Délmagyarország, 2006. március (96. évfolyam, 51-76. szám)

2006-03-04 / 54. szám

6 • MEGYEI TÜKÖR­SZOMBAT 2006. MÁRCIUS 4. Rabszállító autó ütközött Ttgnap reggel hosszabb ideig állt a forgalom a 43-as főúton, mert két autó egymásba csúszott. Egy Tbyota haladt Deszk felé, fékezett, megállt. A mögötte lévő rabszállító kisbusz azonban nem tudott időben lelassulni, nekikoccant a személyautónak. Senki sem sérült meg, az anyagi kár nem jelentős - mondta M. Toronykőy Márta. A megyei rendőr-főkapitányság szóvivője szerint a mentőt csak a biz­tonság kedvéért hívták ki Fotó: Karnok Csaba A koedukált albérlet szépsége és hátránya -A fiú lakótárs jó, mert tisztább Kanbuli tilos, hálóing szabad A koedukált szegedi albérletek nem feltétlenül párokra épül­nek. Van, hogy a „szuperlakás" tartja össze a lakótársakat. A lányok nem mosogatnak és nem takarítanak többet, sőt az egyik érintett szerint a fiú lakótárs azért jó, mert tisztább. Az előszobában megszámlálha­tatlan mennyiségű cipó és pa­pucs, a fürdőben hat fogkefe. A konyhában reggeli - vagy az elő­ző napi vacsora - romjai, „hajna­li" fél tízkor álmos íiú mosogat. A Csongrádi sugárúti albérlet­ben nem egy nagy család, hanem egy baráti társaság lakik. Négy fiú és két lány - egyetemisták. - A koedukált albérlet nem rit­ka Szegeden, és gondolom, a töb­bi egyetemi városban sem . ­mondjf Balogh Orsolya. Ó és ba­rátja - a még mindig mosogató fiú -, egy másik pár és még két fiú egy éve lakik együtt három szobában. A gimnáziumból is­merik egymást, és elsősorban a pénz miatt költöztek össze, mert így többfelé oszlik a rezsi és az al­bérleti díj. - Ketten vagyunk lányok, és ez nagyon jó. Időnként összefogunk a fiúk ellen, de általában jól meg­vagyunk így hatan - vázolja a mindennapokat Orsi. Hozzáte­szi: fontos, hogy a lakótársak ba­rátok legyenek. Egyik nőismerő­se a párjával és két másik fiúval lakik együtt, de utóbbiakkal hű­vös a viszonya. Ezért otthon csak hiánytalan öltözékben és tökéle­tes sminkben mutatkozik. Orsi­éknál a hálóing, az egy szál törül­köző is elfogadott öltözéknek számít, ahogy kócos hajjal és el­maszatolt szemfestékkel is ér mutatkozni. - A lányok takarítanak, a fiúk meg lefolyót szerelnek? - próbál­juk felfedni az együttélés mozga­tórugóit a barátságon túl. - Nem. A lányok elvárják, hogy kiszolgáljuk őket, amit ha van kedvünk, megteszünk, ha nem, nem - közli Orsi barátja, Viktor. A hagyományos fiú-lány sze­rep a többi vegyes albérletben sem működik. Nagy Katalin most két fiúval él együtt a Hóbi­árt basa utca közelében, de ko­rábban a három fiú egy lány, há­rom lány két fiú felállást is kipró­bálta. Az ötödéves bölcsész lány szerint a fiúkkal azért jó lakni, mert tisztábbak. Párjával még sohasem élt együtt, de szerinte a fiú nem féltékeny a lakótársakra. Ahogy Bőti /ózsef eddigi barát­női sem, ha meghallották, hogy a tanárképzős fiú lányokkal is meg­osztja az albérletét. Most éppen egy lánnyal és két fiúval. A közös­ség egyik legfőbb összetartó ereje maga a lakás, a „szuper albérlet" ­árulja el József. A Gyertyámos ut­cában laknak egy csinos három­szobásban, amelyhez mindannyi­an ragaszkodnak. Új lakó eddig csak akkor jött, ha az eredeti társa­ságból kibukott valaki. - A lakótársam, Kata nem mo­sogat és nem takarít többet, mint bármelyikünk. Lényegében telje­sen mindegy, hogy lányokkal vagy fiúkkal lakom - magyarázza a tanárképzős fiú, majd egy kü­lönbség mégis eszébe jut: a női lakótárs egyetlen hátránya az, hogy meghiúsítja a kanbulikat. GONDA ZSUZSANNA Gumiember A magamfajta szegénynek néha kétszer kell a vízbe ugrania, hogy egyszer csobbanjon. Megkörnyékeztem egyszer már a Hollandiá­ban élő Edwin van Schiet, hogy kukacpostán tárja föl kilétét, de elhárította. Most megint megkértem, és végre kötélnek állt. Nagy ész nem kellett hozzá, hogy nevéből kitaláljam, nem szü­letett magyar. Ezzel szemben magyar-holland nyelvű újságot kül­dözgetett. Azt már nem tudom, hogyan akadtunk egymásra, a virtuális találkozások ideje sokszor elfelejtődik. Hollandul egy szót se tudok, de azt látom, a magyar szöveg veretesen tökéletes. Képei is jók. Hol tanulta, hányadik őse révén kötődik hozzánk, hogyan tartja a kapcsolatot kisded hazánkkal, miből él egyálta­lán ? Fölsoroltam neki jó pár kérdést, és lássatok csodát, felelt is mindre. Soha nem volt magyar, de félig azzá lett. Vagy jobban is ? Egyete­men angolt tanult, és színháztudományt. Szakdolgozatát már a magyar drámából írta. Anghában járván, összetalálkozott egy mezőtúri fiúval, aki azóta a Teleki Blanka Gimnázium tehetséges tanára. Meghívta látogatásra a vasfüggöny mögé. itt kaphatta az igazi fertőzetet. A következő évben már beiratkozott a kinti egye­tem magyarnyelvű tanfolyamára. Újra eljött 1980-ban, két évvel később részt vett a debreceni nyári egyetemen. Nagy kerítő a sze­relem, itt ismerkedett meg a szlavóniai magyar kislánnyal. Há­zasság lett belőle. Öt kerek esztendeig csak magyarul beszéltek otthon. Ma is emlegeti, legalább az apósa is magyar. Jóval később, fél évig ösztöndíjas volt Pesten. Azt mondja, itt senki nem várta, ment a maga útján. Eljárt színházba - hiszen ezt is tanulta -, és a nyugdíjas ruhatáros hölgyekkel jókat beszél­getett. Naponta háromszor betért a Gerbeaud-ba, sok tévét né­zett, és mindig figyelte az emberek beszédét. Amikor cseperedő leánkájuk kezdte meghívogatni játszótársait, akkor kellett feleségének is megtanulnia hollandul. Iól meg is ta­nult. Igényes lap az övé, a címe is ez: Most Magyarul! Meg lehet eb­ből élni1 Főszerkesztője, mindenese egy személyben. Valóságos kismestere, nagymesteri fokon. Magánvállalkozói tanárként ta­nítja is a magyart, nyelvkönyvet is írt hozzá, legalább ezret el is adott belőle, multimédiás forgalmazó is, tolmácsa és fordítója egy kereskedelmi cégnek, és hetenként egyszer, szombatonként pos­táskodik. Diákkora óta. Neki ez az egy nap hoz annyit a konyhá­ra, hogy megéri, sőt a szociális- és egészségbiztosítása is rendben van vele. Mondtam, szép alapja, és magyarsága. Főleg hollandok forgat­ják, akik nyelvünket akarják megtanulni. Ha elakadnak valahol, ott a tükörfordítás. Konyha, hírek, eseménynaptár, nyelvészeti ro­vat, minden van benne. A bukovinai székelyek tragédiája is a mostaniban. Ja, majdnem kifelejtettem: és gumiember is még. Akrobataként járta Európát, naponta áll tótágast most is, akár a parkban, a padon is, kutyasétáltatás közben. Egész életre szóló lelki rugalmasságot is innen kapott1 Van egy kajla gyanúm, ez a hajlam hajthatta a drámatudományokhoz. A nagyobb pódium­művészethez. Még csak negyvenöt éves. Lapján nem érződik, hogy nem született magyar, leveléből kicsi­két kitetszik. Utolsó mondata: „Szeretem a magyar nyelvet, és a magyarokat, és a magyar történelem nagy részét." Bizakodik, egyszer talán észreveszi a Pro Cultura Hungarica, meg a Nemzeti Kulturális Alap is. Megátalkodott, szerény és serény követe nyelvünknek. Megérde­melné, hogy viszontszeressük. H.D. Kevesebb pénzből gazdálkodnak, mégis fejlesztenek a kistelepülések Szorító nadrágszíjak a megyei kistelepüléseken A települési önkormányzatok egy része már túl van a költségvetés tárgyalásán, mások még előtte állnak az emberpróbáló feladatnak. A falvak egy részének kasszájába kevesebb pénz kerül, mint tavaly. Több település kormányzati támogatásra pályázik. Deszken hétfőn tárgyalta az idei költségvetést a képviselő-testület. Ebben az esztendőben 651 mil­lió 774 ezer forintból gazdálkodhatnak. - Idén 100 millió forint lesz a település működési hiánya, ez 30 millió forinttal több, mint tavaly - összegezte Simicz József polgármester. Ezt a hiányt azonban kezelhetőnek tartja, s a központi költségvetéshez ­az önhibáján kívül hátrányos helyzetben lévő, úgy­nevezett önhikis települések sorába belépve ­Deszk is pályázik kormányzati támogatásra. Re­mélik, a hiány 50-60 százalékát biztosítják nekik az alapból, s akkor Deszknek nem kell működési hitelt felvennie. A polgármester szerint a kezelhető hiánnyal együtt a település és intézményei a tavalyi színvonalon biztosan tudnak működni. Sőt azokat a pluszszolgáltatásokat is megtartják, amely az ön­kormányzati törvény szerint nem kötelező, mint például a logopédus, illetve a gyógytestnevelés biz­tosítása. Tízszázalékos megszorítás Újszentivánon idén a működéssel kapcsolatos, az intézmények fenntartására fordítható összeg 332 millió forint - 68 millióval kevesebb, mint ta­valy. A forráshiány is nőtt: a tavaly tervezett 35 millió forinthoz képest idén 39 millióval kell szá­molniuk, ezt az összeget a forráshiányos települé­sek alapjából pótolnák, pályázattal. - 2005-höz viszonyítva megszorító intézkedé­seket kell hoznunk, 10 százalékot kell megtakarí­tanunk - mondta Talpai lános polgármester. - Az intézmények működése 30-40 százalékos több­letráfordítást igényel, amit nem tudunk egészé­ben finanszírozni. Ennek az alacsony gyereklét­szám is oka - a faluban élő gyerekek fele Szégedre jár iskolába. Ezen az arányon mindenképpen javítani szeret­nének. Újszentivánon a vékonyabb önkormány­zati pénztárca ellenére bizonyos feladatokat to­vábbra is ellátnak: a gyógytornászt, a belső ellen­őrt nem kell nélkülöznie a falunak - a szegedi kistérséggel együtt 11 önkormányzat biztosítja ily módon ezeket a feladatokat. A falu első embe­re reméli, minimális hitelt kell csak felvenniük. Fejlesztésre idén is lesz pénz: befejezik a csator­naépítést, fejlesztik az úthálózatot. Telkek kiala­kításával és eladásával további bevételeket remél a testület, hiszen erre van is igény. Egyelőre 70 telket terveznek, az ott épülő házak fűtését geo­termikus energiával oldanák meg. Domaszék jegyzője, Gulácsiné Somogyi Ilona el­mondta: tavaly 856 millió forintból gazdálkodhat­tak, idén 736 millió forint kerül a település kasszá­jába. Ez 120 millióval kevesebb, mint 2005-ben: akkor egy Sapard pályázattal és banki hitellel jufot­tak a nagy összeghez. Tavaly Domaszék pályázott az önhikis alaphoz, 36 millió forintot kértek, 12 milliót kaptak. Idén azonban már nem tartoznak a forráshiányos települések közé. Az autópálya hozadéka - Pénzügyi szempontból használt a településnek az autópálya-építés, az építőktől annyi pénzt kap­tunk iparűzési adóként, hogy nem vagyunk forrás­hiányosak - mutatott rá a jegyző. - Ráadásul van 100 millió forint lekötött pénzünk, ami kamatokat hoz az önkormányzatnak. Ezt pedig manapság PÉNZ TELEKOSZTASBOL Dóc község önkormányzata idén 13 száza­lékkal kevesebb a normatív állami támoga­táshoz jut, mint tavaly. A falu saját bevételei nem növekednek, sőt inkább szűkülnek: az iparűzési adóból van csak bevételük. A mű­ködésre többet kell költeniük a tavalyihoz képest: a bérnövekedésre nincs fedezet, a forráshiány meghaladja a 40 millió forintot. Önhikis támogatásra pályáznak. A nettó egyforintos négyzetméteráron kiosztott tel­kek 2008-ban hozhatnak pénzt: akkorra kell a nyertes pályázóknak belakniuk a felépített házakat. nem sok település mondhatja el magáról. Hozzá­tette: idén a pályázati alapba 50 millió forintot kü­lönítettek el. Csődbe visz a fejlesztés A pályázatokkal a jegyző szerint az a probléma, hogy utófinanszírozásosak. A kifizetett számlák után csak fél, háromnegyed évvel később jutnak a megnyert pályázati összeghez a települések. Erre az időszakra sok kistelepülés hitelt kénytelen felven­ni. Mivel a kamatok súlyosak, elviszik a fejlesztési kiadások egy részét. Ezért egy-egy megnyert pályá­zat képes az önkormányzatokat csődhelyzetbe vin­ni. Egyébként ahogyan a többi település, Doma­szék is fejleszt idén: felújítják a községháza nagy­termét, a 10 éve épített sportcsarnokot, lesz közös­ségi háza a falunak, rendbe teszik a buszmegálló­kat, bővítik az iskolát, a bölcsődét, és vállalkozók fogadására teszik alkalmassá a települést. Telkeket közművesítenek. Mivel most is nagy probléma a belvíz elvezetése, elkészíttetik a kül- és belterület teljes vízrendezésére a terveket, erre 30 millió fo­rintot nyertek. A beruházás egyébként félmilliárd forintba kerül majd, ezt valószínűleg a 2007-es uniós alapok egyikéből tudják megpályázni. NYEMCSOKÉVA

Next

/
Thumbnails
Contents