Délmagyarország, 2006. május (96. évfolyam, 101-126. szám)

2006-05-03 / 102. szám

6 •MEGYEI TÜKÖR" SZERDA, 2006. MÁJUS 3. Szegeden már kezdik üríteni a homokzsákokat, bontják az ellennyomó medencéket Állják a sarat, a vizet a gátak A Csongrád melletti Nagyrétnél alaposan meg kellett erősíteni a gátat. A munka sikeres volt Fotó: Schmidt Andrea Meddig bírják még a gátak? Minden bizonnyal sokáig. Bár a töltéslábak átázása, amíg vissza nem tér medrébe a folyó, növeli a kockázatot, ám a töltésekre ható nyomás az apadás révén napról napra csökken. Lassú az apadás, a töltéslábak napról napra átázottabbakj meddig bírja még a gát? Ha nem apadna a folyó, valóban rendkívül komolyan fölvetődne a kérdés: hol van az átázott töltések állékonyságának végső határa. De már napról napra apad, így ugyancsak napról napra csökkcn a gátakra ható, óriási feszítő erejű nyomás is. A két hatás kiegyenlíti egymást: amennyivel az egyik ok miatt növekszik a veszély, anynyival csökken a másik ok miatt - mondja Dobi László közTOVÁBBI APADAS A Tisza, a Hármas-Körös és a Maros alsó szakaszán változatlan ütemben folyik az apadás, napi tíz-tizenkét centit csökken a vízállás. Tegnap Szegeden már „csak" 943 centis volt a Tisza, Csongrádnál 962 centi, Mindszenten pedig 995 - itt is a korábban tapasztalt legmagasabb szint (1000 centiméter) alá süllyedt. A Hármas-Körös Kunszentmártonnál 962, a Maros Makónál 425 centi volt. A folyók a középső és a felső szakaszokon is apadnak - ugyanakkor a Dunán levonuló kisebb árhullám a hét vége felé visszafoghatja az apadást a Tisza-torkolat környékén. ponti védelemvezető, az Atikövizig igazgatója. Egyes pontokon azonban már „jeleznek" a töltések. Mindszent és Szegvár térségében töltésrepedést lehetett tapasztalni a Tisza mentén, a töltéskorona tengelyével párhuzamosan - ezek azonban nem voltak mélyebbek ötven-hatvan centinél. A jelenség akkor jön létre, ha a töltés agyagmagja - mely össze van építve a talaj vízzáró agyagrétegével - feltöltődik vízzel, s megduzzad. E duzzadással együtt járó mozgás hatására reped meg az agyagmag fölötti rész. Sokkal veszélyesebb a töltésmegcsúszás, azaz suvadás. Ilyenkor a gátnak akár egyharmada képes a mentett oldalon lefelé megindulni. Szelevénynél is ez történt a Körösön. Dóénál nem a töltéskoronában, hanem a rézsű felső harmadában jelentkezett a csúszás, és csak viszonylag vékonyabb földréteg indult meg. Felgyőnél a gát úgynevezett padkás megtámasztású töltés, s a padka kezdett megcsúszni. Ez a kétféle jelenség bordás megtámasztásokkal jól védhető, persze óriási feladatot jelent. Vajon a mostani magas víz tekinthető-e zöldárnak - melyet már teljes egészében esőzések táplálnak? Köztes állapotban vagyunk, a két áradás között, a tipikustól eltérően, nincs éles határvonal. Remélhető, a májusi esők, ha lesznek, nem okoznak áradásokat a vízgyűjtőn. « Továbbra is rendkívüli készültségi fokozatban, a korábbinál kissé alacsonyabb létszámmal - 2900 fővel - folyik a védekezés. A Tisza és a Hármas-Körös menti, erősen átnedvesedett töltésszakaszokon több kilométeres hoszszúságban újabb bordás megtámasztásokat építettek, a korábB0NTJAK AZ ELLENNYOMO MEDENCÉKET Megkezdték az ellennyomó medencék eltávolítását Szegeden. A munkák ott indulhattak meg, ahol a víz annyira visszahúzódott, hogy a homokzsákokból kialakított medencék már szárazra kerültek, így például a Felső Tisza-parton tudtuk meg Kozák Péter védelemvezetőtől. Az összes ellennyomó medence elbontása egy hetet vesz igénybe. A jövő héten várhatóan a parttal kulisszanyílásait is megnyitják. biakat tovább erősítették. A dóci, megfékezett rézsűmegcsúszás tegnapig nem fejlődött tovább. A Szentestől délre lévő osztorai őrjárásban a töltéskoronán képződött hosszirányú repedés mélysége azonban tovább nőtt, a helyet fokozottan figyelik. FARKAS CSABA fedezet nélkül! nem csak három kívánságod teljesítem! Q induló költségek nélkül** Q 9,99%-os kamattal forint hitelek esetén*** © bármely magyarországi Bank által Igazolt 6 havi számlaforgalom alapján is K&H könnyített gyorshitel vállalkozásoknak El 8 hintett» n#in rpnkteUI Ajánintiéieinak. A megköveteli blztowlókról,» hitelkerít UfMUviHWtMNMtauwinlilM »KuMm » IUI l vcHteMJO uarädto <n«k»iuumt 10«« iBank lanntaiija -A NMnMMti fugg>anvaMn a tana migftiuar«yi kaaifuatt umuguMMta Un* ttMMMrt 3 « 200« mama 30 koiw baadufl teaatawna* aaatattan aktngwjwa a Oaalati atanMUMiaal lotyOaAM <*m •••Atwv-oa Manante a; «ven ttenu ű|»mu tortol hitetek »Nteo, I folyóm»» otpi»" lfvényes A kein»Qtt> • k»m»tpéf,ódu» »hfl banki munkán»pjin ervínyei referencia kamatláb éifékéhez igazodva, azzal megeoyez<J mértekben éi azzal agyktelflitfl változik i eoroo következő kamatperiódusra a kapcsolódó kamatmarzs mértéke nem változik a futamidő Kamalá|ániauink2006 íprtki 1 • (étól vnizivonáug érvényes K&H Cégvonal 06 40 444 444 -> www.khb.hu Béna/amaívi aaaafuaw kaíasaagvaflaiaai 4 karnálttóoafléfcwni "»200« aprllii A 2006 apnaa Elhunyt dr. Gősi Gábor Hosszan tar- " tó, súlyos betegség után tegnap reggel, ötvenegy esztendős korában elhunyt dr. Gősi Gábor, a Szegedi Vadaspark igazgatója. Fölsorolni is alig lehet, mi mindent tett a vadasparkért. 1990 januárjától állatorvosként dolgozott ott, 1998 júliusától igazgatója volt az intézménynek. A fejlesztések mellett a természetvédelemre és az ismeretterjesztésre is nagy súlyt helyezett. Elérte, hogy a vadaspark fölvehesse profiljába a hatóságok és az állampolgárok által az intézménybe bejuttatott védett állatok gyógykezelését, tartását, illetve szabadon engedését. E munka elismeréseként természetvédelmi mentőközpont és karantén kialakítására kapott a vadaspark támogatást. A Szegedi Vadaspark az első állatkert Magyarországon, ahol főállású zoopedagógus dolgozik. Nagy álma teljesült azzal, hogy Szeged önkormányzata Interreg-pályázaton támogatást nyert természetvédelmi oktatóközpont létrehozására, a zoopedagógiai munka segítésére. Az elmúlt években az ő munkájának is köszönhetően a vadaspark a város egyik leglátogatottabb intézményévé vált. Ám az ez évre tervezett nagy beruházássorozatnak csak a kezdetében vehetett már részt. Szakmai munkássága elismeréseként a Magyar Állatkertek Szövetsége az elnökévé választotta, erről betegsége miatt le kellett mondania. A Szegedért Alapítványtól idén a Társadalmi Állampolgári Kuratórium díját kapta. A magyar állatkertek közül elsőként a Szegedi Vadaspark nyerte el a minisztériumtól a Pro Natura-emlékplakettet. Az általa fölfejlesztett és felvirágoztatott intézmény dolgozói mellett az egész város emlékezik rá. F.CS. Elpusztulnak a fiatal vadak az árvízben Óriási károkat okoz a vadállományban az árvíz. Hogy pontosan mekkorát, csak a víz visszahúzódása után lehet megállapítani - de sok tízmilliósra becsülhető a veszteség. Rengeteg vadmalac, őzgida pusztul el, a vadkacsák fészkét is elviszi a víz. MUNKATÁRSUNKTÓL A hullámtérben világra jött vadmalacok száz százaléka leli vesztét ekkora árvízkor, az őzgidák legtöbbje ugyancsak - halljuk Somodi Istvántól, a Kiskunsági Nemzeti Park mártélyi tájvédelmi körzetének természetvédelmi tájegységvezetőjétől. Az őzek közül nagyon sok felnőtt egyed is megfullad. Kétezerben az én területemen, az algyői híd és Mártély között kereken száz elhullott őzet találtunk a hullámtérben az árvíz levonulása után - mondja a szakember. A megye összterületén tehát ennek többszöröse lehet a a veszteség. Miért nem mennek az állatok a mentett oldali területre, amikor még csak jön a víz, és száraz lábbal elmenekülhetnének előle? Azért, mert, ha csak lehet, nem akarják elhagyni otthonukat, a hullámteret, és sokszor nincs is rá szükség, hiszen „normál áradásnál" maradnak a területen elöntetlen, magasabb részek. Amikor tehát a hullámtér mély fekvésű területeit elönti a víz, nem a töltés felé menekülnek, hanem a folyópart felé: az ugyanis magasabb fekvésű a hullámtér többi részéhez képest. Itt az állatok összezsúfolódnak, egyre kisebb területre szorulnak, fogy a táplálék, s amikor már végképp úszni kénytelenek, legyöngültek, és különben sem bírják az alig néhány fokos vizet. Vadászok, halászok egyébként - ha az áradás később jön, s a víz eléri a tizenegynéhány fokos hőmérsékletet - szoktak vadmentést végezni, de ilyenkor semmi értelme: a hidegvízben pár percen belül elpusztul a vad. Az is megtörténik, hogy a kimentett állat visszaugrik a vízbe, és ismét az elöntött hullámtérbe menekül, ahonnan kihozták. A földön, bokrokon fészkelő madarak eleve nem tudtak fészket rakni idén a hullámtérben. Sőt a vadkacsák - melyek a fűzfák vastagabb ágain vagy odvaiban fészkelnek - fészekaljai is megsemmisültek, hiszen jóformán a lombkorona magasságában van a víz. Ilyenkor gyakran lehet látni párban úszkáló tőkés récéket: az ő fészküket is kiöntötte az áradás, majd később megkísérelnek újra fészket rakni.