Délmagyarország, 2006. június (96. évfolyam, 127-151. szám)

2006-06-28 / 149. szám

CSÜTÖRTÖK, 2006. JÚNIUS 29. "MEGYEI TÜKÖR" 7 Nyáron kritikus a vérellátás Napok óta kevesebb a rendelkezésre álló vérkészlet a szegedi regionális központ­ban, mint amennyi a biztonságos. Az ok: rengeteg a fiatal, egyetemista véradó, ők azonban nyáron elmennek a városból. Minden évben a nyári hónapok a legkri­tikusabbak a vérellátottság szempontjá­ból: a szünet kitörésével nagyjából tíz százalékkal esik vissza a véradási aktivi­tás. Ez pedig nagy gond, hiszen műtétek ilyenkor is vannak, a baleset pedig sok­kal több, mint az év többi szakában. A kevesebb véradás oka, hogy a vidéki egyetemisták hazamennek, és rengete­gen töltik külföldön szabadságukat. Mindez egy olyan városban, ahol sok a fiatal véradó, hatványozottan érződik. - Tavaly szeptembertől május közepé­ig több mint tizenegyezren adtak vért a Szegedi Regionális Vérellátó Központ­nak. Ebből közel ezerötszázán egyete­misták voltak. Nem véletlen tehát, hogy a tízezer főnél több hallgatóval rendelke­ző intézmények között a Szegedi Tudo­mányegyetem nyerte meg az országos felsőoktatási véradóversenyt - mondta el Szekeres Veronika régióigazgató. Mindezt az országosan rendelkezésre ál­ló vérkészlet is bizonyítja: napok óta csu­pán hatezer egységgel tudnak gazdálkod­ni, holott a biztonságos mennyiség 8500 egység lenne. Ez persze nem azt jelenti, hogy veszélyben lenne a betegellátás, az vi­szont előfordulhat, hogy néhány tervezhe­tő műtétet pár nappal el kell halasztani. A régióközpont ezért most minden le­hetőséget megragad a véradók toborzásá­ra: több hétvégi rendezvényre is kitelepül­nek. Ide elsősorban az új véradókat vár­ják, hiszen a rendszeresen segítőkről már tudják, hol és mikor számíthatnak rájuk. - A levett 450 milliliter vérből három készítményt gyártanak: vörösvérsejte­ket, vérlemezke-koncentrátumot és friss, fagyasztott plazmát - mondta el Szekeres Veronika. - Ezért mondjuk azt, hogy egyszerre három ember életét menthetik meg a véradók. T.K. A VÉRADÓNAK NINCS KÖZE AZ ÁTSZERVEZÉSEKHEZ JJ A múlt héten beszámoltunk arról: néhány kistelepülésen átszervezték a vérvételt, a szegedi rendelőintézet ugyanis már nem vállalja a kiszállásos szűrővizsgálatot, ha nem térítik meg költségeit. A cikkhez il­lusztrációként sajnálatos módon egy vér­adáson készült képet használtunk. Termé­szetesen a rendelői változásoknak semmi közük a véradásokhoz. Hegyi növények a sándorfalvi erdőben Hegyvidéki növényekre bukkant egy szegedi kutató a Sándorfalva határában lévő tölgyesben. Legalább tízféle olyan növény díszlik itt, az Alföld közepén, amely - hozzánk legközelebb - csak az Északi- vagy a Dunántúli-középhegységben fordulhatna elő. - Jó tizenöt éve fedeztem föl a hegyvidéki növényeket a sándor­falvi tölgyerdőben. Azóta évről év­re visszajárok, a növények virul­nak, és láthatóan kitűnően érzik magukat. Hivatalosan nem létez­hetnének - mondja Margóczi Ka­talin botanikus, a Szegedi Tudo­mányegyetem Ökológiai Tanszé­kének docense. Legelőször a pi­rosló hunyort pillantotta meg. Nem hitt a szemének: ez a nö­vény hozzánk legközelebb az Északi-középhegységben lelhető fel. Jobban körülnézett, és látta, a kisvirágú hunyor is virít a terüle­ten - amely pedig legközelebb a Bakonyban fordul elő. És innentől a szakember már mindenre föl volt készülve. Lehetett is, mert megtalálta a kis télizöldmeteng nevű hegyi örökzöldet is - legkö­zelebbi előfordulási helye: a Zempléni-hegység, a Bükk... Má­sutt a szártalan kankalin bukkant elő, mely a Dunántúli-közép­hegységben honos. Rokona is elő­került, a tavaszi kankalin . És folytathatjuk a sort a kétlevelű csillagvirággal, a medvehagymá­val, a szagos mügével, a sárga ár­vacsalánnal, a fodros gólyaorral ­egytől egyig hegyvidékiek. - Kizárt dolog, hogy őshonosak lennének Sándorfalván, az Alföld közepén. Kizárólag mesterséges úton kerülhettek ide - mondja Margóczi Katalin. Hogy miként ­rejtély. A kutató megnézte a terü­lettel kapcsolatos legelső térké­pet, mely még II. József korában készült, 1782-1783-ban mocsa­rat jelzett. Volt aztán itt szántó is, de már sok évtizede mestersége­sen ültetett erdő borítja. Tehát csak az erdősítés óta kerülhettek ide a növények. Telepítésük szak­értőre vall: többéves, több évtize­des munkát igényelhetett; azt, hogy valaki folyamatosan ingáz­zon az Északi-, s a Dunántúli-kö­zéphegység, illetve Sándorfalva között. Bármikor is kerültek ide a növények, nagyon jól érzik ma­gukat, tehát honosításuk is szak­szerűen történt. Vannak, akik egy már elhunyt, nagy tekintélyű bo­tanikus-várostörténész munká­ját sejtik a hegyvidéki növények sándorfalvi meghonosításában ­de ez csak föltételezés. Lehet: aki meghonosította itt a hegyvidéki növényeket, rejtvényt akart föl­adni a leendő korok növénytudó­sainak? F. CS. Táborok, napközik, utcák, terek, kalandok az iskolaszünetben Vigyázz magadra, gyermekem! A péntek esti felhőszakadás után mintegy hét-nyolcszáz köbmé­ternyi csapadék áztatta el a szegedi Pinceszínházat, ahol a víz több mint egy méter magasan állt . A teljes berendezésben és a műszaki eszközökben is súlyos károk keletkeztek. Egy két évvel ezelőtti felhőszakadásban is elázott már a színjátszóhely, akkor ötmillió forintba került a felújítás. Kancsár József (képünkön), a Pinceszínház vezetője és kollégái arra az elhatározásra jutottak: az alkalmi „árvizeknek" kiszolgáltatott pincét elhagyják, és egy másikat keresnek helyette. A cserehelyiség megtalálásához ön­kormányzati segítségben is bíznak a Szegedi Várjátékokra készü­lő társulat tagjai, akik jelenleg nem tudják, hogyan és hol kezd­hetik el a szeptemberi évadot. Egyre több gyerek tűnik el a nyári szünetben. Ezért a szülők, ha pénzük van rá, szívcsen küldik táborba gyer­mekeiket. Egy rendelet szerint az ön­kormányzatnak biztosítani kell a fel­ügyeletre szoruló tanulók napközbeni ellátását. Szegeden nem kellett iskolát kinyitni, mert nem volt rá igény. Több száz „kulcsos gyerek" cselleng az utcákon a nyári szünetben Szegeden is, mert szüleik dolgoznak, nincsenek olyan rokonok, nagymamák, szomszé­dok, akik vigyáznának rájuk. A Csong­rád Megyei Rendőr-főkapitányság bűn­megelőzési osztályának munkatársa, Nagy Pál elmondta: ebben az időszak­ban veszélyt jelenthetnek a gyermekek sérelmére elkövetett vagyon elleni bűn­cselekmények, hiszen a lenge ruházat­ban könnyelműen elhelyezett értékek hamar kerülhetnek zsebtolvajok keze közé. Magyarán: meglopják az utcán a gyerekeket. A nyári nagy szabadságban ­a tapasztalat szerint - hamarabb kipró­bálják a drogokat is. A rendőr százados hozzátette: ilyenkor több gyerek hagyja el rövidebb-hosszabb időre otthonát, NEM VOLT IGÉNY Egy rendelet szerint az önkormányzati is­kolafenntartóknak a tizedik évfolyam vé­géig biztosítani kell a felügyeletre szoruló tanulók napközbeni ellátását a nyári szü­netben is. Ha van rá igény, ki kell nyitni az iskolákat, iskolaudvarokat a gyerekek előtt. Szegeden nem volt rá igény - mond­ta Somogyiné Cservenak Valéria az okta­tási iroda csoportvezetője. Gyerünk a moziba be! A Százszorszép Gyermekház táboros programjai közül az egyik legnépszerűbb a filmvetítés hogy kalandot keresve „felfedezze a vilá­got". Szegeden tegnap nyitott a Kodály téri általános iskolában az önkormányzati tábor, ahol hetente kétszázharmincan A vakáció a nagyfiúkat beleülteti is a hintába Fotó: Frank Yvette tölthetik napközis térítési díjért a sza­badidejüket - tudtuk meg Laluskáné Gneth Zsuzsa táborvezetőtől. A Száz­szorszép Gyermekház táborozóival együtt hétfőn a Belvárosi moziban közös színházi előadást néztek meg. - A nyáron több ilyen előadást szer­vezünk, amelyet bárki ingyen megte­kinthet - jegyezte meg Orbán Hedvig, a gyermekház igazgatója, aki elárulta: az első két hétben hatszázan jelent­keztek táboraikba, és valószínű az idén megdöntik a tavalyi ezres csú­csot. Imre Katalin, Schulcz Rebeka, Szabó Zsófia és Márton Viktória tartal­masan tölti a nyarat, hiszen az Ékszer­doboz egyhetes foglalkozásai után lo­vas-, angol- és feng-shui táborba irat­koznak be, illetve szüleikkel a Balato­non, Görögországban és Horvátor­szágban nyaralnak majd. - A kézmű­vestáborok nagyon népszerűek - most is huszonnyolcan vagyunk -, kézi­munkával hagyományos és indiánék­szereket készítünk - mondta Simkáné Kocsis Irén táborvezető. - Bandázunk, cigizünk, néha piát is vesznek a nagyobbak. Jól érezzük ma­Mit csináljunk? Fotók: Frank Yvette gunkat. Anyám soha nem kérdezi meg, merre vagyok. De reggel mindig azzal búcsúzik: vigyázz magadra, kisfiam! ­mondta az egyik padon heverésző gye­rek, K. István, aki most végezte el a nyolcadikat. CS. G. L. A víz elűzi a Pinceszínházat „Megáll az ész" és a víz Kancsár József Pinceszínházában Fotó: Segesvári Csaba

Next

/
Thumbnails
Contents