Délmagyarország, 2006. április (96. évfolyam, 77-100. szám)

2006-04-06 / 81. szám

6 • MEGYEI TÜKÖR« CSÜTÖRTÖK, 2006. ÁPRILIS 6. Rabművészek sikere Három szegedi rabművész alkotása is bekerült a legjobbnak ítélt művek közé azon a pályázaton, amit a világ összes fogva tar­tottjának hirdettek meg. A képeket április végén Bécsben, az európai uniós központban állítják ki. Zoltánt, Wnt és Kálmánt ötszáz dollárral jutalmazták. Vagyis több mint százezer forinttal lesz gazda­gabb az a három, ezeket a művész­neveket választó férfi, aki napja­inkban életellenesen bűncselek­mény miatt tölti szabadságvesz­tését a szegedi Csillag börtönben. A három fogva tartott a „Fedezd fel az élet arcát!" című képzőmű­vészeti pályázaton indult el, amit tavaly nyáron a Katolikus Börtön­pasztorációs Nemzetközi Bizott­ság bécsi központja írt ki a világ összes országában. A Szegedi Fegyház és Börtönből negyven al­kotást küldtek el. A pályázatra összesen 49 ország 1500 alkotása érkezett. A díjazottak között az egyik Szegeden fogva tartott hato­dik helyezést ért el, a másik hu­szonegyedik lett, a harmadik pe­dig különdíjban részesült. így há­rom Csillag börtönös alkotás is a falra kerül Bécsben, az európai uniós központban, az április 24-én nyíló kiállításon. A Szegedi Fegyház és Börtönben a 90-es évek elejétől foglalkozhat­nak az elítéltek képző- és iparmű­vészettel. Van, aki festőecsetet ra­gad, más kerámiát, játékot készít. Akadnak fafaragók és olyanok, akik gyufaszálakból építenek ha­jómodelleket. A börtön vezetése minden támogatást megad a mű­vészeti szakköröknek. - Egy fegyintézet nem lehet olyan szigorú, hogy ott csupán az elítéltek biztonságos elzárásáról gondoskodjanak az őrök - fogal­mazott Csapó József dandártábor­nok, a Csillag parancsnoka. ­Igyekszünk gondoskodni arról, hogy a Csillagban szabadságvesz­tés büntetésüket töltők hasznos elfoglaltságot találjanak maguk­nak, a művészetek pedig olyan kreatív tevékenységet kínálnak az ingerszegény környezetben élők­nek, ami segíti személyiségfejlő­désüket. Az ilyen érdeklődésű ra­bok könnyebben tűrik a bezártsá­got, magaviseleti problémák miatt sem kell fegyelmezni őket. Fontos szempont az is, hogy az elkészült alkotások egy részét készítőik csa­ládtagjaiknak ajándékozzák, ezzel erősödik az a kapocs, ami a külvi­lághoz fűzi a rabot. Jelenleg mintegy ötven elítélt is­merkedik a művészetekkel a Csil­lagban, nem egyszer neves szegedi művészek is bekapcsolódnak a képzésükbe. A rácsok mögött ké­szült munkákkal megismerked­hetnek a szegediek is, alkotásaikat bemutatják majd nyáron a Dankó Pista-fesztiválon. - Ami pedig az elnyert pályadíja­kat illeti: ha megérkezik a pénz, a rabművészek ezt magukra fordít­hatják. Őket ismerve alighanem festékre, ecsetre, az alkotáshoz szükséges egyéb kellékekre költik majd - mondta el a Szegedi Fegy­ház és Börtön parancsnoka. BÁTYI ZOLTÁN Regionális klaszterek A Területfejlesztési Tudományos Egyesület csütörtökön 18 órától tartja klubnapját a Móra Ferenc Múzeum dísztermében. Gulyás László főis­kolai docens, az egyesület elnöksége tagjának köszöntője után e területi gazdasági szerveződés munkájáról és potenciális szerepéről Veres Lajos, az egyesület elnöke, a Hazai Térségfejlesztő Zrt. elnök-vezérigazgatója tájékoztat. A regionális klasztereknek a Nemzeti fejlesztési terv stratégi­ájához és prioritásaihoz való illeszkedéséről Nikodémus Antal, a Gazda­sági és Közlekedési Minisztérium innovációs főosztályának főosztályve­zető-helyettese beszél. Szeged mint leendő régióközpont képét Pál Ág­nes, a Szegedi Tudományegyetem főiskolai tanára vázolja föl. Ezt köve­tően a klaszterek (például elektronikai hulladék, az autóipari, és az élel­miszer-ipari klaszterek) tapasztalatairól esik szó. Ellentmondó jegyzőkönyvek a Szeder utca helyreállításáról Kívánságműsor Subasán Valaki akadályozza Subasán, a Szeder ut­cában az autópálya építése során tönkre­tett út felújítását. A kivitelező két és fél hónappal ezelőtt azt ígérte: a jó idő beáll­tával megkezdik a munkát. A lakókat azonban a napokban arról értesítettek, hogy mégsem. A Szeder utcaiak szóvivője úgy tudja, az önkormányzat állította le a kivitelezőt, de ezt a helyi képviselő ta­gadja. A Szeged melletti Subasán élő Hernádi Pé­ter nem érti, miért nem szeretné a szegedi önkormányzat, ha az autópályát megépítő AKA Rt. helyreállítaná az utcájukat, amely felvonulási terület volt, a negyventonnás teherautók és lánctalpas munkagépek jár­hatatlanná tették az utat. Januárban a kivi­telező Debmut Rt. építésvezetője, Molnár Ferenc az okozott kárt elismerte, és szóban megnyugtatta a lakókat, hogy a területet helyreállítják. - Az AKA Rt.-tői két és fél hónapja a ve­zérigazgató és helyettese aláírásával azt a választ kaptam, hogy „az M5-ös autópálya harmadik fázisának tervezési és építési szerződése értelmében a kivitelezési mun­kák során esetlegesen okozott kárért a kivi­telező felel" - magyarázta Hernádi Péter, a Szeder utca szóvivője, aki a napokban igen­csak meglepődött, amikor Molnár Ferenc közölte vele, hogy az utat mégsem újítják fel, mert az önkormányzat máshová cso­portosíttatná át az erőket. Ezt határozottan tagadta a környék képvi­selője, Fábián József, aki elmondta: a novem­beri útbejáráskor - melyen a Debmut Rt. is részt vett - nem volt bizonyítható, hogy a Szeder utcát tönkretették az autópálya-épí­tők. - El tudom képzelni, hogy azóta változott a helyzet. Ha a kivitelező fel akarja újítani az utcát, annak csak örülnék, és nincs semmi okom, hogy azt megakadályozzam. Átcso­portosításról, amit Hernádi úr sugall, szó nincs - jelentette ki a képviselő. A vita közel százméteres szakaszról szól, melynek körülbelül egyötödén eredetileg is aszfaltcsík volt. A lakók sárban dagonyázva járnak az út nagyobbik részén, és már azzal is beérnék, ha jól ledöngölt kohósalakos útju­kat visszakapnák. Molnár Ferenc, az úthelyreállításokkal fog­lalkozó építésvezető hívásunkkor éppen azo­kat a jegyzőkönyveket olvasta, melyek a su­basai Szeder utcáról készültek. Szerinte több­Hernádi Péter: Gyakran járhatatlan a Szeder utca Fotó: Frank Yvette fajta ígéret elhangzott, melyek olykor ellent­mondanak egymásnak. - Eléggé zavaros a helyzet - mondta szűk­szavúan, de azt nem árulta el, hogy miért. Kérdésünkre ismételten elismerte, hogy az autópálya-építési munkák során a nehézgé­pek tönkretették az utat, és azt helyre kell állítani. Kijelentette: a Debmut Rt. hajlan­dó a nem egészen százméteres szakaszra aszfaltot is húzni, de nem rajtuk múlik a munka elvégzése. CS. G. L. Üveggyöngy- és dióhéj­szemcsékkel a falfirkák ellen Bennett-monológok Fekete Gizivel, Megyeri Zoltánnal, Pásztor Erzsivel Három beszélő fej Három ember történetén keresz­Vákuiunos szemcseszóró géppel takarítja a város intézményeinek összefirkált falait a SZINT Kft. Egyelőre bérelik az „emeletes porszívóhoz" ha­sonló gépet, ám ha beválik, megvásárolják. MUNKATÁRSUNKTÓL Egyelőre bérelt géppel takarítja az önkormányzat­hoz tartozó épületekről a falfirkákat a SZINT Kft., ám ha beválik a technológia, megvásárolják a be­rendezést. - Kedden kezdtük a Radnóti gimnázium épületé­nek és a tornacsarnok falának takarítását - mondta Kozári József, a társaság ügyvezető igazgatója. - Ha ezzel elkészülünk, akkor terveink szerint az Eötvös gimnázium épületén folytatjuk a munkát. Az „emeletes porszívóhoz" hasonló berendezés vákuumos száraz technológiával dolgozik, szem­csét szór a takarítandó felületre. A kft. telephe­lyén már többféle anyag tisztítását kipróbálták, a gép fát, szennyezett fémet, követ, üveget és mű­anyagot is képes megtisztítani a falfirkáktól. A tisztítandó felülettől függően állítják össze a falra fúvandó keveréket, amely mintegy húszféle anya­got tartalmaz, köztük üveggyöngyszemcséket, dióhéjőrleményt, alumíniumszilikátot. A felület­től függ, milyen arányban keverik az összetevő­ket. - Más technológiákkal szemben ennek a beren­dezésnek az az előnye, hogy nem szennyezi a kör­nyezetet - mutat rá Kozári József -, hiszen az ösz­szes anyagot a saját tartályába szívja vissza. így a munka során nem kerül kosz a járdára, a falra. A SZINT Kft. igazgatója úgy számolja, óránként háromezer forintba kerül a takarítás. Egyelőre az önkormányzat épületeit tisztítják, ám ha érkezik megrendelés, bárhol szívesen bevetik az „emeletes porszívót". Új technológiával próbálkoznak, az anyag üveggyöngyöt, dióhéjat is tartalmaz Fotó: Schmidt Andrea tül az Univerzummal találko­zunk - ajánlja Székhelyi József Alan Bennett Beszélő fejek című darabját, amit ma este 7 órától mutatnak be a Korzóban. - Három pazar művész fergete­ges előadói tehetséggel avat be bennünket a magánszférájába, három ember történetén keresz­tül az Univerzummal, az embe­riséggel találkozhatunk. Alan Bennett szövege olyan nemes szövetű, amilyenhez hasonlót keveset olvastam - mondja a Be­szélő fejek rendezője, Székhelyi József, aki szerint gyönyörű, ka­cagtató, szívszorító, humanista monológok fűzére az eredetileg televízióra írt sorozat. A tizenegy részből egyelőre hármat mutat­nak be a Korzóban, de a jövőben szeretnék a többit is műsorra tűzni. - Rose, akit én játszom, egy kertvárosi, mélylelkű, bonyolult személyiség, izgulok, hogy úgy kerüljön a közönség elé, ahogyan szeretném. Civilben nincs kö­zöm a figurához, én egészen más vagyok, mégis párhuzamosan zajlik az élete az enyémmel. Rég­óta vágyom már egy ilyen szép feladatra. Nehéz, mert csak ön­magamra számíthatok - mondja az elsőként színpadra lépő Feke­te Gizi. A második monológot, Graham szerepét Megyeri Zoltán alakítja, aki sohasem játszott még monodrámát: - Egy saját vi­lágába bezárkózott, negyvenes fickót kell megmutatnom, aki az anyjával él. Válásom óta, több mint két éve egyedül élek, és kez­Pásztor Erzsi Miss Ruddock szerepében Fotó: Frank Yvette dem észrevenni magamon, hogy kicsit hasonlóan viselkedem: be­kapcsolom a tévét, hogy legyen valami alapzaj, néha válaszolga­tok is a műsornak, ha felbosz­szant valami - meséli a nyári sú­lyos balesetéből felépült színész, aki egy hónappal ezelőtt elcsú­szott a jégen, és újra eltörte a megműtött, összecsavarozott lá­bát. - Felhívott a minisztériumból egy nő, aki ridegen közölte: dik­táljam be a születési adataimat, az anyám nevét, mert érdemes művész kitüntetést kapok - me­séli a harmadik monológot elő­adó Pásztor Erzsi. - Elsírtam ma­gam, mire azt mondta értetlenül a hang a telefonban: Nem kell ezen sírni! Örömömben sírtam, mert boldog vagyok! Hatalmas kihívás Miss Ruddock szerepe. Sokszor eszembe jut: miért is csinálom még mindig, már abba kellene hagynom. Hűszoldalnyi tömény szöveg, és még a súgóra sem támaszkodhatunk. Bennett csodálatos szerző! Egy igazi tragi­komédiát írt, ami teli van hu­morral, mégis szívszorítóan gyö­nyörű. A magányról és a kiszol­gáltatottságtól szól. Bízom ben­ne, hogy a közönség is ráhango­lódik. H. ZS.

Next

/
Thumbnails
Contents