Délmagyarország, 2006. április (96. évfolyam, 77-100. szám)

2006-04-22 / 94. szám

Szombat, 2006. április 22. SZIESZTA 11 A magyarok két koronás asszonya A magyar királyság kilenc évszázados történelme alatt mindössze két királynő uralkodott. MUNKATÁRSUNKTÓL A 14. században az Anjou-házi Mária (1371 (?) - 1395. május 17.), Nagy Lajos és Kotromanic Erzsébet második leánya. Nagy Lajosnak csak leányai születtek, ezért mindenképpen biztosítani kívánta számukra az örökösödést és tekintélyénél fogva ez sikerült is neki. Mária 1382. szeptember 17-étől uralkodott, majd 1385. december 31-én lemondott a trónról, de 1386. február 24-étől haláláig ismét ő volt a Magyar Királyság hivatalos uralkodója. Ugyanakkor 1387. március 31-étől férjével, Zsigmonddal társuralkodóként ült a trónon, párhuzamosan adtak ki adományleveleket, de a hatalom néhány év után fokozatosan Zsigmond kezébe csúszott át. Az első magyar királynő egész életében nagyhatalmi törekvések kiszolgálója volt - olvashatjuk az interneten a Wikipédia szabad lexikonban. Nem hozhatta világra Nagy Lajos unokáját, mert a gyermeket váró királynő a Vértesben rendezett vadászaton balesetet szenvedett, majd Váradon temették el. A 18. században a Habsburg-házból Mária Terézia (1717. május 13., Bécs - 1780. november 29., Bécs) 1740 és 1780 között uralkodott. Lotharingiai Ferenccel 1740-ben kötött házasságot, 16 gyerekük született. III. Károly (1711-1740) halálával kihalt a Habsburg-ház férfiága. Ekkor az 1713-ban kiadott, a magyar országgyűlés által 1723-ban elfogadott örökösödési törvény (Pragmatica Sanctio) értelmében Károly leánya, a 23 éves Mária Terézia foglalta el a trónt. A nőági öröklést el nem fogadó európai hatalmak ellene indított háborúja 7 évig tartott, de - elsősorban a magyar rendek által felajánlott katonai és anyagi segítségnek köszönhetően - sikerült megvédenie trónját. Birodalma katonai és anyagi megerősítése érdekében fokozatos reformokat vezetett be, először az osztrák-cseh tartományokban, majd Magyarországon is - kezdi a leltárt a világhálón elérhető Magyar vizuális enciklopédia. Az elavult kiváltságaikhoz ragaszkodó magyar rendek ellenállása miatt 1765 után nem hívott össze országgyűlést, hanem az ország modernizálását célzó reformjait rendeleti úton léptette életbe. Úrbéri rendeletében (1767) szabályozta a jobbágytelkek nagyságát és a jobbágyok szolgáltatásait, s ezzel igyekezett határt szabni a földesűri kizsákmányolásnak. Oktatásügyi rendeletében (Ratio Educationis, 1777) állami ellenőrzés alá helyezte az alsó és középfokú oktatást, egységesítette és korszerűsítette a tananyagot. Fontosak az egészségügyi viszonyokat szabályozó, a mezőgazdaság fejlesztését, valamint a szegénygondozást célzó reformjai. A megváltozott népesedési és települési viszonyoknak megfelelően átalakította a katolikus egyházszervezetet, és űj püspökségeket létesített. Mária Teréziát Ottó von Bismarck a Habsburg-ház legnagyobb államférfiának nevezte. A NEMZETKÖZÖSSÉG 54 ORSZÁGA KÖZÜL 16 ÁLLAM FEJE A BRIT URALKODÓ A legek királynője, II. Erzsébet Betöltötte 80. életévét II. Erzsébet királynő, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának uralkodója. Ő a világ legidősebb és leghosszabb ideje uralkodó koronás fője, királysága pedig az európai történelem legrégebbi monarchiája, s a második legrégebben létező európai intézmény. „Edward, Hyde Park Corner. Szólj a miniszterelnöknek." Ez volt az a félig kódolt telefonhívás 1952. február 6-ának reggelén, amelynek pillanatától Erzsébet hercegnő, VI. György király elsőszülött leánya, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának uralkodója lett. Kódolt üzenet A kódolt hívást Edward Ford, a király helyettes magántitkára kapta Londonban Sir Alan Lascelles-től, az akkor már néhai VI. György magántitkárától. A kód - Hyde Park Corner - éppen azt tudatta a hívott féllel, hogy a régóta betegeskedő György király halott, és leánya, a 26 éves Erzsébet, aki akkor éppen Kenyában tartózkodott, az űj uralkodó. A királynő 80. születésnapját április 21-én megülő NagyBritannia nem csupán a világ legidősebb és leghosszabb ideje uralkodó koronás főjével, de az európai történelem legrégebbi monarchiájával sőt a pápaságot nem számítva, a legrégebben létező európai intézménnyel - is dicsekedhet. Életfa II. Erzsébet egészen Egbertig, a 827. és 839. között uralkodó angol királyig vezetheti vissza családfáját. Ő a negyvenedik az angol trónon azóta, hogy azt Hódító Vilmos 1066-ban megszerezte, de csak az ötödik olyan, aki több mint fél évszázadot töltött ezen a trónon. Nyugdíjba vonulásáról szó sincs. Életbiztosítási szakértők Erzsébetnek már a 70. születésnapján is legalább húsz további, egészségben leélt évet valószínűsítettek. Édesanyja, Erzsébet anyakirálynő, II. Erszébet akkori brit hercegnő, anyja, Erzsébet királyné, Winston Churchill brit miniszterelnök, VI. György brit király és Margit hercegnő a londoni Buckingham-palota erkélyén 1945. május 8-án, a győzelem napjának előestéjén FOTÓ: MTI/AP az ország néhai „Queen Mum"-ja - a királyi ház egykor messze legnépszerűbb tagja 101 éves korában hunyt el, William Shawcross, a monarchia és a királynő életének kortárs krónikása pedig a 80. születésnap előestéjén - a Buckingham-palota egyik bennfentesét idézve - felfedte: II. Erzsébet valóban azt tervezi, hogy még 90 éves korában is dolgozni fog nemzeteiért. Ez utóbbiakból - jóllehet az egykori világbirodalom mára elolvadt - még mindig van jó néhány. Az összesen 54 tagállamot számláló, jórészt az egykori brit gyarmatokból álló, önkéntes szerveződésű Nemzetközösség országai közül - az Egyesült Királyság mellett - tizenötnek, köztük Kanadának, Ausztráliának és Új-Zélandnak, ma is a brit uralkodó az alkotmányosan elismert államfője. Családi bajok A 80 évből a trónon eddig eltöltött 54 nem a felhőtlen nyugalom és boldogság jegyében telt Erzsébet számára, akinek csak a legutóbbi másfél évtizedet nézve is alaposan kijutott a - néha a monarchia intézményét is megrázkódtató - családi bajokból. Itt van például 1992. „Annus horribilis" - borzalmas év, mondta Őfelsége Erzsébet volt a királyi család első nőtagja, aki ténylegesen is szolgált a hadseregben, beosztott tisztként dolgozott 1945-ben egy női segédalakulatban, jogosítványt Is ott szerzett. Alkotmánytörténetet és jogot tanult. 1947. november 20-án férjhez ment Phllp Mountbattenhez, aki így lett Fülöp herceg Duke of Edinburgh. Gyermekeik: Károly, Anna, András és Edward herceg. A királynőnek és Fülöp hercegnek hat unokája van. II. Erzsébet királynő koronázását 1953. június 2-án a Westminster apátságban tartották. Kezdetben 32 nemzet élén állt, de a brit birodalom felbomlása nyomán ma 16 ország 128 millió lakosának államfője. Ugyanakkor vezetője a Brit Tengerészeinek, Hadseregnek és Légierőnek, ő az anglikán egyházfő. Hetente találkozik a miniszterelnökkel, és tájékozódik mindenről, ami a kormányban és a brit parlamentben történik. ki arra az esztendőre a királynő könnyek között az azóta szállóigévé vált minősítést. Akkor vált nyilvánvalóvá ugyanis, hogy legidősebb fia, Károly trónörökös és Diana egészen addig legújabb kori tündérmesének beállított házassága romba dőlt - különköltözésüket John Major miniszterelnök jelentette be az alsóházban -, akkor vált el a királynő leánya, Anna hercegnő, akkor járták be a világsajtót a másodszülött fiű, András félpucér feleségéről, Sarah-ról készült fotók - a yorki hercegnő lábujjait a marokkói fövenyen csókolgató úr sajnos nem az azóta elvált hites férj volt -, s akkor emésztették el a lángok az első számú vidéki rezidencia, a windsori kastély tetemes részét. A megpróbáltatások közepette II. Érzsébet - kifelé mutatott - szoborszerű nyugalommal és szilárdsággal tartotta egyben a monarchiát. Államfői képességeit, diszkrécióját mindenki méltatja, köztük tizedik miniszterelnöke, Tony Blair is. Blair - az első olyan brit kormányfő, aki II. Erzsébet trónra lépése után született - egy ízben megvallotta: életében két olyan ember van, akinek bármit elmondhat kabinetbeli kollégáiról, az egyik a felesége, a másik a királynő. KERTÉSZ RÓBERT (MTI-PANORÁMA) Diana katasztrófái Az 1987. augusztus 4-én a londoni Clarence House-ban készült fotón II.Erzsébet és a jobbján álló néhai Diana walesi hercegnő mosolyog... Diana halála 1997-ben világszerte sokkot okozott, körülményeit még most is vizsgálja a Scotland Yard, és a Kennedy-gyilkossághoz hasonlóan máig nem apadó muníciókészlettel szolgál az összeesküvés-elméletek híveinek. Diana párizsi autókatasztrófája az utóbbi évszázad legnagyobb megrázkódtatása volt a brit monarchia életében, talán nagyobb, mint VIII. Eduárd lemondása a trónról, amelynek egyébként egyenes következménye, hogy ma II. Erzsébet a brit uralkodó. Diana, az egykori óvónő ugyanis éppen a napi 24 órás globális tévéhírözön hajnalán vált szó szerint milliárdok szemében a gonosz udvari ármány kizsákmányolt, megcsalt, ártatlan áldozatává, és nincs az a szappanoperai hős, akinek megpróbáltatásait valaha is ennyien követték ilyen közelről. A katarzis az 1995-ös, megdöbbentő BBC-interjú volt, amelyben a hercegnő könnyben úszó szemekkel fedte fel, hogy a Károllyal akkor még fennálló házassága „kissé zsúfolt..., hiszen hárman vagyunk benne". A harmadik, Camilla Parker Bowles - akit Diana csak úgy emlegetett, hogy „az a rottweiler" - már akkor birtokolta Károly szívét, amikor Dianáról még senki nem hallott. Hogy a walesi herceg miért nem rögtön őt vette feleségül? Erről a mai napig csak találgatások vannak forgalomban. A frigy azonban - hosszú évtizedek kölcsönösen házasságtörő románca után - tavaly, egy szerény windsori polgári házasságkötőben végül létrejött.