Délmagyarország, 2006. július (96. évfolyam, 152-177. szám)

2006-07-20 / 168. szám

CSÜTÖRTÖK, 2006. JÚLIUS 20. "MEGYEI TÜKÖR" GOODV Perfctto Zöldségsaláta • Többféle ízben • 400g, 448/kg JÉ Mézes gabonakarikák • Vitaminokkal • 250g, 476/kg >Huum«»ui»mu iúlíus csütörtöktől Friss sertés daráithús « Zsirlartefom: 20% « $<x%, n$Am • Otesz • 1 5! 233/1 1 Spanyol La Mancho • Száraz, L minőségi Leheletvékonyán szelt felvágott • Többféle ízben • 200g/150g, 995/kg / 1327/kg ISUUSX Utazótáska készlet, 4 részes / készlet 'Érvényes: 07.20-fól 07.26-ig " Érvényes: 07.20-tái 07.23-lg vagy a készlet arajéig! Szeged Makkosházi krt., Szabadkai út., Makó Szegedi út, Csongrád Fö u., Hódmezővásárhely Hádtó u . Szentes Ipartelepi út MVM - maximálisan vásárolható mennyiség Az akciós termék esetében előfordulhat, hogy a gondosan tervezett készlet ellenére már az első akciós napon elfogy üzletünkből. Kérjük megértését. Nyomtatási hibákért, beleértve az árral kapcsolatos tévedéseket is, nem vállalunk felelősséget. Áraink tartalmazzák az áfát és forintban értendők. MVM www.lldl.hu Lidi Magyarország Kereskedelmi Bt. 1027 Budapest, Tölgyfa u. 1-3. (székhely). Tel.: (Ij 34Ó-Ó510 Nemcsak sportolók között merül föl doppingveszély, hanem az őzeknél és a szarvasoknál is. Az ő teljesítményük: az agancsfejlesztés. Miután a nagy agancsért az elejtők - többnyire külföldi vendégvadászok - rengeteget fizetnek, egyes vadgazdálkodók kísértésbe esnek: csontfejlesztő tápokkal kapitálissá növelik az agancsot, s a felturbózott állat kilövését értékesítik. Pedig a vadász nem erre fizet be. Magyarország és Bulgária - a két „szarvasnagyhatalom" - között javában folyik a verseny Imi lövik a nagyobb agancsú gímszarvast. Bulgáriában nemrég világrekordgyanús szarvast lőttek, az állat azonban - mint utóbb kiderült - felturbózott agancsú, doppingolt volt. Mesterséges körülmények között tartották, hormonokkal, csontnövesztő szerekkel, serkentőkkel dúsított takarmánnyal etették, csak akkor engedték szabadon, mikor eljött a kilövés ideje. Miután a csalás kiderült, a „rekordot" a Nemzetközi Vadvédelmi és Vadászati Tanács visszavonta, a bírálati eredményt megsemmisítette, s szót emelt a „trófeatermelés céljából történő manipuláció" ellen - írja a szaksajtó. Az őzbakkal kapcsolatban is vannak ilyen próbálkozások Magyarországon is. Csongrád megye az ország legjobb őzes területei közé tartozik, sok vendégvadász jár ide őzbakra - különösen ilyen tájban, az őz párzási idejében -, és egy-egy trófeáért nagy pénzeket hagy itt. Egy kiemelkedő őzbaktrófea akár másfél millió forintot is érhet, de a közepesekért is ki kell fizetnie egy-kétszázezer forintot a kilövőnek. A nagyon kiemelkedő minőségű trófeát pedig az FVM-miniszter nemzeti kincsnek minősítheti, s a külföldi vadász csak az agancs pontos másolatát viheti ki az országból. - Csongrád megyében a vadásztársaságok, vadgazdálkodók, egyéb vadászatra jogosultak bevételeinek felét az őzbakvadásztatásból származó pénzek biztosítják. Ha fölmerülne, hogy mesterségesen „felturbózott" bakról van szó, azonnal visszazuhanna az őzbakvadászatra vonatkozó, elsősorban külföldi kereslet hívja föl a figyelmet Szél István, a Csongrád Megyei FVM-hivatal vadászati és halászati osztályvezetője. Egy országos szakfolyóirat szerint előfordulhat: egyes vadászatra jogosultak háznál illegálisan nevelt őzbakot dúsított takarmánnyal etetnek, vele kapitális trófeát növesztetnek. Mikor aztán megérkezik a külföldi vadászvendég, az őzet a vadászterületre juttatják, kábító injekciót adnak neki - és a mit sem sejtő puskásnak már csak lőnie kell és fizetheti a trófeáért járó pénzt. Amit - ha tudná hogy az agancs „mesterséges" - .semmilyen körülmények között nem fizetne ki. - Hiszen a vadász számára nemcsak a trófea fontos, hanem az is, hogy az valódi legyen, az állat pedig természetes körülmények között nevelkedjék - mondja az osztályvezető. Hozzátéve: a megyében őzdopping még nem fordult elő. F.CS. TIZENÖTEZER ÖZ A MEGYEBEN Csongrád megyében jelenleg mintegy 15 ezer őz él. Mezőgazdasági és erdőterületeken még nem okoz különösebb vadkárt. Ekkora létszám kell is ahhoz, hogy kiemelkedő minőségű trófeát hordozó bakok is kikerüljenek az állományból. Várhatóan augusztus elején kezdődhet a felújítás Homokot keresnek a szegvári gátra A Szentestől Mindszentig tartó tiszai töltésszakasz felújítására egymilliárd forintot adott a kormány. A Szegvár környéki négy kilométernyi gáthoz megfelelő homokot keresnek a vízügyi szakemberek. - A környékbeli bányákból nyert homokot most laboratóriumokban vizsgáljuk: szerkezetében megfelel-e a védelem követelményeinek. Olyan homokra van szükségünk, amely átengedi a vizet, de egyben tartja a töltést - magyarázta lapunknak Ötvös Mihály szakaszmérnök. A tiszai gátak felújításának előfeltétele a pontos geodéziai felmérés és a talajmechanikai tervezés - ezeket már mind elvégezték a szakemberek. Az anyag kiválasztása után - várhatóan augusztus elején - megkezdődhet a gátfelújítás. A vízügy munkatársai a Szentestől Mindszentig tartó tizenhárom kilométeres szakaszt már lekaszálták és gaztalanították, hogy helyet adjanak a munkagépeknek. Az idei tiszai árvízkor Szegváron több helyen megrepedt a töltés. A falubeliek legalább százan álltak helyt a nehéz napokban. Ötvös Mihálytól megtudtuk, hogy a töltéshez vezető kövesutat a tartalékkeret terhére, külön szerződés keretében újítják fel. B.G. Zárt tér, szűrt lég a modern épületekben A mesterséges levegő is „igazi" Az egylégterű irodákban keringetett mesterséges levegőhöz - akár csak egy másik égöv klímájához - a szervezetnek alkalmazkodnia kell. Még akkor is, ha az elvileg semmiben nem különbözik a kinti, friss levegőtől. Egyre több irodaház épül Magyarországon is amerikai mintára: hatalmas üvegfalakkal, egylégterű irodával - nyitható ablakok nélkül. Mivel ezek a modern épületek klimatizáltak, nincs szükség szellőztetésre, sőt kifejezetten ártalmas lenne a rendszernek, ha folyamatosan áramlana be a kinti lehűtendő vagy épp felfűtendő - levegő. Az ilyen terekben dolgozóknak azonban ezekhez a megváltozott körülményekhez alkalmazkodniuk kell, és ez nem csak abból áll, hogy megszokják: ne akarjanak állandóan az ablak kilincséhez nyúlni. Az érzékenyebbeknek szó szerint akklimatizálódási időre van szükségük, hogy a mesterséges levegőt, melyet ezekben az irodákban keringetnek, megszokják. De mi is ez a mesterséges levegő? - tettük fel a kérdést szakembernek, aki először is cáfolta, hogy az ilyen munkahelyeken dolgozók évekig ugyanazt a levegőt szívnák. - Ezek a szellőztetörendszerek mindenhol úgy vannak kialakítva, hogy a külső, friss levegőt szűrés után bejuttassák a zárt helyiségbe - magyarázta Kovács István, az Integrál Hexa vezető tervező épületgépésze. - Vagyis az irodán belüli térben is ugyanazt a levegőt szívhatják a dolgozók, mint kint, csak épp megszűrve, valamint 30-50 százalékban keverve a bent lévővel. Az átlagosnál érzékenyebbek mindezek ellenére ezekben a zárt irodákban a nap végére úgy érezhetik: elfogyott az oxigén. A szakember szerint természetesen erről sem lehet szó, hiszen a fejenként előírt 20-30 3 köbméter óránkénti értéket jelentősen meghaladja minden ilyen irodában az oxigénszint. Valószínűleg csak a tudatalatti tiltakozik a zárt tér ellen. - Ez az eddig megszokottól teljesen eltérő környezet, melyhez ugyanúgy akklimatizálódni kell, mint ha mondjuk egy másik földrészre utaznánk - adta meg a magyarázatot Somfay Attila, a Szegedi Tudományegyetem Tüdőgyógyászati Tanszékének tanszékvezető egyetemi docense. Hozzátette: a legtöbb embernél ez néhány nap alatt végbe is megy. - Sokkal nagyobb kihívást jelent a kint mérhetőtől jelentősen eltérő hőmérséklet mondta a szakember. - De ehhez is előbb-utóbb hozzá lehet szokni. Amerikában például már a húszfokos irodákban is rövid ujjú ingben ülnek az alkalmazottak. Igaz, ők már hosszú évek óta ilyen körülmények között dolgoznak. T.K. Őzdopping fenyeget Másfél millió egy kapitális trófeáért Csongrád megyében még nincs őzdoppingolás DMJDV-illusztráció