Délmagyarország, 2006. március (96. évfolyam, 51-76. szám)

2006-03-04 / 54. szám

SZOMBAT, 2006. MÁRCIUS 4. »AKTUÁLIS Gyakorlati okokkal magyarázzák az adatkezelést Az anyakönyvvel nincs tévedés az egyetemen Miközben bontották az épületet, „levédte" a város Érték, immár tető nélkül Fotó: Gyenes Kálmán dettségűvé teszi az épületet ­miután ők megkapták a jogerős bontási engedélyt. Hangsúlyoz­ta: az egyedi védelem megadása a tulajdonosok tudta, megkér­dezése nélkül történt. A munka leállása miatt, mint mondta, jelentős kár érte őket, ezért kár­térítést követelnek a várostól. ­Egyetértek azzal, hogy óvjuk meg az értékeinket, de így csak azt érik el, hogy a döntésre vár­va évekig ott áll majd a félig le­bontott épület - mondta a vál­lalkozó. Hozzátette: a rengeteg „macera" miatt ahelyett, hogy növelné, inkább csökkenti az épületek értékét a helyi védett­ség. TOMBÁCZ RÓBERT Állásbörze a szegedi * egyetemen MUNKATÁRSUNKTÓL Tizenegyedik alkalommal rende­zik meg a Szegedi Tudományegye­tem állásbörzéjét. Az országos hí­rű rendezvényre idén március 7-én és 8-án (kedden és szerdán) 9-től 16 óráig a József Attila Ta­nulmányi és Információs Köz­pontba várják a munkaadókat és a fiatalokat. Az elmúlt évek tapasz­talatai alapján körülbelül kétezer látogatóra számítanak szervezők a már diplomával rendelkező állás­keresők, a végzős, illetve az alsóbb éves hallgatók köréből. A kétna­pos rendezvényen a diákok - mint leendő álláskeresők - közvetlenül a vállalatok szakembereitől infor­málódhatnak arról, hogy a mun­kaadók milyen elvárásokat tá­masztanak velük szemben, hogy milyen típusú szakemberekre van szükségük, s hogy mit kell még tenniük (például nyelvtudásuk fejlesztése), ha a kiválasztott cég munkatársai szeretnének lenni. A munkaadók bemutatkozó előadá­sokat tartanak, illetve a helyszí­nen egy előre megírt szöveg alap­ján grafológiai gyorselemzés igé­nyelhető. Az idei állásbörzén 28 cég vesz részt: túlnyomórészt programozókat, informatikuso­kat, gyógyszerészeket, gazdasági érdeklődésű hallgatókat keresnek. További információt az SZTE Kar­rier Iroda munkatársai - Fazekas Melinda, Puskás Krisztina - ad­nak a József Attila Tanulmányi és Információs Központban (Szeged, Ady tér 10.), az info@karrier.sze­ged.hu és az info@allasborze.sze­ged.hu e-mail címen, továbbá a www.karrier.szeged.hu és a www.allasborze.szeged.hu című internetes oldalakon. Az adatvédelmi ombudsman hivatala kifogásolta a szegedi gyógy­szerészkar gyakorlatát, miszerint a születési anyakönyvi kivonatot kérnek és őriznél? öt évig. Az egyetem szerint gyakorlati okai vannak a furcsa adatkezelésnek, de már gondolkodnak a vál­toztatásokon. Mint lapunkban megírtuk, az SZTE Gyógyszerésztudományi Karán születési anyakönyvi kivo­natot kérnek a beiratkozáshoz és a diploma kiállításához - szem­ben a többi karral, ahol elég a személyi igazolvány is ehhez. A közokiratot egészen a képzés vé­géig ott tartják. Az adatvédelmi ombudsman hivatala értelmet­lennek, fölöslegesnek és törvény­sértőnek tartja a kar gyakorlatát. Badó Attila, az SZTE hallgatói és közkapcsolati rektorhelyette­se tegnap válaszolt korábban fel­tett kérdéseink egy részére. Ál­láspontja szerint az anyaköny­vek begyűjtésének és felhaszná­lásának gyakorlati okai vannak. Azért alkalmasabb ez az okmány a diploma kiállításához, mert a hallgatók születési neve szerepel rajta - és erre a névre állítják ki az oklevelet. A diplomán szere­pel a megye is, ahol a diák szüle­tett - ez a személyi igazolványból hiányzik. Badó hivatkozik szá­mítógépes rendszerük rugalmat­lanságára is, ami képtelen követ­ni a névváltoztatásokat. További ok, hogy a diákok gyakran téved­nek: például lefelejtik második keresztnevüket. Hozzátette ugyanakkor: az egyetemi vezetés gondolkodik a kifogásolható adatkezelés felül­vizsgálatán. A jogi osztályvezetője már korábban figyelmeztette a ka­rokat a szabályok betartására. T.R. Megtisztulhat végre a gyálai holtág Megkezdődött a Szegedhez közeli gyálai holtág és vízgyűjtője rehabilitációjának tervezés-előkészítési, illetve engedélyeztetési munkája. lövő év végére készül el a terv, amely részletesen kidolgozza, miként állítható helyre a holtág és környéke. A rehabilitáció előkészítési, engedélyeztetési munkáját a vízügy köz­beszerzési pályázaton nyerte el. A munka során a Szegedi Tudomány­egyetem biológusaival, illetve a környezetvédelmi felügyelőséggel is együttműködik az Atikövizig - mondja Fekete Endre környezetvédel­mi osztályvezető, a projekt egyik vezetője. A munkákkal évtizedek óta húzódó probléma megoldása veszi kez­detét - ismerteti az ügy súlyát Szilléry Lászlóné, az Atikövife osztály­vezetője. A zsilipekkel három részre osztott holtág vízminősége külö­nösen a felső, a Szegedhez legközelebbi szakaszon szennyezett. Ide jut a közeli, üvegházas növénytermesztéssel foglalkozó cég termálvi­ze, s - elsősorban illegális bekötésekből származó - kommunális szennyvíz is ront a minőségen. A középső szakasz, a Fehér-part és a Szilvás horgászvíz, minősége a felső szakaszánál ugyan sokkal kedve­zőbb, de azért van mit rajta javítani. Itt történt 1981-1982-ben az a máig sokszor emlegetett katasztrofális halpusztulás, amelynek hatá­sát csak sokára sikerült ellensúlyozni. A pusztulást a már említett termálvíz okozta, amit akkor még oda vezettek. A rehabilitáció lénye­ges része, hogy termálvíz egyáltalán ne kerüljön a holtágba. Legmeg­felelőbb megoldás a használt termálvíz visszasajtolása lenne; az Ati­kövizig azt is vizsgálja, hogy a hidrogeológiai viszonyok lehetővé te­szik-e ezt. Termelnek szennyvizet az itteni, volt mezőgazdasági szö­vetkezetből alakult cégek is, de ez már nem ide kerül, hanem egy kö­zeli tározótóba. A terv készítői azt is megvizsgálják, van-e lehetőség még környezetkímélőbb szennyvízelhelyezésre. A legjobb a minőség a holtág alsó, határvízi szakaszán. F.CS. Üzeneteket ragasztottak a szocialisták irodaajtaiára A Fidesz utcai akciója Hódmezővásárhelyen Nőnap Deszken Korda György és Balázs Klári lép fel a ha­gyományos nőnapi ünnepségen Desz­ken, amelyre Újhelyi István országgyűlé­si képviselő szeretettel vár minden höl­gyet kísérőjével együtt. Az ünnepség szombaton délután fél 6-kor kezdődik a deszki sportcsarnokban (Deszk, Móra Ferenc u. 2.). A rendezvényen való rész­vétel ingyenes. Elektrográfiák József Attiláról Kiállítás Makón Számítógéppel és fénymásoló segítségével készült alkotások, azaz elektrográfiák láthatók a József Attila korát megidéző ma­kói irodalmi emlékházban, a pályázati támogatással felújított Espersit-házban a költőről a Magyar Elektrográfiai Társaság jó­voltából. A Fényes és sötét című különleges kiállításon har­minckét művész ugyanennyi alkotása látható - azért épp eny­nyi, mert József Attila ennyi évet élt. Tfeleragasztotta az MSZP vá­sárhelyi irodájának ajtaját teg­nap reggel a Fidesz vásárhelyi képviselőcsoportja. A hirdető­szalagokon a szocialisták emb­lémájával díszített, a jobboldal szerint beteljesítetlen ígére­tekre utaló mondatok állnak. A kormánypárt képviselői sze­rint a Fidesz ezzel durva hami­sítást követett el, a helyi elnök pedig politikai ámokfutásról beszél. Ha plakátragasztás, akkor Vásár­hely. Tegnap reggel újabb fejeze­téhez érkezett a sorozat - a mos­tani epizód különlegessége vi­szont, hogy tudjuk, ki ragasztott és miért. A közgyűlés Fidesz­frakciójának tagjai ugyanis teg­nap kora reggel sajtótájékoztató­ra invitálták az újságírókat a he­lyi MSZP irodájához. Háromne­gyed 8-kor, miután a fideszesek meggyőződtek róla, hogy az iroda még zárva van, Havasi Katalin, a párt helyi elnöke felmutatta az általuk elkészített vaskos aláírás­gyűjtési ívet. Arra kérte a jelen nem lévő Bacsa Pált, az MSZP helyi elnökét, országgyűlési kép­viselőjelöltjét, hogy a gyűjtőíven - amelyet postán juttatnak el ne­ki - jelölje meg, melyek azok a vásárhelyi családok, amelyek - Reggel a lakásomon hívtak fel, hogy teleragasztották az iro­dánk ajtaját feliratokkal. Először azt gondoltam, hogy megint „éj­szakai munkások" dolgoztak. Aztán megtudtam, hogy a Fidesz helyi képviselőcsoportjának tag­jai jártak itt. Végtelenül szomorú vagyok, hogy Vásárhely megint a botrányokról lesz híres - mondta a helyszínre igyekvő Szeh Fe­renc, az MSZP helyi alelnöke. Hozzátette: durva hamisításnak tartja, hogy az állítások mellett a pártja emblémája látható. - ígérem, mi nem megyünk el a Fidesz irodájához, s nem ra­gasztjuk tele az ajtajukat. Állunk azonban egy nyilvános vita elé az állíwísokkal kapcsolatban - tette hozzá. - Nem tudom mire vélni ezt a politikai ámokfutást, ami a vá­sárhelyi kampányt jellemzi ­mondta Bacsa Pál, a párt helyi szervezetének országgyűlési kép­viselőjelöltje. - Úgy vélem, ez bűntett a város lakói ellen, hi­szen a vásárhelyiek talán mély­séges undort érezhetnek amiatt, hogy a kampány már minden másról szól, csak a jelöltek prog­ramjairól nem - tette hozzá. A szocialisták ezután eltávolítot­ták a feliratokat. KOROM ANDRÁS Védett házat kezdtek bontani a szegedi Teleki utcában. A hely­zet azonban ennél bonyolul­tabb: a város ugyanis túl későn kapcsolt. Egyedi védettségűvé csak akkor nyilvánították az épületet, amikor már leszedték a tetejét. Most ott meredeznek a megmaradt falak, a két fél pedig a Legfelsőbb Bíróság dön­tésére vár. Eltűnhet egy védett Teleki utcai ház. Az önkormányzati rende­letben szabályozott helyi védett­sége ellenére a tető már hiány­zik róla. Tegnap délelőtt nem hallatszott a bontás zaja, a szemben lévő épületből azon­ban látni a telek udvarát, ahol a téglahalmok állnak. A ház kapcsán komoly iratku­pac halmozódott föl a különbö­ző hivatalokban. Még 2004 ele­jén kértek az ingatlan tulajdo­nosai bontási engedélyt a szege­di polgármesteri hivatal építési irodájától. Az épület helyi vé­dettsége miatt kérelmüket el­utasították. A tulajdonosok bí­rósághoz fordultak, az ítélet ki­mondta: az épület lebontható. Ezt a város elfogadta, és megad­ta a bontási engedélyt. A tulajdonos megkezdte a munkát, amikor is az önkor­mányzat úgy döntött: a közér­deket sértené, ha lebontanák az épületet, ezért egy rendelettel nemcsak a házat, az utca 3. és 21. száma közötti szakaszát is helyi védettségűvé tette. Az épület megkapta az egyedi vé­dettséget is. Hosszas huzavona után az ügy a Legfelsőbb Bírósághoz (LB) került, ott elrendelték a bontás felfüggesztését. Az ide­iglenes intézkedés mindaddig érvényben van, amíg a legfőbb bírói fórum nem határoz végle­gesen az ügyben. Addig az épü­A Legfelsőbb Bíróság döntésére vár a Tfeleki utcai ház let mostani állagának megóvá­sáról a tulajdonosnak kell gon­doskodnia. Kovács Béla, az építési iroda vezetőhelyettese elmondta: több száz területi védettségű ingatlan, illetve utcarész van Szegeden. Ezek átalakításához, bővítésé­hez, bontásához, módosításához engedélyt kell kérni. A változta­tások során az eredeti vagy ah­hoz hasonló megjelenésre kell törekedni. Nem lehet azonban lebontani, megszüntetni az egye­di védettség alá eső homlokzato­kat, lépcsőházakat, szobrokat. Ezek egy-egy építészeti korszak, stílus helyi jelentőségű példái. Kérdés, hogy ha a Legfelsőbb Bíróság úgy dönt, végleg hatá­lyon kívül helyezi a Teleki utcai épület bontási határozatát, mit tesz a telek tulajdonosa. Ilyen­kor ugyanis többnyire meg kell szüntetni a jogsértő helyzetet és vissza kell állítani az eredeti ál­lapotot. - Nem kényszeríthetnek ar­ra, hogy újra fölhúzzuk, amit már lebontottunk, pláne, hogy azt akkor még jogerősen tettük - mondta Börcsök Gábor, az in­gatlan többségi tulajdonosa. Börcsökék tisztában voltak az épület helyi védettségével, de a bontás után helyére olyan épü­letet terveztek, ami beleillett volna a védett utcaképbe. Arra azonban nem számítottak, hogy a város hirtelen egyedi vé­tagjai jobban élnek, most, mint négy évvel ezelőtt. A helyi Fidesz-frakció tagjai, az­az Almási István, Csorba Mihály, Fekete Ferenc, Havasi Katalin, Hegedűs Lajos, Kis Irén, Molnárné Kecskeméti Rita, Rárósi Imre és Tóthné Kecskeméti Katalin ez­után két-két, szerintük beteljesí­tetlen ígéretet olvasott fel, majd ragasztott ki az iroda ajtajára és ki­rakatára. Ezeken piros alapon sze­repel a fideszes állítás, míg fehér alapon az „Igen, megcsináltuk" mondat, és az MSZP emblémája. A képviselők végül piros léggöm­böket engedtek a levegőbe, ezzel jelképezve hogyan tartották be ígéreteiket a szocialisták. Az arra járó helybeliek majd háromnegyed órán keresztül ol­vashatták az ajtóra ragasztott mondatokat, így például: „Elér­tük, hogy 400 ezer munkanélkü­li legyen. Nem fizettük ki a gaz­dáknak járó támogatásokat. Négy év alatt 10 évet távolod­tunk az eurótól. Elértük, hogy minden ötödik pályakezdő mun­kanélküli legyen." Kis Irén, Fekete Ferenc, Csorba Mihály, Rárósi Imre és Almási István „munka" közben Fotó: www.promenad.hu

Next

/
Thumbnails
Contents