Délmagyarország, 2006. április (96. évfolyam, 77-100. szám)

2006-04-22 / 94. szám

10 SZIESZTA - REJTVÉNY 2006. április 22., szombat CSALÁDTÖRTÉNET - KÁRPÁTALJÁTÓL SZEGEDIG A múzsák Beregszászba mentek Kopasz Márta szegedi képzőművész anyai ágon kötődik Kárpátaljához. Édesapja keze munkáját a beregszászi törvényszék - ma magyar főiskola - őrzi. Szeged támogatta a felújítást. A Szeged Teremnek a művésznő hét képet adományozott. - Meghívtak Kárpátaljára, hogy rendezzek kiállítást, magam helyett azonban A hét múzsa grafikai sorozatom kedves darabjait küldtem mesélte a kilencvenöt esztendős Kopasz Márta. A neves szegedi képzőművész családja több szállal kötődik a kárpátaljai városhoz. - Anyai ágon vagyok beregszászi. Őseink, Bocskai erdélyi katonái, szolgálataik fejében kapták kárpátaljai birtokaikat - emlékezett színes elevenséggel a család származására. A hétezer lelkes város a vármegye központjává nőtt, a művésznő nagyapja, a jogász Szeles Elek a hivatali apparátusban, pályája csúcsán három vármegye főügyészeként dolgozott. - Irgalmas embernek mondták, állítólag éjszaka hallgatta ki a rabokat, és kolbásszal meg borral kínálva vallatta őket mesél az unoka. - Beleszeretett egy szép pesti polgárlányba, aki azért volt igazán különleges, mert magyarul beszélt és olvasott. Abban az időben ugyanis ha egy lányt magyarul szólítottak meg, azzal vágott vissza, hogy: mit képzel, nem vagyok én cseléd! ;íf ' I j | . „ 111! í i1 Illlüür ^i-r^—J, ! I " r -•V'T^-frtírT.wU.V,^ S K 2 81 n ' » II fl Jj § hl MM ijjsEl J| - —t L tfl W-' f-J, Kopasz Márta édesapja építtette, ma főiskola a kárpátaljai törvényszék épülete A szerelemből házasság lett, de az asszony az első kisbabájával együtt meghalt. Nagyapám búskomorrá vált, beletemetkezett a munkájába, féltette a család. Később újra megnősült, négy lánya született. A főSzeged Terem Az első és azóta is egyetlen magyar nyelvű felsőoktatási intézmény, a Kárpátaljai Magyar Főiskola Beregszászon létesült 1994-ben. A főtéren álló egykori Bereg megyei törvényszék műemlék épületében kapott helyet, ám mivel a második világháború után szovjet katonai alakulat állomásozott benne, majd egy finommechanikai üzemnek adott otthont, rendkívül romos állapotban van. Igazgatója a magyarországi városoktól kért segítséget, viszonzásul egy-egy terem őrzi a támogató település nevét. Az elmúlt hetekben adták át a Szeged Termet, amelynek falát Kopasz Márta hét grafikája díszíti A hét múzsa sorozatból. A műalkotásokat a szegedi delegációval Fán Irén, a Móra Ferenc Múzeum történésze kísérte el. ügyész számára 1891-ben kínálkozott lehetőség, hogy végleg elhagyja Bereget. Megpályázta a Szegeden frissen fölállított királyi ítélőtábla bírói állását, és családjával az Alföldre költözött. A legidősebb lánya, Szeles Olga bevonult a művészettörténetbe is, hiszen maga Munkács világhírű szülötte, Munkácsy Mihály mintázta meg Szegeden. Arcvonásait őrzi az épülő Parlament számára festett kép, a Honfoglalás egyetlen nőalakja. Szeles Olga a jómódú alsóvárosi építészvállalkozóhoz, Kopasz Istvánhoz ment feleségül. A házaspár nemsokára visszatért Beregszászba, ugyanis az építész országos HITVALLAS Életünk lépcsősoráról Emberien szólni az emberiről. Ez a hitvallás, mely a személyes sorsot vezérlő elvek tételes, tömör megfogalmazása. Kopasz Márta szegedi képzőművész-tanár (képünkön) hitvallásának megismerése segíthet, hogy a hétvégi szieszta idején testünk utolérje leikünket, hogy értelmet nyerjenek a hétköznapok. „Az értékekhez, fogalmakhoz, önmagunkhoz és a világhoz való viszonyunk életünk folyamán egyre inkább tisztázódik. Ebben a szellemi folyamatban szakaszosan fejlődve egy-egy emelettel mindig feljebb kerülünk. Ha képben gondolkodunk, és az emelkedés-tisztulás folyamatát lépcsősornak képzeljük el, akkor a lépcsősorok közötti pihenők, emeletek minden esetben alkalmat adnak arra, hogy az újabb magaslatok szempontjaiból vizsgálhassuk utunkat. Magasabb emeleteink eredményei természetesen minden megnyilvánulásunkban változásokat hoznak. Az alkotóművész esetében legszembetűnőbben az alkotás területén mutatkoznak a magasabb emberi szint eredményei. Az alkotóművészet területén a művész stílusváltozásokkal jelzi akarva-akaratlanul az új tartalmakat. Mert az új tartalmaknak szűk és törékeny az addigi kifejezési forma, az előző stílus, azért szétrombolja azt." pályázaton elnyerte a törvényszék építésére szóló megbízatást. Ebben valószínűleg közrejátszott a Szeles család kiterjedt családi, baráti és szakmai kapcsolatrendszere. Lányuk, Kopasz Márta, már Szegeden született. - A Nemes takács és a Remény utca sarkán látható napsugaras háztól a 16. számig a családunké volt az utcarész. Majd apám a tulajdonostársával a Dózsa utca 9. számban építette meg az Erdélyi és Kopasz cég palotáját - sorjáznak az emlékek. - Gyerekkoromban egyetlen egyszer jártam Beregszászon, akkor már Csehszlovákiában. Esperes nagybátyámmal kocsiztunk át, hogy megnézhessem a törvényszék épületét. A tábla ma is olvasható, hogy azt az én édesapám építtette. DOMBAI TÜNDE HERRMANN ANTAL, A NÉPRAJZ SZEGEDI MEGTEREMTŐJE Vándorcigánynak állt, hogy tanuljon A kolozsvári egyetem tanári karával együtt került Szegedre Herrmann Antal (képünkön), a magyar néprajz egyik megalapozója. Korszerű módszerrel, a nyelvüket megtanulva kutatta a cigányság életét, kultúráját. Nyolcvan évvel ezelőtt Szegeden halt meg. Az 1851. július 30-án született, brassói Herrmann Antal Bécsben, Kolozsváron, Pesten és Máramarosszigeten tanult, majd a pancsovai és a budai tanítóképzőn oktatott. A kolozsvári egyetem néprajzos magántanáraként az erdélyi szászok, örmények és cigányok életét tanulmányozta. Huszonhat évesen az az ötlete támadt, hogy vándorcigányok csoportjával tölt egy nyarat, és így kutatja szokásaikat, nyelvüket, zenéjüket. Szökött fegyencnek adta ki magát, a bizalmukba férkőzött, és még cigányul is megtanult tőlük. Bámulatos emlékezőtehetsége segítette, meg néhány csendőr, akiket beavatott a tervébe. Tapasztalatairól ugyanis csupán úgy készíthetett feljegyzéseket, hogy a hatóság időről időre „begyűjtötte". Fogdába kísérték, ott nyugodt körülmények között papírra vetette, amit látott és hallott. Feltáró munkája teremtette meg a hazai cigányságkutatás alapjait. Szótár és nyelvtan öszszeállításában segédkezett. Félezernél is több költeményt gyűjtött, melyeknek kéziratát a szegedi egyetem őrizte, amíg a Utódok Kiváló szervező, világlátott és tájékozott tudós volt. Nagyszerű különc - egészítette ki a Herrmann Antalról vázolt képet a szegedi néprajz tanszék jelenlegi vezetője, Barna Gábor. - Korszerű módszertana és lényeglátása máig példamutató a magyar néprajzosok előtt. Valamenynyl műve szakirodalom. írásos hagyatékának jó része sajnos még feldolgozásra vár az egyetemi könyvtárban. hatvanas években nyoma nem veszett. Herrmann Antal elkötelezett segítőtársra lelt a néprajzos Wlislocki Henrikben és József főhercegben. A nyelvüket megtanuló Habsburg főnemes figyelemreméltó gesztusokkal és jelentős pénzadományokkal támogatta a hazai cigányságot és kultúrájukat. Pénzelte, sőt budai házába be is fogadta a Herrmann Antal alapította, első magyar néprajzos folyóiratot. Idehaza néprajzi társaságot alapított. Herrmann Antal hetven esztendősen, a Kolozsvárról kiutasított egyetemmel került Szegedre. 1921-ben az első néprajzos magántanár lett, bár tanszéket nem szerveztek számára. Eleinte bölcsészeknek adott elő ciganisztikát, ám annyira népszerűnek bizonyultak órái, hogy más karokra is meghívták. A negyedéves Bálint Sándor is hallgatója volt, aki tudós tanára okos és szellemes rögtönzéseit őrizte meg emlékezetében. Feltűnő jelenség volt: spárgával kötötte meg a nadrágját, a bakancsából pedig rendszerint lógott a fűző. Feleségével az 1926. április 15-én, este bekövetkezett haláláig a Jósika utca 30. szám alatt lakott. Sírja a Belvárosi temetőben, Juhász Gyuláé közelében található. D.T. Nívódíjas szakkönyv a gazdáknak Népszerű a mezőgazdasági szakkönyv, hiszen ahhoz, hogy eladható terméket kínáljon a gazdálkodó, ajánlatos tisztában lennie a legújabb technológiákkal. A mezőgazdasági könyvhónap nívódíjas munkája A takarmányozás alapjairól című kötet a Szegedi Tudományegyetem vásárhelyi főiskolai kara munkatársainak segítségével készült. Újdonsága egy szakmai szótár, mely tizenegy nyelven íródott. A jövedelmező állattartást manapság már tanulni kell, s a gazdálkodóknak ajánlatos szakkönyveket forgatniuk. Az európai uniós tagsággal a követelmények megváltoztak: már nem lehet bármilyen eleséggel etetni a jószágokat, tudni kell, hogy milyen az ideális takarmány. A Szegedi Tudományegyetem vásárhelyi mezőgazdasági főiskolai kara takarmányozástan i és műszaki intézetének megbízott vezetője, Szűcsné dr. Péter Judit kollégáival több szakkönyvet is írt már, és tagja volt annak a munkacsoportnak, mely az idei mezőgazdasági könyvhónap nívódíjas munkáját, A takarmányozás alapjairól című kötetet készítette. Az intézetvezető szerint elengedhetetlen, hogy a mezőgazdaságból élők időről Vásárhelyen készült a környezettudomány tizenegy nyelvű kalauza - mondja Szűcsné dr. Péter Judit FOTÓ: TÉSIK ATTILA időre szakkönyveket olvassanak, s tájékozódjanak a legújabb technológiákról. A régi módszerek már leginkább arra jók, hogy az önellátásra termeljen a gazdálkodó, emiatt egyre nagyobb a kereslet a mezőgazdasági szakkönyvek iránt. Az elmúlt években több, gazdálkodással kapcsolatos kötet jelent meg a piacon, a választék az egyszerű nyelvezetűtől az alapos szakmai munkákig terjed. Az ilyen kiadványok legfontosabb követelménye, hogy a hazai viszonyokat figyelembe véve segítsék a gazdálkodókat. A mezőgazdasági témákhoz kötődő, ám annál sokkal szélesebb területet felölelő szótár a vásárhelyi főiskolai kar legújabb könyvei közé tartozik. A környezetvédelem, a földtudomány kérdésköre manapság kurrens területnek számít. Tizenegy nyelven - angol, francia, finn, görög, magyar, német, portugál, román, spanyol, szlovák, olasz uniós támogatással íródott, s közel harminc területet ölel fel. A takarmányozástani intézet vezetője, kollégájával Palotás Jánossal három évig foglalkozott a kötet magyar tartalmával. A szótár az „egy nyelven" beszélést segíti elő. A kiadványhoz CD is jár, így a kiejtésben is segítséget nyújt tizenegy nyelven. Már a mezőgazdasági szakközépiskolában tanuló diákok is hasznosan forgathatják, de kiváló alap lehet egy uniós pályázat elkészítéséhez is. TÖRÖK ANITA