Délmagyarország, 2006. június (96. évfolyam, 127-151. szám)
2006-06-03 / 129. szám
8 "MEGYEI TÜKÖR" SZOMBAT, 2006. JÚNIUS 3. SZEMBESÍTJÜK OLVASÓINKKAL Felismeri-e Szetey Andrást? Az év elején indított Felismeri-e? játékunk a mai nappal véget ér. Hetente háromszor kérdeztük a járókelőket, felismerik-c a képen látható ismtcrt Csongrád megyei embert. Kíváncsiak voltunk, mit mondanak, mutatnak olvasóinknak az arcvonások. Természetesen senkit sem akartuk megbántani azzal, ha netán csak kevesen ismernek rájuk, vagy egyáltalán nem találják el, ki van a képen, csupán tükröt tartottunk, hogy megtudjuk, mennyire ismerik az emberek a megye közéleti személyiségeit. Ennek bizonyságaként utolsó játékunkban Szetey András, a Délmagyarország és Délvilág főszerkesztőjének fotóját mutattuk meg a járókelőknek. Nagy lstvánné gondnok: - Első látásra nem ismerem fel. Ügyvezető igazgatónak gondolom. Erre a nyakkendőjéből és a komolyságából következtettem. Az arcvonásai alapján egy megfontolt embert látok, aki jól tudja összefogni a rábízott munkát és embereket. Úgy tippelem, harmincnyolc-negyven éves lehet. A város egy jelentős intézményének a vezetője? Nem szeretnék butaságot mondani. Szetey Andrásnak hívják és újságíró? Akkor csakis a Délmagyarországot vezetheti! Jójárt Lászlóné nyugdíjas: - Egy helyes, intelligens fiatalembert látok a fotón. A tekintetéből jóindulatot olvasok ki. Szerintem a médiában dolgozhat. Úgy gondolom, a Délmagyarország vezető beosztású újságírója. Olvasom az újságot, egy-két újságíró nevét tudom is, de a nevek nem illenek ehhez az archoz. Ő az újság főszerkesztője? Sz-Sz..., jaj segítsen már! Szetey András! Persze, tudtam! A frizurája megtévesztett. Vagyok már olyan öreg , hogy emlékezzek: máshogy viselte a haját. Magyari Márta vállalkozó: - Egy politikus van a képen, de a nevét ne kérdezze. Ennek a férfinak is láttam a plakátját az utcákon. Nem politikus? A kép egy adott pillanatban készült, így nem tudom megítélni milyen ember lehet. Ha mégis véleményt kell mondanom: egy mindenre odafigyelő, kissé gondterhelt ember néz rám. Ö Szetey András, a Délmagyar főszerkesztője? Persze! Olvastam az új székházavató ünnepségről, ahol az ő neve is szerepelt a házigazdák között. Lutor György vállalkozó: - Persze, ismerem. Sztárriporter, ugye? Nem jó? Érdekes, hogy a játékot mindig figyelemmel kísértem. Sokszor nevettem, miért nem ismerték fel a portrékat, hiszen olyan könnyűek voltak. Most meg én is gondban vagyok. Politikus biztosan nem lehet. Talán újságíró? Igen? A vonásai alapján korrekt embernek tartom, aki vezető beosztásban dolgozik. Szetey András van a képen? Rendszeresen olvasom a Délmagyart, nagyon elégedett vagyok a színvonalával. A színiszalmonella Fölkapaszkodott a világot jelentő deszkákra, és nagyelőadást rendezett a székesfőváros némely színházában a szalmonella. Azt nem tudom, bérletes napok voltak, vagy csak közönségesek, de azt igen, úgy divatba jött hirtelen ez a gyorsfutós intim nyavalya, csoda lett volna, ha ezt kihagyta volna. Ámbár, szerencsénkre, a deszkákon nem hagyott nyomot. Talán jól hord még az emlékezetem, és nagyot nem tévedek, ha azt mondom, Szegeden a legföltünőbb csatát annakidején éppen a Köjál-székház fölavatásán nyerte. Ott volt a sok díszvendég, le is fényképezték mindet, még a nagy roham előtt. Egyik újkori hír pedig másik városunk választási bankettjén született. Némely vendégeknek ott is futva kellett elhagyniuk a pástot. Es ott már ez volt a második fölvonás! Egészségügyi baleset, mondhatnánk, de ha egy kicsit is belegondolunk, észrevehetjük terebélyes hátországát is. A takarékosság jegyéhen kell mindenképpen néznünk. A lehető legeredményesebb beütés történt. A Rettegett Bajszos teóriája meg se közelíti, mert ó a megszorítások csomagjáról volt híres - és mintha most is ezt szorgalmazná egyre sűrűsödő közszereplésein -, itt viszont nem szorításokról van szó, inkább igencsak hígulási folyamatok játsszák a főszerepet. Az Operaház is belesett a szórásba, sőt, ha jól emlékszem, ott ütötte föl először a fejét a váratlan, ámbár ismétlem, divatos vendég. Voltak olyan áramlatok ebben a színházban is, hogy vendégművészekre kellene alapozni az előadásokat, rengeteg járandóságot lehetne így megtakarítani, de arról sincsen hírem, hogy a nagyáriát a váratlan vendégre, Szalmonella kisaszszonyra bízták volna, lőtt az magától. A büféből. Éppen dúl a harc, szintén zenés körítéssel: ha kevesebb az előadás, több pénz marad a kaszszában. Mert még mindig ráfizetéses a színház. Minél többet játszanak benne, annál nagyobb az adósság. Közgazdasági tétel, ha kevesebb az előadás, csökken a kiadás. Akár el is énekelhetné akármelyik basszushangú főszereplő, már a belépőjében. A bökkenő csak az, hogy sorozatban jelentették be más színházak is, hogy Szalmonella úrhölgy járványa náluk is fölütötte a fejét. Rendre maradtak el előadások, és teltek meg színpadokról menekülőkkel a kórházi ágyak. Katasztrófával érne föl az ilyesmi, ez a mostani azonban kimondottan kapóra jött, bár senki nem kapkodott utána. Maradjunk csak a hideg, sőt mélyhűtött logikánál. Ha az Operaház avval tudná csökkenteni a csődöt, hogy kevesebb előadást tart, ahogy tervezi a legújabb vezetés, akkor a nem csupán szimpátiából csatlakozó többi játékszínre is érvényes ugyanez a tétel. Ha tehát nem a színpadon futkosnak a színészek, hangosan deklamálva szerepüket, hanem nagy futásukban a kórházi folyosókon sodorják dombomra a szögleteket, akkor, gondoljunk csak bele, mekkora jótétemény ez a büdzsének! Uramisten, állj az egész! Tüzet szüntess! Csak meg ne hallja akármelyik nekibokrosodó miniszterünk. Ami eddig csak elszomorító tény volt, egyszer még kötelező lehet. Megeshet, hogy a főpénztáros lesz kénytelen beavatkozni. Orcájára húzza a kámzsáját, és fegyvernek látszó tárggyal hadonászva becsempészget a büfébe valami szaftos kacsatojás-származékot. Már csak ez hiányzik. De nem ehetetlen, és nem lehetetlen. H.D. Az Adrián és Erdélyben pihennek, Újszegeden lépnek fel a szegedi színészek A nyár sem telik munka nélkül Bezár a színház, a művészek számára elkezdődik az augusztus végéig tartó szünet. A többség örül, ha a pihenés mellett akad valami feladata is. - Boldog vagyok, hogy júliusban eljátszhatom Liliomfi szerepét az újszegedi színpadon. Mellette a Rádió88 hangjaként is dolgozom hetente háromszor. Ennyi munka bőven elég a nyárra, mert ilyenkor sokkal többet szeretnék együtt lenni a gyerekeinkkel - mondja Ibtaki Ferenc színművész, aki Dorkával, a feleségével azt tervezi, hogy néhány napra elutaznak Chioggiába. - Azt hallottuk, hasonlít Velencére, csak nincs olyan elviselhetetlen tömeg. Debrecenbe is elmegyünk egy hétre a szüleimhez. Ilyenkor anyukám ki sem jön a konyhából, elkényeztet bennünket mindenféle finomsággal. Örököltünk Dorozsmán egy kis tanyát, azt is szeretnénk felújítani a nyáron. Medveczky Ilona is azt nyilatkozta a tévében: a kertészkedésnek és az állatainak köszönheti, hogy ilyen jó formában van... Szonda Éva operaénekes - Erdélyi körutat tervezek, a Gyilkos-tó és más nevezetességek szeW?" pelnek a programban. Utoljára gyerekkoromban jártam arra, Maroshévízen éltek a nagyszüleiül. A csodálatos fenyves erdőre és a házuk előtt folyó patakra emlékszem - meséli Szonda Éva operaénekes. - Mostanában nem kényeztetnek el jobbnál jobb feladatokkal, ezért a nyár számomra a pihenés és felkészülés ideje. Az ELTE Bartók Kórusával négy Mozart-koncertem lesz Budapesten, Csongrádon, Kunszentmártonban és Tihanyban. Új szerepeket is tanulok: jövőre Azucena leszek A trubadúrban és A windsori víg nőkben is játszom. Az is kikapcsolódást jelent, hogy nyáron gondozhatom a virágaimat és a macskámat. Medveczky Ilona is azt nyilatkozta a tévében: a kertészkedésnek és az állatainak köszönheti, hogy ilyen jó formában van... - Tíz-tizenöt évvel ezelőtt sokkal több munkalehetőség adódott nyaranta a művészek számára. Filmezhettem vagy dönthettem úgy is: annyit dolgozom évad közben, hogy ilyenkor csak pihenek. Idén az egész nyarat Szegeden töltöm. Amikor nem a színházban leszek, jobbára az úszóházon pihenek 'árulja el Székhelyi József. A színidirektor augusztusban újra a gonosz mostohát játssza az újszegedi )ános vitézben. - Szabadságom alatt költözöm is: hosszú távra berendezkedek Szegeden. Az egyik televíziós show-műsorban Pataki Ferenc nyáron sok közös programot szervez a gyerekekkel Fotó: Schmidt Andrea nyertem egy wellnesshétvégét, az lesz az idei nyaralásom. Állandó feladatot ad a Simpson család: két-három hetente összejön 10-15 rész, azokat egyszerre szinkronizálom. Egy jópofa amerikai színésznek, judd Hirsch-nek is én vagyok a magyar hangja, készült vele egy krimisorozat, mostanában ezt is szinkronizáljuk. - Pihenek, takarítok, olvasok. Június 12-én kezdjük próbálni a Liliomfit, aminek július 21-én tartjuk a bemutatóját az Újszegedi Szabadtéri Színpadon - mondja a népszerű színésznő, Papp Gabriella. - Az előadások után egy hétre Berettyóújfaluba készülök a szüleimhez, majd a párommal, aki rendőr Szegeden, Horvátországba utazunk. Imádjuk az Adriát, általában nem tervezzük meg az utat, csak beülünk a kocsiba, és ahol megtetszik a tengerpart, ott kiadó szobát keresünk. így sokkal kalandosabb és olcsóbb, mintha utazási irodával mennénk. A nyaralás után készülök az őszi nagy feladatra: Bolond Helgát alakítom Darvasi László darabjában. Szeretnék minél többet tudni a szerzőről, ezért más írásait is elolvasom. majd a nyáron. H. ZS.