Délmagyarország, 2006. május (96. évfolyam, 101-126. szám)

2006-05-13 / 111. szám

10 SZIESZTA 2006. május 13., szombat a szegedi zöld sziget Álomszerva Az egyik országos bajnokság alkalmával Bíró Andrásra sza­badidőközpont egykori dolgozója éppen a centerpályát hozta rendbe. Munkája közben a pályára érkezett egy játékos. Bíró kezében pillanatok múlva már ott volt egy teniszütő. Elkérte a játékostól, mert a „centert" ellátták egy sebességmérővel. A mindenki „Bandija" odaállt adogatni. Feldobta a labdát, majd egy hatalmasat ütött. Bombaként csapódott az adogatóudvarba. A sebességmérő 170 km/órát jelzett. Melegítés nélkül. Elsőre. Az egy szem néző, a DM sporttudósítója felállva ünnepelte Bírót. lyik nő magasabbra"-bajnok­ságot vívtak egymással. Sportágak otthona A Délép-pálya eladó - a hir­detés többször is megjelent 1995-ben a Délmagyarország­ban. Bármily furcsa, sokáig nem volt jelentkező: végül dr. Gellért Ákos vásárolta meg a pályát. Természetesen jöttek a rosszindulatú megjegyzések: felparcellázzák a területet, benzinkutat építenek rajta. Csattanós választ kaptak a ké­telkedők... A pálya azóta is fejlődik. Évente közel 400 ezer ember látogatja a szabadidő­központot. Mozognak, spor­tolnak, szórakoznak az em­berek. Kicsik és nagyok. Több sportág is otthonra lelt. Az amatőrök mellett a verseny­sportolók is a Gellértben edz­hetnek. Teniszezők, fallabdá­sok és falmászók szállítják a sikereket. Az alapokról kezd­tek el építkezni, mára már mindhárom sportágban után­pótlás-válogatott versenyzők­kel büszkélkedhet a Gellért SE. A komplexum pedig fejlő­dik. Készülnek a tervek, hi­szen szeretnének tovább bő­vülni, fejlődni. Gellért Ákos régi vágya, hogy egy szállo­darész is felépüljön, ezzel teljessé és még európaiabbá válná a pálya. Ha az elmúlt tíz évet vesszük figyelembe, akkor ez az álom nem elérhe­tetlen. Újszeged egyik gyöngyszeme szépül, épül és működik. A központ Szeged zöld szigete. SÜLI RÓBERT A família és a munkatársak 2000-ben, a 100. országos teniszbajnokságra nagyon készült a Gellért Szabadidőközpont minden munkatársa. Készült, hiszen egy sportág életében megrendezni éppen a jubileumi ob-t, az mindenki számára nagy dolog. így volt ezzel a sportkomplexum apraja­nagyja. Hónapokkal a bajnokság rajtja előtt megkezdődtek a munkák. Csinosították, szépítették a pályát, annak környékét. Fát ültettek, füvet vágtak, locsoltak, kerítést festettek. Mindenki. A Gellért família is. Édesanya, édesapa, a két fiú, Ákos és Balázs, illetve az alkalmazottak. Nem volt senki sem főnök, mindenki alkalmazott, azaz munkás volt. A gyerekek az iskola után ecsetet fogtak, és a többiekkel kerítést mázoltak. Gellért Ákos ha kellett, prospektust osztogatott, majd fényképezett, néhány pillanat múlva pedig a versenyzőkkel, a nézőkkel beszélgetett. Felejthetetlen volt az országos bajnokság. Mindenki számára. A versenyzők visz­szasírják a szegedi időket, hiszen azóta egyszer sem volt olyan hangulatú a verseny, mint a Gellértben. Abban a sportkomp­lexumban, amelyben azóta több nagy versenyt rendeztek. Gellért Ákos (balról) mutatja be az épülő szabadidőközpontot fotók: karnok csaba Idén májusban tízéves szüle­tésnapját ünnepli az újszegedi Gellért Szabadidőközpont. Az egykori Délép-pályán pezsgő sportélet zajlik. Évente közel 400 ezer ember sportol és szórakozik a komplexumban. Tíz év nagy idő. 1996 májusá­ban három felújított tenisz­pályával nyitotta meg kapuit a Délép-pálya. Az új tulajdo­nos, dr. Gellért Ákos egy sajtó­tájékoztató keretén belül vá­zolta az elképzeléseit. Többen kétkedve fogadták a terveit. „Úgysem valósul meg! Ez? Nálunk? Magyarországon?" A bíró szava Ám ha valaki most ellátogat az azóta már Gellért Szabad­időközpontra keresztelt sport­komplexumba, akkor egy cso­dával találja magát szembe. Európa egyik legszebb tenisz­központja épült fel Újszege­den. És ezt olyan ember ál­lította, akinek a szavára adnak • a világban. Ő nem volt más, mint az angol nyílt teniszbaj­nokság, azaz Wimbledon fő­bírája, Alan Mills. A világhírű bíró nyilatkozta a Gellértbe megvívott Magyarország-Iz­rael Federation Kupa női te­niszmérkőzés után: „Ez egy csoda! Izgalommal érkeztem Szegedre, de a helyi emberek elvarázsoltak. A szabadidő­központot sokan megirigyel­Adatsorok A szabadidőközpont alapí­tása: 1996. május. Területe: 8 hektár. Teniszpályák száma: 15 (eb­ből három fedett). Fallabdapályák száma: 2. Egy versenysportra alkalmas sportcsarnok. Rangosabb események: Fe­deration Kupa teniszmérkőzés, három Davis Kupa-mérkőzés, három felnőtt országos baj­nokság. Történelem: közel kétezren Sávolt Attila meccsén nék Európában!" Ez körülbe­lül olyan dicséret, mintha az olasz sztár labdarűgó-játékve­zető, Collina nyilatkozna di­csérően valamelyik magyar futballstadionról. Hasonló véleményen voltak a monacói Davis Kupa-válo­gatott tagjai is. Pedig Monaco nem éppen a csóró emberek helye. Sőt. Akadt olyan játékos - Bosio -, aki abban a klubban teniszezik, ahova a For­ma-l-es sztár, Michael Schu­macher is rendszeresen lejár. Szóval az ő klubjuk sem le­hetett piskóta, mégis azt mondta, hogy szívesen elcse­rélné a szegedire. Temesváritól Noszályig De nem ment minden ilyen könnyen és gyorsan. Az első évben felújították a meglévő három pályát, majd a fólia­sátrat, amiben úgyszintén három pálya volt. 2000-ben a Gellért volt a századik orszá­gos teniszbajnokság házigaz­dája. A teniszszövetség em­bereinek leesett az álla, hi­szen a szegedi sportbarátok a döntőkre megtöltötték a lelá­tót, közel kétezren szurkoltak a játékosoknak. Ezután folya­matosan fejlődött a komple­xum. A magyar játékosok, Te­mesvári Andrea, Mandula Petra, Kuti Kis Rita, Kapros Anikó, Sávolt Attila, vagy az­óta már a Nagy Ő-ként meg­ismert Noszály Sándor is szí­vesen tért vissza, hiszen olyan szeretettel, és odafi­gyeléssel sehol sem volt dol­guk, mint a Tisza-parti vá­rosban. Közben felépült két teljesen új fallabdapálya, egy strand­röplabdapálya, megújult a szauna, a sportcsarnok, kitisz­tították a Holt-Marost, és je­lenleg 12 szabadtéri salakos teniszpályán (ebből télen ket­tőt befednek), és három fó­liasátras pályán sportolhatnak a mozogni vágyók. Menjünk vissza egy kicsit az időben! A Délép építőipari vállalat a '70-es években kez­dett a sportkomplexum kiala­kításához. Igaz, a '80-as évek végéig az élsport játszotta a főszerepet. NB l-es röplab­da- és kézilabda-mérkőzések, majd NB Il-es labdarúgó­meccsek körül forgott a világ. A Szeol-Délép SE merész ter­veket szövögetett. NB I-ről ál­modtak a vezetők, éppen ezért felhúztak egy lelátót. Egy évig játszott ezen a pályán a csa­pat. Ezután jött a hanyatlás. Mostohagyermekké vált a pá­lya. Ekkor már a gaz és a gyom versenyzett egymással - „me-

Next

/
Thumbnails
Contents