Délmagyarország, 2006. február (96. évfolyam, 27-50. szám)

2006-02-18 / 42. szám

NAPI MELLÉKLETEK ST ' '. w SZERKESZTI: ÚJSZÁSZI ILONA, WERNER KRISZTINA 2006. FEBRUAR 18. Mellékleteink 2 együttmukodo partnere invitel z csa az Invitel Rt. p csa az Invitel Rt. HA ERRE JÁR, ROST ANDREA SOHASEM HAGYJA KI A SZEGEDI HALÁSZLÉT Kislányszerepek után Mindent elért, amit egy szoprán elérhet. A világ leg­nagyobb operaházainak ünnepelt sztárja, lemezeit Bu­dapesttől New Yorkon át Tokióig rajongók seregei keresik. Kész csoda, hogy egyik legjobb szerepében, Lammer­moori Luciaként a Szegedi Nemzeti Színházban is meg­hallgathatjuk. Rost Andreával találkozni mindig kivételes élmény, mert ahogy az őt idecsábító Székhelyi József színidirektor is fogalmazott: gyöngyöző nevetése vidám­ságot hoz az általános magyar szomorúságba. Rost Andrea nagy sikert aratott 2004 nyarán a Dóm téri ope­ragálán, majd olimpikonok társaságában vőlegényével kajakozott a Tiszán, és jóízűen halászlét kanalazott a Kiskő­rösi teraszán. Láthatóan jól érezte magát itt, sokan még­sem hitték, hogy komolyan mondja: egyszer szívesen fel­lépne a Szegedi Nemzeti Szín­házban is. Mit keresne a Scala, a Covent Garden és a Met­ropolitan viszonyaihoz szo­kott világhírű díva a szeré­nyebb-szegényebb szegedi operaszínpadon? - Szeretem a város külön­leges hangulatát, ezért min­dig szívesen térek vissza. A szegedi halászlét pedig so­hasem hagynám ki, hiszen ez a legjobb a világon. Rá­adásul a férjem is imádja, aki pedig nem is magyar, hanem egy Berlinben élő holland művészember. Ő még nálam is jobban szereti a magyar konyhát, ha Magyarországra jön, mindig kell neki főzni töltött káposztát, mert az a kedvence. Odavan a magya­ros libamájért is. Amikor elő­ször megkóstolta a Kiskőrösi halászcsárdában a szegedi halászlét, teljesen elájult tő­le. Azóta már az öreg Körösit is felfedeztük, a napokban ott ebédeltünk szegedi bará­tainkkal, Csernay László pro­fesszorokkal - meséli Rost Andrea, aki sugárzó derűjé­vel, kedvességével, bájával és csilingelő nevetésével mindenkit hamar bűvkörébe von. És akkor a hangjáról még nem is esett szó: leme­zei kötelezően ott sorakoz­nak az operakedvelők polca­in. - A lemezpiac világszerte te­lített, mindenki arról beszél, Rost Andrea hogy leáldozott a komolyzenei CD-knek. Lehet, hogy így van, de én úgy vélem: azoknak a jelentős énekeseknek, akik sa­FOTO: KARNOK CSABA játos arculattal, stílussal ren­delkeznek, minél több felvé­telt kellene készíteniük. Hogy össze lehessen hasonlítani például Montserrat Caballét Renata Scottóval, vagy épp Angéla Gheorghiut velem. Ezért is örülök annyira, hogy annak a Mozart-CD-nek, amit Pál Tamás vezényletével és a Liszt Ferenc Kamarazenekar­ral vettem fel, világszerte ha­talmas sikere van. A Figaro házassága és a Don Giovanni összes női szerepét eléneklem rajta. Izgatott, hogyan tudok ugyanazzal a hanggal egészen különböző karaktereket meg­fogalmazni. New Yorktól Chi­cagón és Los Angelesen át Ja­pánig mindenhol hozzák de­dikáltatni a CD borítófüzetét, ami hihetetlenül jó érzés, mert olyan ez a lemez, mint a gyer­mekem. Éveken át készültem rá, magam tudtam megvaló­sítani, majd a Warner Classics átvette, és az egész világon forgalmazza. Rost Andrea a milánói Sca­lából érkezett Szegedre, ahol Leo Nucci partnereként, Ric­cardo Chailly dirigálásával a Rigoletto Gildáját énekelte. Márciusban Budapesten Vá­sáry Tamással három olyan Mozart-áriával lép közönség elé, amit még nem hallhat­tunk tőle. A bécsi származású népszerű hollywoodi zene­szerző, Walter Jurmann dalait is énekli a tavaszi fesztiválon. A bécsi bemutató koncert után azt írták: a Rost-rajon­Hétfő A PÉNZ BESZÉL Kedd Szerda Csütörtök Péntek WWW.DELMAGYAR.HU info-vonal: 1288 www.invitel.hu es nők góknak kihagyhatatlan él­mény ez a konvenciók nélküli crossover. Később majd Ber­linben és Los Angelesben is szeretnék megismételni. - Az ember hangja érik, vál­tozik, én is érzem, hogy las­sacskán váltanom kell. A drá­maibb szerepekkel egy újabb repertoár nyílik meg előttem. Áprilisban még Susannát éne­kelem a Metropolitan Figaro házassága-előadásain, de jö­vőre már a Grófnőt alakítom Bécsben. A kislányos szere­peket elhagyva közeledek az érettebb nők felé. Talán ezért egyre fontosabb, hogy érdekes egyéniség is legyen az a figura, akit megszemélyesítek. Izgal­mas feladatnak ígérkezik a la­bilis idegrendszerű Blanche fi­gurája Poulenc A karmeliták beszélgetései című operájá­ban, amit a madridi Teatro Realban énekelek júniusban. A chicagói Lyric Operában pe­dig a jövő évadban egy Stra­uss-operettben, A denevér Ro­salindájaként mutatkozom be. A kislányom is tanul éne­kelni, szoktam is vele vicce­lődni: milyen érdekes lenne, ha egyszer a lányom lenne az anyám. A színpadon akár ez is előfordulhatna: ha A varázs­fuvolában együtt lépnénk fel, ő lehetne az Éj királynője, én pedig a leánya, Pamina. HOLLÓSI ZSOLT CSERNAY LASZLO ORVOSPROFESSZOR SORRA FELFEDEZTE A VILÁG LEGHÍRESEBB OPERAHAZAIT Lammermoori Lucia és a haldokló delfin Szerencsésen össze tudta kapcsolni hivatását és operamániáját Csernay László professzor, aki az orvoskong­resszusoknak köszönhetően a leghí­resebb operaházakat is sorra felfe­dezte. Egyik alapítója volt a Szegedi Operabarátok Egyesületének, és fél évszázada a színház szinte minden produkcióját látta. - Nagyapám unokatestvére, Venczell Béla 1898 és 1935 között az Operaház vezető basszistája volt. Ő énekelte először Magyarországon Ochs bárót a Rózsalovagban, és a Szöktetés a szerájból Ozminját. 1939-től hat éven át nagy lelkesedéssel zongo­rázni tanultam, gimnazistaként pe­dig sokáig karmester szerettem volna lenni. Az első operaélményem Sze­gedhez fűződik: 1948-ban mutatta be a színház Vaszy Viktor dirigá­lásával a Lohengrint. Teljesen lenyű­gözött! Apámat követve 1950-ben végleg Szegedre költöztünk, és azóta a színház szinte minden operapro­dukcióját láttam - mesélte Csernay professzor, aki 1962-ben, amikor elő­ször járt Nyugaton, rögtön három nagy operaházba is eljutott. A bécsi Staatsoperben a legendás Herbert von Karajan vezényletével, Hans Hotter és Christa Ludwig főszerep­lésével a Parsifalt, Párizsban a Tra­viatát, a milánói Scalában Aldo Prot­tival és Renata Scottóval a Rigolettót nézte meg. Szerencsésnek tartja ma­gát, mert pályafutása során szinte a világ minden tájára meghívták or­voskongresszusokra, és ilyenkor ál­talában eljutott az operába is. - Legjobban a New York-i Metropo­litan és csodálatos barcelonai Gran Teatro del Liceo tetszett, amit már a pusztító tűzvészt követő teljes újjá­építés után láttam. Olykor egy-egy nagy énekes miatt is elutaztam kül­földre. Jó barátságba kerültem példá­ul Rost Andreával. Annak idején miat­ta mentem el Salzburgba, hogy meg­nézzem a Poppea megkoronázását. Ott voltam a Metropolitanben azon a Szerelmi bájital-előadáson, amelyi­ken az összeomló díszlet majdnem a Dulcamarát éneklő kedves barátom, Gregor Jóska fejére zuhant. Jóska fan­tasztikus volt, óriási sikert aratott, őr­jöngött a közönség. Akkoriban láttam New Yorkban Domingóval a Simon Boccanegrát és Zeffirelli rendezésé­ben a pazar Turandot-produkciót. Folyamatosan figyelem a budapesti és az itthoni előadásokat is. Legna­gyobb szomorúságomra azt tapaszta­lom, hogy az elmúlt években tovább folytatódott a szegedi opera töpörö­dése. Ami megmutatkozik a magán­énekesek számának és bizonyos hangfajták teljes vagy részleges hiá­nyában. A legnagyobb bajnak azt tar­tom, hogy Szeged kiengedte kezéből a vidéki operajátszásban betöltött, és korábban mindenki által egyértelmű­en elismert vezető szerepét. Ezt rész­ben a nemzetközi operafesztivállal Miskolc, másrészt az igen aktív deb­receni színház vette át - állítja Cser­nay professzor, aki legutóbb a bécsi Staatsoperben Bellini operáját, a Pu­ritánokat látta. Nagyon várja a pozso­nyi operában a Ruszalka bemutató­ját, előtte március elején a Theater an der Wienben a Lucio Silla című Mo­zart-operára van jegye, amit még so­hasem látott. Szívesen elmenne Ná­polyba, mert amikor ott járt, épp re­konstruálták a Teatro San Carlót. Houston és Los Angeles operaháza is hiányzik még a listájáról. -Az évad kimagasló eseménye Sze­geden Rost Andrea két fellépése. Én már Bécsben megnéztem vele a Lammermoori Luciát, amiben szen­zációs volt. Annak az előadásnak az utolsó jelenetében a tenorista, Louis Lima annyira berekedt, hogy úgy szólt a hangja, mint egy haldokló delfiné. A bécsi közönség egyáltalán A világ nagy operaházainak legolcsóbb és legdrágább belépőjegyei Teatro alia Scala (Milánó) Metropolitan Opera (New York) Covent Garden (London) Wiener Staatsoper (Bécs) Gran Teatre del Liceu (Barcelona) Theatre du Chatelet (Párizs) Magyar Állami Operaház (Budapest) 15-204 euró (kb. 3855-52 428 Ft) 26-205 dollár (kb. 5616-44 280 Ft) 5-180 font (kb. 1885-67.860 Ft) 7-178 euró (kb. 1799-45 746 Ft) 8-164 euró (kb. 2056-42 148 Ft) 8-200 euró (kb. 2056-51 400 Ft) 300-18 500 forint nem volt kíméletes vele. Magyaror­szágon a nézők csak otthon vagy baráti körben mernek negatív vé­leményt mondani, nyilvánosan nem vállalják a kritikát. H. ZS. Csernay László professzor New Yorkban, a Metropolitan Opera előtt

Next

/
Thumbnails
Contents