Hozzátet­te: mindig olyan városoknak, önkormányzatoknak adomá­nyozzák a legrangosabbnak szá­mító elismerést, amelyek sokat tettek az európai kapcsolatok fejlesztéséért és az európai szel­lemiséget képviselik kultúrá­jukban, fejlődésükben. A pol­gármester azt is hangsúlyozta, a díj minden szegedi polgár sike­re. Az átadást - amely szeptem­ber 22-én délután 5 órakor a vá­rosháza előtt lesz - háromna­pos Európa-fesztivállal ünnepli meg a város. Komoly versenytársat jelent a belvárosi üzletek számára, hogy Szegeden több befektető is be­vásárlóközpontot építene. A vá­ros vezetői a belváros további szépítését ígérik, és azt: sze­rethető kereskedelmi központ alakul ki Újszegeden. A konkrét tervekről azonban egyelőre semmit sem tudni. Lebontották az egykori újszegedi szövőgyár százegynéhány éves téglacsarnokait. A Spar csoport ingatlanfejlesztő cége már jövőre nekilátna egy hatalmas bevásár­lóközpont építésének. A telek a nagykörúton belül található ­igaz, a körút dél-újszegedi szaka­sza még el sem készült. A befek­tető feladata, hogy arrébb tegye az újszegedi állomást, lebontson egy utcát, átvágja a vasúti töltést, hogy biztosítsa az eljutást a bevá­sárlóközponthoz . A központ ügyét a Dél-alföldi Területi Tervtanács is tárgyalta. Az építészek kérték, hogy nem­zetközi építészeti-urbanisztikai tervpályázatot írjanak ki - erre nem került sor. Az első nyilvá­nosságot kapott terv nagy riadal­mat okozott, azon Europark né­ven egy hatalmas dobozépület szerepelt, amelyet óriási, autó­parkoló vesz körül. A telket bir­tokló cég ügyvezető igazgatója, Fábián Attila akkor azt mondta, hogy az előzetes egyeztetési anyagtól teljesen eltérő módon valósítják meg az épületegyüt­test. Március óta azonban szinte semmit sem tudni arról, hogy néz majd ki az újszegedi belvá­ros, a kereskedelmi negyed. Nagy Sándor alpolgármester szerint a város a befektető értésére adta, hogy nem egy külvárosi hiper­marketre emlékeztető épületet szeretnének a Tisza-partra. A szabályozásba bekerült, hogy az élő város szerkezetéhez illő együttest várnak, ahol a parkolót több darabban helyezik el, és zöldfelületekkel tagolják. Az épületre készült egy tanulmány­terv, amely a város igényeinek megfelel, ezt továbbtervezteti a befektető. Ezt az anyagot azon­ban csak a város vezetői és a fő­építész láthatta. Kerestük telefo­non az ingatlanbefektető cég ve­zetőjét, Fábián Attilát, de csak egyszer értük el. Akkor azt mondta, később hívjuk újra, de a telefont többet nem vette föl, üzenetre nem reagált. A bevásárlóközpont kapcsán írt cikket az epiteszforum.hu cí­mű lapba Borvendég Béla. Az is­mert, szegedi kötődésű szakem­ber szerint a város szerkezetébe olyan komolyan beavatkoznak, hogy a Lechner-féle, nagy árvíz utáni várostervet módosítják. Szerinte építészeti szempontból a Dóm tér kulturális értékéhez közel álló művészi vállalkozásról lenne szó - jó esetben - Dél-Új­régi és új m A Szeged Plaza megnyitása­kor „Szeged új belvárosa" szlogennel hirdették a város új bevásárlóközpontját. Nemrég kiderült az is, hogy Árkád nevű központ épülne a kendergyár nagykörúti telkén. Móravároson Tesco és Kika építését készítik elő. Nagy Sándor városfejlesztési al­polgármester azonban nem félti a belvárost. Emlékeztet arra, hogy az önkormányzat sem érdekelt abban, hogy a tőle üzletet bérlők kiköltözze­nek. Kialakult egy stabil bér­lői kör, akik a belvárosban árusítanak. Szerinte ütemez­ve továbbhaladhat a város­központ átépítése, és így áll­ja majd a versenyt a csábító bevásárlóközpontokkal. Hoz­zátette azt Is: a tapasztala­tok szerint nem minden terü­leten valósítják meg a beru­házást az érdeklődő ingat­lanfejlesztő cégek - létezik a terjeszkedésnek gazdasági korlátja. szeged beépítésekor. A Lech­ner-féle terv emlegetése jogos, hiszen az építők az általa megraj­zolt nagykörutat folytatnák. Kis szépséghibája a dolognak, hogy korábban ezt Lechner utódai úgy rajzolták meg, hogy ne vágja ket­té a szövőgyár telkét. Emiatt a körút kicsit „sarkos" lesz Dél-Újszegeden - ezen a vonal­vezetésen a város nem módosí­tott. MOLNÁR B. IMRFC

Next

/
Thumbnails
Contents