Délmagyarország, 2006. augusztus (96. évfolyam, 178-204. szám)

2006-08-07 / 183. szám

SZOMBAT, 2006. AUGUSZTUS 5. •AKTUÁLIS* 3 Újszegedi színpad «r / augusztus II., I2M 13. £j á/u J fifás -vBI"^ király: HAUMANN Petei, gonosz mostoha: SZEKHELYI József HAIIMANN reter, gonosz mostoha: SZEKHELYI |ózsef legyértéketítési Átrium Üzletház, Karas/ u. 9. Még nem tudni, mi lesz a nemrég gyönyörűen felújított deszki kórház jövője KORREKT MEGOLDÁST KELL TALÁLNI Simicz József elmondta: a szakminiszter egyetlen kórházat és fenntartót sem tájékoztatott arról, hogy mi az elképzelése. A megyei önkormányzat úgy véli, a deszki intézménynek a rehabilitáció felé kellene elmozdulni, az aktív betegek ellátásáról pedig Szegeddel együtt kell dönteni, megvizsgálva azt, hogy mit bír el az egyetemi klinika, és mit a deszki szakkórház. - Korrekt megoldást kell találni - szögezte le a bizottsági elnök -, önmagában azt nem tudom elfogadni, hogy a deszki kórházból egy nyugdíjasotthont csináljunk. atrix, a deszki kórház igazgatója, aki a javaslatcsomagról felröppent híreket mendemondának tartja. - Amennyiben a későbbiekben mégis az aktív ágyak megszüntetése mellett döntene az egészségügyi minisztérium, akkor a deszki kórház esetében nem lehet átgondolt döntésről beszélni. A szakkórház gazdálkodása kiegyensúlyozott, adóssága nincs. Mindezek miatt nehezen értelmezhető, hogy miért szándékozná bárki megszüntetni az itt folyó aktív betegellátást. Továbbá felmerül a kérdés, hogy hol történne Fotó: Karnok Csaba a régió tüdőgyógyászati betegeinek kórházi ellátása. Megkerestük az intézményt működtető Csongrád Megyei Önkormányzat egészségügyi bizottságának elnökét, Simicz Józsefet. - Ezzel kapcsolatban különböző találgatások indultak el mondta. - Az egészségügyi miniszter nem rejtette véka alá, hogy a Magyarországon jelenleg található 168 kórházból lesznek olyanok, amelyeket át kell alakítani krónikus betegséget ellátó kórházakká, illetve kiemelt színtű szociális ellátást nyújtó helyekké. Elképzelhető, hogy kórházak szűnnek meg. NYEMCSOKÉVA Gyerünk emberek! PANEK SÁNDOR Az 1980-as évek Romániájában, amikor Ceausescu egy irányadó pártkongresszuson behatóan foglalkozott az egészséges életmóddal, nem volt ember, aki ne tudta volna, hogy a következő években élelmiszerhiány lesz. Pedig a lelkesítés ott sem maradt el, az ország felemelkedésére, a győztes új világra való hivatkozás is megvolt, és a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom jövője is ott lebegett, mindig a horizonton, és sosem közelebb. A világért sem mennék bele sánta párhuzamokba, hiszen a román pártlap a győzelmi jelentések mellett azért címoldalon hozta a figyelmeztető kalóriatáblázatokat is. Tán a demokratikus rendszer teszi óvatlanná az embereket, de a Gallup közvélemény-kutató intézet júliusi felmérése szerint az ország háromnegyedét váratlanul érték a Gyurcsány-kormány megszorító intézkedései. A választók 71 százaléka a kampányban elhangzott ígéretek alapján másra számított. És nem is csoda, hogy csak a legtájékozottabbak vártak ilyen mértékű díszletváltozásra, amelyben nemcsak, hogy fél év után már he sem lehet azonosítani a kampány témáit, hanem az ország állapotfelmérése is az ellenkezője lett. Túlköltekezett az állam - ennyit kaptunk magyarázatnak. A választó, aki személy szerint semmit nem költekezett túl, nézi, hogy mi is ez. Miért is lelkesítik „Csak Magyarország számít" jellegű hívószavakkal, amikor neki eddig is számított Magyarország, bár nem csak az, emellett azért számított a szavahihetőség is. Nos, ha már felelősök nincsenek, én nem szeretném, ha a továbbiakban még lelkesítenének is. Nem szeretnék modoros tévébeszédeket, húzzunk bele típusú hanghordozást, gyerünk, közösen, új világ, és hasonló kifejezéseket. Szónoklatok helyett magyarázatot, díszviták helyett átlátható szakértői véleményeket szeretnék, konkrétumokat, előkészített anyagokat, és nem a tűrőképesség szondázását. És mindenekelőtt átnevezések nélküli érvelést: látszszék, mit vonnak el azért, mert a kormányok rosszul gazdálkodtak, és mit alakítanak át azért, mert rosszul működik a rendszer. Ha egy közméltóság viselője a közösséget megtévesztve foglalta el helyét, akkor ne lobogtasson buzdító zászlókat, és főleg ne ebben a „gyerünkemberek" stílusban. Vegyen példát a köztársasági elnöktől, akinek hitele is, alkalma is lenne, hogy ezt tegye, mégis józanul, civil felelősségérzettel beszél a többletterhek közös vállalásáról. Közlekedési nehézségek a hétvégén Két órát kellett várakozni Nagylakon Szombaton egy-, vasárnap azon- Tegnap a Budapest-Szeged voban már kétórás várakozás után nalon 20-30 perccel később érlehetett csak átjutni Romániába keztek a vonatok a menetrendNagylaknál - tájékoztatott Ku- hez képest. A szegedi vonalon nos Gyula, az orosházi határ- azért lassult le a vasúti közlekeőr-parancsnokság sajtószóvivője, dés, mert Abonynál egy vasútiA torlódást azok a vendégmun- pálya-átépítésen dolgozó munkások okozták, akik Nyugat-Eu- kagép véletlenül elvágta a vasúti rópából haza, szabadságra indul- kábelt. Délutánra a hibát elhárítak. tották. Kakasszék bezárásával riogatnak Kallai nem tud a szándékról MUNKATÁRSUNKTÓL Tucatnyi kórházban szüntetné meg az aktív ellátást az egészségügyi minisztérium felkérésére készült javaslatcsomag - szellőztette meg a hírt a Magyar Nemzet, s a kórházak közt fel is sorolja Kakasszéket, mint azon kórházak egyikét, ahol a tervezet szerint a jövőben csak rehabilitációt és idősgondozást vállalnának. Golub Istvánt, a Magyar Kórházszövetség elnökét is idézik, aki szerint túl sok az aktív kórházi ágy, melyek egy része kihasználatlan, egy részükben pedig szociális okok miatt fekszenek főként idős betegek. Kallai Árpád , a vásárhelyi Erzsébet-kórház főigazgatója lapunktól értesült cikkről, s hogy abban Kakasszék, azaz a vásárhelyi kórház reumatológiai részlege is szerepel. - Úgy látszik, bármit le lehet írni az újságokban - kommentálta. Majd hangsúlyozta, hogy a kakasszéki gyógyintézetben jelenleg is aktív betegellátás folyik, mégpedig területi ellátás keretei között, s erről a társadalombiztosítással érvényes szerződéssel rendelkeznek. - A reumatológiai osztály negyvenöt ágya működik Kakasszéken, s nincs arról értesülésem, hogy felmondták volna ezek finanszírozását, ezzel kapcsolatban tájékoztatást sem kaptunk - tette hozzá a főigazgató. A Távol-Kelet csodája lehet a magyar zöldség Japánban is termesztik a szentesi paprikát A rehabilitáció és az idősgondozás lenne a deszki intézmény feladata 1 Találgatnak a kórházról Szeptemberben ismét Japánba utazik a szentesi Lantos Ferenc kertészmérnök, hogy a Távol-Keleten egyengesse a magyar paprika útját. A szigetországban már elkezdődött a termesztés, és a helyi igényeknek megfelelően már öntetet is gyártanak a Szentesen nemesített paradicsompaprikából. A japán kertészek látnak fantáziát a szentesi paprikában: Tokió mellett egy kis faluban 10 hektáron hozzáfogtak a termesztéshez. A fővároshoz tartozó Sowa Mura nevű település lakói fóliasátrakat építettek, és piros paradicsompaprikát nevelnek. A vállalkozó cég vezetője, Sakai San azt tervezi, hogy mind a négy szigeten áruba bocsátja a paprikát és az abból készült öntetet. Sakai és a szentesi Lantos Ferenc szakmai kapcsolata és barátsága éppen egyesztendős. A kertészmérnök részt vett Tokióban egy nemzetközi környezetvédelmi kiállításon, ahol megismerkedett csak egyetlen paprikát eszik is meg - átérezve annak könnyed, édes zamatát ízelítőt kap Magyarországról. A japánok pedig nagyon is kíváncsiak ránk. A zöldségből most öntetet készítenek Japánban, ez kiváló étel köretek és húsok mellé. Lantos Ferenc kapott két üveggel - már el is fogyasztotta mind. Furcsállja, hogy itthon a szupermarketekben Uncle Ben's mártást veszünk, és azt visszük haza a magyar paprikából készült ínyencségek helyett. A Szentesi Mag Kft. munkatársa kutatókollégáival együtt a Kurca partján egyelőre csak őrizni tudja a növénynemesítő Szalva Péter hagyatékát. A fajtafenntartáson kívül a hazai tőkéből egyébre nem futja, a holland kertészetek jóval erősebben terjeszkednek a világban. A Tokió melletti tíz hektár mégis jövőt jelent a szentesi paprika számára - legalábbis ebben bízik Lantos Ferenc. BLAHÓ GABRIELLA Megszüntetné az aktív betegellátást az egészségügyi minisztérium felkérésére készült javaslatcsomag - olvasható a Magyar Nemzetben. A lap úgy tudja, a deszki kórházban is csak rehabilitációt és idősgondozást végeznének. Az országos napilapban megjelentek szerint egy olyan javaslatcsomag készül az egészségügyi minisztérium felkérésére, amely számos kórházban, így Deszken, a mellkasi betegségek szakkórházában is megszüntetné az aktív ellátást, és a jövőben a rehabilitáció és az idősgondozás lenne a feladata az intézménynek. Az indoklás szerint túl sok kihasználatlan aktív ágy van Magyarországon. Aktív ágyon egyrészt azokat a betegeket helyezik el, akik hirtelen megbetegedés miatt kerülnek kórházba, másrészt a krónikus betegeket, akiknek hirtelen rosszabbra fordul az állapota, vagy épp rendszeres kezelésre van szükségük. - Az említett kérdésben csak a Magyar Nemzetben megjelent cikket ismerem. Szóban és írásban is érdeklődtem a szakminisztériumban. Matejka Zsuzsanna, az egészségügyi minisztérium kabinetvezetője azt válaszolta, a megjelent cikknek valóságalapja nincs: az aktív ágyak megszüntetéséről nem született döntés, döntés-előkészítésben sincs szó róla. Jelenleg stratégiai döntés-előkészítő munka folyik, amelyben konkrét intézményekről nincs szó - mondta Báhnt Bére nc szakmai irányítása mellett elkezdődött Sowa Murában a paprikatermesztés - hagyományos technológiával. Lantos Ferenc szakmai tudására szükség lett a szigetországban, ugyanis a Fuji közelében a hő hatására kioldódott a termőtalajból a kalcium, ennek következtében sötétbarna foltok jelentek meg a piros húsú zöldségen: elszaporodott a xantomonasz nevű baktérium, tönkrement az egész termés. A szentesi szakember elektronikus levelezés útján adott tanácsokkal megoldotta a japánok problémáját, akik most hálásak. Szeptemberben újra a szigetországba utazik a magyar kertészmérnök, hogy ellenőrizze a termesztést. Elsősorban saját pénzén, magányos szamurájként küzd a hungaricum jövőjéért a Távol-Keleten Lantos Ferenc. Pedig szerinte óriási üzlet lehet a magyar vállalkozások számára a japán piac, ugyanis az országnak csaknem kétszázmillió lakója van. Ha minden japán a főváros egyik kerületének polgármesterével, átadva neki Szirbik Imre ajándékát. Kobayashi Soncho San örömmel vette a vetőmagokat, és segített a távolról érkezett magyarnak a helyi viszonyok között tájékozódni. így aztán Lantos FeLantos Ferenc kertészmérnök (középen) kollégáival egy japán fóliában Fotó: Archív