Délmagyarország, 2006. március (96. évfolyam, 51-76. szám)

2006-03-04 / 54. szám

SZOMBAT, 2006. MÁRCIUS 4. »MEGYEI TÜKÖR* hozzá is tette: nem tudja, hogy mit. Ugyanakkor az esetleges ügynökmúltjára vonatkozó meg­jegyzéseket mindvégig vissza­utasította. - Akkor beszéljünk egy kicsit részletesebben arról a rendre elő­rángatott aláírásról. Aminek tör­ténete egyébként már megjelent a Riport című könyvben, emel­lett én is megírtam. Még 1987-ben, püspökké szentelé­sem előtt, felkeresett valaki a belügytől, a nevére nem emlék­szem. Többször találkoztunk, kí­váncsi volt, hogy mi a vélemé­nyem a békepapokról, mi Mind­szenthyről. A nézeteimről is fag­gatott. Nem tudom, hogy ez a tiszt az volt-e, akit említett, min­denesetre felszentelésem előtt aláíratott velem egy papírt. Olyasmit írtam alá, hogy Ma­gyarország ellen nem folytatok ellenséges tevékenységet. - Végül is azoktól, akiket be­szerveztek, elvártak jelentése­ket is. Ha előkerülnének önhöz SEGEDLELKESZSEGTOL A PÜSPÖKSÉGIG Gyulay Endre 1930. szeptember 17-én szülelett Battonyán. Teológiai tanul­mányait 1948-53 között végezte el Szegeden, és még ugyanabban az év­ben, 1953. június 7-én pappá szentelték. Papi pályafutását segédlelkész­ként Röszkén kezdte, de szolgált többek között Ásotthalmon, Gyulán, Do­maszéken, Mezőbegyesen, Makón, Szegeden, tanított a Hittudományi Főis­kolán. Megyés püspöknek 1987. június 5-én nevezték ki. püspökké szente­lése 1987. július 7-én történt. Az 1990-es években hosszú ideig alelnöke volt a Magyar Püspökkari Konferenciának. köthető jelentések, akkor az bi­zonyíték lenne az ügynökmúlt­jára. írt jelentéseket 1 - Nem írtam! Vén vagyok, de nem hülye! Ha írtam volna, emlé­keznék, de egyetlen jelentést sem írtam. Mutassanak akár egyet! Nem tudnak! Mert ilyen nincs! - De mi van alckor, ha mégis előkerülnek ilyen, ön által alá­írt jelentések1 - Mi van akkor? Már nagyon vá­rom. Megvizsgáltatom írásszakér­tővel, és ki fog derülni róluk, hogy hamisítványok! De nézze, 1988-ban cikket írtam arról, hogy az egyház mit vár el az államtól. Keményen fogalmaztam. Azt hi­szi, azt hiheti bárki is, hogy ha III/III-as vagyok, megírhattam vohia, megjelenhetett volna? De nézzék meg az életutamat, vagy vegyék elő és olvassák el újra azt a levélfélét, amit tavaly Bevallom... címmel írtam. Abból mindenki számára kiderül, hogy milyen megaláztatásokon mentem ke­resztül, aminek egy ügynököt nem tettek volna ki. OLÁH ZOLTÁN Jobban van, enni kér a sérült munkás „Az öntödének nincs titkolnivalója" Hétfőn hazamehet a klinikáról a Szegedi Öntöde Kft. üzemi balesetének sérültje. Szerdán az ügyvezető igazgatót nem tudtuk megkérdezni. Tfegnap adott tájékoztatást kérdéseinkre. Hétfőn távozik a traumatológiai klinikáról a Szegedi Öntöde Kft. üzemi balesetének sé­rültje. Otthonában lábadozik tovább a har­mincegy éves segédmunkás. - A Kálvária sugárúti üzemben kedden délelőtt történt az eset. Semmiféle titkolni valónk nincsen, nem értem, szerdán miért nem tudtak elérni - mondta lapunk újabb megkeresésére Kovács Sándor, a társaság ügyvezetője. (Akkor titkárnőjével üzente, hogy nem kíván nyilatkozni.) Tegnap tájé­koztatott: dolgozójukat a hajtómű tengelye sebesítette meg. A tengely vége behúzta a munkásruhája kabátját, és odaszorította a férfit. A fején sérült meg és a testén szenve­dett zúzódásokat. Ahogy észrevették a gép mellett dolgozók, leállították a szalagot, és kiszabadították a sérültet. Értesüléseink szerint a berendezés alól, az aknából a fiatal ember a saját lábán jött fel. A vasöntöde vezetői mentőt hívtak, akik a helyszínen ellátták a fej sebét, majd beszállították a klinikára. Mindennap láto­gatják a munkatársai. Jó jelnek tartják, hogy a férfi már éhes és enni kért, mert ezek szerint gyógyul. - Sérült kollégánk édesanyjával beszél­tem, tartjuk a kapcsolatot. A támogatá­sunkról biztosítottam - tette hozzá az Ko­vács Sándor. - Munkatársunk állapotáról érdeklődtem a klinikán, amikor bekerült. Az orvosi szakvélemény és a munkavédel­mi törvény alapján mérlegeltük a baleset súlyosságát, és úgy döntöttünk, hogy a bal­esetet nem jelentjük a munkaügyi felügye­lőségnek. Természetesen jegyzőkönyv ké­szült az esetről, és az orvosi papírokkal együtt a jövő héten juttatjuk el a hatósá­gokhoz. Hogy kit terhel a felelősség, az eljá­rás végén derül ki. A baleset óta egyébként fokozott biztonsági intézkedéseket vezet­tünk be az üzemben, hogy hasonló sérülés ne történhessen - tájékoztatott az öntöde­igazgató. D.T. korábbi szegedi kávé­házak, fogadók, korcsmák és borki­mérések világába ka­lauzol T. Knotik Már­ta, a Móra Ferenc Múzeum munkatár­sának tanulmánya, amely a közgyűjte­mény napokban megjelent történeti évkönyvében olvas­ható. A Zombori Ist­ván által szerkesztett kiadványban Marja­nucz László elemzi Szeged és Temesvár szerepét az elmúlt év­századokban. Bendesi Gábor tol­lából pedig elolvas­hatjuk, hogy száz esztendővel ezelőtti Szeged is borpárti sört gurítottak le a torkukon. A szerző fényt derít arra is, hogy már akkoriban sem számított-rend­kívüli eseménynek a borhamisítás, sőt egy-egy vendéglő borkészletének har­madát a hamisított borok tették ki.. A mai diszkók elődjének számító kalákák perpatvarait Orbán Imre írja le. Nyomon követi a visszaéléseket, va­gyis a „fekete pén­zek" vándorlását. El­meséli, hogy egy ma­kói tisztviselő külön juttatásokat fogadott el a kalákák - ze­nés-táncos-ivászatos kocsmai mulatozá­sok - engedélyezésé­ért. Az ügyből orszá­gos botrány kereke­dett, amibe még a polgármester is bele­bukott - sőt még a miniszterelnök is kénytelen volt tájé­kozódni a botrány­ról. Fári Irén a szege­di iparos gyermekek továbbtanulási stra­tégiáit vizsgálja a két világháború között. Megállapítja, hogy a tanoncok körében a szabó, cipész, fod­rász és géplakatos szakma volt a leg­népszerűbb. Csongrádi üvegbeton: Japánban hódít A felkelő nap országát hódíthatja meg először Losonczi Aron ta­lálmánya, ugyanis a jövő hónapban munkába áll a csongrádi üvegbetont előállító japán gyártósor. A magyar szabadalmat a szigetország televíziói is bemutatták, Losonczi Árontól három­száz mintadarabot rendelt partnere. Rövid időn belül Európá­ban és az amerikai földrészen is kapható lesz a LiTraCon. Az egyházmegye főpásztoráról azt állítja egy történész, hogy ügynök volt Gyulay Endre püspök: Engem nem szerveztek be! Belga pástétomüzem épül Mórahalmon MUNKATÁRSUNKTÓL Belga magánbefektetők alapították a Magyar Fléma Snack Kft.-t, amely augusztusban új húsipari üzemet kezd építeni a Mórahalmi Agráripari Parkban. A tulajdonosok huszonkét magyar város közül választották a Csongrád megyei települést A fejlesztésről a mórahal­mi önkormányzattal szerződésben állapodtak meg - hangzott el teg­nap a beruházást jelölő tábla kihelyezésekor tartott sajtótájékozta­tón. A cég várhatóan jövőre kezd működni: pástétomot és konyha­kész ételeket gyárt. Alapanyagait a helyben megtermelt élelmiszerek­kel kívánja biztosítani. Munkaerőt a kistérségből, Mórahalomról és Szegedről toboroz. Megvesztegetés, borhamisítás - nincs új a nap alatt Már ükapáink is borpártiak voltak A Móra-múzeum új évkönyvét fellapozva az I elmúlt századokba kalandozhatunk. Kide­rül, Szegeden és a környéken hagyománya van a korcsmáknak, kávéházaknak. Ezek pe­dig a melegágyát jelentették a borhamisítás­nak és a vesztegetési botrányoknak. MUNKATÁRSUNKTÓL A másfél évszázaddal volt: a városlakók át­lagosan évi két liter bort és másfél liter Losonczi Áron és Masatoshi Sumita, a Sumita Optical Glass elnö­ke decemberben állapodott meg, áprlisban pedig már kezdődhet az üvegbeton gyártása Fotó: LiTraCon Bt. Katolikus főpapokról, köztük Gyulay Endréről (képünkön) azt állítja Ungváry Krisztián történész, hogy a Kádár-rend­szerben kapcsolatban álltak a titkosszolgálattal. A sze­ged-csanádi püspök visszauta­sítja a vádakat. Azt mondja, már nagyon várja, hogy előkerüljön egy jelentés, amit írásszakér­tővel vizsgáltat meg, és kí fog derülni róla: hamisítvány. - Püspök úr, az Elet és Iroda­lomban Ungváry Krisztián tör­ténész kutatásaira hivatkozva azt állítja öt egyházi méltóság­ról, köztük önről, hogy a pártál­lam idején együttműködött a titkosszolgálattal. - Még nem olvastam az újsá­got. Mit írtak? -Azt, hogy ügynök volt. - Nem igaz, engem nem szer­veztek be! - A cikkben még beszervező­ket és tartótiszteket is megne­veztek Ismerős Takács Gábor főhadnagy neve 1 -Nem. - Pedig a történész szerint Ta­kács volt az ön beszervezője és tartótisztje. - A név nem mond semmit. - Azt korábban több fórumon is elismerte, hogy „valamit" alá­írt, de mindig villámgyorsan ÜGYNŐK VOLT ŐT FŐPAP? Az Élet és Irodalom tegnap megje­lent számában Ungváry Krisztián történész levéltári dokumentu­mokra hivatkozva Gyulay Endre szeged-csanádi püspökről, Kiss-Rigó László címzetes püs­pökről, Mayer Mihály pécsi püs­pökről, Szendi József nyugállomá­nyú érsekről, Seregély István egri érsekről azt állítja, hogy a pártál­lamban kapcsolatban álltak a tit­kosszolgálattal, lll/lll/l-sek vol­tak. Ungváry Krisztián korábban Paskai László nyugállományú bí­boros ügynökmúltjáról közölt do­kumentumokat. A történész több tartótisztet is néven nevez, példá­ul a ma is aktív Péter-Bartha Gá­bor hadnagyot, Honráth Attila őr­nagyot, Takács Gábor főhadnagyot és Acs István alezredest. Japánt hódíthatja meg először a csongrádi fényáteresztő beton, amelynek ipari gyártásáról de­cemberben írt alá szerződést Losonczi Aron és partnere, a Sumita Optical Glass (SOG) vállalat. Előrehaladott technológiai előkészítés Mint arról korábban is beszá­moltunk, januárban az Egye­sült Államokban is nagy érdek­lődést váltott ki a LiTraCon, a Washingtonban és New York­ban eltöltött tíz nap alatt az építész szakma képviselőivel találkozott a fiatal mérnök, akit a hozzáértők rendre arról faggattak, mikor és mennyiért lesz kapható az üvegbeton. Az amerikai túrát követően a felta­láló Japánba utazott, ahol igen­csak előrehaladt a technológiai előkészítés. Komoly érdeklődés Az ügylet létrejöttéről Lo­sonczi Áron elárulta, már ak­kor kapcsolatba került az opti­kai szálakat gyártó japán társa­sággal, amikor még gyerekcipő­ben járt a partnerkeresés, tőlük vásárolta ugyanis az üvegbeton egyik legfontosabb alapanya­gát. A SOG kezdettől fogva ko­molyan érdeklődött a LiTraCon iránt, de a tárgyalások csak ak­kor fordultak a gyártás irányá­ba, amikor októberben egy ígé­retesnek tartott befektető visz­szalépett az üzlettől. A fiatal­ember két hónap alatt minden részletről megegyezett a japá­nokkal, év végén pedig szignál­ták a megállapodást. A japán utazás során kide­rült, a felkelő nap országában ­több televízió beszámolójának köszönhetően - rövid idő alatt nagy népszerűségre tett szert a fényáteresztő beton. A napok­ban az eddigiek mellé további háromszáz mintadarabot ren­deltek Csongrádról, de közben a szigetországban is elkészült az első üvegbetonelem. Csak Japánban forgalmazhat Losonczi Áron elmondta, al­vállalkozóként egy betontermé­keket gyártó üzemmel dolgozik együtt a SOG, amely már április­ban felállítja gyártósorát. Bár továbbra is nagy keletje van a távol-keleten a LiTraCon­ból készült asztali lámpáknak, a szerződés szerint csak Japánban forgalmazhatja termékeit a SOG. Több konkrétumot nem árult el a csongrádi feltaláló, de annyit hozzátett: célegyenesbe érkeztek a fényáteresztő beton európai és amerikai gyártásáról és forgalmazásáról folytatott tárgyalások - rövid időn belül újabb megállapodások szület­hetnek. B. D.

Next

/
Thumbnails
Contents