Délmagyarország, 2006. március (96. évfolyam, 51-76. szám)

2006-03-04 / 54. szám

10 SZIESZTA 2006. március 4., szombat HÚSZ ÉVE GYILKOLTÁK MEG OLOF PALME SVÉD MINISZTERELNÖKÖT - A TETTES MÁIG ISMERETLEN Politikusok, akik merénylet áldozatai lettek Olof Palmét húsz évvel ezelőtt kétszer lőtték hasba közvetlen közelről Stockholmban. A svéd kormányfőnek esélye sem volt a túlélésre. Mint ahogy John Fitzgerald Kennedynek, Martin Luther Kingnek és Zorán Gyingyicsnek sem, akik szintén merénylet áldozatai lettek. Egy 1984-ben készült fotó Olof Palme svéd miniszterelnökről és Anna Lindh szociáldemokrata képviselőről, későbbi svéd külügyminiszterről. Palmét húsz éve lelőtték, Lindh-et 2003-ban megkéselték FOTÓ: MTl/AP/LARS JANSSON Olof Palme svéd kormányfőt 1986. február 28-án lőtte le egy máig ismeretlen merénylő Stockholm belvárosában. Az 59 éves, háromgyermekes miniszterelnök aznap feleségével, fiával és annak barátnőjével ment moziba. A merénylő Palme vállára tette a kezét Az előadás után - nem sokkal éjfél előtt - a házaspár gyalog indult hazafelé, szokásához hűen testőr nélkül. Egy útkereszteződésnél a sötétből egy alak ugrott elő, aki a világ egyik legerősebb kézifegyveréből, egy Smith-Wesson 357-es Magnum revolverből kétszer hasba lőtte Palmét. A politikusnak esélye sem volt a túlélésre: gyilkosa közvetlen közelről tüzelt, az ólomhegyú és rézbevonatú lövedék még a golyóálló mellényt is átütötte volna. A tettes a közeli zsákutca felé menekült, s bár egy taxisofőr utánaeredt, eltűnt az éjszakában. A nyomozás két évtized elteltével sem hozott eredményt, holott a rendőrségre közel húszezer bejelentés érkezett. Vádat azonban csak egyetlen személy, egy Christer Peterson nevű kisstílű bűnöző ellen emeltek, miután Palme felesége azonosította őt. 1988-ban kimondták bűnösségét, de később felmentették, mert nem találták meg a gyilkos fegyvert. A legújabb fejlemény, hogy DNS-vizsgálatot készülnek elvégezni azon a zakón, amelyet Palme élete utolsó napján viselt. A gyilkos ugyanis tüzelés előtt a kormányfő vállára tette a kezét, így talán még ma is kimutatható genetikai anyag rakódhatott le a ruha felületére. Gyilkosság egyenes adásban 1963. november 22-én lövések dördültek el Dallas belvárosában, amelyek véget vetettek a 46 éves John F. Kennedy, az Egyesült Államok harmincötödik elnöke életének. A lövéseket egy tankönyvraktár ablakából adták le. A merénylő kilétére hiheteüen gyorsasággal derült fény. A rendőrség egy moziban fogta el Lee Harvey Oswaldot, aki ha bíróság elé került volna, talán mindenki számára kiderül, amit azóta számtalan hivatalos és nem hivatalos vizsgálat megerősített: Kennedy gyilkosa nem volt sem szélsőjobboldali, sem nemzetközi kommunista összeesküvés részese. A merényletet saját szakállára követte el, ideológiai motívumai nem voltak. Amit tett, azért tette, mert pszicho- és szociopata volt. De Oswald nem került bíróság elé, mert amikor a rendőrségi fogdából a börtönbe akarták átszállítani, Jack Ruby sztriptízbár-tulajdonos lelőtte a tévékamerák előtt. Ez volt a televíziózás történetének első egyenesben közvetített gyilkossága. Rubyt saját bevallása szerint Kennedy iránti odaadása motiválta tette elkövetésében. Valójában azonban ő is - Oswaldhoz hasonlóan pszichiátriai eset volt. Az interneten jelenleg közel kétszázezer dokumentum foglalkozik a dallasi tragédiával. Többségük valamilyen összeesküvés-elméletet propagál. King nyakában szétrobbanta lövedék Martin Luther King élete utolsó percében egy szerény motel erkélyén állt Memphisben. A 39 éves Nobel-békedíjas amerikai polgárjogi aktivista csak egy pillanatra ment ki a szobából, hogy levegőzzön egy kicsit. Ekkor lőtte le egy szemben álló ház fürdőszobaablakából az orvlövész. A lereszelt hegyű lövedék King nyakába fúródva valósággal szétrobbant, és negyeddolláros nagyságú sebet ejtett. A polgárjogi aktivista a gyors segítség ellenére 1968. április 4-én este meghalt a műtőasztalon. James Earl Ray - aki garázdaságért, csekkhamisításért és fegyveres rablótámadásért többször ült börtönben - bevallotta a gyilkosságot, később azonban a fehér rasszista visszavonta vallomását. Ezért ma sokan - élükön a King családdal - kételkednek abban, hogy az igazi tettes bűnhődött Martin Luther King megöléséért. A gyilkosságot követően közel kétszáz városban feldühödött feketék épületeket gyújtottak fel, üzleteket fosztottak ki, rendőrökkel csaptak össze. A rend helyreállítására 55 ezer katonát vezényeltek ki az utcákra. A mesterlövész a házból tüzelt Az 51 éves Zorán Gyingyics könnyű célpont volt a távolból tüzelő gyilkosnak. A Milosevics megbuktatásában kulcsszerepet játszó szerb miniszterelnök - aki három gyermek apja volt - 2003. március 12-én egy sportbalesetből lábadozva mankón bicegett a belgrádi kormányépület hátsó bejáratánál, amikor a halálos támadás érte. A mesterlövész (sniper) egy közeli, felújításra váró, lakatlan ház második emeletének ablakából tüzelt. Gyingyics a kórházban belehalt sérüléseibe. A kormányfő ellen egyébként 2003. február 21-én is megpróbáltak merényletet elkövetni. Akkor egy teherautó vágott a miniszterelnöki konvoj elé, az ütközést csak a sofőr ügyessége hiúsította meg. Hogy ki ölte, ölethette meg Zorán Gyingyicset? A politikai elemzők három érdekcsoportról beszélnek: a szélsőséges szerb nacionalistákról, a szervezett alvilágról azon belül is a zimonyi klánról - és az egykori katonai-titkosszolgálati elitről. A szerb kormányfő gyilkosa máig ismeretlen. AZ INTERNET ÉS W. B. PAWLAK MERÉNYLETEK KÖNYVE CÍMŰ MÜVE ALAPJÁN AZ ÖSSZEÁLLÍTÁST KÉSZÍTETTE: SZABÓ C. SZILÁRD A MERÉNYLETEK ELKÖVETÉSÉNEK KÖRÜLMENYEI 19% 11% _ n. 10% 10% m 1. séta közben 2. törbecsalással ] 3.szórakozás közben ] 4. istentisztelet alatt 5. alvás közben 16. fogság alatt 7. menekülés közben j Q 8. hadjárat alatt f~| 9. otthonában 110. utazás során 2 11. közszereplés során 2 12. étkezés során A világ összes jelentős merénylete bekerül Hegedűs Péter és Szabó Zoltán készülő Merényletlexikonába. A statisztikai táblázatokkal, diagramokkal is gazdagított könyv érdekességei között olvashatjuk majd például, hogy a spanyolok IV. Henrik, a hugenotta király ellen tizenhárom merényletet követtek el, mire a tizennegyedik próbálkozás nyomán megürült a francia trón. II. Konstans bizánci császárt a szolgái márványból készült szappantartójával verték agyon. Szeretett Sissy királynőnket pedig egy olasz merénylő egy kiélezett ráspollyal szúrta le, késre nem volt pénze... A NEMZETI DALT SZAVALTA A TÜNTETÉSEKEN Kaló Flórián Szeged f56-os hőse volt Talpra magyar!... - zengte Petőfi sorait a szegedieknek Kaló Flórián FOTÓ: A MÓRA FERENC MÚZEUM TÖRTÉNETI FOTÓTÁRA Hosszú betegség után kedden elhunyt Kaló Flórián. A 74 éves Jászai Mari-díjas színész Szegeden kezdte pályafutását, és - 1956-os fellépése miatt - csak hét év után kerülhetett vissza a fővárosba. 1961-től harminc éven keresztül volt a budapesti József Attila Színház vezető művésze. Kaló Flórián 1932. június 16-án született Budapesten. A színművészeti főiskola elvégzése után 1954-ben Szegeden kezdte pályafutását feleségével, Dómján Edittel. Kaló Flórián 1956 októberében több szegedi spontán tüntetésen is elszavalta Petőfi Sándor Nemzeti dal című költeményét. Az ifjú színészről Bálint László 1956, A forradalom Szegeden című könyvében is olvashatunk. „Néhány rövid beszéd elhangzása után a színészekkel az élen elindult a tömeg a színháztól a Klauzál térre, a Kossuth szoborhoz. A menet élén Bicskey Károly haladt, kezében az egy méteres Kossuth címerrel. Utána vonultak a színészek, valamennyiük ruházatát nemzeti színű szalag vagy kokárda díszítette. A kokárdákból jutott a tüntetőknek is. Utánuk vonult az egyre hangosabb és lelkesebb tömeg. A Klauzál téren fellobogózták a Kossuth szobrot, talapzatán elhelyezték a Kossuth címert. Kaló Flórián elszavalta a Nemzeti dalt, Bicskey Károly pedig a Szózatot. Ezzel véget ért Szegeden az október 23-i tüntetés. Ekkor már közel volt az éjfél..." A forradalmi eseményekben később is szerepet vállalt Kaló Flórián: október 25-én is elszavalta a Nemzeti dalt a Klauzál téren. Sőt: tagja lett a színház forradalmi bizottságának, illetve szerepet vállalt abban a küldöttségben, mely Budapestre utazott, hogy fölvegye a kapcsolatot a színészek ottani forradalmi bizottságával. Majd november 22-én a szegedi munkástanácsok 15 pontos követelését a Kádár-kormányhoz eljuttatni akaró delegáció tagja lett. Visszatérve, november 25-én beszámoltak útjukról a szovjet városparancsnoknak. Ám annak tilalma ellenére sorra járták a város gyárait és üzemeit, hogy beszámoljanak fővárosi tárgyalásaik tapasztalatairól... Kaló Flórián szegedi 1956-os fellépése miatt csak 1961-ben mehetett Budapestre, ahol a József Attila Színházhoz szerződött. A társulat tagja volt haláláig. Számos klasszikus és modern, zenés és prózai műben alakított emlékezetes karakterszerepet. A színházi közönség ismerhette őt Szilvái professzorként (Szigligeti: Liliomfi), Alfieriként (Miller: Pillantás a hídról), és Ulyssesként (Shakespeare: Troilus és Cressida) is. Játszott egyebek mellett a Két emelet boldogság (1960), A Noszty fiú esete Tóth Marival (1960), a Mici néni két élete (1962), a Meztelen diplomata (1963), a Minden kezdet nehéz (1966) és a Lányarcok tükörben (1972) című filmben. Színpadi műveket és rádiójátékokat is írt; ezek közül a Mai történet 1976-ban, a Négyen éjfélkor 1976-ban, a Pajzán históriák 1980-ban, A kitaszított 1987-ben jelent meg. „Kaló Flórián mosolyában mindig volt valamilyen cinkosság, vállát mindig egy kicsit előreejtette. így lett rá jellemző a mozgása, s összetéveszthetetlen volt kissé gunyoros hangja" - írta egy kritikusa. Amikor visszavonult, nem mondott indokokat. Csak eltűnt. Arról sem lehetett hallani, hogy beteg. Csak most derült ki, a halálhíréből. AZ MTI ÉS A HÍRPORTÁLOK ALAPJÁN ÖSSZEÁLLÍTOTTA: Ú. I.