Délmagyarország, 2006. március (96. évfolyam, 51-76. szám)

2006-03-06 / 55. szám

8 •MEGYEI TÜKÖR» HÉTFŐ, 2006. MÁRCIUS 6. A Virágzó barackfa nyomában Több teóriám is van, amelyet eddig senki se cáfolt meg. Az egyik: minden írás eljut oda. ahová nem kellene, némelyik oda is, ahová való. Többször írhattam a mórahalmi városközpontban álló honvédemlékműről. Gracza Antalt és Záhony Istvánt verték agyon kapcabetyárok a ma Rúzsához tartozó Laposjáráson, a Ruki erdő mellett, 1849-ben, menekülésük közben. Messze esik ide a Lapos legelő, de ez is, az is Szegedhez tartozott akkor még, és központibb helyre akarták tenni. Az obeliszkbe Vígh Ferenc szegedi szobrász készítette a bronzplakettet 1912-ben. Később tölgyfából faragott emléket Dönczi András szegedi asztalos, azt az emlékfákkal is megjelölt helyszínen állították föl. Az is messze esett a faluközponttól, azt meg Rúzsa közepébe „körzetesítették be". Amerikába is eljutott az írás, tavaly el is jött onnan a 84 éves Gracza Rezső, hogy föltételezett őse gyászos elvesztésének helyszínét bejárja. Magam mutathattam meg a két emlékoszlopot is, és elvihettem a „hóttas fákhoz " is. Időközben megjelent írásom a második tanyakönyvemben is, itt meg dr. Bíró Mária szegedi orvos akadt rá. Mert ö meg Vígh Ferenchez, a szobrászhoz kötődik. Róla én vajmi keveset tudok, arról pedig semmit, hogy föstött is valaha. Pedig a doktornő egy kép nyomait kutatja. Bécsben él nagybátyja. Valentiny Géza. Papi ember, pápai prelátus, aki még látta, a Töltés utcai udvarukban nyíló barackfát Vígh Ferenc rokoni alapon vitte vászonra. Élete leghőbb vágya, hogy még egyszer lássa. Micike - feleségem osztálytársa volt a gimnáziumban, innen a bizalmas becézés - járt már ebben az ügyben Apró Ferencnél is, az ügyvédnél, aki Szeged művelődésének historikusa is egyben, és megfordult Nagy Imrénél is, a múzeumba szorult remekművek mostam önzőjéhez. Egyikük se tud a képről semmit. így aztán, ha ló nincsen, a szamár is jó alapon, hozzám is eljött. Na, hiszen jöhet. Századannyit se tudok, amennyit az első kettő egyenként tud, de azért kimásoltam neki a múzeumi évkönyvből, amit Szelesi Zoltán a számottevő szegedi alkotóról mond. És közben jött a mentőötlet. Ha az a kép valóban elkészült - több képet is festett, nemcsak szobrot alkotott -, akkor az valahol megvan. Kallódik, így mondják a hivatásos gyűjtők. Abban maradtunk. megírnám én a magam gyönge stílusában az egészet. Hátha most is igaz lesz a tétel: oda is eljuthat az újság, ahol éppen a festmény kallódik. Megeshet, persze, aki őrzi, nem a festő nevét tiszteli benne. Talán föl se födözte rajta. Az is lehet, nem is írta rá alkotója. Csak lát rajta egy fát, tele virággal, a tavasz legszebb ígéretével. De ha valahol a falon függ, vagy padláson porosodik egy kép, amelyiken virágos barackfa ékeskedik, tegye föl pápaszemét a tulajdonos, és nézze meg jól. A képet is, szignóját is. Ha bele fészkelné magát a gyanú, hogy ezt a képet keressük, szívesen összehoznám az idős bécsi pap szegedi rokonával. Ennyivel tartozunk egymásnak. H. D. Egyre több eljárás indul kiskorú gyermek veszélyeztetése miatt Sorsdöntő a tanúk szerepe Egyáltalán nem egyedi eset történt a múlt héten, amikor is egy szegedi kislányt brutálisan öszszeverve szállítottak kórházba nyilatkozta lapunknak a szegedi ügyészség csoportvezető ügyésze. Még megbecsülni sem lehet, hogy mennyi gyermek • van kitéve családon belüli erőszaknak, mivel az ilyen, gyakran brutális eseteknek csak töredéke derül ki. - Sajnos egyáltalán nem ritkák az ilyen vagy ehhez hasonló esetek - nyilatkozta lapunknak a Szegedi Városi Ügyészség gyermek- és ifjúságvédelmi ügyekben eljáró csoportvezető ügyésze, Simon Dominika. Az ügyésznő a múlt heti esetről (keretes írásunk) a még tartó büntetőeljárás miatt nem beszélhetett, viszont azt elmondta, Csongrád megyében egyre több eljárás indul kiskorú veszélyeztetése miatt. - A törvény nemcsak azokat bünteti, akik fizikai és lelki terrornak teszik ki a felügyeletükre bízott gyermeke(ke)t, hanem olyan eseteket is szankcionál, amikor a kiskorú nevelésére, felügyeletére vagy gondozására köteles személy e feladatából folyó kötelességét súlyosan megszegi figyelmeztetett Simon Dominika. Az ügyésznő megjegyezte, a törvény azokat is elmarasztalja, akik például megakadályozzák, hogy gyermekük megkapja a kötelező védőoltást, akik a rájuk bízott kiskorút nem engedik iskolába, akik gyermekeiket szó szerint éheztetik, nem ritkán állati sorban tartják. És azok ellen is eljárnak, akik kényszermunkára, koldulásra vagy lopásra vesznek rá kiskorúakat. - A kiskorú veszélyeztetését, a családon belüli fizikai bántalSimon Dominika szerint összefogással súlyos tragédiákat lehetne megelőzni Fotó: Kantok Csaba mazást, a lelki terrort rendkívül nehéz bizonyítani. Sokkal több, becsléseink szerint legalább tízszer annyi ilyen jellegű bűncselekmény történik, mint amenynyiben végül eljárás indul, és még ennél is kevesebb az a büntetőeljárás, ami elmarasztaló ítélettel fejeződik be - mondta a csoportvezető. Az ügyésznő szerint ennek az a magyarázata, hogy az ilyen esetek általában nem a nyilvánosság előtt zajlanak, hanem otthon, zárt ajtók mögött. Ráadásul senki nem tanúskodik szívesen. Pedig a súlyosabb következményektől csak a tanúk menthetik meg a gyerekeket. A családtagok, a szűkebb vagy tágabb környezetben élők nem akarnak azok ellen vallani, akikkel naponta találkoznak. A szomszédokat, az óvónőket, a tanárokat a félelem is visszatartja. - Az, hogy mégis egyre több eljárás indulhat kiskorú veszélyeztetése miatt, részben annak köszönhető, hogy néhány éve létrejött egy úgynevezett jelzőrendszer. A család- és ifjúságvédelem területén dolgozók, a gyámügyi hivatalok munkatársai, a családgondozók és szociális munkások, vagy orvosok, védőnők, rendőrök, polgárőrök azonnal jelzik, ha környezetükben kiskorú bántalmazásáról hallanak, vagy elhanyagolt gyermekről szereznek információkat. Reményeim szerint ezzel az egyre jobban működő összefogással súlyosabb tragédiákat előzhetünk meg nyilatkozta lapunknak Simon Dominika, a szegedi ügyészség csoportvezető ügyésze. OLÁH ZOLTÁN ALIG HÁROMÉVES ÁLDOZAT r- Múlt héten hétfőn egy alig hároméves kislány súlyos állapotban került a Szegedi Tudományegyetem gyermekklinikájára. Mint azt pénteken részletesen megírtuk, az óvodáskort épphogy elérő gyermeket szülei dorozsmai házukban brutálisan összeverték, nyakán zsinegelés nyomait fedezték fel, sérülései nyolc napon túl gyógyulóak. Az ügyben a rendőrség büntetőeljárást indított. Egyébként a kislányt három évig nevelőszülők gondozták, „igazi" szülei csak két hónapja kapták vissza. Ennek az a magyarázata, hogy a gyermeknek - sokáig vitatott körülmények között - két hónapos korában otthon eltört a combcsontja, szülei nem törődtek vele, a kislányt iszonyatos fájdalmai ellenére nem vitték orvoshoz. Szeretnéd, ha mindenkinek elállna a lélegzete, mikor meglátja a mobiiodat? A sokszínű, multimédiás Sony Ericsson Z520Í mindenkit izgalomba hoz, ráadásul már 6990 forintos kezdőrészlettől a tiéd lehet. Válaszd ki a neked letsző elő- és hátlapot, állítsd be a hívásjelző fényeket, és figyeld a hatást. A.- at ,uv á'/A mát a-i' I tMM vtav*toit«ii,, vat. a ttoriaatf atajat,? +M*t>a» t ftma r,-»égttyilair,,.-at .-látta .¿t «v-tán A lAazuiet • aat r Mtmv mao^otaiáot itWUítái ubtvt*! h,w»n,áhat& Imábh fc)ltá»l<th tu iiAaft*ttan mK-tmácrt. I?30(a I Wpíxk. magAa.xw.V), tiatvatatAI tlttrm'.VMn tvifolty, 06 I/26642I& —Mobile- • • www t-mobil-- hu -Jobb veled a világ Három év után ismerték el a vásárhelyi birkanyíró teljesítményét Jani bácsi bekerült a rekordok könyvébe Három év után ismerte el és jegyezte be Marton János vásárhelyi birkanyíró rekordját a Guinness. Mindez azonban nem von le semmit a 67 éves Jani bácsi teljesítményéből, hiszen tudomása szerint eddig nem szárnyalták túl a csúcsteljesítményét: a vásárhelyi állattenyésztési napokon nyolc órán keresztül ötven birkát nyírt meg ollóval. MUNKATÁRSUNKTÓL Kitartás kategóriában olvasható a vásárhelyi Marton János neve a Guinness-rekordok könyvében. A nyolcórás kézi birkanyírás rekordját három évvel ezelőtt állította fel az akkor 64 éves Jani bácsi, a Hód-Mezőgazda Rt. hagyományos állattenyésztési napján. Egy birkát átlagosan 872 ollócsapással csupaszított le. Jani bácsi úgy tudja, hogy azóta senki nem próbálkozott még megdönteni a rekordját. Egy csöppet sem bánkódik amiatt, hogy éveket kellett várnia a bejegyzésre, ugyanis úgy hallotta, van, akinek a teljesítménye ennél hosszabb idő alatt kerül csak be a Guinnessbe. Még most is lelkesen beszél a világrekord felállításáról, Marton János birkanyíró rekordját jegyzi a Guinness Fotó: TésikAttila mint megjegyezte: ha egy kicsivel jobban sietett volna, akkor még több állatott meg tudott volna nyírni. A birkanyírás tudományát egyébként édesapjától leste el, s már nyolcévesen ollóval szabadította meg a juhokat a gyapjútól. Mind a mai napig hű maradt munkahelyéhez, s nyugdíjazását követően is a Hód-Mezőgazda Rt. szarvasmarhatelepén dolgozik. Reggel 6 órakor már Vajháton van, s délután 4-5 óráig nincs megállás. Nem gondolkozik azon, hogy visszavonul, amíg bírja egészséggel, addig dolgozni szeretne. Persze a birkanyírásról sem mondott le. Tavaly összesen ezer jószág gyapjúját vágta le, természetesen ollóval. Bár évtizedek óta foglalkozik ezzel, eddig még soha nem került ki ennyi nyírott birka ki a kezei közül - állapította meg. A rekord felállítása óta egyébként több országos rendezvényre hívták már, rendszeresen jár Túrkevére a juhászversenyre. Persze a vásárhelyi állattenyésztési napokról sem mond le, mint ahogy az elmúlt években, idén áprilisban is tart birkanyírási bemutatót. Még az is előfordulhat, hogy egyszer csak nekiveselkedik, és megdönti saját rekordját. előfizetéssel Mindenkit elkápráztat m beépített kamera • hívóiéi azonosító fényjelzések m cseréihetó borítás. » MP3 csengőhangok