Délmagyarország, 2006. június (96. évfolyam, 127-151. szám)

2006-06-06 / 130. szám

KEDD, 2006. JÚNIUS 6. • MEGYEI TÜKÖR* 7 Oláh Zoltán szegedi biológus kifejlesztette az első nem narkotikus fájdalomcsillapítót. A forradalmian új vakcinát még az idén kipróbálják embereken. Évtizedek óta nem volt példa arra, hogy egy magyar olyan gyógyszert fedezzen fel, amelynek komoly esélye van arra, hogy rövid időn belül a világ bármelyik pontján, így Magyarországon is elérhető legyen. Egy Marokkóban honos növénynek köszönhetően hosszú évtizedek után ismét forgalomba kerülhet egy magyar fejlesztésű gyógyszer. Oláh Zoltán szegedi biológus kutyatejből nyert hatóanyaga - amely helyi érzéstelenítést tesz lehetővé - ráadásul abban az értelemben is forradalmi találmány, hogy ez lehet az első nem narkotikus fájdalomcsillapító, azaz nem okoz függőséget. A szegedi tudós 16 évig élt az Egyesült Államokban, de mielőtt két évvel ezelőtt hazatért, kezdeményezte, hogy emberen is próbálják ki a vakcinát. Találmányát ott fejlesztette ki, a szabadalom pedig jelenleg az amerikai egészségügyi minisztériumé, mégis azt mondja: a hatóanyagnak van magyar, sőt szegedi vonatkozása is. - Több generációra visszamenőleg, a Jancsó család orvostagjai tanulmányozták a szögedi csípős paprikában is megtalálható hatóanyagot - kezdte történetét Oláh Zoltán. - Amikor elhatároztam, hogy olyan fájdalomcsillapítót keresek, ami nem morfinszármazékon alapul, mindenképpen valami hazai gyökerű hatóanyagban kezdtem gondolkozni. így jutottam el ahhoz a génhez, ami a paprika, és az annál ezerszer aktívabb kutyatej csípős hatóanyagát érzékeli. Ez a receptor csak a perifériás idegrendszerben aktív, így elérhető, hogy a fájdalomcsillapítás közvetlenül csak a gyulladás keletkezése helyén hasson, ne befolyásolja a központi idegrendszert és a tudatot. S hogy egy szegedi kutatónak hogyan jutott eszébe, hogy egy olyan növény nedvéből készítsen forradalmian új fájdalomcsillapítót, amely legközelebb a Szahara egy száz kilométeres sávjában őshonos? - Az afrikai euforbia növényfajok egy részéről a sámánok már több ezer éve tudták, hogy szivacsossá dermedő, tejszerű nedve erős fájdalomcsillapító - magyarázta Oláh Zoltán. Ezek a kutyatejfélék a trópusi klímához alkalmazkodva kaktuszformát öltenek. Ha a növényt megszúrják, fehér nedvet ereszt, amelyből egyetlen liter több mint hatezer beteg számára elég tiszta hatóanyagot tartalmaz. Amikor a szegedi biológus és csapata már a klinikai kipróbálás fázisához ért, a marokkói kormány engedélyével és az ottani bennszülöttek segítségével akik még rézeszközöket is kovácsoltak nekik - negyven liter tejet fejtek le. - Én magam is vásároltam egy növényt, amelyet hazahoztam és elültettem - mutatta a cserépbe ültetett euforbiát. - Elég csak kitenni a napra, és már működik is a biogyógyszergyár. Gyógyszervegyészek egyébként a bonyolult kémiai szerkezet miatt csak évek hosszú sora alatt tudnák ezt a vegyületet előállítani, mely a kutyatejből egy szúrással kinyerhető, és amely egy forradalmian új fájdalomcsillapítás! módszerre ad lehetőséget. - Az égetően csípős hatóanyag az érzékelő molekulához kötődve kalciumot enged a fájdalomkeltő idegsejtnyúlványokba, így a fájdalomért felelős rostok valósággal elégnek, a vakcina szó szerint megöli a fájdalmat - magyarázta Oláh Zoltán. - Gyakorlatilag egy idegméregről van szó, de a szer csak a kiválasztott gyulladásos érzőidegekben okoz sejthalált. A szabadalmat ennek megfelelően molekuláris idegsebészetnek nevezték el. TÍMÁR KRISZTA MEG EGY CENTET SEM LÁTOTT A TALALMANYAERT A szegedi biológus készítményét rákos betegeken próbálják ki először - még ebben az évben. A narkotikumokkal szemben hatalmas előnye, hogy nem okoz függőséget, ráadásul egyszeri beadásra végleges fájdalommentességet biztosít. A találmány nyolc évbe és az amerikai kormány kétmillió dollárjába került ez idáig, amely kész további anyagi áldozatokra is. Oláh Zoltán elmondta: ha majd egyszer eladják a találmányát egy nagy gyógyszergyárnak, kiszámolják, mennyi jut az összegből neki, addig azonban egy centet sem fog látni a forradalmian új vakcináért. Nekem most az a fontos - hangsúlyozta -, hogy a vakcina mihamarabb eljusson a rászorultakhoz. Elvégre nem mindennapi dolog, hogy egy alapkutatási eredmény viszonylag rövid idő alatt új gyógyszerként hasznosulhat. Mérsékelt siker a brüsszeli demonstráción A méhek bementek a méhészboltba Beszállingóztak a méhészboltba a méhek akácvirágzáskor. Ez azt jelenti: az akácvirág nem biztosított számukra elegendő nektárt, tehát keresték a további táplálékforrást. De azért nem lesz annyival kevesebb akácméz az idén, hogy drágulna. Egyébként a magyar méhészek csak mérsékelt sikert értek el a brüsszeli demonstráción. fó is volt az idei akácvirágzás - és nem is. Miért volt jó? Mert rengeteg volt az akácvirág, nem fagyott el. De azért valami mégsem volt vele rendben, talán megfázott még rügyként, s nem biztosított elegendő táplálékot a méheknek. - Bejöttek ide, a boltba a mézillatra a méhek. Márpedig ha ezt teszik, annak a jele, hogy nem találnak elegendő nektárt a virágokban - mondja Nagy Vince, a Mézért Kft. ügyvezető igazgatója, akinek méhészboltja is van Szegeden. Pongrácz Attila, az országos méhészeti egyesület megyei tagszervezetének elnöke, Csongrád megyei méhészeti szaktanácsadó úgy véli: sajnos épp az akácvirágzás dandárjában jött egy szélvihar, ami rengeteg virágot letört, és a nagyon jónak ígérkező hordást lecsökkentette. így méhcsaládonként csupán 15-20 kiló akácmézet pörgethettek az idén a méhészek a dél-alföldi régióban, ez kevesebb, mint amennyi lehetett volna. Az idei, friss akácméz két-három héten belül kerülhet a boltokba. A „felsőakácra" az idén jószerével hiába vándoroltak a méhészek. Nagy Vincéék ott voltak egy hétig a Mátrában, de csak az első napon volt jó az idő - utána egyvégtében esett. Tehát csak költségekkel járt az idei akácvándorlás. Drágul-e az idén az akácméz? Nem - mondja a tagegyesületi elnök -, mert akkora terméskiesés azért nincs, hogy mézhiányhoz, s így árnövekedéshez vezessen. Még a tavalyi akácméz sem fogyott el az üzletből teljesen; anynyira kevés mézet fogyasztanak az emberek - hívja föl a figyelmet a kft. ügyvezetője. Egy kiló akácméz jelenleg 900-1500 forintba kerül, és várhatóan nem is lesz drágább. Milyen növények virágzása követi az akácot, melyek „méhlegelőül" szolgálhatnak? A hárs most virágzik, de a megyében főleg csak lakott helyeken vannak nagy mennyiségben hársfák, ide pedig a méhészek nem települhetnek be. Azután jön a selyemkóró-virágzás, azt a napraforgó követi. - Valami gond van a napraforgóval, évek óta. Hiába virágzik, és hiába száll rá a méh, nincs nektárja, alig tudunk róla pörgetni - mondja a kft. ügyvezetője. Sikerült-e eredményt elérni a magyar méz minőségének elismertetéséért a méhészeknek Brüsszelben? Csak nagyon csekély eredmény született - halljuk a tagegyesület elnökétől. Igaz ugyan, most már feltüntethetik a forgalmazók az üvegeken, mely országból származik a termék, és az milyen minőségű, ez azonban nem kötelező. A fogyasztó tehát csak az árat látja, és arról továbbra sem biztos, hogy tudomása lesz: a drágább méz azért drágább, mert az jó minőségű magyarországi méz. F. CS. MÉHES ÉS FORGALOM Röszkén van a szülői háza Nagy Vincének, ahol a méhészete található. Sajnos az autópálya-lejáré a legrosszabb helyre került méhszempontból: ott dübörögnek a kamionok a méhestől nem meszsze, éjjel is ontja a közvilágítás a fényt, és ez jelentősen zavarja a szorgalmas rovarokat. A kft. vezetője már-már arra gondol: elcserélj tanyáját egy nyugalmasabb helyre a környéken. Akácból kevesebbet hordtak össze a méhek a vártnál Fotó: Karnok Csaba Kutyatej - fájdalomcsillapító Évtizedek óta nem volt példa arra, hogy egy magyar olyan gyógyszert fedezzen fel, amelynek komoly esélye van arra, hogy rövid időn belül a világ bármelyik pontján, így Magyarországon is elérhető legyen Fotó: Schmidt Andrea A Partfürdőn egy hónappal rövidebb lesz a szezon Szegeden is a rendezvények hozzák a turistát A város gazdag nyári programkínálattal, a Tourinform szakmai és számítógépes segítséggel, a szállodák már majdnem telt házzal készülnek a nyári turistaszezonra. Egyedül a Partfürdő helyzete tűnik reménytelennek. Programfüzetekkel, információs terminálokkal, no meg hagyományos szegedi vendégszeretettel készül a város az idei turistaszezonra. A szállodákba már érkeznek az előfoglalások, és a turistákat eligazító érintőképernyős terminálok is hamarosan a helyükre kerülnek. - Zajlik az infoterminálok telepítése a nagyáruház passzázsán, a buszpályaudvaron és az Ady téri tanulmányi és információs központban. Igaz, még üzemképtelenek mondta Mihály Illés, a Szeged és Térsége Turisztikai Szolgáltató Kht. ügyvezetője. Jelenleg a szervergépet töltik fel információkkal, június Tjéig további két Ijelyre, a Kárász utca egyik bankjának kirakatába és a nagyállomásra is kikerülnek a terminálok. Ekkorra nyilik meg a Széchenyi téri pavilon, és idén először a nagyállomás utascentrumában is felállítanak egy információs pultot. - Jóslásokba nem bocsátkoznék az idei turistaszezonról, de a tavalyi 271 ezer 111 vendégéjszakát szeretnénk megdönteni - mondta az ügyvezető. - Közel húsz szegedi és térségi programot állítottunk össze az érdeklődőknek, ezeket főleg nagyrendezvényekhez kötöttük. Ilyen a borfesztivál, a szőregi rózsaünnep, a szabadtéri és a nemzetközi tiszai halászléfesztivál, amelyekre már most nagy az érdeklődés. - Az előfoglalásokból ítélve jó nyarunk lesz - árulta el Szabó Mihály, a Novotel Szálló igazgatója. - A nyári hónapokat tekintve már most 50-60 százalékos a szálloda kihasználtsága. Míg a statisztikai adatok néhány évvel ezelőtt azt mutatták, hogy a szegedi vendégéjszakák átlaga nem éri el a kettőt, mára a két-három felé közelítünk. Idén hamarabb érkeztek az előfoglalások is, ami a tavalyi év színvonalas nyári programjainak is köszönhető mondta az igazgató. - Ha van program, jönnek a turisták, ha nincsen, a város felé sem néznek - foglalta össze a tényeket Balogh Andrea, a Tisza Hotel ügyvezetője. Szállodájukba előfoglalások eddig csak a nagyobb rendezvényekre érkeztek: a szabadtéri játékok és a kajak-kenu világbajnokság ideje alatt már alig akad szabad szobájuk. K. G. G. PANGÁS A KEMPINGBEN A partfürdöi Kempingnek programoktól függetlenül veszteséggel kell számolnia. - A napokban mértük fel a károkat. Rosszabb állapotban találtuk a kempingházakat és a partszakaszt, mint amire számítottunk - mondta Lakó Gábor, a szegedi fürdő vezető munkatársa. - A külterület iszapfertőtlenítése és a házak felújítása húszmillió forintba kerül. Az elöfoglalásokat a sziksósfürdői kempingbe irányítottuk át, amit ezért sokan visszamondták. Július elejéig nincs realitása annak, hogy kempingezőket fogadjunk. A tizenkét hetes szezonunk így nyolchetesre csökken. Három-négy év kell a talpra álláshoz - fogalmazott a fürdő vezetője. A szegedi hídi vásár is óriási tömegeket vonzott Fotó: Schmidt Andrea