Délmagyarország, 2006. május (96. évfolyam, 101-126. szám)

2006-05-03 / 102. szám

SZERDA, 2006. MÁJUS 3. • MEGYEI TÜKÖR« 7 A megyében nőtt az érdeklődés az emelt szint iránt Kell a sok pont a slágerszakokon Az idén jóval többen érettségiznek emelt szinten, mint tavaly. Ennek egyik oka az lehet, hogy a slágerszakokon kell a pluszpont a felvételihez. A jövő héten kezdődő érettségiken a középfokú nyelvvizsga már nem ér emelt szintű érettségit. lóval többen érettségiznek hétfőtől emelt szinten, mint tavaly ilyenkor. A tanulók országosan hetvenöt százalékkal több vizsgára jelentkeztek be - derül ki az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont |OKEV) adataiból. Az országos tendenciának megfelelően Csongrád megyében is - néhány iskola kivételével - a diákok többen választották a nehezebb vizsgát. Tavaly 3656 emelt szintű vizsgát regisztráltak, ebből 1791-et középfokú nyelvvizsgával kiváltottak - ezt most már nem tehetik meg. A bizottságok tagjai ténylegesen 1865 emelt szintű dolgozatot néztek át illetve szóbeli feleletet hallgattak végig. Az idén 51 százalékkal, 2818-ra nő az emelt szintű érettségi vizsgák száma a megyében. Ennek oka: a slágerszakokra csak pluszpontokkal lehetett tavaly bekerülni. Aki komolyan vette a tanulást négy évig, annak érdemesebb volt az emelt szintet választani. - Egy éve azt gondolták a diákok, hogy a jobb középszintű érettségi többet ér, mint a gyengébb emelt szintű. Tévedtek, fordított volt a helyzet. Éppen ezért a tanárok szeptembertől jobban motiválták a tanulókat a nagyobb tudást igénylő érettségi felé - magyarázta Mustos Tamás, a szegedi Gábor Dénes Gimnázium, Műszaki Szakközépiskola igazgatója. Az intézményben az idén harminc százalékkal több vizsga lesz emelt szinten, mint tavaly. A diákok elsősorban az A VEDRESBEN KEVESEBBEN H A tavalyihoz képest negyvenöt százalékkal kevesebben jelentkeztek emelt szintű érettségire a szegedi Vedres István Építőipari Szakközépiskolában. Ennek oka mondta Dobó László igazgató hogy a diákok megtalálják azokat a szakokat, ahova jól sikerült középszintű érettségivel is be lehet jutni. - A tanulók a pluszpontokat más úton szedik össze: például akik letették a technikusi vizsgát, bizonyos felsőfokú intézményben hét pontot kapnak - tudtuk meg az igazgatótól. idegen nyelveket helyezték előtérbe. A szegedi Radnóti Miklós gimnázium tizenkét tanulója kimagasló versenyeredményeivel már megszerezte az emelt szintű érettségit - tudtuk meg Gál Béla igajtótól, aki elmondta: a 800 vizsgából 240 lesz emelt szintű, amely arányaiban több, mint az elmúlt esztendőben. A Radnótiban a fizikát és a kémiát kétszer-háromszor annyian választották, mint egy éve. - Azok jelentkeztek az emelt szintű érettségire, akik közgazdasági, külkereskedelmi vagy jogi pályára készülnek - mondta Kiricsi Imréné, a szegedi Kőrösy József Közgazdasági és Külkereskedelmi Szakközépiskola igazgatója, aki hozzátette: a tavalyihoz képest valamivel többen vizsgáznak emelt szinten, de igazi következtetéseket csak négy-öt év elteltével lehet levonni. CS. GÁT LÁSZLÓ Kézimunka és anyaföld emlékbe Hagyomány és divat a ballagótarisznyákban A szombati ballagásra tarisznyát csomagolnak a végzősöknek a maradó diáktársak. A szegedi Vedres szakközépiskolában és a Karolina gimnáziumban lestük meg az úti batyukat. A hét végén elballagnak a középiskolások. A „menők" hagyományos búcsúztatásából kiveszik a részüket a Vedres István Építőipari Szakközépiskola fiatalabb évfolyamai. Egyenvirágnak egy szál gerberát készítenek, a tizedikesek pedig a termeket és a folyosókat borítják be orgonával. A kilencvenkilenc ünnepeltnek a kilencedikesek csomagolják az útravalót. - Gyűjtöm az alkalmi idézeteket, ezekből választanak az osztályok. Kis kártyákra nyomtatjuk, mellé egyforintos érmét teszünk, osztálynévsort írnak, és cukrászdából rendelt pogácsát csomagolnak - sorolta fel Csarnó Mária, az intézmény szabadidő-szervezője, mi kerül a ballagok úti batyujába. A tarisznya pedig évek óta Tóth Sándor nyugdíjas dekoros mester kisteleki műhelyéből érkezik. A Vedres diákjainak fehér filcből varrt táskákat az idén is, de a mostaniak téglalap helyett patkó alakúak. Rá kék festékkel nyomott virágmotívumot és a ballagás évszámát. - Kevésbé divatos a népművészeti minta, a hímzett tarisznyákat pedig anyagi megfontolásból hanyagolják az intézmények - avat be Tóth Sándor a „vállravalók" divatjába, mert a ballagótarisznyába is beleszól a kor szava. A filc láthatóan évtizedek óta kedvelt alapanyag. Jól tartja a formáját, és a széle egyszerűen ollóval cakkozható. Drágább a paszpólos változat, tovább variálható félkör vagy patkó alakúra. A piros színt azonban évekkel ezelőtt leváltotta a kék és a sötétbordó. Aki mélyebbre nyúl a pénztárcájába, kaphat bársonytarisznyát, sőt még bársonybugyrot is színes zsinórral, ami trendi batyut formáz. A mester úgy tudja, népes a konkurencia, évente tíz-tizenöt tarisznyagyártó rohamoz meg miden iskolát az ország minden szegletéből. A Karolina gimnáziumban, divat ide vagy oda, saját kezűleg készül az úti batyu. A tizenegyedikesek búcsúztatják a két ballagó osztályt. - Jó ideje kipuhatoltuk, hogy népművészeti emléket szeretnének kapni a végzős lányok. Ehhez igazodva készülődünk a szombati nagy napra - magyarázta Gazdag Gemma nővér, az egyik maradó osztály főnöke. - Korondról rendeltünk igazi korondi kerámiakeresztet, hozzá szőttes terítőt választottunk. Ezt rendezzük majd el a padokon, mellé egy-egy szál fehér rózsát adunk át. A tarisznyát saját kezűleg hímezzük. Nyers lenvászonból varrtunk kistáskát, ráerősítettük a zsinórfület, végül ráhímeztük az iskola nevét és a két évszámot. Útravalóul sok apróságemléket készítenek bele a jövőre érettségizők. Maguk sütik a pogácsát, fiolába alföldi fehérbort töltenek, egy másik üvegcsébe sót, és kisbatyuba fekete anyaföldet csomagolnak. A karolinás munícióból sem hiányozhat az egyforintos, a névsor és az iskola fényképe. DOMBAI TÜNDE A személyhez kötött fesztiválok megszűnnek, ha a szervező feladja Szponzor nélkül nem megy A legszebb szegedi boszorkányok. Pénz hiányában csak egyszer, 2001-ben rendeztek a városban Boszorkány-napokat Fotó: Karnok Csaba Szponzori támogatás hiányában elmarad az idei Dömötör-díjátadó gála Szegeden. A Májulás, a Boszorkány-napok, a Dóm téri karácsony rendezői már régen elveszítették a reményt. A Májulásnak akkor lett vége, amikor júniusban rendezték meg. A Májulás Színházi és Zenei Fesztivál nagy ötlet volt a maga idejében. Az elsőt 1993-ban rendezte meg Szegeden a SZITI Kulturális Egyesület. A különböző koncertekkel, előadásokkal és kiállításokkal fűszerezett fesztivál programjait főként szabadtéren, a Széchenyi, a Klauzál és a Dugonics téren, valamint a Móra parkban tartották meg, amelyeket ingyen látogathatott a nagyérdemű. Fénykorában négynapos volt a Májulás, zsongott a belváros, mindenhonnan muzsika szólt. Aztán kétnapossá vált, 2003-ban pedig már júniusban rendezték meg a Szeged Plazában. Ez volt a vég. „Három éve támogatás hiányában megszűnt a fesztivál, de már korábban is voltak problémáink a pénz öszszeszedésével. Az egyik évben nem is tudtuk megrendezni. El POMPEJI ES IMPALA HAZ Az 1990-ben Szegeden alapított Pompeji irodalmi folyóirat 1998-ban szűnt meg. Laczkó Sándor szerkesztő elmondta, amikor látták, hogy csökken a támogatásuk, úgy döntöttek, befejezik működésüket. „A szerkesztők is más irányba mentek, és nem akartuk megvárni, hogy esetlegessé váljon a megjelenésünk." Egy helyi reklámstúdió 11 évig tartotta életben a Zárda utcai Impala Házat, ahol a legismertebb magyar és európai kortárs művészek állítottak ki, zenéltek és olvastak fel műveikből. A kulturális zarándokhely 2004-ben zárta be kapuit. kellett vinnünk a belvárosból, mert az önkormányzat túl zajosnak tartotta" - mondta a Májulás egykori főszervezője. Róth Ilona szerint a kilencvenes évek közepén jobb volt a helyzet, mert az országos cégek képviseletei helyben dönthettek a támogatásokról. „Mára mindent központosítottak. Alapos mérlegelés után döntenek a cégek a pénzek odaítéléséről, és csak azt támogatják, ami nekik is megéri" magyarázta. Az első Szögedi Boszorkány-napokat 2001-ben rendezte meg a SZITI és a Szegedi Hagyományőrző Kör a partfürdőn. A fáklyás, lampionos, csónakos felvonulás és a boszorkányszépe-választás nem hagyott maradandó nyomot a város kulturális életében. Bár kétnapos boszorkányos fesztivál a 2002-es esztendő programfüzetében is szerepelt, azt pénz hiányában már nem rendezték meg. A Dóm téren tavaly és tavalyelőtt már nem szervezett karácsonyi ünnepi heteket az Ördögszekér Bt., amellyel a városvezetés 2000-ben kötött öt évre szóló támogatási szerződést. Mocselini Rudolf ügyvezető elmondta, hogy a bruttó másfél millió forintos éves önkormányzati támogatásból nem tudta finanszírozni a gazdag kulturális programot. Sőt súlyos veszteséggel jött ki az egészből. Idén a város felkérésére az Ördögszekér rendezte meg hat év kihagyás után a téltemető ünnepséget, amit nem szerveznek meg jövőre, ha nem kapnak támogatást. „Egy darabig vállalja az ember a kockázatot, de nem a végtelenségig. A rendezvények személyhez kötöttek, így ha valaki besokall, bedobja a törülközőt, akkor az adott ünnep, fesztivál is megszűnik. Ez nagyon nagy baj" - magyarázta Mocselini, aki szerint a városnak is elkötelezettebbnek kellene lennie bizonyos rendezvények, fesztiválok iránt. A Horváth Mihály utcai Pinceszínház 1997-től négy éven át szervezett Ligetfesztivált Újszegeden. Kancsár Orsolya elmondta, azt követően kellett eljönniük a ligetből, miután az újszegedi szabadtéri új bérlője napi 250 ezer forint bérleti díjat kért tőlük. Két év szünet után a Ligetfesztivál folytatásaként, városi, pályázati és szponzori pénzből a szegedi várban rendezett színházi fesztivált gyermekeknek és felnőtteknek a Pinceszínház. Idén tartják a 4. Szegedi Várjátékokat. Kancsárék története happy enddel zárult. sz. c. sz. Nem tévednek el a turisták - A Dugonics szó ismerősen csengett Kézzel-lábbal, olykor pedig angolul „Bocsánat, tudna segíteni? A Dugonics teret keresem. Megmondaná, hogyan jutok oda?" kérdeztük a szegedi járókelőktől. Hogy nem mindenki tudott válaszolni erre az egyszerű kérdésre, annak nagyon egyszerű az oka. Magyar helyett angolul kértünk útbaigazítást. Hátizsák, baseballsapka és leporolt angol nyelvtudás. Ezekkel a segédeszközökkel felvértezve váltunk igazi eltévedt külföldi turistává, aki kétségbeesve szeretett volna eljutni a Dugonics térre. Könnyű terepen, a Fekete Sas utcán kezdtük az emberek faggatását. Egy harminc év körüli hölgynek nem okozott gondot megmutatni keresett célpontunkat. Bár az utca végéből szinte a térig látni, a nő nem csupán a „jelbeszédre" hagyatkozott. Angolul magyarázta el, hogyan menjünk el az utca végéig, majd ha balra forA turisták fényképeznek és érdeklődnek Fotó: Karnok Csaba dulunk, már el sem téveszthetjük az útirányt. Aztán egy középkorú férfira csaptunk le a Centrumnál. Magunk is meglepődtünk, menynyire pontos angol nyelvű eligazítást kaptunk tőle. A kimerítő útleírás után még hangosan utánunk szólt: pontosan három sarkot kell megszámolnunk, mielőtt célba érnénk. - Semmit nem értek abból, amit mond - hárította el kérdésünket mosolyogva egy idősebb férfi az Anna-kút környékén. Egy néni először szemlátomást megrémült az idegen szó hallatán, ám a Dugonics szóra felcsillant a szeme. - Teljesen rossz irányba halad, forduljon meg - mutatta kezével a menetirány-változást. Fordultunk mi a magyar szóra is, de a néni semmit nem bízott a véletlenre. Továbbra is magyarul, de egyre hevesebben gesztikulálva adott még pontosabb leírást a cirka ezerméteres útszakaszról. Figyelje a lovat! Tudja, négy lába van - mutatta ujjaival a számot, majd kezével ügetést színlelve próbálta a paripa alakját megvilágítani előttünk. - De szépen beszél, csak nem tudom, mit felelt kérdésünkre egy ősz hajú asszony, aki szintén a Dugonics szó elhangzása után bökött botjával a tér irányába. Végül a Horváth Mihály utcában kötöttünk ki, ahol három diáklánytól próbáltuk megtudakolni a Dugonics tér pontos helyét. Útbaigazítás helyett hangos nevetés volt a jutalmunk. A tanácstalan álturista pedig elgondolkodhatott: talán a kiejtése csalhatott mosolyt a lányok arcára? K. G. G.