Délmagyarország, 2006. február (96. évfolyam, 27-50. szám)

2006-02-06 / 31. szám

HÉTFŐ, 2006. FEBRUÁR 6. •AKTUÁLIS» 5 Sok gépkocsi-nyereménybetétkönyv hever a ládafiában Jelentkezni lehet a Trabantért A negyven-ötven évvel ezelőtt kiváltott gépkocsi-nyeremény­betétkönyveket nosztalgiából tartják meg az emberek, ugyan­akkor szerencsét is hozhatnak a havi sorsolásokon. Aki későn ébred, ma már csak a Trabant akkori árát kapja meg. A 60-as években adták ki az első gépkocsi-nyereménybetétköny­vet ötezer forint értékben, ez ak­kor öthavi fizetésnek megfelelő összeg volt. Aki megvásárolta, abban bízott, egy kis szerencsé­vel hamarabb jut autóhoz, hi­szen a Merkúrnál akkoriban tíz évet is várni kellett az áhított ko­csira. Azt gondolhatnánk, ma már nem vásárolnak az emberek gépkocsi-nyereménybetétköny­vet, a régiek sorsolását pedig ki tudja, milyen megfontolásból rendezi meg még mindig az OTP Bank. Tévedtünk. Lestár­né Szikszai Julianna, az OTP szegedi igazgatóságának osz­tályvezetője elmondta, ma is nagyon népszerű a kis betét­könyv, és leggyakrabban balla­gásra, esküvőre ajándékozzák a hozzátartozók. Úgy gondolják, nagyobb örömet szereznek vele, mintha csak pénzt tennének egy borítékba. Igaz, meglepetést nem tudnak okozni, mivel a megajándékozottnak be kell fá­Sorocat: m Kiállítóhely : Postahivatal triórasrászvórJj Szám-. 7349 Márasiójzvór ^ 6ÍPHÖCSI HTEKEaCEHY-FAfCARCItBETCTKOlfrV 5 000 Ft itn itáx*r forinttól El a batátkSnyv a 2. oldalon kSrtilt Faltétalak turini vasa rátát a torsoiátban A batáikóvatclást a kUUit&baly — a betétkönyv bevtmita tllcoében — bármikor vitstafiteti •Mim OTP 1. III-«, - IMMi radnia az OTP-be, hogy a nevére írják a könyvecskét. A korábbi, bemutatóra szóló betéteket a törvény értelmében szintén ne­vesíteni kellett pár évvel ezelőtt. Míg régen csak 5 és 10, ma már 20 és 50 ezer forintos címle­tekben is kiadják a gépkocsi-nye­reménybetétkönyveket. Sorsolá­sokat pedig a korábbi negyedéves gyakorlat helyett havonta tarta­nak. A kisorsolt autók jegyzéke megtekinthető az OTP-fiókok­ban, valamint az interneten, en­nek ellenére sok az át nem vett nyeremény. A családok ugyanis már rég elfelejtették, hogy valaha birtokoltak egy ilyen könyvecs­két, az országban nyilvántartott közel egymillió betétkönyv nagy része valószínűleg a ládafiában hever. Az át nem vett nyeremények nem évülnek el, nem ritka, hogy a 60-as években kisorsolt autóért ma jelentkeznek az örö­kösök. Ha az egy Trabant, akkor már nem az autót, hanem az akkori árát kapja meg kész­pénzben a jelentkező, tehát mintegy 50 ezer forintot fizet­nek ki számára. így van ez a névértékkel is: hiába áldoztak valaha az ötezres betétkönyvre egy csaknem féléves fizetést, azért ma sem lehet többet kap­ni, mint kerek ötezer forintot. A gépkocsi-nyereménybetét­könyvek indulása­kor ugyanis így ha­tározták meg a já­tékszabályokat: a betétet mindenko­ri névértékén vált­ják vissza, mivel annak kamatai a nyereményalapot képezik. Lestárné Szikszai Julianna - akinek édesanyja is őriz egy ilyen betétkönyvet ­tapasztalatai szerint a legtöbb ember már csak nosztalgiából tartja meg a köny­vecskét: a pénzre nincs szüksége, ugyanakkor re­ménykedik benne, hogy szerencsét hoz számára a múltból itt maradt, de máig népszerű szerencse­befektetés. F. K. Turistacsalogató kereskedőket várnak az új térre a •• Arudák az Oreg Hölgynél A Szent István téri piac már tavaly ősszel megbolydult, ak­kor a külső bódék álltak útjában a tér rekonstrukciójának. Azóta munka nem kezdődött a pa­vilonsor helyén, ám az elmúlt napokban bontási határozatot kaptak a belső sori kereskedők is. Néhányan kétségbe estek, páran előre terveztek. Októberben elbontatta a szegedi önkormányzat a Szent István té­ri piac külső bódésorát, mond­ván, alatta húzódik a csatorna, és a vízmű kérte a munkaterület megtisztítását. A tér másik olda­lán azonban elhúzódott a beru­házás, ráadásul közben kiderült, a belső pavilonok alatt is fut ve­zeték. A csúszás és a műszaki gondok miatt a külső soron sem folytatódott a munka ősz óta. Az októberben „kilakoltatott" lángossütő, Ráczné Kecskés Klára zokog: - A hely tulajdonosa kár­pótlást kapott, mi pedig, akik csak béreltük a helyet, semmit. Két be­teg gyerekkel maradtam munka nélkül. Azóta keresek, de semmi­lyen konyhai munkát nem kapok. Vállalkozó voltam, nem lehetek munkanélküli. A férjem pici fize­téséből tartjuk fenn az albérletet. Ha maradhattunk volna mi is márciusig, legalább a rezsit kifi­zethetném - panaszolja. A piacbontás második szaka­sza egy hónap múlva kezdődik. A végső határidőre, vagyis március 1-jéig az asztaloknak és a belső bódésornak is el kell tűnniük a térről. - A téli forgalom más években is lapos, itt viszont már ősszel megcsappant a kereslet. Azt ígér­ték, az új üzletek elkészülnek a téren, ahol folytathatjuk tavasz­szal. A család megélhetése szű­nik meg ezzel a büfével - meséli elkeseredetten Szabó Magdus. A KIÜRÍTÉS. BONTÁS A Szent István téri kereskedőknek február 10-éig kell nyilatkozniuk, hogy önállóan bontják le bódéikat, vagy az önkormányzat szedesse szét. Ezután - hasonlóan a külső sor bontásához - elsőként az áru­sok jelenlétében rögzítik a mérő­órák állását, majd kikötik a köz­műveket. Végül ellenőrzik az üres helyiségeket, és körbekerítik a te­ret, hogy biztonságosan bonthas­sanak. Balogh Tiborné lángossütő: A megélhetésünk szűnik meg Fotó: Gyenes Kálmán Kádár Béla diszkontjában dolgo­zó asszony fásultan legyint: - Te­le a hócipőm! Nincs hova men­nem, kilátástalan az egész. - Nem engedjük, hogy elmen­jen innen a piac! Nem lehet mindig velünk, a kis néppel ki­tolni. A 20-22 ezer forintos nyugdíjat egészítjük ki - hábo­rog a használtkönyv-árus és a rongyos. - A Cserepes sori stand négyszer ennyibe kerül, azt nem tudjuk kifizetni, de nem is akar­juk, az nem használtcikk-piac. Minden világváros vigyáz a bol­hapiacára, Szeged miért nem tud? Nem megyünk el, inkább kipakolunk a járdára vagy a vá­rosháza elé - morogtak egyre hangosabban. Lakókocsiban ke­vesebb a rezsi, ezért a lángossü­tő nem megy pavilonba. Balogh Tiborné a sor szélén sóhajtva megjegyzi, végük van, elment a kedvük mindentől. Kormányos István hentes viszont felkészült: tavaly körülnézett, és az Etelka sori garázssoron talált „hentes­MEGTELT PIACOK A Vásár és Piac Kft. koordinálja az új pavilonok építését, a tervekben négy-öt fedett árusítóhely és asztalok szerepelnek. Az előre gyártott ele­mekből álló új bódékba nyár végén a piacvezetés elsősorban zöldsége­seket, virágárusokat, vagyis „turistacsalogató" vállalkozókat vár bérlő­nek. Bolhapiacot és lángossütőt nem engedélyez. A város más piacairól is kiszorulnak, azokra lakókocsi sem települhet, mert a vásárterek meg­teltek. mentes" területet. Kicsinosítot­ta az üzletet, engedélyeket szer­zett be, és ki is nyitott. Közben minden kuncsaftjának reklá­mozza az új címét, arra számít, sokan követik a régiek közül, ha átköltözik. Kovács Jánosék is időben léptek, a szomszédos ut­casarkon egy éve kibérelték az üresen álló kis helyiséget. Pár­huzamosan itt is virágot árul­nak, hogy zökkenő nélkül foly­tathassák. Hogy megérte-e, csak egy év múlva derül ki. - Novemberben tájékoztattuk a kereskedőket, hogy legkésőbb feb­ruár végéig el kell távolítani az ide­iglenes engedéllyel rendelkező bó­dékat, asztalokat - tájékoztatott a polgármesteri hivatal fejlesztési irodája. Más volt a két bódésor helyzete, ezért kaphattak kártérí­tést a külsők, a belső sor visszavo­násig érvényes, felszólítás esetén kártérítés nélküli bontási kötele­zettség mellett kapott ideiglenes fennmaradási engedélyt. Az iroda folyamatosan egyeztet a felekkel, megoldásra törekszik. DOMBAI TÜNDE MESTERSEGEK DICSERETE Ám Béta határőr (51 éves) Ide nem kell hősnek születni Ezek a hetek sokak számára a döntéskényszer hetei: február közepéig-végéig választani kell a 14-16 éve­seknek és a 18-20 éveseknek is: mi legyek, ha nagy leszek? Vagy legalább beállni egy útra, melynek a végén valamilyen szakma, foglalkozás sejlik föl. Ebben a nem politikai, hanem életpálya-választási időszakban bemutatunk néhány mesterséget. Hátha ötletet adhatunk. Árva Béla Füzesabonyban érettségizett, és - mint a fiúk többségének - a mo­tor- és autószerelés volt az álma. Be is adta a pa­pírjait az ipari iskolába, végül azonban barátai meggyőzték, tanuljon fel­sőbb szinten, hát jelent­kezett velük a katonai fő­iskolára. Ők katonai és pilóta szakra vágytak, Ár­va Béla harcigépjár­mű-szerelő szakot válasz­tott. A felvételi beszélge­tésen gimnáziumi vég­zettsége miatt inkább a határőrséget javasolták neki. Hadnagyként diplo­mázott, és rögtön a halasi határőr-igazgatóság köte­lékébe helyezték. - Helyettes tiszti beosz­tásban kezdtem, a rám bí­zott személyi állomány munkáját szerveztem, irányítottam, ellenőri­zem. A kiképzőhelyekről jött embereket oktattam, elsősorban tehát admi­nisztratív feladatokat lát­tam el - emlékezik a sze­gedi határőr-kirendeltség mostani vezetője. Termé­szetesen a gyakorlatot is megtapasztalta, négyórás járőrszolgálatot teljesített az őrs húsz kilométeres határszakaszán. Azután Mórahalmon dolgozott, emelkedett a ranglétrán, majd a kirendeltségek összevonásakor került a szegedi kirendeltség élé­re. A mostani végzősök jelenleg is egyetem vagy főiskola után kerülnek hozzájuk, belőlük elő­Árva Béla alezredes: Kisebbik lányom is határőr, és a fiamat is igyekszem meggyőzni Fotó: Gyenes Kálmán adók és főelőadók lesz­nek, akik egy-két évig bi­zonyítanak, utána léphet­nek előrébb. Különböző szakirányokban fejlesztik a tudásukat, ezzel ki­emelt főelőadó, főrefe­rens beosztásba helyezhe­tők. - Nem bántam meg, hogy a határőrséget vá­lasztottam, soha nem akartam leszerelni. Elfo­gadható megélhetés ­mondta a parancsnok. ­Kisebbik lányom határőr, könnyűipari mérnök dip­lomát szerzett, a határva­dász század munkatársa. Bár most az unokámat várja, ezért gyesen van, te­hát a legszebb szolgálatba lép. Tizenöt éves fiam még ráér dönteni, noha igyekszem már most meg­győzően bemutatni neki a munkánkat. Milyen a jó határőr? Szeresse a termé­szetet és a jó levegőt. Bá­torság annyi kell, ameny­nyi egy fiatalembernek szükséges, ha a buliból a sötét, kihalt utcán át ha­zakíséri a barátnőjét. Ide nem kell hősnek születni, az egészséges félelemérzet viszont nem árt, hiszen nem vakmerőség kell, ha­nem az éberség a fontos. Lényeges, hogy járőreink edzettek, hiszen nemcsak autóval közlekednek, liá­néin kishajóval, kerékpár­ral, motorral, és gyalogo­san, őrkutyát vezetve is szolgálatot teljesítenek. Másik felvételi szempon­tunk az intelligencia és a stressztűrő-képesség. Lá­nyok is egyre többen je­lentkeznek, sok feladat­ban sikeresen helytállnak. D.T. Munkához látott a szikáncsi részönkormányzat Vita helyett összefogás Vitázás helyett munkára várja a részönkormányzat ellen ágálókat Fekete Ferenc, a szikáncsi testület elnöke, hangzott el a napokban tartott alakuló ülésen. Az idén szeretnék megépíteni a biztonságos vasúti átjárót, felújítanák az orvosi rendelőt, és a rossz állapotú járdák, utak rendbetételét is tervezik. A vasúti átjáró megépítése, az or­vosi rendelő felújítása, a rossz ál­lapotban lévő járdák, utak hely­rehozása, a játszótér rendbetéte­le - ezeket a feladatokat tűzte ki célul az idén a szikáncsi részön­kormányzat, amelynek tagjai a napokban tartották alakuló ülé­süket a falu általános iskolájá­ban. Minden testületi ülés után fogadóórát tartanak, ahol a szi­káncsiak közölhetik észrevétele­iket, problémáikat - hangsúlyoz­ta Fekete Ferenc elnök. Szeretné, ha a viták elcsitulnának a falu­ban, a részönkormányzat kap­csán ellenvetésüket hangoztató­kat munkára várja, hogy tettek­kel bizonyítsák. A demokrácia, az önkormány­zatiság nagy vívmányának nevez­te a részönkormányzat megalakí­tását Lázár János vásárhelyi pol­gármester, aki szintén részt vett az alakuló ülésen. Közel egy éve, hogy a faluban élők népszavazá­son erősítették meg: nem akarnak elszakadni Vásárhelytől, továbbra is a várossal közösen képzelik el a jövőjüket. Mindez felelősséget je­lent Vásárhely számára, s egyben komoly eredmény is a részönkor­mányzat felállítása, hiszen ezen túl a szikáncsi ügyekben a helyiek dönthetnek, jegyezte meg a pol­gármester. A falu valóban keve­sebb szolgáltatást tud biztosítani az ott élőknek, viszont pályázatok kihasználásával fejlődhet. Ha pe­dig valóban fontosnak tartják a helybeliek Szikáncs ügyeit, akkor jöjjenek el az ülésekre, s mondják el véleményüket, közölte Lázár. A szikáncsi részönkormányzat egyébként még csak négy taggal ­Keresztesné Rezes Molnár Anna, Asztalosné Kisalbert Mária, Len­cse Imre és az elnök - működik, miután a szocialisták által dele­gált Pál István egészségügyi prob­lémákra hivatkozva időközben lemondott a megbízatásról. A legutóbbi közgyűlésen a helyi MSZP-sek közölték: annak ide­jén két jelöltet neveztek meg, Barta Róbert is szerepelt az elő­terjesztésükben, ezért most ő léphetne Pál István helyére. Ezt a javaslatot viszont nem támogat­ta a közgyűlés.

Next

/
Thumbnails
Contents