Délmagyarország, 2006. szeptember (96. évfolyam, 205-230. szám)

2006-09-07 / 210. szám

6 • MEGYEI TŰKOR" CSÜTÖRTÖK, 2006. SZEPTEMBER 7. Házhoz megy a „kis kedvenceket" hamvasztó kocsi Örök álom az urnában Aki nem tudja kertjeben eltemetni háziállatát, kérhet mobil urnás szolgáltatást is „Kis kedvencek", vagyis lakásokban és a ház körül kedvtelésből tartott, majd elhullott apró állatok mobil hamvasztását és kegyeleti urnába helyezését vállalja két szegcdi fiatalember. Szolgáltatásukat nemrég indították útjára. Az elpusztult házi kedvenc hamvait kerámiából készített urnában őrizheti tovább a szerető gazdi. - Édesanyámnak volt egy kutyája. Miután mi, gyerekek elköltöztünk otthonról, ez a hűséges eb maradt az egyetlen társa. Mikor a kutya elpusztult, kertes ház híján - nem volt mit tenni -, egy kukában helyeztem örök nyugalomra. Anyukám másnap reggel sírva hívott fel, mennyire rossz érzés volt elsétálnia a kiskutya „temetője" mellett - mesélte Balogh Csaba azt a három évvel ezelőtti történetet, aminek hatására elkezdett azon gondolkodni, milyen megoldást lehetne találni a kis kedvencek elpusztulása után az azokra való méltó megemlékezésre. - Nagy-Britanniában és Amerikában régóta működik az urnás kisállathamvasztás, amivel először az internet segítségével ismerkedtem rfieg. Ráakadtunk egy brit cégre is, amelyik hamvasztógépek gyártásával foglalkozik. Az égetőkemence megrendeléséig azonban hosszú utat kellett bejárnunk: az állategészségügyön át az ÁNTSZ-en keresztül a hulladékgazdálkodásig minden létező engedélyt be kellett szereznünk - mondta Balogh Csaba. A mobil hamvasztót végül egy tehergépkocsi hátuljában szerelték fel. Az elpusztult kiskedvencért vagy ők mennek ki, vagy a gazdi szállíthatja a hamvasztás helyszínére. A hamvasztás nagyjából másfél, két óráig tart. A vállalkozásnak Balogh Csaba szerint nincs párja az országban. Mivel szolgáltatásuk csak néhány hete üzemel, mindössze a próbahamvasztáson vannak túl. Az eredménnyel maximálisan elégedettek voltak: a számítógépes programmal működő, kellő hőmérsékletre felhevített kemencéből a levegőbe csak veszélytelen füstök és gázok kerültek. - Ha egy kutyával, macskával évekig Fotó: Karnok Csaba együtt él valaki, annak ez az állat többet jelent annál, minthogy halála után kukába dobja vagy a töltés aljában temesse el - vélekedett a fiatalember. Hogy mennyire komolyan gondolja az egészet, elég ránézni az urnákra. A fekete- és vöröskerámiából készült „nyughelyeket" egy szentesi iparművész, Bors Károly készítette el. A kínálatból ki-ki megtalálhatja a megfelelőnek tartott darabot: van macskafej alakú, macskatestű, kutyacsonttal díszített, de egyszerű virágmotívumokkal készített kerámia is. - Több barátom állateledelboltban dolgozik. Mivel sok embernek a kutya vagy a macska jelenti a családot, minden jóval ellátják őket. Beszéltem ebtenyésztőkkel is, akik szintén láttak fantáziát a vállalkozásban - beszélt a társadalmi igényekről a férfi. A hamvasztás költségeiről annyit mondott, nem kerül többe, mint amennyit egy-két hónapban költött kedvencére a gazda. KISS GÁBOR GERGŐ Terepmotorosok is terjesztik a parlagfüvet A selyemkóró átalakítja a tájat Egyre nagyobb gond a Dél-Alföldön a behurcolt, és aztán ugrásszerűen elszaporodó tájidegen növényfajok megjelenése. Terepmotorosok is hozzájárulnak behurcolt növények - például a fél országot tüsszögésre késztető parlagfű - terjedéséhez. Az embernek eddig szinte soha nem sikerült semmiféle élőlényt sem szándékosan kipusztítania. Ha valamit bevisz valahova - az aztán nyakán is marad. - Világszerte mindenütt óriási gondokat tudnak okozni a betelepített vagy behurcolt, s aztán elszaporodó, idegen növények. A Dél-Alföldön is - mondja Margóczi Katalin botanikus, az SZTE ökológia tanszékének docense a napokban Budapesten tartott országos ökológusrendezvény kapcsán. Máshonnan behurcolt növények azért tudnak az új helyen sokszor ugrásszerűen, nagymértékben elszaporodni, mert ellenségeiket „nem hurcolják be" velük együtt, így védekezés helyett szaporodásra tudják fordítani energiáikat. Persze, nem mindegyiknek sikerül meghonosodnia. Ezer betelepített, mesterséges termesztésre szánt növényfajból száz fog a szabad természetbe kivadulni, e száz kivadult fajból tíz tud hosszú távon megmaradni, és ebből a tízből csak egyetlenegy szaporodik el. De ez az egy aztán mértéktelenül, s nem tudni: az ezer növényfajból melyik lesz ez az egyetlenegy - ismerteti a problémát a szakember. Ilyen, betelepített-betelepedett növény a Tisza árterében elsősorban az ámorcserje, azaz gyalogakác, mely annyira elszaporodott, hogy már árvízvédelmi problémákat okoz. Az amerikai kőris, a zöld juhar szintén megemlíthető itt. Együttesen kiszorítják az itt egykor élt somokat, fagyalt, kecskerágót, szedret, szegfűbo- A selyemkóró gyöt - hogy csak néhány, megritkult növényt említsünk. A megye homokhátsági területein pedig a szintén behurcolt selyemkóró - népies nevén vaddohány - és a parlagfű okoz gondot. Kiszorítják például a magyarcsenkeszt, báránypirosítót, naprózsát, s más őshonos gyepalkotókat. Terjedésüket a terepmotorosok nagyban elősegítik: a csapatosan a gyepeken száguldozó quad-, krosszjárművek - egyre többen űzik ezt a természetkárosító technikai sportágat - fölszaggatják a gyepet, s helyére rögtön betelepszik az épp ilyen, bolygatott talajt kedvelő selyemkóró és parlagfű. S ha már egyszer valahol megjelent, onnantól csak terjed. A parlagfű allergén mivolta közismert - a nagyon feltűnő selyemkóró pedig teljesen megváltoztatja a tájképet. Az ökológusok kutatják, hogyan lehet visszaszorítani őket. F. CS. DM/DV-fotó SZÉGYEN ÉS BÜNTETÉS Több-mint egy hónapja lépett életbe a rendelet Dombóváron, mely szerint akár harmincezer forintos büntetést is kaphat, aki nem a kukába dobja a cigarettavéget. A büntetésen kívül a csikkektől leginkább szennyezett városrészekben úgynevezett „szégyentáblákat" is felszerelnek. Valakiből a szándék, valahonnan a kuka hiányzik Csikktenger csúfítja el a szegedi megállókat A megállókban eldobott cigarettacsikkeket próbáltuk összeszámolni. A tarjáni villamos-végállomáson félezer, a Budapesti körúti megállóban százötven darabot számoltunk öszsze. A Centrum a legtisztább, igaz, itt lépten-nyomon kukába botlik az ember. Ezernél is több cigarettavég csúfítja a város villamos-, és trolimegállóit. Csak a szemünkre hagyatkoztunk, pontos darabszámot nem tudunk. A Tarján-Kecskés villamosvonal néhány megállójában a földre dobott csikkeket próbáltuk összeszámolni, ötszáznál föladtuk a tarjáni végállomáson. Nagyjából ennyi cigarettavég pihent a járdaszigeteken és a sínek között. Talán a szemetesekben van a hiba - gondoltuk. Kukából többet is találtunk, nyugodt szívvel mégis csak egyet mertünk volna ajánlani egy cigarettázó figyelmébe - ennek anyagát és befogadóképességét is alkalmasnak találtuk csikktárolásra. A műanyagból készült darabokat az éghetőség miatt zártuk ki. Valószínűleg a kivitelezők is ezen a véleményen lehettek: ezekre csikktartót sem szereltek fel. A cigit mindössze elnyomni lehet rajtuk, amire a szemetes szája elé felszerelt alumínium téglalapot lehet használni. Ezután két választás marad: vagy a földre, vagy kockáztatva, hogy még izzásban van a szál - a műanyag szemeteszsákba dobjuk a cigarettavéget. A fémből készült kukák már alkalmasabbak csikktárolásra, de délelőtt 11 -kor akár a telt házat is kitehettük volna rájuk. Végül rájöttünk: egyetlen kukánkat a távolság tette alkalmassá. A felszállás helyétől jó huszonöt méterre árválkodott magában. S hogy a kényelem menynyire fontos, egy várakozó idősebb úr azonmód bizonyította is: a felújított váróterem előtti padon mindaddig szívta cigijét, amíg a villamos vezetője fel nem szállt a járműre, jelezve, hamarosan indul. Emberünk tett néhány lépést a szemetes felé, majd egy utolsót pöfékelve, játszi Elhamvadt cigarettavégek az egyik szegedi villamosmegállóban Fotó: Frank Yvette könnyedséggel a tuja alá hajította még füstölgő cigarettáját. Ezt a mozdulatsort még sokszor, sok megállóban tapasztaltuk. Például a Centrumnál, ahol a forgalomhoz képest a legkevesebb eldobált csikket találtuk. A megálló teljes hosszában felállított négy kuka egyeseknek nem volt elegendő. Egy fiatal srác elszívott cigijét - bár csak néhány méterre ült két szemetestől is az aszfaltra pöccintette. Roland, ennyit volt hajlandó elárulni nevéből, saját bevallása szerint általában ezt a módszert alkalmazza, ha meg kell szabadulnia cigarettájától. A fiú mégsem notórius szemetelő: villamoson vásárolt menetjegyét leszállás után a kukába, hajította. - Csak a nagyobb szemetek bántják a szememet, a csikkek igazán fel sem tűnnek - adott magyarázatot arNÉHÁNY ÓRÁS TISZTASÁG lg A megállókat a Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. és az SZKT munkatársai csikktelenítik. A buszmegállókban előbbiek, a vegyes, illetve a villamos-, és trolimegállókban utóbbiak takarítanak, hetente egyszer-kétszer. Hiába, mert az este tisztává varázsolt aszfalt másnap reggelre ismét tele lesz csikkel. Ez a garázsokra is igaz. Sok országban a közterületen való dohányzást is tiltják, a magyarok pedig még a szemetesekbe sem hajlandóak beledobni a csikkeket. Sok a rongálás is. folyamatosan cserélnünk kell a megrongált vagy ellopott szemeteseket - mondta Dózsa Gábor az SZKT igazgatója. ra, miért való a'jegy a kukába, a cigivég meg az aszfaltra. - Hova dobja majd a csikket, miután elszívta a cigit? - tettük fel a provokatív kérdést Csonka Istvánnak a Gát utcai trolimegállóban. A földre, válaszolta, és ezen nem lepődtünk meg. A megállóban kuka helyett csak a váza lelhető föl. - Zavar a megállókban felhalmozódott sok csikk, de mégsem nyelhetem le utalt rá Csonka, hogy kényszerűségből kell szemetelnie. A csikkek számából ítélve nincs egyedül a problémájával. K.G. G.