Délmagyarország, 2006. június (96. évfolyam, 127-151. szám)

2006-06-28 / 149. szám

6 "MEGYEI TŰKOR" KEDD, 2006. JUNIUS 27. A csongrádi Hunyadi tériek már lövetnének A csongrádi természetvédők vezetője, Deák József lelövetné a vadgalambokat Fotó: Bíró Dániel Lelövetné a lakóhelyén elszaporodott vadgalambokat a csongrádi természetvédők vezetője. Deák József javaslatát a Hunyadi téri társasház lakóközössége támogatja, a helyi állatvédők elnöke viszont ncni. A rendőrkapitányság a városi képviselő-testület hozzájárulásával adna csak engedélyt a galambok lelövésére, a városvezetés azonban nem kér az utcai vadászatból. - Nincs más megoldás, le kell lőni őket vélekednek a csongrádi Hunyadi tér lakói azokról a vadgalambokról, amelyek társasházuk különböző zugaiba és padlásterébe fészkelték be magukat. Mint arról lapunk már korábban beszámolt, a tetőzeten fészkelő, több száz egyedből álló csapat ürüléke hétről hétre ujjnyi vastagon lepi el az épület ablakpárkányait, a homlokzat peremét és különböző zugait. Ráadásul szétmarta a vízelvezető csatorna bádogcsöveit, ezért teljes egészében le kellett cserélni a rendszert. Ennek több százezres költségét természetesen a lakók állták. A csatornacsere után tüskéket szereltek fel a kritikus pontokra, de a galambok kijátszották az eléjük állított akadályokat: továbbra is a Hunyadi téri társasháznál ürítettek. Legutóbb hét mázsa guanót szállíttattak el a csongrádiak. Később egy makói cég segítségével 150 példányt sikerült élve befogni, de a rejtőzködőbbek közül mintegy nyolcvan megúszta a ritkítást - ők éppen most költik tojásaikat. A Hunyadi tériek még a fiókák kikelése előtt szeretnék légpuskával levadásztatni a megmaradt állományt, ehhez azonban előbb az önkormányzat jóváhagyása, majd a rendőrség engedélye szükséges. A polgármesteri hivatal a helyi Fauna Állatvédő Egyesület véleményét is kikérte az ügyről, és ők határozottan ellenzik a galambok „kivégzését". Lengyel Katalin elnök szerint nem tisztázott, eredményes lesz-e ez a lépés, illetve hogy mi lesz a meglőtt egyedekkel. Szerinte ugyanis épp a zegzugok miatt nem lehet majd összeszedni a dögöket, azok az épület különböző szegleteiben fognak rothadni, az elhullott fiókákkal együtt. Hozzátette: a fegyveres gyérítésnél értékes tenyész- és postagalambok is odaveszhetnek. - Azt sem értem, milyen alapon kért az állatvédőktől véleményt az önkormányzat - mondta lapunknak Deák József. A csongrádi természetvédők Hunyadi téren lakó vezetője szerint szakmailag megalapozatlan a faunások álláspontja. - Azt szeretnénk, ha visszavonnák a véleményüket, különben követelni fogjuk, hogy az általuk megoldásként javasolt hálózás teljes költségét vállalják át - szögezte le Deák József. B. D. MINTA A MAKÓI PUSKÁS AKCIÓ Az üggyel kapcsolatban a Csongrádi Rendőrkapitányságon is érdeklődtünk. Azt mondták, mivel Makón sikeres volt a puskás akció, folyamatban van a Hunyadi téri légpuskás gyérítés engedélyezése. A kivitelező egy csongrádi hivatásos vadász lenne. Mégis elképzelhető, hogy a képviselő-testület nemet mond a kérelem benyújtóinak. Legalábbis erre utal a pénteki ülésre készített határozati javaslat, melyben az előterjesztő nem támogatja a társasház kezdeményezését. Mivel konkrétan nincs a környezetvédelemnek szakbizottsága a csongrádi önkormányzatnál, a mezőgazdasági bizottság elnökét, Murányi Lászlót kérdeztük meg a Hunyadi téri galambvészről. A városatya - aki galambász is - úgy gondolja, nem vezetne eredményre a kilövés, helyette inkább a madarak beköltözését kellene megakadályozni. A tangazdaság sorsa még bizonytalan A biztos ami biztos a vásárhelyi karon Javult a vásárhelyi mezőgazdasági kar anyagi helyzete, mióta itt dolgozik a rektori biztos - mondja Szabó Gábor. A Szegedi Ibdományegyetem rektora cáfolta azokat a Vásárhelyen lábra kapott híreszteléseket, miszerint az egyetem meg kívánná szüntetni a kart. Amióta a karra rektori biztost neveztek ki, Vásárhelyen azt rebesgetik, hogy bizonytalanná vált a mezőgazdasági főiskolai képzés és a tanüzem sorsa. A vélekedések alapja az lehet, hogy a főiskolai kar dolgozóival már ismertették a jelenlegi helyzetet, illetve a jövőre vonatkozó terveket. Szabó Gábor, az SZTE rektora lapunk kérdésére válaszolva nyomatékkal hangsúlyozta: nem akarják megszüntetni a vásárhelyi mezőgazdasági főiskolai kart. - Részletesen tájékoztattuk a kar dolgozóit a terveinkről, a jelenlegi helyzetről is - mondta Szabó Gábor. - Az nem volt titok, hogy nehéz gazdasági helyzetben van a vásárhelyi kar, ahogy más karok is, ez azonban a felsőoktatás finanszírozásának következménye - mondta az egyetem rektora. Hozzátette: mióta dolA tanüzem egyik érdekessége a struccfarm Fotó: Tésik Attila gozik a biztos, a helyzet javult, akcióterv készül, a részletek azonban ma még nem publikusak. Nem szeretnék, ha a dolgozók vagy a hallgatók munkájukban elbizonytalanodnának, mert erre nincs okuk. Az egyetem rektora nem akarta megerősíteni, sem cáfolni azt a szintén közszájon forgó vélekedést, mely szerint az egyetem el akarná adni a legnagyobb kiadást jelentő tangazdaságot. B. K.A. Négycsillagos a Ligetfürdő Négycsillagos minősítést ért el az újszegedi Ligetfürdő, bekerült a magyar fürdők elitjébe. MUNKATÁRSUNKTÓL Az újszegedi Ligetfürdő, Szeged második élményfürdője hivatalosan is bekerült a magyar gyógyfürdők elitklubjába a Magyar Fürdőszövetség Fürdőket Minősítő Szakbizottsága szakvéleménye alapján. Az elismerés egyben nemzetközi jelentőségű is, hiszen a fürdőszövetség tagja az Európai Gyógyfürdőszövetségnek. A szakmai bizottság vizsgálta többek között a hulladék begyűjtésének, elszállításának rendjét, az infrastruktúrát, a fürdőkomplexum esztétikai-műszaki állapotát, a vízminőséget, a dolgozók nyelvtudását, végzettségét, és így tovább. Az újszegedi fürdő területén egyébként minősített gyógyvíz tör felszínre, a Dóra-víz. Szegeden ma már két négycsillagos fürdő várja a gyógyulni, felfrissülni vágyókat, az Anna és a Ligetfürdő mindkettő egy-egy speciális gyógyvízzel. Kilátások az udvari ágyból Pindroch Csaba és Verebes Linda a városháza udvarán - az élettel játszanak Schmidt Andrea MUNKATÁRSUNKTÓL Még a hét végéig ha valamelyik nap eső lesz, akkor vasárnap is - megnézhetik esténként a szegediek a városháza udvarára települt színházat: négy kitűnő színész, Voith Ági, Verebes Linda, Tahi Tóth László és Pindroch Csaba játszik Verebes István rendezésében. Az Aldo Nikolaj-művekből szerkesztett három egyfelevonásosban nemcsak a hatalmas színpadi ágy ugyanaz, hanem a nézőpont, a kissé cinikus-realista hangvétel, sőt a téma is. Mindegyikben egy férfi és egy nő „játszik" az élettel és a halállal. Hétköznapi szituációk, nem mindennapi iróniával, élvezetes színészettel - estéről estére. A gyergyóiak szerint oldódik a népszavazás utáni keserűség Erdélyi házat nyitottak A víz szalad, a kő marad - mondta a sikertelen népszavazás körül támadt keserűségről a gyergyószentmiklósi előadóművész Csongrádon, Wass Albertet idézve. A városban most erdélyi házat avattak, itt úgy látszott, a határon túli településekhez fűződő kapcsolaton nem hagyott nyomot a referendum. A csongrádi Múzsa Alapfokú Művészetoktatási Intézmény által szervezett művészeti hétre, a Gr. Andrássy utcában lévő Erdélyi Ház avatójára gyergyószentmiklósiak is érkeztek. Gáli Mihály előadóművész, a gyergyó-medencei képzőés iparművészek kiállításának megnyitóján azt mondta, otthon érzi magát Csongrádon. - Ugyanúgy, mint odahaza, GyergyóalfaIuban, mert szerintem szellemi határok nem választanak el bennünket, mindössze pár száz kilométeres földrajzi távolságot kell leküzdeni - mondta Gáli. Kolcsár Béla, a Gyergyószentmiklósi Művelődési Központ igazgatója - aki szervezte a gyergyó-medencei alkotók kiállítását, és a csongrádiak figyelmébe ajánlotta az alkotásokat - még nem járt itt korábban. Számára új volt a város, és az is, hogy itt van egy ház, mely ezentúl az erdélyiek szellemi és tárgyi alkotásainak otthona lesz. Szerinte ez igazi válasz minden kételyre. Szóba került, hogy Gyergyószentmiklós testvérvárosi kapcsolatot létesítene Csongráddal. - Látszik, hogy ez a város komolyan gondolja az együttműködést, amit nem felülről kezdeményeztek, hanem azok, akikkel mi az elmúlt években megismerkedtünk, akikkel közös alkotótábort szerveztünk. Gáli Mihály és Kolcsár Béla szerint Európa akkor figyel ránk, ha itt is, ott is megmaradunk magyarnak Fotó: Bálint Gyula György A sikertelen népszavazás - ezt Erdélyben járva hallja az ember kételyeket ébresztett, keserűséget szült sokakban. Gáli Mihály ezzel kapcsolatban Wass Albert ismert versének sorait idézi: „a víz szalad, de a kő marad". Szerinte ez szerencsétlen kezdeményezés volt. - Azért jó tudni: ha közömbösek vagyunk, sok mindent elveszthetünk. Nyelvünk, kultúránk, hányatott múltunk közös, összetartozunk, de elvész minden, ha nem fogunk össze és nem erősödünk meg. Európa akkor figyel ránk, ha sikerül megmaradni magyarnak itt is, ott is. Ezért örülök ennek a csongrádi háznak, mert megerősít abban: van remény. BÁLINT GYULA GYÖRGY