Délmagyarország, 2006. május (96. évfolyam, 101-126. szám)

2006-05-04 / 103. szám

204 •MEGYEI TÜKÖR« CSÜTÖRTÖK, 2006. MÁJUS 4. A Délmagyarország Presztízs díjasa közel 150 milliót nyert pályázaton Lendületben a Szilánk Automata gépsoron dolgozzák fel az üveget. Sikeres pályázat áll a fejlesztés hátterében Fotó: Schmidt Andrea Idén 20 százalékkal növelheti árbevételét a Szilánk Csoport annak köszönhetően, hogy 2005-ben egy GVOP-pályázaton 147 millió forintot nyert technológia-korszerűsítésre. A Délmagyarország Presztízs Díjjal is kitüntetett vállalkozásának lendülete 2006ban sem hagyott alább. A szegedi üvegipari vállalkozás 2005-re elérte, hogy a hazai síküvegipar meghatározó egységévé váljon: olyan termelő, kereskedelmi és szolgáltató cégcsoport jött létre, amelynek árbevétele több mint ötmilliárd forint, alkalmazottainak száma pedig megközelíti a 400-at. A fejlődésben azonban nem állt meg. Sípos Aurél, a Szilánk marketing-kommunikációs vezetője elmondta, saját forintjaik mellé igyekeznek európai uniós forrásokat találni és sikerrel pályázni. A vezető laptopján a reggeli első klikk a Lendület.hu portált jeleníti meg, segítségével azonnal kiderül, milyen új pályázati lehetőség kínálkozik a cégcsoport számára. A GVOP technológia korszerűsítési pályázatát 2005-ben - azzal egy időben, hogy a Délmagyarország Presztízs Díját is átvették - a cégcsoport zászlóshajója, a Szilánk Zrt. nyerte el: általa olyan beruházást sikeMA MAR TORTENELEM Magyarország legnagyobb üvegipari társaságát Varga Gusztáv cégvezető korábbi egyszemélyes vállalkozásából hozta létre. Családjában az üveges szakmának tradíciója volt: édesapja, annak testvére és a nagyapja is ebből élt. Szülei üvegező-képkeretező műhelyét kilencedik, legkisebb gyerekként ő vitte tovább a 70-es évektől. A mai Szilánk közvetlen elődje pedig az az 1989-ben alapított egyéni vállalkozás volt, amelynek logisztikai bázisát mindössze egy műhely és egy kerékpár jelentette (ma egy 17 hektáros ipari park kétharmada a Szilánk cégcsoporté). Az üveget a bicikli oldalára rögzített fakerettel tolta végig a városon. Az ugrásszerű változások 1991-től következtek be, a klasszikus szolgáltató típusú üvegezést kereskedéssel bővítette - ekkor már 5 alkalmazottja volt -, majd gépesített, elsőként Szegeden. A tudatos fejlesztéssel, pályázatokon nyert forrásokkal és saját erejével elérte, hogy üvegnagyhatalommá vált Magyarországon. A Szilánk Rt. szigetelőüveg-gyártó gépek termékcsaládja 2005-ben magyar termék nagydíjas lett. rült megvalósítani, amely 2006-os fejlődését megalapozta. A projekt során komplett, 2700 milliméter magas - az országban csak Szegeden található ez a méret - automata szigetelőüveg-gyártó gépsort vásároltak lappréses gáztöltővel, távtartó hajlítógéppel, automata üvegszabászsorral. A gépsoron emberi kéz érintése nélkül, 34 másodperc alatt lesz a szabott üvegből késztermék. - Ez a gépberuházás egyedülálló Magyarországon - mondta Sípos Aurél -, segítségével a Szilánk a legmodernebb és a legnagyobb kapacitású szigetelőüveg gyártójává vált. - Harminc százalékkal több, kiváló minőségű szigetelőüveg egységet tudunk előállítani, mint a sikeres pályázat és gépvásárlás előtt. A kommunikációs vezető csak érdekességként említette meg, hogy a kész pályázati dokumentáció súlya mintegy 6 kilogramm volt. A további tervek közé tartozik 2006-ban, hogy az üvegedzésnek is megteremtik az alapjait, aminek egyenes következménye, hogy további munkahelyeket teremtenek. A Presztízs díjas cégcsoportnak pedig a presztízse is tovább nő azzal, hogy tovább szépül az épület homlokzata és utcafrontja. FEKETE KLÁRA A fóliás barack Van új a nap alatt, de nem minden az. Azt mondja egy debreceni kutató a rádióban, új módszert talált ki. Vagy csak átvett ?Mindenestre úgy említi, mintha az országban egyedüli lenne. A gyümölcsfákat úgy is lehet ösztönözni a korábbi termésre, hogy a már rosszul prosperáló fóliasátrak alá ültetik be. Körülbelül 20 liter öntözővíz a fejadag fánként, és mivel csapadék nem éri, gombák ellen permetezni sem kell. Gondolom, a kártevő rovarok se nagyon törtetnek be oda, mert ha nekimennének a fóliafalnak, nem is koppannának, mégis elhallgatnának, de ezt csak magam toldom hozzá. Minden új módszer képes belecsimpaszkodni agytekervényeimbe, már kezdeném is átszervezni a kertünket. Majd ha vizek múltán fölszabadul a védekezésből a töméntelen mennyiségű fólia, megpróbálok szerezni annyit, hogy beborítsa az egészet. A fekete is jól jön, abba meg a földiepret szeretem ültetni. Az is hamarabb érik, nem gazosodik, és nem is sárosodik, ha eső veri. Egyetemi ember hirdeti az újat, mégis bíznék benne azonnal magam is. Be is indulna az agyam, ha az elején eszembe nem jutna valami. Az böki oldalba a lendkerekét, hogy egyedüknek mondja az országban. tárnak oda érdeklődők szép számmal, mert mások is fogékonyak az újra. Az a bökkenő, hogy legalább harminc évvel ezelőtt írtam már egy homoki atyafiról, aki fóliasátorba szorította be az őszibarackot. Rosszul mondom, nem a fákat cipelte be a sátorba, a fóliát húzta föléjük. El is mentem, meg is néztem, meg is írtam. Ha nem hasonlítana emlékezetem az egérrágta szitához, talán a nevét is meg tudnám mondani, de jobb, ha nem kérdezik. Valahol a Széksós-fürdő fölötti dűlőúton mentünk he, és nem messze a kicsike erdőtől találtuk a tanyát, mellette a fóliás őszibarackost. Ö csak a barackkal kísérletezett, a debreceniek szinte minden gyümölcsöt kipróbálnak. Törpére metszik a fákat, hogy elférjenek. A kisebb ugyan kevesebbet ad, de ha sűrűbben telepítik, egálba jöhetnek. A dorozsmai - vagy már domaszéki' - emberünk azonban másként is kihasználta a lehetőségeket. Mire lombot eresztett az őszibarack, megnőtt alatta a retek. Vegyszervész nem fenyegetett, nem permetezett előtte. Akkoriban nagy ígéret volt a laskagomba is, egy csomó táptalajos zsákot is beállított még. Annak is jól jött a fóliamelegség. Retek, gomba és korábban érő őszibarack - akkori számítás szerint megérte. Vigyázat, ez a gomba nem kártevője a gyümölcsnek, de jótevője volt a bukszának. Ha tudtam volna, hogy idők múltán megint egyedüliként jön elő a módszer, akár minden héten megnéztem volna. Ki nem mondhatom, mennyire becsülöm a tudomány dpbereit, de ez egy kicsit megbillenti bennem a vízmértéket. Legalább annyira, mint a Németh Bandi első veseátültetése. Azt is elhallgatták, még két elsőnek kellett lennie, és sok-sok évnek eltelnie, mire ehsmerték igazi elsőségét. Időközben, persze, elütötték a folytatástól, fótetted elnyerte a maga büntetését. Lehet, hogy a mi emberünk föladta a következő évben már. Szép emlékként őrzöm találkozásunkat, ha eljut hozzá a lapunk, talán jelentkezik. Előre is köszönöm. H.D. Az év bora Szegeden Két hónapja indult hagyományteremtő szándékkal az a borkóstolós, szavazós játék, melyben a szervezők - az Ezerjó borszaküzlet és a Rádió plusz - a szegediek által legkedveltebb nedűket keresték. Ahogy Mizsik Attila sommelier, a díj alapítója fogalmazott, nem a szakemberek, hanem az egyre szélesebb, kulturált szegedi borkedvelő társadalom véleményére voltak kíváncsiak. Ezt fejezi ki a díj neve, a „votre santé" francia kifejezés is, melynek szabad fordítása: egészségünkre váljék. Közel 1500 szavazat érkezett 250 fajta borra - fehér- és vörösbor kategóriában. Az Év bora Szeged 2006 ünnepélyes eredményhirdetése, díjátadó gálája ma este háromnegye&6-kor kezdődik az ifjúsági házban, ahol neves borászok jelenlétében osztják ki a Votre Santé-díjakat. A rendezvény fődíjaként - az Évjárat Szoba elnevezésű exkluzív étterem jóvoltából - kisorsolnak egy 200 ezer forint értékű, 16 személyes borvacsorát a meghívottak között. Sallay Tibor hatvan óra alatt, mesterséges anyagok felhasználása nélkül varr meg egy pár lábbelit Ismét kézműves termék lett az igényesebb cipő Az országban mindössze öten készítenek kézzel varrott cipőket - köztük egy szegedi cipész. Mindannyian egy évtizedek óta kihalt mesterséget élesztettek újra, ezzel együtt pedig ismét presztízst szereztek a lábbeliknek. A ruha- vagy az ékszerkészíttetés ma már sokak számára természetes. Aki nem szeretne tucatárut, egyedi elképzelése alapján rendelhet magának kosztümöt, gyűrűt egyaránt. Hasonlóan van ez a cipőkkel is, az egyedi lábbelik varratása azonban még csak nagyon keveseknek igénye. Igaz, nem .is találni lépten-nyomon erre szakosodott mestert: az országban mindössze öten foglalkoznak saját tervezésű cipők készítésével. Egyikük Sallay Tibor, aki fiával közösen viszi szegedi vállalkozásukat. - Egyszer szétment a cipőm, és úgy gondoltam, készítek magamnak egy másikat - mesélt különleges vállalkozásának kezdetéről a cipész, aki eredetileg férfiszabászatot tanult. - Olyan jól sikerült, hogy a barátaim is elkezdték kérni, csináljak nekik is valamit. Egyre többfelé ment a híre a munkáimnak, így kaptam újabb és újabb megrendeléseket. Sallay Tibor elmondta, a hagyományos értelemben vett cipőkészítés már évtizedek óta nem létezik Magyarországon. A nagyüzemi gyártásban külön készülnek a talpak és a felsőrész, így 30-40 éve már nem is oktatják a teljes cipőkészítési folyamatot. A szegedi szakember is régi könyvekből és egy idős bácsitól tanulta meg a szakmát. A kézzel készített cipők legnagyobb előnye, hogy pontosan akkorák, mint a láb, hiszen a megrendelő méreteire szabják. Szemben az ipari cipőkkel, melyeket standard méret után gyártanak. Ezekből azt vesszük meg, ami nem szorít, és nem lötyög, vagyis nagyjából jó. Aztán ha a talpunk vagy a sarkunk megfájdul benne, rá kell jönnünk, hogy mégsem volt megfelelő választás. Talán hihetetlen, de egy rossz cipő rengeteg baj forrása lehet, okozhat például fejfájást, sarokfájást vagy gerincbetegséget is. - Egy kézzel varrott és egy gyári cipő között annyi a különbség, mint a Trabant és a Mercedes között. Igazán viszont csak akkor lehet érezni a különbséget, amikor hordja az ember - mondta Sallay Tibor. Én csak természetes anyagokat használok, még a szintetikus ragasztó helyett is csirizzel dolgozok. Minden rész varrva van, ezáltal sokkal elasztikusabb lesz a cipő, a műanyag merevítő kiküszöbölésére pedig két hétig tartom kaptafán, hogy megtartsa eredeti formáját. A tapasztalatok azt mutatják, több nő készíttet kézzel varrott cipőt, mint férfi - soUJRAFELFEDEZÉS Magyarországon nagyjából öt éve indult be az egyedi cipőkészítés. Még csak most kezdik felfedezni maguknak az emberek, holott Angliában például minden úriember kézzel varrott lábbelit hord. Nálunk egyelőre sokan csak státusszimbólumként veszik meg az egyedi cipőket, a tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy legtöbben visszajárnak és újabbakat rendelnek, hiszen rájönnek, mennyivel jobb viselet ez, mint a gyári. kan elsősorban amiatt, hogy egyedi darabot tudhassanak magukénak. Báli szezonban elsősorban a ruha anyagából varrt lábbeli a sláger, tavasszal és nyáron pedig az esküvői cipő. És persze mindig vannak különleges kívánságok, most például egy dobos cipő készül - dobbal és dobverővel az orrán. - Hatvan óra munka van egy pár lábbelivel, nagy türelem kell ehhez a munkához - mondta Sallay Tibor, aki azonban úgy gondolja, megérte ismét feléleszteni a szakma kézműves jellegét. Még akkor is, ha manapság sokan annyira nem igényesek arra, mit hordanak lábukon, hogy gondolkodás nélkül megveszik a pár ezer forintos kínai cipőt, mely egyébként fröccsöntött talpával és műbőr felsőrészével veszélyes hulladéknak számít. TÍMÁR KRISZTA Nagy türelem és kézügyesség kell a cipőkészítéshez Fotó: Gyenes Kálmán